Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-29 / 255. szám, kedd
Lézerrel fát? ÚJ UTAKON A BRATISLAVAI FAIPARI KUTATÓINTÉZET A jó bornak nem kell cégér - állítják nagyapáink, .de a jelek szerint ma már egy korszerű gépnek sem kell több, mint, hogy kiállítsák egy nemzetközi vásáron. Ha ott felfigyelnek rá, és sikert arat a szakemberek körében, akkor már nem is olyan fontos a reklám. Ezt bizonyítja az LCS 400-1 jelzésű lézeres famegmunkáló berendezés esete is, amely a Bratislavai Faipari Kutatóintézet és a Hallei Finommechanikai Művek tudományos-műszaki együttműködésének az első eredménye. Ezt az elektromos energiát fényenergiává átalakító modern berendezést először idén, a lipcsei tavaszi vásáron láthatta a nagyközönség, s bár szakmai berkekben mindvégig azt suttogták, hogy aranyérmet kap, a jóslat nem vált be. Műszakilag fejlett berendezést gyártott a két cég, azt senki sem vitatta. Hogy mégis elúszott az arany, annak egyetlen oka az volt, hogy a berendezés annyira „fiatal“ volt a vásár idején, hogy a nemzetközileg megszabott ötszáz óránál kevesebb működési időt mutatott. Aranyérem helyett aztán „csak“ megrendeléseket kaptak a kiállítók, de a gép híre azóta már a tengeren túlra is eljutott.- Hogyan és mikor kerül sor e modern berendezés kifejlesztésére? Vajon mi tette szükségessé a létrehozását? bánik a fával, mint a lézer. Arról nem is szólva, hogy sokkal körülményesebben vágja ki a mintát, és rengeteg a hulladék. A lézerrel viszont száz százalékra kihasználhatjuk az anyagot, hiszen a fa csomóit, hibás részeit is úgy kerüli ki, hogy a lehető legkevesebb gatokat készít - gombnyomásra. Meg az sem mellékes, hogy az egész munkafolyamat automatizálható.- A berendezés ugyanis két részből áll.- Igen. Az egyik maga a lézer, amelyet az NDK-beli partnereink Fűrésszel... A kérdésekre Miroslava Kleske- ňová, a Bratislavai Faipari Kutató- intézet lézertechnikai részlegének vezetője adott választ.- Kutatóintézetünk évek óta keresi a fa felületi megmunkálásának legmegfelelőbb módszereit. Rohanó életet élünk, s ez valamiképp az iparban, a termelésben is megmutatkozik: szinte évről évre újabb és újabb anyagokkal dolgozunk; olyanokkal, amelyek pontos és odaadó munkát követelnek. A hetvenes évek végén már jobbnál jobb famegmunkálási technológiák között választhattunk: először a vízsugaras módszert próbáltuk ki, amely azóta a kerámia- és az üvegiparban vált be igazán, aztán a rezgetett szerszámokkal kezdtünk dolgozni, de végül mégis a lézernél kötöttünk ki. Mondom is, hogy miért. A lézernek nagyon sok előnye van. Ami a legfontosabb számunkra: az elektromos energiát fényenergiává alakítja át, s ezzel bármilyen pontban dolgozni tud. S amíg a fűrésznél vagy a rezgetett szerszámnál elkerülhetetlen a zaj, a por, a hulladék; a lézernél csak enyhe füst van, amelyet azonnal elszív a berendezés. Más. A fűrész, legyen az bármilyen modern is, durvábban Nincs zaj, nincs por alapanyag vesszen kárba. Nézze csak meg ezt a Pezinoki Faipari Vállalatnál készült nyolcvanszor nyolcvan centiméteres parkettát. .- Mintha kézzel festették volna rá ezt a rokokó cirádát.- Pedig nincs ezen egy csöppnyi festék sem, ezt mind a gép csinálta. Előbb a sötét lapon vágta ki a mintát, aztán egy világoson, s hogy a hatás nagyobb legyen, a sötét deszkalapba illesztettük a világosat, és fordítva. Ha végighúzza rajta a kezét, talán még a minta körvonalait sem érzi meg. Valóban úgy fest az egész, mintha egy ügyes kezű piktor díszítette volna ki a parkettát.- Mit tud még ezen kívül a berendezés?- Hangszerek - gitárok, csellók, bőgők, hegedűk - favázának gra- vírozását és bútorlapok díszítését végzi - az utóbbit kétféleképpen: mintát vés bele vagy színezi. Mindezek mellett a restaurátorok munkáját is nagyban megkönnyíti majd, hiszen a régi intarziák helyreállításában is hasznosítható. Es még valamit el kell mondanom: fúr is, vés is, különféle alakzatú vá-' fejlesztettek ki, a másik pedig a számvezérlésű koordináta-asztal, amely teljes egészében a mi találmányunk. S bár a lipcsei vásárt megelőzően a laboratóriumban már több mint ötszáz órát dolgozott a berendezés - ennyi a hibátlan működés elsó mutatója a szakmai kitüntetést csak azért nem kapta meg, mivel nem a termelésben érte el ezt az óraszámot.- Hogy mégsem olyan nagyon csalódottak, azt abból sejtem, hogy a vásárról egy tucat megrendeléssel jöttek haza.- - Az elsó megrendelőnk Ausztria volt, de mert egy hónapon belül kérte a berendezést, nem tudtuk kielégíteni az igényét. A sorozat- gyártás ugyanis csak most kezdődött meg, így a jövőben elsőként a Szovjetunió, Magyarország és Bulgária kap a berendezésből.- S hol állnak a megrendelők közt a hazai vállalatok: a sor elején vagy végén?-Természetesen az elején. A jövő évben a Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola, a topoľčanyi Mier Bútorgyár, az oravai Tesla vállalat, valamint a Bratislavai Bútoripari Vállalat kap egy-egy berendezést.- S mit kap cserébe az NDK? Hiszen a lézert ők adják a berendezéshez.- Koordináta-asztalt. Évente ötöt, s aztán egyre többet.- Szóval minden úgy megy, ahogy azt eltervezték.- Most már igen. A nehezén túl vagyunk. De az élet megy tovább, s mi nem elégedhetünk meg azzal, ami van. Most azon törjük a fejünket, hogyan lehetne továbbfejleszteni, még ügyesebbé tenni ezt az amúgy is ügyes berendezést. (szabó) A HANGOSKÖNYV 25 EVE ÚJ SZÚ 1985. X. 29. (Tudósítónktól) - Létünktől elválaszthatatlan az információ-fel- vétel, az információ-csere. A csökkent látásúak és vakok esetében a külvilággal való megfelelő kapcsolattartás ép érzékszervek fokozott kialakulásával érhető el. Hazánkban 1918 óta készülnek könyvek Braille-írással. Csehországban az első ilyen nyomda megalapítója K. E. Macan, a kiváló pedagógus volt. Az ő nevéhez fűződik a vakok számára létesített első könyvtár is, amely 1923-ban nyílt meg. A Braille-írással készült kiadványok megjelentetése 1952- ben indult dinamikus fejlődésnek: újságok, tankönyvek, kották, enciklopédiák, szótárak, ifjúsági könyvek készülnek a vakok pontrendszerű írásával. Forradalmi újdonságnak számított az ötvenes évek végén a magnetofon megjelenése. 1960-ban, 25 éve jelentek meg az első úgynevezett hangoskönyvek - számolt be prágai sajtóértekezletén Jaroslav Paur, a Csehországi Rokkantak Szövetsége Központi Bizottságának főtitkára. A K. E. Macan nevet viselő nyomdában és könyvtárban ekkor létesült az elsó - egyelőre ideiglenes, két évvel később azonban már állandó - stúdió. 1974 óta már két állandó stúdióban, 15fós, színművészekből, bemondókból és rendezőkből álló stábbal készülnek a hangfelvételek. Évente a CSSZK-ban 4000 könyv jelenik meg, ebből 120-130-nak a tartalma kerül hangszalagra, kazettára. Ez mintegy 39 ezer oldal nyomtatott szövegnek felel meg. Egy felvételről 12-14 másolat készül. 1976-77-től a könyvtárhálózat keretében ingyenes kölcsönzőszolgálat működik. A CSSZK területén Prágában, Ostravában, Brnóban, Ústí nad Labemben, az SZSZK-ban pedig Bratislavában, Trnavában, Levočában és Báhoň- ban állanak rendelkezésre hang- felvételeket kölcsönző könyvtári részlegek. (tar) Jubileum és korszerűsítés Robotok és manipulátorok az építőgépgyárban Amikor az építőiparban általánossá vált az előregyártón épületelemek, azaz a panelek alkalmazása, ez egyúttal azt is jelentette, hogy egész sor építőipari munka tulajdonképpen „tető alá“ került. A házgyárakban végezték el azt a munkát, amelyet korábban a helyszínen volt szokás. Az építőgépek jelentősen megkönnyítették az építkezést, most pedig újabb generációjuk a még ma is a helyszínen végzett munkákat oly módon korszerűsítette - és egyszerűsítette is egyúttal hogy azok szinte már semmiben nem hasonlítanak a korábbi munkavégzéshez. Ilyen például a Monto- stroj nemzeti vállalat alagútzsaluja, amellyel gyorsan és könnyen építhetők a vasbeton épületrészek. Már magában ez is jelentős előrelépés, de a vállalatnál - amelynek feladata az építőgépgyártás - a korszerűsítéshez az is hozzátartozik, hogy ezeknek a berendezéseknek a gyártásához a jelenlegi legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. Elindultak a robotizáció útján, manipulátorokat alkalmaznak, és a közeljövőben annak lehetőségeit kutatják, miként oldható meg, hogy egy manipulátorral több robotot is kiszolgáljanak. Ha figyelembe vesszük, hogy a vállalat másfél évtizedes fennállása során jutott el a bevezetőben jelzett szintre, nem túlzás, ha azt állítjuk, rohamosan fejlődött. Fennállásának elsó esztendejében, 1970-ben, még csak 133 dolgozóval termelt, így ért el 13 millió 848 ezer koronás értékű bruttótermelést. Abban az időben, mint ahogy a vállalat fennállásának nagyobbik részében, a panelgyárak technológiai berendezéseinek fő kivitelezője volt. Ezenkívül a vállalat szakemberei végezték a külföldről behozott építőipari berendezések szerelését is. Esetenként ezekhez gyártottak egyszerűbb kiegészítő berendezéseket. Néhány évvel később a vállalat már önállóan végezte ugyanezt a munkát, és jelentősen hozzájárult az építőipari technológia minőségi javításához. Például azáltal, hogy korszerűsödött a hegesztési technológia, javult - simább lett - az előregyártóit elemek felülete. A jelenlegi ötéves tervidőszakban is még a vállalat termelésének nagyobb részét az építőipar saját beruházásainak kivitelezése jelentette. Azonban ekkor indult be a bevezetőben is említett alagútzsalus rendszerek gyártása, amelyet sikerrel próbált ki és alkalmaz a Nyitrai (Nitra) Magasépítő Vállalat. Ezzel együtt azt várják a vállalat vezetői, hogy az ötéves tervidőszak végéig 18,33 százalékos átlagos évi növekedést érnek el a bruttótermelés viszonylatában. Mindez azt jelentené, hogy összesen kilenc új panelgyár kezdi meg a termelést ez év végéig. Jelentős kivitelezői munkát végzett, illetve végez a vállalat a két szlovákiai atomerőmű - a Jaslovské Bohuni- ce-i és a mohi (Mochovce) - építésén, továbbá ők szállították a gabčíkovói vízlépcső betonozó telepeinek berendezését is. További panelgyárak technológiai berendezéseinek szerelését szintén ők végezték, így elmondható, hogy Szlovákia szinte minden településén találkozhatuk a vállalat valamelyik üzemének gyártmányaival. Nem túlzott ez az állítás, hiszen a vállalat a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 191,67 százalékos növekedést ért el, ha az öt esztendő bruttó termelését vesszük alapul. Akkor 815 millió 873 ezer korona volt a termelés összértéke, míg a 7. ötéves tervidőszakban 1 milliárd 563 millió 816 ezer koronát kell elérniük az év végéig. Ezt a nagymértékű növekedést úgy sikerült biztosítani, hogy - különösen az utóbbi esztendőben - megváltozott a termelés szerkezete: a beruházási egységek építéséről áttértek a gazdaságosabb termelést biztosító alagútzsalus rendszerek gyártására. De nemcsak a termelés struktúrája változott meg, hanem a technológia is. A vállalaton belüli tudományos-műszaki fejlesztés korábban a nagyobb beruházási egységek építéséhez igazodott, és a panelgyárak technológiai berendezéseinek korszerűsítése volt a célja. Ezt az építőipari szakágazat egyes kutatóintézetei biztosították, de az utóbbi időben a vállalaton belüli szakembergárda tapasztalatait igyekeznek kamatoztatni. Ennek köszönhetően megoldották például az alagútzsalus rendszerek gyártásának korszerűsítését. Ugyanez elmondható az oszlopzsaluzás új módszereiről is. Ma már az említett célokat szolgáló technológiai berendezések összehasonlíthatóak a legjobb külföldi berendezésekkel is. A 8. ötéves tervidőszakra a műszaki fejlesztés olyan mértékű javítását tervezik, hogy általa 241,20 százalékos nyereségnövekedést érjenek el. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztésnek egyaránt kell érintenie a munkaerő-megtakarítást, az energia-, a fűtőanyag- és az alapanyag-takarékosságot is. Közülük első helyen szerepel az energiatakarékosság, amelyben a rendhagyó módszerek által nyerhető hőenergiára fektetnek nagy hangsúlyt. Például felhasználják majd a napenergiát, és jelentősen javul az egyes energia- források hulladékhőjének hasznosítása. Kiemelt helyen szerepel az anyagtakarékosság, valamint a termékek korszerűsítése. Feladatul tűzték ki: a korábban nyugati licenc alapján készült zsalurendszereket tökéletesítik, hogy a jövőben teljesen pótolhassák azok behozatalát, majd pedig kivitelre is gyártsanak. Ezen kívül új termékek bevezetését tervezik. Ilyen például a hidraulikus zsaluzópajzs és az elemes szállítószalag, amely tetszés szerint, az elemek számától függően, a kívánt méretre készíthető, és megoldják annak a gépsornak a gyártását, amelyen a szárazfalazást lehetővé tevő falazóblokkok készülnek majd. A tudományos-műszaki fejlesztésben a legnagyobb jelentőségűek a technológiai innovációs feladatok. Ezek eredményeként egyre több általánosan gépesített munkahelyet hoznak létre. Közülük számos esetben a robotok és egyéb automata gépegységek folyamatos bevezetésével számolnak. Ennek érdekében a közelmúltban már kidolgozták egy egész sor különböző manipulátor tervdokumentációját. Elsősorban azért, hogy kiküszöböljék a nehéz fizikai munkát, s azért is, hogy javítsák a munkakörnyezetet. Ennek érdekében szélesebb körben bevezetik például a hegesztőautomatákat, amelyek széndioxidos védőburkot vonnak az ívfény köré, s így nem szennyeződik a levegő. Csak néhány lényeges fejlesztési irányzatot említettünk, de rajtuk kívül még számos látszólag kisebb jelentőségű is akad. Valamennyi azonban azt a célt szorgalmazza majd a 8. ötéves tervidőszak során, hogy a Montostroj vállalat teljes egészében biztosítsa az építőanyag-gyártás szükségleteit. MÉSZÁROS JÁNOS ... és lézerrel vágott fa (Arch ív felvételek)
