Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-11 / 240. szám, péntek

Minden hetedik gépkocsi Škoda... Bővülő csehszlovák - magyar járműipari kapcsolatok Negyedszázados autóbusz-kereskedelem 0 Ez idén újabb tízezer škoda- kocsi Magyarországon • Ikarus-Praga együttműködés Aki megfordult az idei brnói nemzetközi gépipari vásáron az R pavilon környékén, annak bizonyára a szemébe tűnt az Ikarus új típusú, távolsági félluxus autóbusza, a csaknem 12 méter hosszú Ikarus 385. K 1. Minden téren felveszi a versenyt a világ - hasonló minőségi kategóriába sorolt - bármely autóbuszával. A légkondicionált távolsági autóbusz iránt érdeklődtünk mi is, igy jutottunk el a csehszlovák-magyar járműipari kapcsolatokig, amelyek korántsem szűkülnek le az autóbusz­kereskedelemre. Már csak azért is nagy figyelmet szentelnek a magyar gépipari és kereskedelmi szakemberek a brnói vásárnak, mert Csehszlo­vákia az ötödik legnagyobb külke­reskedelmi partnere Magyaror­szágnak, mind az export, mind az import tekintetében. Csak érde­kességként említjük, hogy hazán­kat déli szomszédaink külkereske­delmi mérlegében csak a Szovjet­unió, az NDK, az NSZK és Len­gyelország előzi meg. A csehszlo­vák-magyar kereskedelemben je­lentős helyet foglalnak el a külön­böző gépek és berendezések, s ezen belül is a közlekedési esz­közök. Ez utóbbiak cseréjét a Mo- tokov - csehszlovák részről - és a Mogürt magyar külkereskedelmi vállalat bonyolítja le. Ennek a ma­gyar külkereskedelmi vállalatnak a Motokov 4. legnagyobb külföldi partnere. Az elmúlt évben például az árucseréjük összforgalma 124 millió rubelt tett ki. Azt azonban talán csak a szak­emberek tudják, hogy a két ország járműipara nagyon jól kiegészíti egymást. A több mint 30 éves múltra visszatekintő együttműkö­dés eredményeként Magyarorszá­gon nagyon népszerűek a Škoda személygépkocsik, a škoda, a Tatra, és az AVI A tehergépko­csik, míg idehaza az Ikarus autó­buszok és a magyar garázsberen­dezések örvendenek nagy nép­szerűségnek. Ha figyelembe vesszük az Ikarus Karosszéria és Járműgyár éves termelését, akkor el kell mondanunk, hogy a világ egyik legjelentősebb buszgyártó­ja, hiszen évente 14 000 darab autóbusz gördül ki a gyár kapuján. A világ csuklósbusz-gyártásában pedig mindenképpen az élen áll jelenlegi évi 3500 darabos terme­lésével. A gyárat egyébként 1895- ben alapították és a motoros jár­művek gyártása terén több mint 60 éves múltra tekinthet vissza. Be­szélgetéseink- során a Mogürt szakemberei elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az évi terme­lés mintegy négyötödét, körülbelül tízezer autóbuszt a KGST-orszá- gokban értékesítenek. Éppen negyedszázada, hogy Csehszlovákiában megjelent az első Ikarus autóbusz és azóta is az autóbuszok képezik a két kül­kereskedelmi vállalat közötti egyik legfontosabb tételt. Több mint egy évtizede pedig csuklósbuszokat rendel a Motokov mind a városi, mind pedig a városközi közleke­dés igényeinek megfelelően. Ez idén 250 darab csuklósbusz érke­zik Magyarországról és nagyjából ez a tendencia folytatódik az 1986-1990 közötti tervidőszakban is. Ez a forgalom a KGST-országok szakosodásának egyik jellemző bizonyítéka, hiszen a Karosa-gyár