Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-24 / 251. szám, csütörtök
A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért (Folytatás az 1. oldalról) II. A nukleáris veszély elhárításáért vívott harc legfontosabb feladata az események jelenlegi veszélyes menetének megállítása, az európai katonai szembenállás szintjének csökkentése. A nemzetközi biztonságot, s ezen belül Európa biztonságát sem lehet katonai eszközökkel, katonai erővel szavatolni. Földrészünk szilárd békéje csak az enyhüléssel, a leszereléssel, a bizalom növelésével és a nemzetközi együttműködés fejlesztésével érhető el. Meg kell állítani a nukleáris fegyverek további telepítését a kontinensen, ezen túlmenően el kell érni csökkentésüket. A Varsói Szerződés tagállamai határozottan síkraszállnak azért, hogy Európa teljes mértékben mentesüljön mind a közepes hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverektől. Fontos lépés lenne ezen az úton, és megkönnyítené az európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök leggyorsabb, kölcsönös csökkentéséről szóló megállapodás elérését, ha azokról az úrfegyverek és a hadászati fegyverzetek kérdéskörétől különválasztott, azzal nem közvetlenül összefüggő, megfelelő megegyezés születne. Ezzel kapcsolatban különösen nagy jelentőségűek a Szovjetunió- jóakarata bizonyítékaként tett- olyan egyoldalú lépései, mint közepes hatótávolságú rakétái telepítésének moratóriuma Európában, csakúgy, mint azoknak az SS-20-as rakétáknak kivonása a harckészültségből, amelyeket az amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai telepítésére válaszul, pótlólagosan telepítettek a Szovjetunió európai részén. Most rendkívül fontos, hogy a földrész valamennyi állama, mindenekelőtt a NATO és a Varsói Szerződés országai tevékenyen járuljanak hozzá a nukleáris fegyverzetek csökkentéséhez és kivonásukhoz Európából, hogy az ezzel összefüggő tárgyalásokon eredmények szülessenek, az erőfeszítések a nukleáris háború veszélyének elhárítására irányuljanak. Az európai és a világbéke sorsáért nagy felelősség hárul azokra az államokra, amelyek területén már folyik a közepes ható- távolságú nukleáris rakéták telepítése, vagy az tervbe van véve. Az ülés résztvevői teljes támogatásukról biztosították azokat a kezdeményezéseket, amelyek nukleáris fegyvermentes övezetek létrehozását célozzák az európai földrész különböző térségeiben, egyebek között Európa északi részén és a Balkánon. Támogatják azt a kezdeményezést is, amelynek célja egy nukleáris fegyverektől mentes folyosó kialakítása a NATO és a Varsói Szerződés országait Közép-Európában elválasztó vonal mentén. Az ülés résztvevői emlékeztetnek a NATO tagállamaihoz intézett, érvényben levő, közvetlen tárgyalások folytatására vonatkozó javaslataikra:- kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség tagállamai közötti békés kapcsolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne minden európai és más, érdekelt ország számára,- fagyasszák be és csökkentsék katonai kiadásaikat,- mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől. A résztvevők támogatják a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányainak erőfeszítéseit vegyifegyver-mentes övezet kialakítására Közép-Európában. A Varsói Szerződés tagállamai mielőbbi megállapodásokat szorgalmaznak a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon, és első lépésként javasolják a szovjet és az amerikai fegyveres erők csökkentését. Síkraszállnak azért, hogy az európai bizalom és biztonság erősítése érdekében a stockholmi konferencián mielőbb dolgozzanak ki érdemi, egymást kölcsönösen kiegészítő politikai és katonai jellegű intézkedéseket. Az európai együttműködést, a KGST és az EGK tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítené a két szervezet között közvetlen, érdemi kapcsolatok létesítése éppúgy, mint konkrét kérdésekkel kapcsolatos érintkezéseik. Az európai államok határainak, társadalmi-politikai rendjének felülvizsgálatát célzó felhívások ellentétesek a bizalom és a kölcsönös megértés, valamint a jószomszédi kapcsolatok erősítésével. Földrészünkön a második világháború utáni határok sérthetetlenek. Minden olyan kísérlet, amely- közvetlenül vagy közvetve- e tényt kétségbe vonja, aláásná az európai béke alapjait, s veszélyeztetné a népek békéjét és biztonságát. A mai területi-politikai realitások tiszteletben tartása az európai államok normális kapcsolatainak alapfeltétele. Ezzel összefüggésben az ülés résztvevői rámutattak a revansista erők újjáéledésének - elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságban jelentkező - veszélyére. A re- vansizmus hivatalos és egyéb bátorítása - történjék bárhol - ellentétes az európai békével, enyhüléssel, együttműködéssel, a hetvenes években megkötött szerződésekkel és egyezményekkel, a helsinki Záróokmánnyal. Hangsúlyozták a tíz esztendővel ezelőtt, az európai államok, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek részvételével megtartott értekezlet jelentőségét, amely elfogadta az európai biztonság és együttműködés alapját képező legfontosabb elveket és megállapodásokat. Az értekezlet a politikai realizmus, a jóakarat és minden állam jogos érdekeit figyelembe vevő készség meggyőző megnyilvánulása volt. Az enyhülés szellemét megtestesítő Záróokmány kiállta az idők próbáját, és- mint azt a nemrégiben Helsinkiben megtartott külügyminiszteri értekezlet is igazolta - az összeurópai együttműködés hosszú távú programja marad. Az európai légkör javításához, a kölcsönös bizalom erősítéséhez napjainkban létfontosságú az európai országok - különböző formákban és szinteken - ezen az alapon folytatott politikai párbeszédének elmélyítése. Az ülésen képviselt államok kifejezik készségüket a gazdasági és tudományos-műszaki együttmüködés újabb formáinak feltárására Nyu- gat-Európa országaival, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Emellett készek fejleszteni az együttműködést a környezetvédelem, a kultúra, az oktatás és az egészségügy terén, valamint más területeken is. Felléptek és a jövőben is következetesen síkraszállnak az emberi jogok teljes, minden területen történő érvényesítéséért, tiszteletben tartva az államok szuverenitását. A Varsói Szerződés tagállamai továbbra is konstruktívan részt vesznek az európai fórumok - így a jelenlegi budapesti európai kulturális fórum - munkájában. Készek erőfeszítéseket tenni a Helsinkiben megkezdett sokoldalú folyamat határozott és kiegyensúlyozott folytatásáért. Véleményük szerint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek 1986. évi bécsi találkozója ebben fontos szerepet hivatott betölteni. Az ülésen képviselt államok változatlanul síkraszállnak azért, hogy valamennyi aláíró ország következetesen valósítsa meg a helsinki Záróokmány minden elvét és rendelkezését. Az államközi kapcsolatoknak ezen az alapon történő fejlődése elősegítené, hogy Európa a szilárd béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés földrészévé váljon. III. Napjaink legfőbb feladata a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása és a leszerelésre való áttérés. E feladat megoldásában nagy előrelépést jelentene, ha a Szov-' jetunió és az Egyesült Államok több elsőrendű fontosságú intézkedést tenne. Mindenekelőtt le kell állítani a csapásméró úrfegyverek, köztük a műholdelháritó eszközök létrehozásával, kipróbálásával és rendszerbe állításával kapcsolatos munkálatokat, a jelenlegi mennyiségi szinten be kell fagyasztani a meglevő nukleáris fegyverzetet, egyben maximálisan korlátozni kell korszerűsítésüket, és egyidejűleg be kell szüntetni e fegyverzet újabb fajtáinak és típusainak létrehozását, kipróbálását és telepítését, le kell állítani a közepes hatótávolságú rakéták európai telepítését. E lépések még a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a nukleáris és az űrfegyverek kérdését átfogó megállapodás kidolgozása előtt megvalósíthatók lennének. A nukleáris fegyverkezési verseny megállítása érdekében olyan lépésekre is szükség van, mint a nukleáris robbantások minden fajtájának beszüntetése. Az ülés résztvevői támogatásukról biztosították a Szovjetunió által a nukleáris robbantásokra egyoldalúan meghirdetett moratóriumot. Most elsősorban az Egyesült Államokon a sor. Ezt a célt szolgálná az is, ha a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna, hogy semmilyen nukleáris fegyvert nem helyez el olyan ország területén, ahol ilyenek nem találhatók, nem növeli nukleáris fegyverkészleteit, és nem váltja fel újakkal e fegyvereket azokban az országokban, ahol azok már megtalálhatók. Jó példát mutathatna a Szovjetunió és az Egyesült Államok a hagyományos fegyverzetek versenyének visszafogásában is. Az ülés résztvevői javasolják, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállaljon kötelezettséget: nem hoz létre és nem gyárt olyan típusú hagyományos fegyvereket, amelyek romboló hatásukat tekintve felérnek a tömegpusztító fegyverekkel. Javasolják továbbá, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok az 1986. január 1 -i állapotnak megfelelően fagyassza be fegyveres erőit, beleértve külföldön állomásozó erői létszámát is. A különböző területeken folyó fegyverkezési verseny korlátozásának hatékony eszköze lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok a következő pénzügyi évtől kezdődően kölcsönösen lemondana katonai költségvetése növeléséről. Az ülés résztvevői támogatják a Szovjetuniónak az ENSZ-köz- gyűlés 40. ülésszaka elé terjesztett új javaslatát „A világűr békés felhasználását célzó nemzetközi együttműködésről és militarizálá- sának megakadályozásáról“. E fontos kezdeményezés megvalósítása nemcsak hatékony védelmet biztosítana az emberiségnek az űrfegyverkezési verseny súlyos következményeivel szemben, hanem közös erőfeszítéssel újabb kimagasló eredményeket hozna a népek érdekeit szolgáló tudomány és technika fejlődésében. Az ülésen képviselt államok a nukleáris fegyverek általános és teljes felszámolásának következetes hívei. Kijelentik, hogy továbbra is érvényesek azok a korábbi, valamennyi nukleáris hatalomnak tett javaslataik, amelyek a nukleáris fegyverek elsókénti alkalmazásáról való lemondásra, a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek általános betiltására és bármilyen formában történő további elterjedésének megakadályozására vonatkoznak. Úgy vélik, hogy azoknak az államoknak, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel és területükön nincsenek ilyen fegyverek, joguk van olyan megbízható nemzetközi jogi biztosítékokra, amelyek szavatolják, hogy ellenük nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. Napjainkban mind fontosabb és halaszthatatlanabb feladat a vegyi fegyverek - beleértve azok különösen veszélyes változata, a bináris fegyverek - teljes betiltása és megsemmisítése. Ez kölcsönös realizmussal és jóakarattal maradéktalanul megoldható, beleértve az erről szóló nemzetközi egyezmény végrehajtása feletti ellenőrzés problémáját is. Az ülés résztvevői úgy értékelik, hogy a vegyi fegyverek teljes betiltása érdekében kifejtett közös erőfeszítéseket elősegítené - a vegyi fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló - nemzetközi megállapodás, amelynek kidolgozásában készek részt venni. Az ülésen képviselt államok megismétlik felhívásukat, hogy kezdődjenek konkrét tárgyalások a hagyományos fegyverzetek akár globális, akár regionális korlátozásáról és csökkentéséről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről a tengereken ős az óceánokon. A tanácskozás résztvevői ismételten megerősítik álláspontjukat, hogy újabb nemzetközi erőfeszítések szükségesek a külföldi katonai támaszpontok felszámolása és a külföldön állomásozó fegyveres erők kivonása érdekében. Az ülésen részt vevő államok szükségesnek tartják a jelenleg működő sokoldalú fórumok- a genfi leszerelési értekezlet, a stockholmi konferencia, a bécsi tárgyalások — hatékonyságának fokozását és a most folyó tárgyalások napirendjén nem szereplő- a fegyverzetkorlátozással és a leszereléssel kapcsolatos - kérdések konstruktív megvitatásának megkezdését. Más államokkal kötött egyezmény alapján, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megtartásával készek bármely fegyverfajtát korlátozni, csökkenteni, kivonni és örökre megsemmisíteni. A Varsói Szerződés tagállamai mindig nagy figyelemmel tanulmányoztak minden, a fegyverzetek korlátozására és csökkentésére irányuló konstruktív kezdeményezést. A jövőben is így fognak cselekedni. Az ülésen képviselt szocialista államok síkraszállnak azért, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, e tekintélyes fórum növelje hozzájárulását a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez és a leszereléshez. Az ENSZ - amelyet az antifasiszta koalíció népei negyven évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megmentsék a mai és a jövő nemzedékeket a háború borzalmaitól, megőrizzék a békét és a biztonságot - egyetemes szervezetté vált. Teljes mértékben teljesítenie kell fő küldetését: legyen az a fórum, ahol a nemzetek összehangolhatják a háború elhárítása érdekében kifejtett tevékenységüket. Az ENSZ Alapokmányában foglalt nemes célok és elvek következetes tiszteletben tartása elengedhetetlen előfeltétele a béke megőrzésének. IV. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége legfelső szintű vezetői más nemzetközi kérdésekről folytatott vélemény- cseréjük során hangsúlyozták: az ülésen képviselt országok készek az aktív együttműködésre minden érdekelt országgal az Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában és a világ más térségeiben kialakult válsághelyzetek mielőbbi rendezése és új feszültséggócok keletkezésének megakadályozása céljából. A béke oszthatatlan és a mai feszült nemzetközi helyzetben bármely helyi konfliktus azzal a veszéllyel fenyeget, hogy nagy, sőt, világméretű összeütközéssé terebélyesedhet. Határozottan véget kell vetni az imperializmus erőpolitikájának és a belügyekbe való beavatkozásnak, az agressziós cselekedeteknek, az államok közötti konfliktusokat és vitákat békés úton kell elrendezni, teljes mértékben tiszteletben kell tartani minden nép jogát, hogy döntsön saját sorsáról. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Latin-Amerika népeinek harcát a függetlenségért, a társadalmi és gazdasági haladásért. Elítélték a Nicaragua elleni agresszív lépéseket és szolidaritást vállalnak a közvetlen fegyveres támadás által fenyegetett országgal. Ismételten támogatásukról biztosították a szocialista Kubát, amely állandó fenyegetettségben él. Közép-Amerika problémáit külső beavatkozás nélkül, az intervenciót, a fenyegetést és a külső nyomást kizáró politikai eszközökkel lehet és kell megoldani. Az ülés résztvevőinek szilárd meggyőződése, hogy az átfogó, igazságos és tartós közel-keleti rendezés csak minden érdekelt fél kollektív erőfeszítésével, az izraeli csapatoknak az 1967 óta megszállt arab területekről történő teljes kivonásával, a palesztin arab nép törvényes - az önrendelkezésre és önálló államalapításra is kiterjedő - jogainak érvényesítésével, a térség minden államának a független létezéshez és fejlődéshez való joga biztosításával érhető el. A gyakorlati megoldást az ENSZ égisze alatt rendezendő, a Közel-Kelettel foglalkozó nemzetközi konferencia jelenti, minden érdekelt fél, köztük a Palesztin Felszabad ítási Szervezet részvételével. A közel-keleti kérdés megoldását elősegítené az arab országok és a palesztin mozgalom egységének megerősítése. Földünk e részén a béke megszilárdítását szolgálná a libanoni belső problémák rendezése - nemzeti megegyezéssel, az ország szuverenitásának és területi integritásának megőrzésével -, valamint a Irán és Irak közötti háború haladéktalan beszüntetése, a helyzet stabilizálása a Perzsa-öböl térségében. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a ciprusi probléma igazságos politikai, tárgyalásos rendezését az ENSZ vonatkozó határozatai alapján, mindkét közösség törvényes érdekeinek figyelembe vételével kell elérni. A Ciprusi Köztársaságnak független, szuverén, egységes, s területileg sérthetetlen, el nem kötelezett államnak kell maradnia. Az ülés résztvevői támogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az ENSZ főtitkára - személyes megbízottjának közvetítésével - a politikai rendezés érdekében fejt ki az Afganisztán és Pakisztán közötti tárgyalásokon. Az ülés támogatja azokat az erőfeszítéseket és kezdeményezéseket, amelyeket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a félsziget békéjének és stabilitásának megszilárdításáért, Korea békés és demokratikus egyesítéséért tesz. Megkülönböztetett jelentősége van az ázsiai és csendes-óceáni béke és együttműködés megszilárdításának, a délkelet-ázsiai problémák politikai eszközökkel történő rendezésének, a bizalom és a biztonság megerősítésének e térségekben. Alapvető feladat az Indiai-óceán békeövezetté változtatása és az ezt célzó nemzetközi konferencia összehívása. Az általános biztonság érdekeit szolgálják a Csenes-óceán déli térségében levő államok atomfegyvermentes övezet kialakíásá- ra irányuló erőfeszítései. Az Afrika déli részén kialakult helyzet áttekintésekor az ülés résztvevői támogatásukról biztosították a namíbiai nép önfeláldozó harcát, amelyet a SWAPO vezetésével vív országa szabadságáért ÚJ SZÚ 2 (Folytatás a 3. oldalon) 1985. X. 24.
