Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-24 / 251. szám, csütörtök
A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért ÚJ szú 3 % 1985. X. 24. (Folytatás a 2. oldalról) és függetlenségéért. Hangsúlyozták, hogy Namíbiának haladéktalanul el kell nyernie függetlenségét. Határozottan elítélik a Délafrikai Köztársaság apartheid-po- litikáját, az ország afrikai őslakossága ellen hozott tömeges megtorló intézkedéseket, és követelik a pretoriai fajüldöző rezsim támogatásának megszüntetését. Követelik: az imperialista erők szüntessék be beavatkozásukat Angola és a többi dél-afrikai állam belügyeibe, az ellenük irányuló agresszív cselekedeteket és katonai intervenciójukat. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy az ENSZ-közgyülés 40. ülésszaka fogadjon el az egymással konfliktusban álló államokhoz szóló felhívást a harci cselekmények haladéktalan beszüntetéséről és a tárgyalások megkezdéséről, illetve arról, hogy az ENSZ minden tagállama a konfliktusokat és a vitákat politikai eszközökkel rendezze. Megállapították, hogy növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának szerepe a nemzetközi életben. Az ülésen képviselt szocialista államok - a mozgalom önállóságának, alapelveinek teljes tiszteletben tartásával - a jövőben is készek együttműködni az el nem kötelezett országokkal a háborús veszély elhárításáért, a leszerelésért és a békéért, az enyhülésért, a nemzeti függetlenségért, illetve a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen vívott harcban, valamint a nemzetközi gazdasági problémák megoldásában. Határozottan síkraszállnak a nemzetközi kapcsolatok normalizálásáért a gazdaság, a tudomány és a technika területén. Fellépnek mindenfajta mesterséges akadály és hátrányos megkülönböztetés felszámolásáért, a gazdasági kapcsolatokat érintő bizalomerősítő intézkedések elfogadásáért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének igazságos és demokratikus alapokra helyezéséért, egy új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért, a gyengén fejlettség felszámolásáért. Azonnali rendezést követel a fejlődő országok külső eladósodásának problémája, amely a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás egyik súlyos következménye, a nemzetközi élet bonyolultabbá válásának egyik tényezője. A szocialista államok fellépnek a nemzetközi valutáris és pénzügyi viszonyok rendezéséért, azért, hogy azok ne váljanak a politikai nyomás és a belügyekbe való beavatkozás eszközévé. Az ülés résztvevői amellett vannak, hogy az ENSZ égisze alatt minden állam részvételével mielőbb kezdjenek konkrét, érdemi tárgyalásokat a legfontosabb nemzetközi gazdasági problémák - beleértve a külső adósságproblémák - világméretű és igazságos megoldása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai a béke, a nemzetközi biztonság megszilárdításának, a fegyverkezési verseny megszüntetésének és a leszerelésre való áttérésnek a kérdéseit, az emberiség többi globális problémájával szoros összefüggésben vizsgálják, vagyis együtt a gazdasági elmaradottság leküzdésével, a kiterjedt éhségövezetek, a nyomor, a fertőző betegségek és az írástudatlanság felszámolásával, az emberiségnek az energetikai, a nyersanyag és az élelmezési források iránt megnövekedett szükségletei kielégítésével, a környezetvédelemmel, a világtengerek és a világűr békés meghódításával. Ha ezek a problémák nemzetközi összefogással nem oldódnak meg, elkerülhetetlen a gondok további növekedése, s az új nemzetközi feszültségforrások keletkezése. Ezen problémák sikeres megoldásának előfeltétele a fegyverkezési hajsza megfékezése, az államok, elsősorban a hatalmas katonai potenciállal rendelkező országok katonai kiadásainak lényeges csökkentése, valamint az, hogy az így megtakarított pénzösszegek egy részét fordítsák a fejlődő országok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére. Napjainkban a tudományosműszaki forradalom vívmányai és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése következtében lehetővé vált, hogy nemzetközi programok valósuljanak meg a tudományos kutatás és a gyakorlati tervezőmunka területén, s olyan technika és technológia jöjjön létre, amelynek segítségével többszörösére növelhető a társadalom munkájának termelékenysége. Nem mindegy azonban, hogy milyen célt szolgálnak ezek a programok. Az ülés résztvevőinek meggyőződése szerint a mostani körülmények között elengedhetetlen, hogy a nemzetközi tudományos-mú- szaki együttműködést kizárólag békés céloknak rendeljék alá és világméretűvé tegyék. Ez biztosíthatja leginkább, hogy az emberi elme új felfedezései ne váljanak a népek közötti viszályok okává, hanem az emberiség együttesen hasznosítsa majd e vívmányokat közös célok érdekében. Az e téren kidolgozott egységes világméretű programokat fel lehetne használni az elektronika, a robottechnika, a biotechnológia, az atomfizika és a modern tudomány és technika egyéb kulcsfontosságú területein az emberiség előtt álló közérdekű feladatok megoldására. Az értekezleten képviselt államok kijelentik, hogy jelentős mértékben készek hozzájárulni egy ilyen közös program kidolgozásához és megvalósításához. V. A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű a szolidaritás és az egység megerősítése a szocialista országok között, amelyeket összeköt alapvető érdekeik azonossága, a szocialista és kommunista építés célja és a marxista-leninista világnézet. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői hangsúlyozták a Varsói Szerződés aláírásával létrejött politikai-védelmi szövetség kiemelkedő szerepét. E szövetség immáron harminc éve megbízhatóan védelmezi a testvéri népek békés alkotómunkáját, s az európai és a világbéke megőrzésének fontos tényezője lett. A tagállamok egyhangú döntése a Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról, kifejezte határozott szándékukat, hogy erősítik barátságukat és együttműködésüket, egyeztetett külpolitikát valósítanak meg. A Varsói Szerződés tagállamai nemzeti és nemzetközi érdekeik harmonikus összehangolásával a jövőben is következetesen törekednek együttműködésük hatékonyságának növelésére, az élet minden területén. Készek fokozott mértékben egyesíteni erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a tudományos-technikai haladás meggyorsításával biztosítsák a testvéri országok dinamikus társadalmi és gazdasági fejlődését és tovább növeljék népeik jólétét. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy mielőbb megvalósítsák a KGST-tagországok felsó szintű tanácskozásán hozott intézkedéseket, amelyek a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés és kooperáció, a szocialista gazdasági integráció elmélyítését, különösen a kiemelt területeken történő fejlesztését célozzák. Az értekezlet résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben tovább szélesítik a szocialista és a kommunista építésről folytatott tapasztalatcseréjüket, minden erejükkel hozzájárulnak a testvérpártok közötti kapcsolatok, a kormányaik, parlamentjeik, minisztériumaik és intézményeik, társadalmi szervezeteik és dolgozó kollektíváik közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Az együttműködés elmélyítésére törekednek a tudomány, a kultúra és az oktatás területén, ösztönzik az idegenforgalmi és a helyi kapcsolatok kiszélesítését és az állampolgáraik közötti érintkezést. Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a szocialista országok közötti együttműködés megfelel valamennyiük és az egész szocialista világrendszer érdekeinek, az ülés résztvevői a jövőben is a kapcsolatok és a sokoldalú együttműködés fejlesztésére törekszenek minden szocialista állammal. Ezzel kapcsolatban kijelentik, hogy készek együttműködni a Kínai Népköztársasággal a békéért és a szocializmusért, valamint az imperializmus ellen vívott harcban. Az ülés résztvevői emlékeztetnek arra, hogy nem a szocialista országok akarták szembenálló katonai tömbökre osztani Európát. Amíg azonban létezik a NATO katonai tömbje és az európai, illetve a világbékét veszély fenyegeti, a szocialista országok erősíteni fogják védelmi szövetségüket. Ugyanakkor megerősítik készségüket a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatására, s első lépésként a két szövetség katonai szervezetének felszámolására. A szófiai tanácskozás résztvevői hangsúlyozták a szabadság- szerető népek által a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem világtörténelmi jelentőségét. E győzelem 40. évfordulójáról a föld népei széles körűen megemlékeztek. A történelmi tapasztalat megmutatta, hogy nincs olyan erő, amely képes volna megtörni a szabadságukat és függetlenségüket védelmező népek akaratát, elkerülhetetlen vereségre ítéltetett minden kísérlet, amely a szocialista rend megdöntésére irányul, a népeknek éberséget kell tanúsítaniuk az imperializmus világuralmi terveivel szemben. A második világháború tanulságai megerősítik azt is, hogy lehetséges és szükséges az államok - többek között a különböző társadalmi rendszerű országok - aktív együttműködése az agresszió és a háború ellen, a békéért és a biztonságért. Ezt addig kell megvalósítani, amíg nem késő, mielőtt még hullani kezdenének a bombák és elindulnának a rakéták. A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordulnak Európa és a többi földrész minden országának kormányához és népéhez, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket az emberiség pusztulásával fenyegető veszélyek elleni harcban. Minden nemzetközi problémát - a legnehezebbet és a legbonyolultabbat is - politikai eszközökkel, tárgyalásokkal, a felek jogos érdekeinek figyelembe vételén alapuló termékeny párbeszéd útján oldjanak meg. A világnézetben, a politikai és más természetű meggyőződésben meglevő különbségeknek nem szabad akadályt jelenteniük. A béke erői aktívan és egységesen fellépve képesek elhárítani a nukleáris katasztrófát, biztosítani a népek legalapvetőbb, az élethez, az önálló és szabad fejlődéshez való jogát. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről SZOVJET - BOLGÁR KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS (ČSTK) - Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a bolgár kormány elnöke tegnap Szófiában kormányközi megállapodást írt alá szovjet-bolgár szerszámgépgyártó közös tudományos-termelési társulások létrehozásáról. A TASZSZ hírügynökség ezzel kapcsolatban leszögezi: a megállapodás aláírása fontos lépés a bolgár és a szovjet vállalatok közötti közvetlen termelési kapcsolatok fejlesztésében. Hozzájárul a két ország szocialista gazdasági integrációjának elmélyítéséhez, a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővítéséhez. A megállapodás aláírásakor jelen voltak: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, valamint a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén jelen levő szovjet és bolgár párt- és kormányküldöttség tagjai. (Folytatás az 1. oldalról) regtábornok, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Egon Krenz, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter; a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Nicolae Ceau- sescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, köztársasági elnöknek a vezetésével. A küldöttség tagjai: Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök, Constantin Ol- teanu vezérezredes, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Petru Enache, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, külügyminiszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége tagjának a vezetésével. A küldöttség tagjai: Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, Borisz Arisztov, az SZKP KB tagja, külkereskedelmi miniszter. Az ülésszak munkájában ugyancsak részt vett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnoka. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének főtitkára a Bolgár Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese, Marij Ivanov volt. A Politikai Tanácskozó Testület ülését Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke nyitotta meg. Az ülésen sorrendben elnökölt Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára. Az ülés résztvevői részletesen áttekintették az európai helyzetet és véleményt cseréltek a nemzetközi viszonyok legfontosabb kérdéseiről. A fő figyelmet annak a harcnak a legfontosabb feladataira fordították, amelyet a békéért, a nukleáris fenyegetés elhárításáért, az európai és a világhelyzet javításáért, a világűr militarizálásának megakadályozásáért, a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért, valamint az államok közötti kapcsolatoknak az enyhüléshez és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéséhez a békés egymás mellett élés alapján való visszatéréséért folytatnak. Hasznos véleménycserére került sor a Varsói Szerződés tagállamai közötti együttműködés időszerű kérdéseiről is. Az ülésen hangsúlyozták közös tevékenységük fontosságát a nemzetközi viszonyok gyökeres megjavítása, a szövetséges országok egységének és össze- forrottságának további erősítése, biztonságuk megbízható szavatolása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai politikai védelmi szövetségének tevékenységét áttekintve a Politikai Tanácskozó Testület ülésének résztvevői kedvezően értékelték a külügyminiszterek és a honvédelmi miniszterek bizottságának az 1983-as januári prágai ülés óta végzett munkáját, és meghatározták a további feladatokat. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati munkájáról és megfelelő döntést hozott. Az ülésen egyhangúlag elfogadták a Varsói Szerződés tagállamainak „A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért“ című nyilatkozatát, amelyet külön hoznak nyilvánosságra. Megállapodtak abban, hogy az ülés házigazdájaként a Bolgár Népköztársaság gondoskodik a nyilatkozatnak az ENSZ hivatalos dokumentumaként történő terjesztéséről, és eljuttatja azt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevő államához. Emellett felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai nyilatkozatában megfogalmazott békés kezdeményezésekre és javaslatokra. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés jegyében zajlott le. Kifejezte a Varsói Szerződés tagállamai nézeteinek egységét az európai és a világpolitika megvitatott fő kérdéseiben. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének soron következő ülését a Magyar Nép- köztársaság fővárosában, Budapesten tartják. Felszólalások az ENSZ jubileumi ülésszakán (ČSTK) - Az ENSZ jubileumi ülésszakán New Yorkban újabb felszólalások hangzottak el. Vlagyimir Kravec, az Ukrán SZSZK külügyminisztere egyebek között azt hangsúlyozta, amikor az államok az ENSZ Alapokmányának elveihez tartották magukat, mindig sikerült erősíteni a nemzetközi biztonságot, s létrehozni a gyümölcsöző nemzetközi együttműködés légkörét. Radovan Vlajkovics, a jugoszláv államelnökség elnöke rámutatott, az el nem kötelezett országok mindig a nemzetek közötti megértés és együttműködés legfontosabb tényezőjének tartották a világszervezetet. Sík- raszállt az ENSZ tevékenysége hatékonyságának fokozását célzó akciókért. Pierre Harmel belga államtitkár a küszöbönálló szovjet-amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban leszögezte, reméli, pozitív eredményeket hoz. Az angolai államfő beszédében hangsúlyozta: az USA külpolitikája, mindenekelőtt a Pretoriával folytatott „konstruktív együttműködése" teszi lehetővé, hogy a Dél-afrikai Köztársaság agresszív akciókat hajtson végre a szomszédos országok ellen és elnyomja a színes bőrű lakosságot. Jósé Eduardo dós Santos megállapította, a fajüldöző rezsim hadserege az elmúlt 4 év során négyezer alkalommal támadta meg Angolát vagy sértette meg az ország légterét. Abdou Viouf szenegáli államfő, az Afrikai Egységszervezet jelenlegi elnöke ugyancsak rámutatott, a földrész országai nem nyugodhatnak bele, hogy Afrika déli részén a fajüldözés és a gyarmatosítás góca fennmaradjon. Azt javasolta, rendezzenek 1986 júniusában nemzetközi konferenciát, amely javasolná az ENSZ-nek, hogy fogadjon el kötelező érvényű átfogó szankciókat Pretoria ellen. A szenegáli elnök kitért arra is, hogy a néhány nyugati ország által hozott ún. gazdasági szankciók nem elegendők. A jubileumi ENSZ-ülésszak ma folytatódik. Ugyancsak ma, az ENSZ megalakulása 40. évfordulójának napján - az ülésszak résztvevői ünnepélyes nyilatkozatot fogadnak el.