kizárólag a szóló buszok gyártását fejleszti, és a hazai csuklósbusz- igény kielégítésével teljesen a ma­gyar iparra hagyatkozik. Ezt a ha­gyományt a jövőben is igyekeznek a legmesszebbmenőkig megtarta­ni, és az igényeket mindkét fél megelégedésére kielégíteni. Már több mint húsz éve garázs­berendezéseket is szállít a ma­gyar fél Csehszlovákiába. Az Az új Ikarus (Gyökeres György felvétele) utóbbi évben ez a két külkereske­delmi vállalat mérlegében 55 millió rubeles forgalmat tesz ki. Az utób­bi másfél évtizedben például 16 szervizállomás építése fejeződött be Csehszlovákiában a magyar Indusztriálexport Vállalat kivitele­zésében. Ugyancsak jelentős tétel a kölcsönös pótalkatrész-szállítás. Csehszlovák szempontból sem mellékes, hogy a magyar import­ban jelentős helyet foglalnak el a Motokovtól vásárolt škoda típu­sú személygépkocsik, amelyekből az ötvenes évek óta több mint 200 ezer darabot importált a Mogürt, és ebben az évben is tízezer Sko­da gépkocsi Magyarországra irá­nyuló szállításával számol a két külkereskedelmi vállalat. Különö­sen a Škoda 105 és 120 típusok közkedveltek a magyar autósok körében. Ezt bizonyítja, hogy a Magyarországon jelenleg üze­melő valamennyi személygépko­csi közül minden hetedik a Mladá Boleslav-i Autógyár terméke. Figyelemre méltó, hogy az el­múlt 35 év alatt a Motokov több mint 30 ezer darab csehszlovák tehergépkocsit szállított Magyar- országra, és ebben az évben is ezer különböző típusúra van ex- port-import szerződés a két fél között. Elsősorban a Škoda és a Tatra nehézteherautók, valamint a kis teherbírású diesel üzemű AVIA tehergépkocsik a legkere­settebbek. Ennek bizonyítéka, hogy a Magyarországon üzemelő tehergépkocsik 11 százaléka csehszlovák gyártmányú. Ugyan­csak az elmúlt 35 évre vonatkozó adat: az elmúlt esztendő végéig 480 millió rubel értékben szállított a Motokov Magyarországra alkat­részeket és tartozékokat, s tekint­ve, hogy idén 33 millió rubeles szerződés kötelezi a Motokovot, az eddigi alkatrészszállítás össz­értéke az év végére meghaladja a félmillárd rubelt. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a mai, de külö­nösen a jövőbeni kapcsolat ígére­tesebb területe a kooperáció. Ennek keretében például a Ma­gyarországon gyártott hátsó fu­tóművek, szer­vokormányok, haszonjármű- műszerek és más tartozékok kerülnek beépí­tésre csehszlo­vák járművekbe. A legfontosabb kooperációs adat, hogy az Ikarus autóbuszok egy részét Praga automata sebes­ségváltóval szerelik fel. A brnói nemzetközi gépipari vásár is jó alkalom volt arra, hogy kooperáci­ót előkészítő tárgyalásokat foly­tassanak a csehszlovák és ma­gyar vállalatok haszonjármű- és személygépkocsi részegységek gyártásával kapcsolatban. Ugyan­csak most került sor a külkereske­delmi vállalatok közötti, jövő évre szóló kölcsönös szerződések je­lentős részének aláírására. Mire ezek a szerződések konk­rét termékek formájában megvaló­sulnak, addigra a vásáron figye- lemfelkeltőnek szánt új Ikarus au­tóbusz sem lesz ritka a hazai or­szágutakon. MÉSZÁROS JÁNOS A fűtési idény előtt A kéményseprők mindig jó ke­délyű, mókás emberek voltak, a koromtól feketéllón komikusak. Ha bekopogtak a házakhoz, a lé­nyükből áradó jókedv, vigság átra­gadt a ház lakóira, igy lettek a jó­szerencse házhozvivói, szól - mintegy a kéményseprők jelle­mét bemutatva, a ma is ismert babona eredetéről Soós Lajos ké- ményseprómester, a Dunaszerda­helyi (Dunajská Streda) Járási Szolgáltató Vállalat kéményseprő részlegének vezetője. A kéményseprómestert legége­tőbb munkájukról, a téli fűtési idényre való felkészülésről kér­deztem.- Nyárutón s az ősz folyamán a kazánok karbantartási munkála­tait végezzük. Ilyenkor előfordul, hogy a munkaidőn túl is dolgo­zunk. Egyrészt azért, mert nagyon kevés az emberünk, a járásban mindössze tizenhatan vagyunk. Másrészt nyáron mindenki meg­feledkezik a télről, pedig a javítást akkor kellene elkezdeni. Ezzel egyidőben megelőző tűzrendé­szen ellenőrzéseket tartunk. Érde­mes megemlíteni - mondja Soós Lajos hogy az olaj- és gázfűté­ses lakásokban járásunkban első­ként kezdtük meg az alumínium­ból készült gégecsóbetét beszere­lését a kéményekbe. így védeke­zünk] hogy az el nem égett gázok ne a falba szívódjanak fel, ne a falakat károsítsák. Az új lakás­építőket figyelmeztetjük, hogy a gégecsövet az építkezés folya­mán szereltessék be a kéménybe, ugyanis sokkal bonyolultabb en­nek elvégzése a régi házakban, ahol már az is előfordult, hogy új kéményt kellett építeni. E gégecsó beszerelése és a megfelelő ké- ményfej-kiképzés nélkül nem en­gedélyezhetjük a gáz bekötését. Gyermekkoromból emlékszem, gyakran fogtuk a gombunkat egy- egy kéményseprőt látva. Ma egyre ritkábban találkozom velük az ut­cán, s ha igen, általában idősebb emberek.- Mi a helyzet az utánpótlással9- Abban az időben, amikor én tanultam a szakmát, csak a Nyu­gat-szlovákiai kerületben a Brati­slavában 1950-ben megnyílt isko­lában huszonnégyen tanultunk. Most Bratislavában egész Szlová­kia területére folyik a képzés. Az iskolában mindössze hat vagy hét diák készül erre a mesterségre. Járásunkban kéményseprőink át­lagkora negyven év. Ez is bizo­nyítja, hogy nem jönnek hozzánk a fiatalok. Pedig amíg fűteni fo­gunk, kéményseprőre mindig szükség lesz.- Mi az oka annak, hogy a fiata­lok idegenkednek ettől a szak­mától?- A körülmények. Utazni kell, mert falvakra járunk ki, és gyakran előfordul, hogy a sofőrök nem ve­szik fel az autóbuszba a kémény­seprőt, ezért télen, nyáron bicikli­vel járja körzetét. Ma már csak­nem valamennyi alkalmazottunk­nak van saját autója. Veszélyes munkahely a miénk, és a félévi szűrővizsgálatok ellenére is, a ko­rom belélegzése miatt, főleg a lég­úti megbetegedések gyakoriak. Azt hiszem, ezeknél is súlyosab­ban hatnak a kéményseprőkkel szemben élő előítéletek. Felkere­sett az egyik nyolcadikos fiú, aki ezt a szamkát szerette volna vá­lasztani, de a szülők lebeszélték, nem engedték erre a pályara.- Ebből az tűnik ki, hogy ezt a szakmát is meg lehet szeretni.- Természetesen. A szobák kellemes melegéhez mi is hozzá­járulunk. Télen a fűtési idényben szakmánk nélkülözhetetlen. Az sem mellékes, hogy nálunk is megvan a lehetőség a tovább­tanulásra. Jómagam a dolgozók esti iskolájában érettségiztem. Gabčíkovóban egy idős kémény­seprő mellett szerettem meg és tanulgattam ezt a szakmát. Aztán 1950-ben Bratislavában kezdtem a szakiskolába járni. Ha újra kez­deném, ma se választanék mást. Sót, egyik fiamat, aki egyébként szobafestő, rábeszéltem, hogy cserélje fel az ecsetet a kémény- seprókefével. Pár hónap múlva munkatársunk lesz.- Korszerűsödés van-e a szak­mában?- Nem a mi szakmánk korsze­rűsödött, hanem az építészet. Ma már csak elvétve található olyan kémény a falvak öreg házaiban, amelybe be kell bújnia a kémény­seprőnek. Ugyanakkor a régi ha­gyományos szerszámokkal dolgo­zunk. Mi még saját magunk készí­tettük a szőrkeféket, ma kész drót­keféket kapunk. Ennyi a változás.- Munkakörülményeink állan­dóan javulnak. A kéményseprők­nek nem kell kormosán hazajárni­uk. Munka után az öltözőinkhóz tartozó zuhanyozóban tisztálkod­hatnak. Alkalmazottaink Paton (Patince) és Kováčovban a vállalat üdülőjében tölthetik szabadságu­kat. Véleményem szerint a fiatalok azért vonakodnak sorainkba lép­ni, mert csak felületesen ismerik munkánkat, örülnénk, ha a pálya- választás előtt álló tanulók eljön­nének hozzánk, körülnéznének nálunk, tanácsot kérnének. Biztos akadna közöttük valaki, akinek megtetszene mesterségünk - mondja búcsúzás közben Soós Lajos kéményseprőmester. TALLÓSI BÉLA ÚJ szú Hazánk lakosságának döntő többsége becsületes, munkaszere­tő ember. Ezt Csehszlovákia elő­nyösen megváltozott arculata is bi­zonyítja, hiszen felszabadulásunk óta pártunk vezetésével az élet minden területén kiemelkedő ered­ményeket értünk el. Közeli és távoli céljaink is méltóak fejlett és nagy nemzetközi tekintélyt szerzett or­szágunk rangjához. Sikereink még nagyobbak lehetnének, ha minden munkahelyen valamennyi dol­gozó a tudását, hozzáértését, erejét, a tér- f melőeszközöket, nyersanyagokat és az energiát kizárólag a közös vagyon gyarapí­tására használná. A mesterek egyes he­lyeken apróságokra nem adunk-alapon el­tűrik a technológiai fegyelem megszegé­sét, ha a dolgozó később érkezik a munka­helyére vagy korábban távozik. Országos viszonylatban ezekből a cseppekből tenger lesz, nem is szólva arról, hogy a fegyelme­zetlen munkás vagy technikus - látva a la­zaságot - olyan munkahelyi kihágásokat is elkövet, melyek már a szocialista törvé­nyesség megszegésének a kategóriájába tartoznak. A felsoroltaknál is nagyobb ká­rok keletkeznek akkor, ha valamelyik veze­tő visszaélve jogkörével, előnyökhöz juttat­ja rokonságát vagy barátait. A CSKP Központi Bizottságának Elnök­sége 1983 februárjában levelet intézett a pártalapszervezetekhez a szocialista tör­vényesség, erkölcs és fegyelem megsze­Erőteljesebben a visszaélések ellen A CSKP KB Elnökségének levele hatékony segítséget nyújt a munkahelyi problémák megoldásához gése elleni harc hatékonyságának elmélyí­tésével kapcsolatban. A levél megjelenése után a gazdasági élet minden területén a javulás jelei mutatkoztak. Kisebb szám­ban ugyan, de egyes munkahelyeken még napjainkban is találkozunk fegyelemsér­téssel, a vezetői jogkörrel való visszaélés­sel. Ezek mielőbbi felszámolása érdeké­ben emelte fel szavát Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén: ,,Az emberek döntő többségének érdekében - akik becsülete­sen dolgoznak - határozottabban kell fel­lépni a különböző visszaélésekkel szem­ben, az élósködés és a munkakerülés minden formája, valamint olyan törekvések ellen, amelyek a munka nélküli jövedelem- szerzést célozzák.