Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-15 / 270. szám, péntek

ENSZ-ülés az ifjúsági év alkalmából A BT Namíbiáról tárgyal (ČSTK) - Az ifjúság nemzetközi éve alkalmából összehívott ENSZ-közgyűlésen Jaime de Pi- nies, az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának elnöke kijelentette, az ifjúsági év jó alkalmat jelentett a világszervezetnek arra, hogy foglalkozzon a különböző orszá­gokban élő fiatalok helyzetével. Javier Pérez de Cuellar ENSZ-fótitkár kijelentette, hogy a béke és az ifjúság jövője egy­mással összefügg. A lázas fegy­verkezés a legtöbb esetben olyan fontos programok csökkentését eredményezi, amelyek megvalósí­tása elősegíthetné a fiatalok haté­kony beilleszkedését a társadalom életébe. A tanácskozás első napi vitájá­ban szólalt fel Viktor Misin, a Komszomol Központi Bizottsá­gának első titkára. Az ENSZ-közgyűlés politikai és biztonsági bizottságában Jaros­lav César csehszlovák nagykövet a szocialista országok és további államok nevében javaslatterveze­tet terjesztett elő a leszerelés ér­dekében megvalósuló nemzetközi együttműködésről. A közgyűlés tegnap ismét hatá­rozatot fogadott el az ún. afgán kérdésben, amelyet a törvényes afgán kormány tiltakozása ellené­re vettek fel a napirendre. A Pa­kisztán és néhány más ország által támogatott határozat ismét az Afganisztánban tartózkodó „kül­földi egységek távozását“ követe­li. Csehszlovákia és több szocia­lista ország arra hívta fel a figyel­met, hogy az afgán kérdés megvi­tatása beavatkozást jelent e szu­verén ország belügyeibe. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkezdte a vitát a dél-afrikai faj­üldözők által megszállt Namíbiá­ban kialakult helyzetről. A BT sür­gős ülését el nem kötelezett és afrikai országok kérésére hívták össze. Az SZKP KB főtitkára Nobel-békedíjasok küldöttségét fogadta Végérvényesen elfojtották a libériái puccskísérletet (ČSTK) - Henry Durbar vezér­őrnagy, a libériái fegyveres erők vezérkari főnöke tegnap monroviai sajtóértekezletén közölte, hogy végérvényesen elfojtották az ál­lamcsínykísérletet. Hozzáfűzte, hogy a felkelők vezére, Thomas Quiwonkpa tábornok továbbra is a fővárosban rejtőzködik. Jenkins Cott igazságügymi­niszter bejelentette, hogy a pucs- csisták elleni harcban tíz felkelő es őt kormánykatona életét vesztette. Más diplomáciai források viszont úgy tudják, hogy a több órás har­coknak ennél jóval több a halálos áldozata. Ezt erősíti meg a libériái rádió felhívása, amelyben önkén­tes véradásra szólítja fel a lakos­ságot. A kubai külügyminisztérium nyi­latkozatban utasította vissza azo­kat az egyes lapokban megjelent híreszteléseket, hogy a Samuel Doe libériái elnök megdöntésére megkísérelt puccsban kubai ál­lampolgárok is részt vettek volna. A nyilatkozat leszögezte: Libériá­ban csak két kubai állampolgár tartózkodik, akik diplomáciai tiszt­ségeket töltenek be. Jurcsenko sajtóértekezlete Moszkvában (ČSTK) - Vitalij Jurcsenko szovjet diplomata, akit augusztus­ban ismeretlen személyek Rómá­ból raboltak el, tegnap Moszkvá­ban szovjet és külföldi újságírók­kal találkozott. Vitalij Jurcsenko részletesen ecsetelte elrablásának, majd a washingtoni szovjet nagykövet­ségre történő menekülésének kö­rülményeit. Kijelentette, hogy há­romhónapos fogsága alatt az amerikai titkosszolgálat ügynökei megakadályozták őt abban, hogy kapcsolatot teremtsen a szovjet nagykövetség munkatársaival, durva fizikai és lélektani nyomás­sal hazaárulásra próbálták kény­szeríteni és „arra, hogy kérjen ,,po- litkai menedéket“ az Egyesült Ál­lamokban. A szovjet diplomatát gyakorlati­lag egész idő alatt teljes elszige­Iraki bombatámadások (ČSTK) - Irak tegnap közölte, hogy repülőgépei bombázták az iráni Ahvaz melletti acélgyárat, va­lamint a Perzsa-öbölben levő Kharg szigeti olajátrakóhelyet. Az iráni rádió megerősítette a légitámadást és hangsúlyozta, hogy a kohó elleni támadásban legkevesebb 28-an életüket vesz­tették. Az olajsziget elleni támadásról az iráni rádió nem tett említést és nem kommentálta Iraknak azt az állítását sem, hogy repülőgépei a Perzsa-öböl északi részében el­találtak egy ,,nagy tengeri célpon­tot“. Mint ismeretes, az iraki kato­nai közlemények a tartályhajókat nevezik így. teltségben és erős kábítószerek hatása alatt tartották. így akarták őt a CIA-val való „együttműkö­désre“ kényszeríteni és adatokat próbáltak szerezni szovjetellenes provokációk céljaira. A sajtóértekezleten Vlagyimir Kudrjavcev akadémikus, a Szov­jet Tudományos Akadémia állami és jogi kérdésekkel foglalkozó in­tézetének igazgatója a CIA akció­ját az állami szintű terrorizmus megnyilvánulásának minősítette. Hollandia Parlamenti szavazás a robotrepülőgépekröl (ČSTK) - A holland parlament a jobboldali pártok szavazattöbb­ségével jóváhagyta a Lubbers- kormány korábbi döntését, amely­nek értelmében amerikai robotre­pülőgépeket telepítenek az ország területére. A szavazásban 80:69 arányban megbukott az ellenzéki Munkapárt javaslata, amely sürgette, hogy a parlament hatálytalanítsa a ra­kétatelepítés ügyében hozott kor­mányszintű döntést. A mostani kétnapos vita iga­zolta, hogy a holland jobboldal a NATO militarista köreinek nyo­mására támogatja a hágai kor­mány álláspontját. A telepítésről formálisan csak a jövő hónapban dönt a parlament, amikor a két ország közötti, az említett első- csapásmérő fegyverek elhelyezé­sére vonatkozó szerződésről sza­vaz majd. Bonni szóvivő Csehszlovákia és az NDK jegyzékéről ÚJ SZÚ 1985. XI. 15. (ČSTK) - Norbert Schäfer, a nyu­gatnémet kormány sajtótitkára tegnap Bonhban megerősítette annak a levél­nek a vételét, amelyet a csehszlovák és az NDK kormány küldött Helmut Kohl kancellárnak az európai vegyi- fegyver-mentes övezetek létrehozá­sáról. A bonni sajtótitkár kijelentette, hogy „kormánya üdvözli Csehszlovákia és az NDK diplomáciai jegyzékét, amely­ben a Varsói Szerződés mindkét tagál­lama támogatja Bonnak azt a követelé­sét, hogy a genfi leszerelési konferen­cián a vegyi fegyverek világméretű be­tiltására törekedjenek“. Hozzáfűzte ugyanakkor azt is, hogy a nyugatnémet kormány továbbra is eltérő véleményt vall az európai vegyifegyver-mentes övezetek létrehozásának kérdésében és előnyben részesíti azok nemzetközi méretű betiltását. Mint ismeretes, a Nyugat destruktív álláspontja miatt erről a kérdésről már évek óta terméketlen tárgyalások foly­nak Genfben. A bonni kormány állítóla­gos „kitartása" az említett megoldás mellett csupán ürügy a vegyifegyver- mentes övezetek létrehozását célzó javaslatok elutasítására. Az ilyen öve­zetek létrehozása ugyanis az első konkrét lépést jelenthetné az ilyen típu­sú tömegpusztító fegyverek világmére­tű megsemmisítéséhez vezető úton. (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában fogadta a Nobel-békedíjasok nemzetközi kongresszu­sának - október 25-e és 27-e között tartották a hollandiai Maastrichtben - küldöttségét. A delegáció tagjai voltak George Wald (USA), Theo Knippenberg és Susanne Gabriel (Hol­landia). A találkozón jelen volt Anatolij Alekszandrov, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának elnöke, Jevgenyij Velihov, az akadémia alelnöke és Alekszandr Proho­rov, az akadémia általános fizikai és asztronómiai osztályának titká­ra, a Nobel-békedíj kitüntetettje. A küldöttség átadta az SZKP KB főtitkárának a konferencia résztvevőinek nyilatkozatát, ame­lyet Mihail Gorbacsovnak és Ro­nald Reagan amerikai elnöknek címeztek. Ebben a következő áll: önöknek egyedülálló lehetősé­gük van a történelem menetének megváltoztatására. Felszólítjuk önöket, mindaddig ne hagyják el Genfet, amíg nem születik konkrét megállapodás az általános lesze­relés tervéről, beleértve az alábbi elsőrendű lépéseket: 1. Nyilatko-' zat közzététele arról, hogy az önök országai nem vetik be első­ként a nukleáris fegyvert. 2. A nuk­leáris kísérletek teljes betiltása, kezdve az atomrobbantásokra kölcsönösen meghirdetett morató­riummal. 3. A világűr militarizálá- sának következetes kizárása. 4. Az atomfegyverekészletek lénye­ges csökkentése, amely az első lépés lenne mielőbbi felszámolá­suk felé. 5. Az atomháború vélet­len kirobbanását megakadályozó közös mechanizmus létrehozása. Amint annakidején Eisenhower elnök mondta, a lázas fegyverke­zés minden nap megfosztja az éhezőket az élelemtől. Napjaink­ban csak a leszerelésen és a mél­tó emberi élet biztosításán keresz­tül vezet az út a biztonság felé. A jövő megköveteli a tudomá­nyos és műszaki ismeretek át- orientálását. A béke elérése azt kí­vánja, kisebb hangsúlyt helyezze­nek az ideológiára, viszont több türelemre és problémák megoldá­sára van szükség a nemzetközi együttműködés alapján. Napjaink­ban nem a háborús készülődés, hanem a béke elérése követel bá­torságot. Ezt követően George Wald be­szédében hangsúlyozta, milyen nagy méreteket öltött az USA-ban a békemozgalom. Ezt a közvéle­ménykutatások eredményei is alá­támasztják, az amerikaiak 70-80 százaléka kívánja a nukleáris ar­zenálok befagyasztását. Az az ál­lítás, hogy a lázas fegyverkezés az USA nemzeti érdekeinek sza­vatolásához elkerülhetetlenül szükséges, a valóságban csak az amerikai katonai-ipari komplexum érdekeit tükrözi. Ez a komplexum a „csillagháborús“ programból mil­liárdos nyereségeket akar kisajtol­ni. A Szovjetunió politikája össz­hangban van a béke és az emberi­ség jövője miatt aggódó tudósok felhívásaival - hangoztatta vége­zetül George Wald. Mihail Gorbacsov válaszbeszé­dében rámutatott, megelégedés­sel fogadta a Nobel-békedíjas ki­váló tudósok nyilatkozatát. Ezt a dokumentumot a szovjet veze­tés az egész emberiség szem­pontjából nagy jelentőségűnek tartja. A továbbiakban hangsú­lyozta: az emberiség most olyan határhoz érkezett, amikor rendkí­vül okosan kell dönteni s megfon­toltan cselekedni, tekintetbe véve nemcsak a saját nemzeti érdeke­ket, hanem az egész világközös­ség érdekeit is. A Nobel-békedíja- sok kezdeményezésének épp az ilyen felfogás az alapja. Nekünk Athéni sztrájk (ČSTK) - Athénban tegnap több százezren sztrájkoltak tiltako­zásul a görög kormány gazdasági megszorító intézkedései ellen. Hírügynökségek beszámoltak arról, hogy az athéni nemzetközi repülőtéren teljesen leállt a forga­lom, a fővárosban megbénult a tö­megközlekedés és a legtöbb üzlet zárva tartott Az egynapos sztrájk­ra szólító felhívásnak eleget tettek az oktatási és egészségügyi alkal­mazottak, valamint az ipari vállala­tok dolgozói és a szolgáltatások­ban dolgozók is. a Szovjetunióban meggyőződé­sünk, nincs sürgetőbb feladat, mint eltorlaszolni minden utat az atom­fegyverek további növelése előtt, szilárdan bezárni az ajtót az űr­fegyverkezés előtt. Mindez össz­hangban van a mi nézetünkkel és azon javaslatainkkal, amelyekkel néhány nap múlva a szovjet-ame­rikai találkozóra megyünk. Nyíltan és becsületesen készü­lünk ezekre a tárgyalásokra- mondotta Mihail Gorbacsov. Tel­jes mértékben tudatosítjuk azt a felelősséget, amely minden ál­lam, s elsősorban a Szovjetunió és az USA vezetőire hárul. Ko­moly munkát kívánunk végezni, s elmondhatom, hogy nem me­gyünk üres kézzel. A Szovjetunió azt kívánja, hogy a találkozó hoz­zájáruljon korunk kulcskérdései­nek megoldásához - a világbéke és a biztonság szilárdításához, a szovjet-amerikai kapcsolatok ja­vulásához, a lázas fegyverkezés korlátozásához és a világűrre való kiterjesztésének megakadályozá­sához. Az SZKP KB főtitkára a továb­biakban kiemelte: korunk valóban a tudomány „aranykora“. A meg­ismerés határai rendkívül gyorsan bővülnek. A tudomány gyümöl­cseinek teljes mértékű kihasználá­sa elősegíthetné az ember anyagi és szellemi életének minőségi ja­vítását. A huszadik század para- doxona, hogy a tudományos isme­retek - melyekkel a tömegpusztító fegyvereket fejlesztve visszaélnek- magának az emberi nemnek a létét veszélyeztetik. A háború és béke kérdését az objektív fejlődés helyezte előtérbe, önök helyesen hangsúlyozták, hogy ma nem a háborús készülődéshez, hanem a béke eléréséhez van szükség bátorságra. Ez annál inkább igaz, mivel a lázas fegyverkezés kritikus határhoz érkezett. A haditechnika fejlődése rendkívül megnehezíti a fegyverzetellenőrzést. Napjainkban sürgető a kérdés: lesznek-e az űrben csapásméró fegyverek vagy sem. Az erre adott válasz hosszú évekre megszabja a világ fejlődését. Milyen békés jövőről, milyen stratégiai stabilitás­ról lehet majd beszélni, ha a kilö­vőállomásokban és az óceánok mélyén már telepített atomraké­tákhoz még egy újabb fenyegetés is csatlakozik - mégpedig a világ­űrből? Képzeljék el, ez esetben milyen lenne a világ tíz vagy húsz év múlva. A szovjet emberek, akik negy­ven esztendőt éltek át az előretolt amerikai fegyverek árnyékában, határozottan elitélik még a lehető­ségét is annak, hogy ezeket a világ­űrre is kiterjesszék, elutasítják azt a távlatot, hogy mindig a fejük fölött, lakóhelyük fölött kelljen tud­ni ezeket az eszközöket. Miként fognak erre tekinteni az egyszerű amerikaiak, akik eddig még nem szokták meg, hogy idegen fegyve­rek vannak határaik közelében, a földön és az égbolton. Gondo­lom, ez esetben országaink viszo­nyában érződik a feszültség, amely a mi mércénk szerint is nemkívánatos és még nehezeb­ben ellenőrizhető. A világűr milita­rizálása súlyos lélektani teher min­den ország lakossága számára, s kiváltja az általános bizonytalan­ság légkörét - mutatott rá Mihail Gorbacsov. A továbbiakban feltet­te a kérdést, nem sérti-e az álla­mok szuverenitását, ha egy másik állam fegyvereit a területek fölött, az űrbe telepítik. A szovjet embe­rek gyakran felteszik a kérdést, miként fog viselkedni a Szovjet­unió, ha az USA mégis megkezdi a soklépcsös rakétavédelmi rend­szer fejlesztését, kipróbálását és telepítését. Már korábban is leszö­geztük: a Szovjetunió megtalálja a hatékony választ, amely meg fog felelni azon álláspontunknak, hogy a stratégiai egyensúlyt és annak stabilitását meg kell őrizni. Ebben az esetben viszont bekövetkezik a lázas fegyverkezés újabb fordu­lója. Mennyire megalapozott az a lo­gika, mely szerint először állig fel kell fegyverkezni ahhoz, hogy meg lehessen kezdeni a leszerelést? Más szavakkal, minek kell kifej­leszteni rakétákat a rakéták ellen, amikor létezik egy másik út is, megbízható, biztonságosabb és célratörőbb - a megállapodás az atomfegyverek korlátozásáról vagy teljes felszámolásáról. Telje­sen egyértelmű, hogy a józan ész szempontjából a második út ne­vezhető egyedül ésszerűnek. Országunk javasolta, a Szovjet­unió és az USA csökkentse a felé­re azon nukleáris eszközeit, ame­lyek képesek egymás területének elérésére. Leállítottuk az összes atomfegyver-kísérletet. Egyolda­lúan csökkentettük közepes ható- távolságú rakétáink számát Euró­pában. Készek vagyunk meg nem támadási szerződést kötni és megkezdeni az atomfegyverektől és vegyifegyverektöl mentes öve­zetek létrehozását. E lépések és a tárgyalóasztalon fekvó javasla­tok lehetővé teszik a nemzetközi helyzet javítását. Az SZKP KB főtitkára ezt köve­tően feltette a kérdést: milyen al­ternatívát kínál ezzel kapcsolat­ban a „stratégiai védelmi kezde­ményezés“? Rámutatott: mély meggyőződésünk, hogy csak a korlátlan, kölcsönös versengé­sen alapuló lázas fegyverkezést mind az úgynevezett védelmi, mind pedig a támadófegyverek te­rén. Á „stratégiai védelmi kezde­ményezést“ politikai szempontból már többször minősítettem. Nem kívánom ismét hangsúlyozni en­nek imperialista jellegét, amely a más országok fölötti katonai és technológiai fölény elérését céloz­za. Más szempontból akarok ró­la szólni. Állítólag ugrásszerű technológiai fejlődést eredmé­nyez. Ha elfogadjuk is, hogy meg­valósítása ösztönzőleg hat a tudo­mányos-műszaki fejlődésre, fel kell tenni a kérdést, hogy ezt mi­lyen áron érik el. Egyértelmű; az ár az öngyilkos fegyverek létrehozá­sa. S ezt egyre több ember tudato­sítja az USÁ-ban is. Véleményünk szerint alapvetően más módon kell meggyorsítani a fejlődést a tu­dományban és a technikában. A konstruktív együttműködés, az igazságos béke körülményei kö­zött megvalósuló technológiai ver­seny mellett vagyunk. Az ENSZ- ben előterjesztettük a világűr ki­használásában folytatandó békés együttműködés széles körű prog­ramját. A Szovjetunió javasolja egy olyan világszervezet létreho­zását, amely összehangolná az emberiség ilyen irányú tevékeny­ségét. A tervezet felöleli a tudo­mányos alapkutatást és a bolygó­közi űrhajók felbocsátását a Mars­ra. Úgyszintén vonatkozik ez az űrben folytatott biológiai, orvosi, meteorológiai stb. kutatások ered­ményeinek hasznosítására, a táv­közlési műholdak átfogó rendsze­rének megteremtésére, a Föld és a világóceán úrból történő szon­dázására. Ugyancsak lehetséges lenne a közös űrtechnika fejlesz­tése, beleértve a nagy tudomá­nyos orbitális állomásokat, továb­bá a Föld körüli kozmikus térség távlati iparosítása - minden nép érdekében. Természetesen ké­szek vagyunk a békés együttmű­ködésre a világűrben kétoldalú alapon is mindazon államokkal, amelyek érdeklődést tanúsítanak ez iránt. Ez természetesen vonat­kozik az USA-ra is. A továbbiakban Mihail Gorba­csov a Szojuz-Apollo programra emlékeztetve hangsúlyozta az amerikai és a szovjet tudósok együttműködésének jelentőségét, majd rámutatott: mind a katonai programot, mind pedig a világűr békés kihasználását célzó tervek egyaránt rendkívül költségesek. Ez eggyel több ok arra, hogy a bé­kés együttműködést válasszuk. Az SZKP KB főtitkára végezetül ismét hangsúlyozta: a Szovjetunió szi­lárdan az együtttmúködésre, s ar­ra törekszik, hogy az államok egyesítsék erőfeszítéseiket a tu- dományos-műszaki fejlődés ered­ményeinek az emberiség békés fejlődése érdekében történő' ki­használására. Gorbacsov: Nem megyünk üres kézzel Genfbe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents