Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-30 / 256. szám, szerda
A szocializmus a történelem realitása (Folytatás az 1. oldalról) BIĽAK: Nyugodtan elhihetik nekem, mi jól egyeztetjük politikánkat a Varsói Szerződés keretében. A bolgárok helyzete például egészen más, mint a mienk. Csehszlovákia a két világrendszer határán fekszik. Ha ott lennénk, ahol a bolgárok, úgy valószínűleg mi is az ö politikájukat folytatnánk. SPIEGEL: Egyetért azzal, hogy Bulgária nem telepít semmiféle rakétákat? BIĽAK: Hát persze. SPIEGEL: Azzal is, amit Románia tesz? BIĽAK: Románia semmi olyat nem tesz, ami ellentétben állna a mi érdekeinkkel. Tulajdonképpen miért hiszik úgy, hogy minden szocialista államnak feltétel nélkül ugyanazon a hangmagasságon kell énekelnie? SPIEGEL: Ezt egyáltalán nem gondoljuk. Csodálkozunk azonban azon. amikor az NDK és Magyar- ország úgy egy évvel ezelőtt a kissé önállóbb külpolitika jelét mutatta, a Rudé právo, a csehszlovák pártlap azonnal kétségeinek adott hangot. Olyan értelemben írt, hogy a nehéz időkben egyetlen szocialista ország sem járhat a saját útján. BIĽAK: Úgy, ahogy azt önök mondják, a Rudé právóban nem jelent meg cikk. Számunkra természetes, hogy minden szocialista ország saját útján halad a szocializmus felé. Nézzék: senki sem akarja Kelet-Európában érvényesíteni az egységes szovjet modellt. SPIEGEL: Valóban nem akarja? BIĽAK: Vegyék példaként Csehszlovákiát. Több szocialista ország megváltoztatta állami zászlaját, mi nem. Több ország megváltoztatta himnuszát, mi nem. Több ország megváltoztatta címerét, mi csak egy apró korrektúrával is megelégedtünk, oroszlánunk továbbra is oroszlán. Egyszóval, közülünk mindenki a saját házát építi. Hogy ez kicsi vagy nagy, van-e terasza vagy nincs, nagy-e az ablaka vagy kicsi, az csakis az adott telektől és a helyi erőktől függ. Ez az építészek dolga. A statikának azonban minden esetben egységesnek kell lennie, máskülönben fennáll a veszély, hogy a ház összedől. SPIEGEL: Mit ért statika alatt? BIĽAK: A termelőeszközök társadalmi tulajdonba helyezését, a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezetó szerepét. A marxizmus-leninizmus ideológiáját, a Szovjetunióval való barátságot, a szocialista közösség egységére irányuló erőfeszítéseket. SPIEGEL: Ennek az ideológiának a grállovagja, az SZKP főtitkára, nemcsak a világpolitikát illetően ragadta meg a kezdeményezést. A korrupció és az alkoholizmus elleni kampányával új belpolitikai hangsúlyokat is előtérbe állított. Megváltozik valami Csehszlovákiában is? BIĽAK: Először is helytelen „új akcentusokról“ beszélni. Gorbacsov elvtárs a szovjet polgároktól csak azt kéri, cselekedjenek a szovjet társadalom azon normái szerint, amelyek már Lenin idejében is érvényesek voltak. S ez vonatkozik a korrupció elleni harcra is. Hiszen a korrupció nem a mi rendszerünk terméke. SPIEGEL: Aha. BIĽAK: A burzsoá korszak maradványa, akkor is, ha a fejüket rázzák. SPIEGEL: A többi szocialista országban ettől a rózsaszínben játszó tézistől már régen elbúcsúztak. BIĽAK: Nem hiszem, hogy igazuk van. Ami Csehszlovákiát illeti, tizenegy évvel ezelőtt, a KB 1974 novemberi plénuma feladatul tűzte ki a korrupció elleni kemény fellépést. Azóta sok embert elítéltek és töröltek a párttagok sorából. Az, amit Gorbacsov elvtárs szorgalmaz, teljesen összhangban van a mi erőfeszítéseinkkel is. SPIEGEL: Tehát semmiféle határozott kampány Csehszlovákiában a korrupció és az alkoholizmus ellen. Itt kevesebb a „burzsoá csökevény“? BIĽAK: Szerintem ez a kérdés nincs helyesen megfogalmazva. A kampányt nem lehet íróasztal mellől folytatni. Ez hosszú távú nevelési folyamat, amely során az emberekbe kell oltani, mi okoz kárt a társadalomnak, magának az embernek és családjának. Természetesen sok még a burzsoá csökevény. Gyakran gondoltam már azt, hogy végre semmi ilyesmi nem fog létezni. Ennek ellenére még mindig létezik. SPIEGEL: Csökken legalább az abnormális sörfogyasztás Csehszlovákiában? BILAK: Nem, a sör számunkra olyan, mint a kenyér. SPIEGEL: Bil'ak úr, a Szovjetunió elsősorban népgazdaságának hatékonyabbá tételére törekszik. Több kelet-európai országban, így a Szovjetunióban is, jelenleg arra a meggyőződésre jutottak, hogy a tervszerű gazdálkodás eszközei már nem elegendőek a korszerű fejlődéshez. Miért éppen Csehszlovákia tart ki a gazdaság központi irányítása mellett? BILAK: A valóságban mindenütt és mindig központi tervezés lesz. Senki sem számolja fel, a Szovjetunióban sem, más szocialista államban sem. Az alapvető kérdéseket, mint pl. a beruházások és az árak kérdése, központilag kell irányítani. Feltehető azonban a kérdés, a jövőben minek kell a központi tervezés alá tartoznia. SPIEGEL: Az ön válasza? BILAK: Mi is a leghatékonyabb módszereket keressük. Jól odafigyelünk, mit csinálnak mások, figyeljük minden kísérletüket, hogy átvehessük mindazt, ami jó. De nem tesszük ezt fejetlenül. Gyakran mondják, hogy Csehszlovákiában az emberek lusták, ám tizenötmilliós országunk tizenöt millió tonna acélt, száztizenhat millió pár lábbelit, tízmillió tonna cementet gyárt. Százhuszonhét millió tonna szenet bányászunk. 100-120 ezer lakást építünk. Mindezt megtehetnék a lusták? Az emberek nálunk eközben az ágyban fekhetnek? SPIEGEL: Biztosan nem. Csakhogy: vasat és acélt eközben a fejlődő országok is gyártanak, pl. India és Nigéria. Nem merülnek-e fel kétségeik a tekintetben,'hogy 1985-ös termelésük büszke listája még a helyes választékot tartalmazza? Miért nem gyárt Csehszlovákia acél helyett számítógépeket, cement helyett félvezetőket? BILAK: Jogos kérdés, de acél és cement nélkül sem jutnánk semmire. Már évek óta törekszünk a szerkezeti változásokra, és ebben az irányban sokat tettünk. Időre van azonban szükség. A kész struktúrákat nem lehet egyik napról a másikra átdolgozni. Ezen felül a nyugati technológiai embargóval is szembe kell néznünk. Nem mondom, hogy ez egy vagy két év alatt sikerül. Előbb vagy utóbb azonban sikerül. SPIEGEL: Bil'ak úr, engedje meg, hogy a távoli jövőből visszatérjünk a múltba, amely már úgyszintén eléggé távoli: 1968 augusztusában ahhoz a negyven vezetó funkcionáriushoz tartozott, akik a Szovjetuniót felkérték a „testvéri segítségre“ a reformista irányvonallal szemben. Azóta tizenhét év telt el. Miért vannak még mindig szovjet csapatok az országban? BILAK: Azért, mert a két kormány közötti szerződés alapján vannak itt. Amerikai csapatok vannak a Szövetségi Köztársaságban és Nyugat-Európa más államaiban is. Ha az USA csapatai elhagyják Nyugat-Európa területét, a szovjetek elhagyják Csehszlovákiát, erről meg vagyok győződve... Nem tudom azonban, honnan szerezték azt az állítólagos negyven vezető funkcionáriust. SPIEGEL: Csak harmincnyol- can voltak? BILAK: Ha megérik az idő, felnyitjuk az archívumokat. Akkor megtudják azt is, hányán voltak. SPIEGEL: Valóban ezekre az archívumokra kell várni? önben kulcsfigurát látunk, talán a Moszkvához intézett akkori segélykérés szervezőjét, s szeretnénk többet megtudni önről? BILAK: A KB tagjai, továbbá a kormány, a parlament elnökségének tagjai voltak ott. Szeretném kimondottan hangsúlyozni: a szovjetek segítsége nem volt semmiféle intervenció, hanem testvéri támogatás. SPIEGEL: Teljesen önzetlen... BILAK: A segítségre szükség volt, nélküle Csehszlovákia polgárháborúba sodródott volna, és nem olyan nehéz felbecsülni mi történhetett volna azután Európában és a világban. SPIEGEL: Polgárháború? 1968 nyarán Csehszlovákiában emberek tömegeit lehetett látni, akik a pártot éltették. BILAK: Emlékeznek a Varsói Szerződés konferenciájára, amelyre 1968 augusztusának elsó napjaiban került sor Bratislavában? Most elárulok maguknak valamit, amiről még senkinek sem beszéitem. Ennek az ülésnek a dokumentumát a szokástól eltérően nem a referensek dolgozták ki. A pártok és kormányok vezetői személyesen jöttek össze és mondatot mondat után fogalmazták meg: Csehszlovákiát ellenforradalmi fordulat fenyegeti és közös kötelességünk megvédeni a szocializmus vívmányait. Ezután a dokumentumot minden küldöttség aláírta, minden csehszlovák küldött is, így Dubček, Smrkovský, černík és én is. Nem tudom, miért kezdtek később a Nyugaton az ún. Brezsnyev-doktrínáról írni. Sajnos, a mi vezetésünk szavát szegte, és úgy döntött, hogy ígéreteivel szemben jár el. Az ilyesmit nem lehet tolerálni még a lókupeceknél sem. A politikában, s főleg a szövetségesek között ez lehetetlen. Ezért azok - ahogy maguk mondják - a vezető funkcionáriusok Moszkvához fordultak. A CSKP Központi Bizottságához csehszlovák állampolgárok ezrei fordultak komoly aggodalommal. Tudják-e, hogy 1968 augusztusának elején már minden készen állt arra, hogy Csehszlovákiában koncentrációs táborokat létesítsenek a jobboldali erők ellenzői számára? SPIEGEL: Nem, erről sohasem hallottunk. BILAK: Mi ezt nem hoztuk nyilvánosságra, mivel az emberek joggal követelték volna mindazok legszigorúbb megbüntetését, akik erre készültek. Mi politikai megoldást akartunk. Mint ismeretes, Csehszlovákiában senkit sem állítottak bíróság elé ellenforradalmi tevékenység miatt. SPIEGEL: Ez az ún. „politikai megoldás“ is sok ember számára kemény büntetés volt. Kizárták őket a pártból, elveszítették munkájukat. Még ma is százezrek nem dolgozhatnak szakmájukban vagy legalábbis volt munkahelyükön, mert szimpatizáltak az 1968-as reformátorokkal. BILAK: Ez nagy hazugság. Egyáltalán nincs szó emberek százezreiről. Beismerem azonban: vannak olyan igazgatók, miniszterek vagy magasrangú katonatisztek, akik már nem dolgoznak egykori munkahelyükön. Nem állták ki saját politikai próbájukat. Ha az énekes elveszíti hangját, nem énekelhet már az operában. Ha a magasugró világbajnok eltöri a lábát, már nem ugrálhat. így van ez. Hiszen a Szövetségi Köztársaságban azok az emberek, akik nyíltan fellépnek az állam politikája ellen, úgyszintén nem dolgozhatnak a hivatali apparátusban vagy bármilyen más felelős poszton. SPIEGEL: Bil'ak úr, sorolhatnánk most a neveket és a sorsokat. Beszélhetnénk családok letartóztatásának eseteiről, amelyek számunkra érthetetlenek. Fontosabbnak tűnik számunkra az alapkérdés: miért nem halad Csehszlovákia Magyarország útján, ahol Kádár János, a párt vezetője más beállítottságú embereket is megnyert az állam építése során az aktív együttműködéshez? Egy olyan kis ország, mint Csehszlovákia, miért engedi meg magának, hogy tartósan lemondjon szellemi elitjének az együttműködéséről. BILAK: Az, amit a kérdés elején fogalmaztak meg, elferdített. Megismétlem, Csehszlovákiában az ellenforradalmat politikai módszerekkel számoltuk föl. Az államcsínyt szervező, a polgárháborúra tudatosan készülő egyetlen ellenforradalmárt sem állítottak bíróság elé. Aligha találnak a világban hasonló példát. Némelyek, sajnos, ezt nem a szocialista állam nagyvonalúságaként értelmezik, s így szüntelenül provokálnak. Nem tudom, milyen szellemi elitről beszélnek. Egyetlen valóban kiemelkedő és elismert tudományos, művészeti, kulturális, gazdasági vagy politikai személyiség sem hagyta el az országot. Nem tudom honnan veszik, hogy lemondunk az együttműködésről. Ami a kérdés további részét illeti, örülök, hogy önöknek olyan szimpatikusak szomszédaink és barátaink, a magyarok. Engem is örömmel tölt el, hogy Kádár elvtárs nagy megbecsülésnek örvend. Azonban kicsit objektívabbak lehetnének annak értékelésekor, amit elvégeztünk, amit valóban széles néptömegek elismernek. Tulajdonképpen milyen elvek szerint ítélik meg rendszerünk kvalitásait? SPIEGEL: Rosa Luxemburg elvei szerint: a szabadság elsősorban a különböző nézetet valló emberek szabadsága, önmaga már rég „normalizáltnak“ ítéli meg a csehszlovákiai viszonyokat. Akkor miért reagál a párt olyan idegesen minden bíráló szóra? A pluralista társadalmat a kommunizmusban teljesen elképzelhetetlennek tartja? A „hatok“ üzenete Gorbacsovhoz és Reaganhez (ČSTK) - Az 1985 januári delhi nyilatkozat aláírói - Raul Alfonsín argentin elnök, Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, Miguel de la Madrid mexikói elnök, Július Nyerere tanzániai elnök, Olof Palme, a svéd kormány elnöke és Andreasz Papandreu, a görög kormány elnöke - közös üzenetet intéztek Mihail Gorbacsovhoz, az SZKP KB főtitkárához és Ronald Reaganhez, az USA elnökéhez. Az üzenet többek között rámutat: A világ a legnagyobb reményeket fűzi az önök jövö havi genfi találkozójához. Valamennyi nemzet és kormány reméli, hogy sikerül megállítaniuk az utóbbi évek növekvő feszültségét és az egész emberiség számára megnyitni a béke és a biztonság korszakát. Tekintettel arra, hogy az atomháború következményei minden állam polgárait egyformán veszélyeztetik, számunkra is rendkívül fontos, hogy az önök találkozóján megfelelő feltételeket alakítsanak ki és konkrét lépéseket tegyenek a leszerelésért és a békéért. Ez év januárjában közzétett delhi nyilatkozatunkban felszólítottunk az atomfegyverek és hordozóik befagyasztására, valamint az űrfegyverek kipróbálásának, gyártásának és elhelyezésének teljes beszüntetésére. Ezt közvetlenül követné az atomerők lényeges csökkentése. Ez megkönnyítené a fegyverkezési hajsza elhárítását a világűrben és megállítását a földön, s végül az atomfegyverek teljes felszámolásához vezetne. Javasoljuk, hogy egy év tartamára szüntessenek be minden atomfegyverkísérletet. Ezt az időszakot meg lehetne hosszabbítani, sót, a kísérleteket egyszer s mindenkorra leállítani. Más atomfegyverrel rendelkező államoktól is elvárjuk, hogy hasonló intézkedéseket hoznak. Castro és Sevardnadze havannai tárgyalásai (ČSTK) - Fidel Castro legfelsőbb kubai párt- és állami vezető hétfőn Havannában fogadta Eduard Sevard- nadzét, az SZKP KB PB tagját, szovjet külügyminisztert, aki vasárnap óta baráti látogatáson tartózkodik Kubában. A megbeszélésen tájékoztatták egymást az SZKP XXVII., illetve a Kubai KP III. kongresszusának előkészületeiről és áttekintették a kétoldalú kapcsolatok néhány kérdését, s mindkét részről cíkraszálltak az együttmüködés bővítése mellett. A tárgyalásokon nagy teret szenteltek a közép-amerikai térségben kialakult feszültségnek, amely az Egyesült Államok nicaragua elleni agresszív lépései következtében éleződött ki. Megerősítették, hogy a Szovjetunió és Kuba szolidáris a nicaraguai nép harcával, amelyet szabad, demokratikus és független fejlődésre való jogának megvédelmezése érdekében folytat. BILAK: Bizonyos emberek a Nyugaton nyilvánvalóan nem akarják megérteni, hogy valóban új társadalmi rend van kialakulóban. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerűen zajlik le. Nem a történelem tévedése, ahogy azt az amerikai elnök mondta. A történelem realitása. A burzsoá pluralizmus formáinak visszaállítása tehát számunkra anachronizmus, sőt mi több, csalás lenne. Történelmi tapasztalatainkból indulunk ki. A München előtti burzsoá köztársaság pluralizmusa tökéletesen csődöt mondott. Nem biztosította az állam létét, sem a szociális és a nemzetiségi igazságosságot. A politikai rendszernek a burzsoá pluralizmusnál magasabb formájával rendelkezünk. SPIEGEL: A CSKP kongresz- szusát 1986 tavaszára tervezik. A Szovjetunióban Gorbacsov főtitkár a pártvezető és az államfő hivatalát szétválasztotta. Terveznek ilyen szétválasztást Csehszlovákiában is, ahol Gustáv Husák látja el mindkét tisztséget? BILAK: Nem látok ebben semmilyen szükségszerűséget. Gustáv Husák cselekvőképes, egészséges ember. Nagy tekintélynek örvend, és a legmegfelelőbb személyiség ezekre a tisztségekre. SPIEGEL: ön személyesen várja-e, hogy a kongresszus más feladattal bízza meg? BILAK: Ebből valóban nem csinálok semmilyen gondot. SPIEGEL: Gondot nem, de talán reménykedik? BILAK: Egyszerűen nem foglalkozom ezzel. SPIEGEL: Bil’ak úr, köszönjük önnek ezt a beszélgetést. A kapcsolatok bővítéséről tanácskoztak (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap Prágában fogadta Viktor Lomaki nt, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. A csehszlovák -szovjet politikai és gazdasági kapcsolatok további bővítéséről és elmélyítéséről tanácskoztak. Ünnepi gyűlés (ČSTK) - Ünnepi gyűlést tartottak tegnap délután a bratislavai vár zenei termében az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapításának 40. évfordulója alkalmából. Az összejövetelen Viliam šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság alelnöke mondott ünnepi beszédet. Ladislav Čemický alkotásainak kiállítása (ČSTK) - Kiállítás nyílt tegnap a bratislavai Dimitrovec Galériában Ladislav Čemický nemzeti művész alkotásaiból. A megnyitón részt vett Viliam šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára, Jaroslav Kanský szlovák minisz- terelnök-helyettes és Ladislav Martinak, Bratislava főpolgármestere. A kiállítás január végéig tekinthető meg. Kádár-Honecker találkozó Budapesten (ČSTK) - Budapesten tegnap megkezdődtek a megbeszélések Kádár János, az MSZMP főtitkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke között. A felek megtárgyalták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és további fejlesztésük lehetőségeit, s áttekintették a két fél érdeklődésére számot tartó nemzetközi kérdéseket. Az NDK legfelsőbb képviselője hétfő óta tartózkodik baráti munkalátogatáson Magyarországon. ÚJ szú 2 1985. X. 30.
