Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-09 / 238. szám, szerda

Havannai előkészületek a pártkongresszusra Washington saját propagandájának csapdájába esett Vélemények a Párizsban ismertetett szovjet javaslatok fehér házi visszhangjáról (ČSTK) - Mihail Gorbacsov franciaországi látogatásának wa­shingtoni visszhangjával, s minde­nekelőtt az SZKP KB főtitkára által Párizsban előterjesztett új békeja­vaslatokkal foglalkozik a moszk­vai Pravda tegnapi számában Borisz Orehov. A szerző többek között megál­lapítja, a Szovjetunió újfent bebi­zonyította: nem szorítkozik csu­pán békefelhívásokra és nyilatko­zatokra, hanem külpolitikai kezde­ményezései konkrét és gyakor­lati jellegűek, s tükrözik a nem­zetközi helyzet javítására irányuló őszinte erőfeszítéseket. Az Egye­sült Államok annak érdekében, hogy csökkentse a Szovjetunió lé­péseinek jelentőségét, most azt hangoztatja, hogy „ellenjavasla­tokról“ van szó. Washingtonban kijelentették, a szovjet indítványok „túl általánosak“ - írja a Pravda, s hangsúlyozza, hogy ez az állás­pont nem komoly. Az amerikai kommentátorok szerint is a washingtoni kor­mányzat saját propagandájának csapdájába esett. Reagan elnök ugyanis a fegyverzetkorlátozási párbeszéd feltételeként azt szabta meg, hogy Moszkva egyezzeri be­le a nukleáris arzenálok jelentős csökkentésébe. Eközben azt állí­totta, kizárólag a Szovjetunión van a sor. Most, amikor az egész világ láthatta, hogy ez irányba konkrét lépés történt, az elnök nehéz hely­zetbe került; azt várják tőle, adjon megfelelő választ a szovjet kezde­ÚJSZÚ 1985. X. 9. Politikai hátterű merénylet Brüsszelben (ČSTK) - Brüsszelben tegnap reggel merényletet követtek el egy áramelosztással foglalkozó cég épülete ellen. Az épület előtt egy gázpalackokkal megrakott teher­gépkocsi robbant fel. Az akciót a CCC nevű szélsőséges csoport vállalta magára, amely így „emlé­kezett meg“ arról, hogy egy éve kezdte meg terrortevékenységét. A robbanás csak anyagi károkat okozott. A merénylet politikai háttere egyértelműnek látszik, mivel a tetthelyen a vasárnapra kiírt rendkívüli parlamenti választások bojkottjára felszólító röplapokat ta­láltak. UNESCO-ülésszak Szófiában (ČSTK) - Szófiában tegnap délelőtt megkezdődött az UNES­CO konferenciájának 23. üléssza­ka. A tanácskozáson 160 ország képviselői vesznek részt, köztük a csehszlovák delegáció, amelyet Roman Nárožný külügyminiszter­helyettes vezet. A tanácskozást Amadou Mokhtar Mbow, az UNESCO fő­igazgatója nyitotta meg, majd a küldötteket és a vendégeket To­dor Zsivkov, Bulgária legfelsőbb képviselője köszöntötte. Az ülésszak november 12-ig tart és az UNESCO tevékenysé­gének a következő két évre vonat­kozó programjával, valamint a szervezet költségvetésével fog­lalkozik. A fő napirendi pontok kö­zé tartozik továbbá az új nemzet­közi információs rend, a tudomá­nyos műszaki fejlesztés kérdései, valamint a földi és a tengeri forrá­sok kihasználása. Wörner Tokióban tárgyal (ČSTK) - Manfred Wörner nyugat­német hadügyminiszter Tokióban Na- kaszone Jaszuhiro kormányfővel és Kató Koicsi hadügyminiszterrel a két ország katonai együttműködéséről, ezen belül nyugatnémet fegyverszállí­tásokról tárgyalt. A megbeszélések na­pirendjén szerepelt az NSZK és Japán részvétele az amerikai ún. csillaghábo­rús programban. Wörner ezzel kapcso­latban kijelentette, kormánya ez év végéig dönt a kérdésben. Ugyanakkor sietett „megértéséről“ biztosítani az amerikai terveket, üdvözölte, hogy a programok megvalósításában nyu­gatnémet magáncégek már részt vesznek. ményezésre. Erre azonban a Fe­hér Ház nem hajlandó, mivel egy ilyen válasz nem illik bele a Wa­shingtonban követett politikai irányvonalba - hangsúlyozza a Pravda. Az Osztrák Kommunista Párt támogatja a Mihail Gorbacsov által előterjesztett új békejavaslatokat. Ezt hangsúlyozza Franz Muhri- nak, a párt elnökének a nyilatko­zata. Muhri az indítványokat a Szovjetunió következetes béke­politikájának képletes példájaként jellemezte. Mark Solomon, az Amerikai Béketanács társelnöke a TASZSZ tudósítójának nyilatkozva ugyan­csak nagyra értékelte az új szovjet javaslatokat. Rámutatott, a nukle­áris eszközök 50 százalékos csökkentése megnyithatná az utat a teljes és általános leszerelés előtt. Az Olasz Kommunista Párt akti­vistáinak római konferenciáján Alessandro Natta, a párt főtitkára felhívta arra a figyelmet, hogy a szovjet leszerelési javaslatok a nemzetközi feszültség csökken­tésére irányulnak. (ČSTK) - A havannai kommu­nisták ülésével csúcsosodott ki a Kubai KP jövő év februárjára tervezett III. kongresszusa előké­születeinek fő szakasza. Fidel Castrónak, a Kubai KP KB első titkárának, az Állam- és a Minisz­tertanács elnökének részvételével 426 küldött vitatta meg a fóbeszá- molót, amely bíráló módon értékeli a párt tevékenységét az elmúlt időszakban és kitűzi a pártmunka további céljait. A vita középpontjá­ban a gazdasági feladatok teljesí­tésével összefüggő kérdések, a gazdasági hatékonyság növelé­se, a politikai-ideológiai munka és annak a társadalomra kifejtett ha­tása állt. A 93 ezer havannai kommunis­tát képviselő küldöttek előtt Fidel Castro mondott zárszót. Hangsú­lyozta: az utóbbi hónapokban or­szágszerte megvalósult értékelő tanácskozások egyértelműen megmutatták, hogy a párt erőfe­szítései a gazdaság hatékonysá­gának növelésére és az ország védelmi képességének megszilár­dítására irányulnak. Castro kifej­tette, a párt helyes úton halad, de nemcsak a sikerekből kell kiindul­nia, hanem tudatosítania kell a hi­ányosságokat is és ezek kiküszö­bölésére keli törekednie. Feszült légkörben tanácskozik a brit kormányzó párt konferenciája (ČSTK) - Példa nélküli bizton­sági intézkedések mellett Black- poolban tegnap megnyílt a kor­mányzó brit Konzervatív Párt 102. évi konferenciája. A közvélemény­kutatások szerint a konzervatívok népszerűsége csökken és a párt­apparátus attól tart, hogy a köz­vélemény elége­detlen a kormány kemény politiká­jával, ezért Tha­tcher miniszter- elnökre a konfe­rencián nehéz szerep vár. Mintegy 5 ezer küldött a konzervatív kormány több mint hatéves te­vékenységének eredményeit fog­ja értékelni. A BBC által vég­zett közvéle­mény-kutatás adatai szerint a megkérdezet­tek 55 százaléka annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy Margaret Tha­tcher második megbízatási idő­szakának kezdete, vagyis 1983 óta a konzervatívok pártja „teher“ Nagy-Britannia számára. A miniszterelnök-asszony és miniszterei biztonsági okokból tit­kos szálláshelyeken fognak lakni - közölték a brit újságok. A szeles tengerparti üdülőváros utcáin több mint ezer rendőr járőrözik, s kü­lönleges deszantegységek tagjai is szolgálatot teljesítenek. Az észak-londoni Tottenham kerület súlyos zavargások színhe­lye volt vasárnap estétől hétfő haj­nalig. Többszáz fiatal támadt a rendőrökre, pusztított el és gyúj­tott fel mindent, ami a keze ügyé­be került. Egy rendőrt késszúrá­sokkal megöltek. A tottenhami eseményeket egy, Tottenhami utcarészlet — az összetűzések után. (Telefoto - ČSTK) a brixtonihoz megdöbbentően ha­sonló incidens robbantotta ki. Itt is rendőrnyomozók hatoltak be egy többgyermekes, színes bőrű asz- szony lakásába, s a házkutatás itt is halállal végződött. A rendőrség állítása szerint az asszony termé­szetes halállal halt meg. A tisztázatlan eset után vasár­nap délután színes bőrű fiatalok járőröző rendőröket támadtak meg, majd elszabadult a pokol. A zavargásokban 200-an sebesül­tek meg. A Biztonsági Tanács megbélyegezte Pretoria Angola elleni agresszióját (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este egyhangúlag kategorikusan elítélte a Dél-afrikai Köztársaság Angola elleni leg­utóbbi agresszióját, s azt, hogy továbbra is megszállva tartja An­gola egy részét, megsértve szuve­renitását és területi egységét. A BT ugyancsak elítélte a Dél­afrikai Köztársaságot Angola tör­vénytelen megszállásáért és terü­letének hídfőállásként való fel- használásáért agresszióihoz. A tanács felszólította Pretoriát ag­resszív akcióinak azonnali be­szüntetésére, csapatai feltétel nél­küli kivonására angolai területről és Angola szuverenitásának, lég­terének, területi egységének és függetlenségének szigorú tiszte­letben tartására. A BT ismét megerősítette An­gola jogát minden szükséges lé­pés megtételére szuverenitásának megvédése céljából. Ha Pretoria nem tesz eleget a BT határozatá­nak, a testület ismét összeül, hogy a világszervezet Alapokmánya ér­telmében szigorúbb intézkedése­ket foganatosítson. Felszólította a vizsgáló bizottságot - melynek tagjai Ausztrália, Egyiptom és Pe­ru hogy terjesszen elő jelentést azokról a károkról, amelyeket a dél-afrikai agresszió okozott An­golának. STABIL LABILITÁS... H étfőn este érkezett a hír, hogy Mario Soares portu­gál kormányfő benyújtotta Ramal- ho Eanes államfőnek a lemondá­sát, miután pártja a vasárnapi, előrehozott parlamenti választá­sokon súlyos vereséget szenve­dett. Az egyébként csak 1987-ben esedékes választások előrehozá­sára azért volt szükség, mert a nyolcvanhárom óta kormányzó szocialista-szociáldemokrata koa­líció ez év júniusában - közvetle­nül az ország Közös Piacba való belépésének szentesítése után - felbomlott, helyesebben szólva: a szociáldemokraták kiugrottak a kormányból, arra számítva, hogy ezzel az ország katasztrofálisan rossz gazdasági helyzetéért sike­rül a választók szemében minden felelősséget Soaresékre hárítani. S a választások eredményeit te­kintve ez az elképzelésük be is vált. A piros szegfű 1974-es áprilisi forradalma óta eltelt 11 év alatt 14 kormánya volt az ibériai ország­nak, s nemsokára ismeretes lesz a tizenötödiknek az összetétele is. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy Portugáliában szinte állandósult a belpolitikai élet labilitása, a politi­kai és a szociális bizonytalanság. Sokan azt tekintik a belpolitikai élet egyik rákfenéjének, hogy nincs az országban olyan párt, amely el tudná nyerni a lakosság nagy részének támogatását, va­gyis a választásokon az önálló kormány alapításához szükséges több mint 50 százalékos, abszolút többséget. A választási eredményekről rö­viden: a legtöbb szavazatot, mint­egy harminc százalékot a Szociál­demokrata Párt (PSD) kapta. Soa­res Szocialista Pártja (PS) a he­tekkel ezelőtt még magabiztosan meghirdetett 43 százalékos elvá­rás helyett csak 21 százalékot szerzett. Nagy sikert ért viszont el az év elején megalakult új párt, a Eanes államfő híveit tömörítő Demokratikus Megújulás Pártja, amely a voksok 18 százalékát szerezte meg (a 7 százalékos elő­rejelzés helyett). A Portugál Kom­munista Párt vezette Egyesült Né­pi Szövetség némileg visszaesett, csak 15,5 százalékot szerzett. A jobboldali Demokratikus és Szo­ciális Centrum (CDS) tíz képvise­lői helyet vesztett, s csupán a sza­vazók nem egész tíz százaléka voksolt rá. A választásokon egyébként 11 párt indult, de csak ennek az ötnek sikerült bekerülnie a parlamentbe. A portugál erőviszonyok meg­oszlásának egyszerűbb képlete a jobb- és baloldalra való felosz­tás. A baloldalhoz sorolják a kom­munisták vezette Egyesült Népi Szövetséget és a Szocialista Pár­tot. A jobboldalhoz a keresztény- demokrata CDS-t, valamint a Szo­ciáldemokrata Pártot, ez utóbbi azonban csak nevében az, hiszen az általánosan kialakult vélemény szerint valamilyen jobb közép poli­tikát folytat. A Eanes híveiből to- borzódott új pártnak a megfigyelők a választások előtt a „mérleg nyelve“ szerepet szánták. A kép­let azonban ennél sokkal bonyo­lultabb, hiszen mint eddig is kitűnt, több párt egészen más irányvona­lat követ, mint ami a neve után elvárható lenne. A PSD vezetői még hétfőn be­jelentették, hogy a CDS-szel kö­zösen kívánnak kormányt alakíta­ni. Anibal Cavaso Silva szociálde­mokrata pártvezér álmai egy úgy­nevezett jobboldali nagykoalíció létrehozásáról ugyancsak szerte­foszlottak, mivel nem szerezték meg az abszolút többséget (összesen 40 százalékot kaptak); s így csak kisebbségi kormányt alakíthatnak. Portugáliában vi­szont eddig a többségi koalíciók is csak rövid életűek voltak. Ez a szociáldemokrata-keresztény­demokrata házasság már egyszer megbukott, pontosabban, 1982 decemberében. A Soares-féle szocialisták akkor ennek a bukott jobboldali koalíciónak az erősebb tagjával, a Szociáldemokrata Párt­tal alakítottak kormányt. S mint az események is tanúsították, ez a már kezdetben is kétesnek indult társulás két év alatt felbomlott. Megfigyelők még a választások megtartása előtt rámutattak arra, hogy a Portugál Kommunista Pár­tot kivéve már mindegyik párt kor­mányzott, a legkülönfélébb, s né­ha a leglehetetlenebb szövetsége­ket alkotva. Külön figyelmet érde­mel Mario Soares szerepe. Ö már volt egyszer miniszterelnök, s 1978-ban abba bukott bele, hogy a legreakciósabb és legjobb­oldalibb CDS-szel lépett szövet­ségre. S bár Soares szocialistá­nak vallja magát, mégis az ő nevé­hez fűződik az 1974-es áprilisi forradalom vívmányai ellen indított támadások kezdete. Soares a PSD-CDS jobboldali koalíció kormányzása idején (1979 -1982) is nagy szerepet ját­szott abban, hogy a kormány­pártoknak a parlamentben több népellenes intézkedést sikerült el­fogadtatniuk. A jobboldal az ő sza­vazatainak segítségével szüntette meg a Eanes államfő mögött fel­sorakozott, katonatisztekből álló Forradalmi Tanácsot, s ugyancsak az ő segítségével hajtották végre az alkotmánymódosításokat. Itt kell megjegyezni, hogy Portugália 1976-ban elfogadott alkotmánya a nyugati világ egyik leghaladóbb alaptörvénye volt, amely a nagy­szabású földreform és az államo­sítások mellett a szocialista épí­tést tűzte ki célul. Ez az alkotmány a jobboldal szemében mindig is szálka volt. Az idén nyáron a szo­ciáldemokraták azért léptek ki a kormányból, mert azt szerették volna, ha sokkal erőteljesebb ütemben folyik a földreform „visz- szacsinálása“ és az állami vállala­tok magánkézre juttatása, mint amilyen mértékben erre Soaresék hajlandók voltak, illetve tehették. Mivel a PSD kapta a legtöbb szavazatot, joga van a kormány- alakításra. A helyzet visszássága az, hogy olyan pártok kerülnek az ország élére, amelyeket a lakos­ság túlnyomó többsége elutasít. Hiszen a szavazók több mint 60 százaléka elfordult a jobboldaltól, nem is beszélve azokról a töme­gekről, amelyek - megunva a poli­tikai színjátékokat és sok esetben személyes csatározásokat - az urnákhoz sem voltak hajlandók el­menni. (A szavazásra jogosultak­nak csak a háromnegyede adta le a voksát.) Alvaro Cunhal, a kom­munista párt főtitkára már nem egy esetben hangsúlyozta, hogy a kommunisták részvétele nélkül a portugál belpolitikai válság nem oldható meg. A PKP-val azonban eddig egyetlen politikai erő sem volt hajlandó szövetségre lépni, még a magát baloldalinak nevező Soares-féle Szocialista Párt sem. Pedig erre 1983-ban kiváló lehe­tőség lett volna, hiszen a szocia­listák akkor - az ugyancsak előre­hozott választásokon - több mint 35 százalékot kaptak, a kommu­nisták pedig majdnem húszat, úgyhogy mód lett volna egy élet­képes baloldali többség kialakítá­sára. Bármennyire is unják a portu­gálok a választási hadjáratokat, az idén még kétszer az urnák elé kell járulniuk. Először helyhatósági vá­lasztásokra, majd pedig az új ál­lamfő megválasztására kerül sor az év végén. Az ország egyik legnépszerűbb politikusának, Ea­nes államfőnek ugyanis lejár a második megbízatási időszaka, s harmadszor már nem jelöltetheti magát e tisztségre. Az államfői posztra többen is pályáznak, pél­dául maga Soares is. Az ó jelölé­sét azonban a szociáldemokraták nem támogatják. (Ez volt a másik ok, amiért júniusban szakadás tör­tént a két kormányzó párt között.) A másik esélyes jelölt, a Demokra­tikus és Szociális Centrum vezér­alakja, Freitas do Amaral. Hírma­gyarázók szerint a szociáldemok­raták inkább őt fogják támogatni, különösen most, hogy a két jobb­oldali párt ismét szövetségre lé­pett. A mostani választások nem hoztak orvoslást az ország bajaira. Minden különösebb jóste­hetség nélkül elmondható, a jobb­oldal még összpontosítottabb tá­madásokat fog intézni mindaz el­len, ami a hetvennégyes forrada­lom vívmányaiból még megma­radt A dolgozó tömegeket sújtó intézkedések várhatók, ami vi­szont tovább élezi majd a politikai és szociális feszültséget. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents