Új Szó, 1985. november (38. évfolyam, 258-283. szám)

1985-11-14 / 269. szám, csütörtök

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra

(Folytatás a 12. oldalról) emelni a kölcsönösen szállított termékek műszaki-gazdasági színvonalát és minőségét. A KGST keretében bővíteni kell a szabványosítást és unifikálást.

A KGST tagországaival együtt biztosítni kell több nagy objektum: a Jamburgtól a Szovjetunió nyugati határáig vezető távolsági gázvezeték, az atomerőművek és nukleáris fűtőerómüvek, a Krivoj Rog-i oxidált ércek kitermelő és dúsító kombinátja, a Kaszpi-alföld kőolaj- és földgázlelőhelyei kihasználásának és a közösség tagországai egyesített energetikai rendszere további bővítésének megvalósítását. Meg kell valósítani a közösen kidolgozott intézkedéseket a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére, a könnyű- és élelmiszeripari vállalatok új technikával való felszerelésére, az élelmiszerek és a fogyasztási iparcikkek kölcsönös szállításának bővítésére. Meg kell valósítani a fűtőanyagok és nyersanyagok ésszerű kihasználására és a velük való sokoldalú takarékosságra, a termelés energia- és anyagigényességének csökkentésére és az új energiaforrások kihasználására irányuló, a testvéri országokkal egyeztetett intézkedéseket.

Mélyíteni kell az együttműködést a fejlődő országokkal. Segítséget kell nekik nyújtani az ipari objektumok építésében, a közlekedés, a mezőgazdaság gépesítése és az öntözés fejlesztésében, továbbá a nyersanyag- és fűtőanyagkészletek geológiai feltárásában, saját kádereik felkészítésében és más területeken. Segíteni kell ezekben az országokban, hogy bevonhassák természeti kincseiket a termelésbe és növelhessék a piaci forrásokat, segíteni nemzeti gazdaságuk kiépítését és fejlesztését és előrelépésüket a függetlenség és haladás útján. Folytatni kell a kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok terén velük kötött hosszú távú programok következetes megvalósítását.

Kölcsönösen előnyös és egyenjogú alapon fejleszteni kell a stabil kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatokat az érdekelt kapitalista országokkal és tökéletesíteni a velük folytatott együttműködés formáit.

Javítani kell a külkereskedelem struktúráját, mindenekelőtt a gépek, berendezések és más, magas szinten kivitelezett termékek exportjának növelésével.

XIV. A népgazdaság irányításának tökéletesítése

ÚJ SZÚ

13

% '

1985. XI. 14.

Tovább kell tökéletesíteni a népgazdaság irányítását. Komplex módon kell fejleszteni az irányítás és a gazdálkodás rendszerét, amelynek biztosítania kell a tervezés, a gazdasági eszközök és ösztönzők, valamint az irányítás szervezeti struktúráinak szerves egységét és hatékony összhangját. Ezt a rendszert a termelésfejlesztés intenzív tényezőinek kihasználására való határozott áttérésre, a tudományos-műszaki haladás meggyor-. sítására és a társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítésére kell orientálni.

A 12. ötéves tervidőszakban a gazdaság valamennyi ágazatának át kell állnia az új gazdálkodási módszerekre.

A népgazdaság irányítása során következetesen tökéletesíteni és fejleszteni kell a demokratikus centralizmust, amely összekapcsolja az egységes központi vezetést a gazdálkodás valamennyi szintjén való kezdeményezéssel, alkotó aktivitással és nagyfokú felelősségtudattal. A dolgozókat jobban be kell vonni a termelés irányításába.

A népgazdaság irányításában meg kell erősíteni a centralizmus elvét. A gazdaság- irányítás legfelsőbb szintjén az erőfeszítéseket mindenekelőtt a társadalmi-gazdasági fejlesztés legfontosabb problémáinak megoldására, a népgazdaság arányainak tökéletesítésére, a kulcsfontosságú tudományos-műszaki feladatok megvalósítására és az egyesülések és vállalatok munkájához szükséges lehető legjobb feltételek létrehozására kell összpontosítani. Emelni kell az ágazati irányítószervek tevékenységének színvonalát.

Bővíteni kell a szövetségi és autonóm köztársaságok minisztertanácsainak, a népi képviselők tanácsainak jogkörét és növelni felelősségüket a gazdasági és társadalmi fejlesztést érintő kérdések időben történő, helyes megoldásáért.

Biztosítani kell a dolgozó kollektívákra vonatkozó törvény rendelkezéseinek következetes megvalósítását, a dolgozó kollektívák szerepének fokozását a tervek előkészítésében, valamint a termelési-gazdasági és szociális jellegű feladatok megoldásában.

Átfogóan meg kell szilárdítani a gazdálkodás szocialista stílusát, amely olyan fontos lenini követelményeken alapszik, mint a politikai és gazdasági irányítás egysége, a magas fokú szervezettség, tettrekész- ség, illetékesség, fegyelem és személyes felelősség a kijelölt feladatokért.

Szilárdítani kell a szocialista törvényességet és a jogrendet, határozottan kell harcolni a reszortérdekek és a lokálpatriotizmus minden megnyilvánulása ellen. Nem szabad megengedni a bürokráciát, a kicsinyes parancsolgatást és az indokolatlan szabályozást az egyesülések és vállalatok, a kolhozok és szovhozok gazdasági tevékenységében. Javítani kell a tervezés és a gazdálkodás terén szerzett legjobb tapasztalatok cseréjét a KGST-tagor- szágokkal.

Növelni kell az alapvető termelési egységek szerepét, vagyis a tudo- mányos-termelési és termelési egyesülések, vállalatok szerepét, s emellett biztosítani kell jogaik és kötelességeik szerves egységét. Jelentős mértékben bővíteni kell az egyesülések és vállalatok gazdasági önállóságát, lehetőségeiket a műszaki korszerűsítésre, továbbá a termelés és tervezés tökéletesítésére.

Növelni kell az egyesülések és vállalatok gazdasági felelősségét a munka eredményeiért, szállítási kötelezettségeik teljesítéséért, minden forrás jobb kihasználásáért. Arra kell törekedni, hogy a gazdasági mechanizmus a dolgozókollektívákat maximális mértékben a termelés növekedési ütemének meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, az új technika bevezetésére, a technológia állandó tökéletesítésére és a kiváló minőségű termékek gyártására orientálja.

Biztosítani kell azoknak az eszközöknek a következetes függőségét a gazdasági tevékenység végeredményétől, melyeket az egyesülések és vállalatok a termelés fejlesztésére, a munka jutalmazására és a szociális kérdések megoldására kapnak. A dolgozó kollektíváknak nagyobb önállóságot kell nyújtani azoknak az eszközöknek a felhasználásához, amelyek az egyesüléseknél és vállalatoknál maradnak a termelés fejlesztése és a szociális feladatok teljesítése céljából. Előnyben részesítve kell kiutalni a szükséges anyagi- műszaki forrásokat azokra az akciókra, melyeket az egyesülések és vállalatok alapjaiból, valamint bankhitelekből valósítanak meg.

Tökéletesíteni kell a szocialista verseny formáit és szervezését, azt a kiemelkedő munkaeredmények eléiésére kell irányítani.

Emelni kell a tervezés tudományos színvonalát. Erősíteni kell befolyását az ország társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsítására, a társadalmi termelés progresszív szerkezetének kialakítására, a társadalmi termelés intenzifiká- lására, kiegyensúlyozott és arányos fejlesztésére, a termelési és tudományosműszaki potenciál hatékony kihasználására Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket arra, hogy a tervfeladatok a tudományos-műszaki haladás eredményeiből induljanak ki, biztosítsák valamennyi ágazat fejlesztését az új technika és technológiák széles körű alkalmazásával.

Meg kell szilárdítani a hosszú távú prognózisok, valamint a távlati és folyamatos tervezés kapcsolatát. Az állami tervek előkészítése során nagyobb mértékben figyelembe kell venni a Szovjetunió tudományos-műszaki haladásának komplex programját és termelőerői széthelyezésének országos sémáját. Szélesebb körben kell alkalmazni a tervezés automata rendszereit.

Valamennyi szinten növelni kell az ötéves tervek szerepét a gazdasági tevékenység tervezésében. Meg kell szilárdítani a tervfegyelmet. Az irányítás minden szintjén létre kell hozni a szükséges termelési és pénzügyi tartalékokat.

Biztosítani kell a progresszív gazdasági normatívák rendszerének bevezetését a tervezésbe. A normatív módszereket széles körben kell felhasználni az irányítás és a tervezés valamennyi szintjén.

Tökéletesíteni kell a tervmutatók rendszerét, el kell mélyíteni eredményorientáltságukat, növelni kell a munka, az anyagi és pénzforrások kihasználásának hatékonyságát, a termelés minőségét és az innováció mértékét kifejező mutatók jelentőségét.

Biztosítani kell az ágazati, a területi és programtervezés egységét. Emelni kell az egymásra utalt ágazatok tervezésének színvonalát. Javítani kell a területfejlesztés

komplex gazdasági és szociális tervezését.

Növelni kell a Szovjetunió Állami Tervhivatalának, mint az ország központi tudományos és gazdasági szervének a szerepét és felelősségét. Tökéletesíteni kell a nagy gazdasági körzetek és területi-termelési komplexumok gazdálkodásának tervezését.

Fejleszteni és tökéletesíteni kell az anyagi-műszaki ellátás országos rendszerét, fokozni az ellátott szervek felelősségét a szállítási fegyelem megtartásáért, a nyersanyagok, alapanyagok és a termelési hulladék gazdaságos és racionális fel- használásának biztosításáért. Bővíteni kell a fogyasztó lehetőségeit arra, hogy hatással legyen a termelés műszaki színvonalára és minőségére, fejleszteni kell a hosszú távú gazdasági kapcsolatokat és a nagykereskedelmet.

Növelni kell a gazdasági eszközök és ösztönzők hatékonyságát. El kell mélyíteni az irányítás gazdasági módszereinek szerepét, és meg kell szilárdítani az önelszámolási rendszert a termelés minden szakaszán. Minél szélesebb mértékben ki kell építeni az önelszámolási kapcsolatokat az ötéves terv feladatai és a megállapított gazdasági normatívák alapján, amelyek egybevetik az egyesülések és vállalatok rendelkezésére álló eszközök összegét munkájuk eredményeivel. Biztosítani kell ezeknek a normatíváknak a stabilitását az ötéves terv teljesítése során. Növelni kell az egyesülések és vállalatok lehetőségeit arra, hogy saját eszközeiket a dolgozó kollektíva tagjainak anyagi ösztönzésére használják.

Lényegesen növelni kell a gazdasági eszközök szerepét a termelés hatékonyságának növelése és a takarékossági rezsim érvényesítése, továbbá az állóalapok felújítása, a forgóeszközök megtérülésének meggyorsítása, az önköltség csökkentése és a termelés rentabilitásának növelése terén. Felül kell vizsgálni az amortizációs jóváírások kihasználásának normáit és módjait.

Tökéletesíteni kell az árrendszert. Ebben teljesebben kell kifejezni a termelés minőségi mutatóit, a társadalmilag szükséges munkaráfordítások színvonalát. Fejleszteni kell a pénzügyi és hitelkapcsolatokat, s a népgazdaságban szilárdítani kell a fizetési fegyelmet.

Növelni kell a nyilvántartás, a statisztika és az ellenőrzés szerepét a források racionális és gazdaságos kihasználásának biz- ■ tosítása, a nem gazdaságos módszerek és a pazarlás elleni harc fokozása során, a szocialista tulajdon védelmében. Javítani kell az ellenőrző és revíziós tevékenységet.

Tökéletesíteni kell az irányítás szervezeti struktúráját minden szinten és a népgazdaság valamennyi szintjén. Pontosítani, vagy ahol szükséges, ki kell dolgozni a népgazdasági és az ipari ágazatok irányításának új sémáját és meg kell hirdetni az átállást mindenekelőtt a kétlépcsős irányítási rendszerre. Javítani kell a szövetségi köztársaságok népgazdaságának irányítását, figyelembe véve feladataikat és helyüket az össz-szövetségi munkamegosztásban.

Létre kell hozni a szorosan együttműködő ágazatcsoportok irányító szerveit. Tökéletesíteni kell az ágazatközi irányítás formáit. Figyelembe véve a gazdálkodás új módszereinek bevezetését, valamint az egyesülések és vállalatok jogkörének bővítését, pontosítani kell a minisztériumok és központi hivatalok funkcióit és struktúráját. Erőifeszítéseiknek az ágazatok fejlesztése távlatainak meghatározására, a legfontosabb arányok kialakítására, az egységes tudományos-műszaki és beruházáspolitika kidolgozására és megvalósítására kell irányulniuk. Növelni kell a minisztériumok felelősségét az állami tervek teljesítéséért, az ágazatok korszerű technikai színvonalon való komplex fejlesztéséért, a gyártásszakosítás és kooperáció kérdéseinek hatékony megoldásáért s az ágazatok termékeit illetően a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek kielégítéséért. Lépéseket kell tenni a minisztériumok és központi hivatalok munkastílusa és -módszerei javítására.

Fejleszteni kell a tudományos-termelési és termelési egyesüléseket, s megerősíteni tudományos-műszaki részlegeiket. Szükség esetén ágazatközi egyesüléseket kell létrehozni, hogy meggyorsítsák atudo- mányos-műszaki és gazdasági feladatok teljesítését. Biztosítani kell a nagy, közepes és kis szakosított vállalatok közti optimális kapcsolatokat.

Fokozni kell az igazgatási apparátus munkájának hatékonyságát, pontosabban kijelölni a vezető szervek jogait és kötelességeit, fel kell számolni a felesleges elemeket, megszüntetni a párhuzamosságot a munkában, javítani kell az adminisztratív munka szervezettségét és műszaki ellátottságát.

A termelésben és az adminisztrációban foglalkoztatott dolgozók számát tekintve az optimális arány elérésére kell törekedni. Lényegesen egyszerűsíteni és olcsóbbá kell tenni az irányító apparátust. Operatívabb módon kell megoldani a folyó ügyeket, s a központi irányítási szerveket mentesíteni kell a lényegtelen és másodrendű kérdések megvitatása alól. Határozottan fel kell számolni a munkában megmutatkozó formalizmust és bürokratizmust, lényegesen csökkenteni kell az útbaigazítások és utasítások számát.

Növelni kell a köztársasági és helyi szervek felelősségét a gazdasági és szociális-kulturális építés irányításában. Bővíteni kell ezen szervek jogait a lakossági szükségleteket közvetlenül kielégítő ágazatok tervezésében és irányításában.

Tökéletesíteni kell a szövetségi és autonóm köztársaságok minisztertanácsainak és a népi képviselők helyi tanácsai végrehajtó bizottságainak tevékenységét, növelni kell szerepüket a hatáskörükbe tartozó területen a gazdaság komplex fejlesztésének biztosításában, a munkaerőforrások, a nyersanyag- és fűtőanyag-energetikai források ésszerűbb kihasználásában, a termelési kooperációban és a gazdaság hatékonyságának növelésében. A helyi költségvetések bevételeit jobban függővé kell tenni a szóban forgó terület egyesülései, vállalatai és szervezetei gazdasági tevékenységének eredményeitől.

Figyelembe véve az új követelményeket, javítani kell a vezető gazdasági dolgozók és szakemberek felkészítésének rendszerét, elsősorban felső és középszinten. Olyan kádereket kell nevelni, akik a korszerű tudományos, műszaki és gazdasági ismeretek mellett széles látókörrel, szervezési készséggel rendelkeznek, és képesek a feladatok teljesítésére, elsősorban az országos érdekek szempontjából. Javítani kell a vezető dolgozók és szakemberek kiválasztását, elhelyezését, képzettségüket, növelni kell a káderekkel szembeni igényességet.

A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének 1986-1990-re és a 2000-ig szóló fő irányelvei óriási politikai jelentőségű dokumentum. Meghatározza a legfontosabb célokat, melyek elérése biztosítja a szovjet emberek minőségileg új életszínvonalának elérését, hazánk gazdasági és védelmi pontenciáljának további megszilárdítását.

Az SZKP grandiózus feladatokat tűzött ki az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének meggyorsítására. A fő irányelvek teljesítése nagy erőfeszítéseket követel a párttól, a munkásosztálytól, a kolhozparasztoktól és a dolgozó intelligenciától, s az egész országnak és az egész népnek az ügyévé kell válnia.

Ma az a döntő, hogy az SZKP KB 1985 áprilisi ülésének határozataival összhangban nagy fordulatot érjünk el a munkában, hogy valódi változás álljon be a gazdasági tevékenység minden területén, a kisebb ráfordításokkal nagyobb eredményeket érjünk el, mindannak a maximális kihasználásával, amivel az ország rendelkezik - a létrehozott hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki potenciál, valameny- nyi tarralék és lehetőség kihasználásával. A kiváló eredmények elérésének biztosítása, a jó gazdálkodás - ez azoknak a mai követelményeknek a lényege, melyeket a dolgozó kollektívákkal, a párt- és gazdasági szervekkel, a tanácsokkal és valamennyi társadalmi szervezettel szemben támasztunk központi és helyi szinten egyaránt. Minden egyesülésben és minden vállalatnál, üzemegységben és termelési részlegen ki kell jelölni azokat az összetevőket, melyekben minimális pótlólagos ráfordításokkal a legjobb eredményt lehet elérni.

Mindenekelőtt teljes mértékben be kell ebbe vonni a fő, lényegében kimeríthetetlen tartalékot, amely az emberi tényezőben, az emberekben, a magas fokú szervezettség, fegyelem és rend biztosításában rejlik.

A kitűzött tervek megvalósításáért nagy felelősség hárul a kommunistákra, a párt- szervezetekre, akiknek, illetve amelyeknek kötelessége, hogy a tömegek politikai és munkalelkesedésének élére álljanak és sokoldalúan támogassák a tömegek kezdeményezését, alkotó tetteit. Ezért a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai központi bizottságainak, a határterületi, területi, körzeti, városi és járási pártbizottsá- (Folytatás a 14. oldalon)