“ Pártunk főtitkárának a szavait a kommu­nisták és a párton kívüliek milliói teljes egyetértéssel fogadták. Miroslav Slavik elvtárs, a CSKP Dél-csehországi Kerületi Bizottságának vezető titkára nemrég tanul­ságos cikket írt a pártlapoknak, melyben többek között arról számolt be, hogy a le­velet az említett kerületben lebontották az egyes munkahelyek konkrét feltételeire. Számos gazdasági bűncselekményt sike­rült felgöngyölíteniük. Az esetekből az ille­tékes szervek levonták a szükséges követ­keztetéseket. A Kelet-szlovákiai Vasmű hi- deghengerdéjének minden részlégén szin­tén pártgyúléseken foglalkoztak a CSKP KB Elnökségének levelével, és főleg az alkoholfogyasztást bírálták. Felszámolásá­ra határozott intézkedéseket fogadtak el. A CSKP KB Elnökségének levelével összefüggő feladatok teljesítését a párt- alapszervezetek az esetek többségében negyedévenként ellenőrzik. Az egyes vál­lalatoknál és üzemekben olykor manapság is előforduló, a szocialista törvényességgel össze nem egyeztethető negatív jelensé­gek arra figyelmeztetnek, hogy a kommu­nistáknak fokozniuk kell éberségüket és a jövőben is kérlelhetetlen harcot kell foly­tatniuk azok ellen, akik olyan értékek vagy anyagi eszközök birtokosai akarnak lenni, melyek nem illetik meg őket. Ez a munka fáradsággal jár, a fogyatékosságok feltér­képezése, a negatív jelenségek megszün­tetését célzó stratégia kidolgozása nem tartozik a népszerű tevékenységek közé, de vállalni kell, mert a becsület úgy kívánja, hogy minden munkahelyen rend legyen. Azoknak a vezetőknek nincs helyük a vál­lalatoknál és üzemekben, intézményekben és földműves-szövetkezetekben, akik ké­nyelemszeretetből - vagy mert ,,jó fiúk“ akarnak lenni - eltűrik ez élősködőket és ezzel még tetemesebb károk okozására bátorítják őket. Az elnéző vezetői magatartás lényegé­ben bűnpártolás, törvénybe ütköző csele­kedet. Az igazgatónak, helyetteseinek, a művezetőknek és mestereknek becsüle­tes embereknek kell lenniük, hogy rendel­kezzenek a fegyelemsértők, harácsolók és mu nkakerülók felelősségrevonásához szükséges erkölcsi jogokkal! Amennyiben nem felelnek meg ezeknek a követelmé­nyeknek, nem tölthetnek be olyan tisztsé­get, mely többek között a társadalmi tulaj­don őrzésének feladatával jár együtt. A pártszervezetek - és minden párttag - feladata, hogy felfigyeljenek a felsorolt és más negatív jelenségekre. A pártgyúlése­ken az eddiginél határozottabban kell fel­lépniük azok ellen, akik tudatosan okoznak károkat népgazdaságunknak. A pártszervek és szervezetek minden jószándékú embert támogatnak, aki a szo­cialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megszilárdítása érdekében emeli fel sza­vát. A CSKP KB Elnökségének levele a megjelenésétől számítva több mint két és fél év után sem vesztett időszerűségéből, s nem vészit a jövőben sem. A pártszerve­zetek egyre sűrűbben térnek rá vissza valamennyi munkahelyen, és kérlelhetetle­nül harcolnak azok ellen, akik mások mun­kájából próbálnak hasznot húzni és meg nem érdemelt előnyökhöz jutni. KOMLÓSI LAJOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents