Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-22 / 249. szám, kedd

A JÓL VÉGZETT MUNKA, A JÓ MINŐSÉGŰ TERMÉK - KORPARANCS (Folytatás a 3. oldalról) zeteket, hogy változtassák meg a helyzetet. Ezért szükséges, hogy a párt- szervezetek az évzáró gyűlések előkészítése során ilyen szem­pontból mérlegeljék az egyes ve­zetők hozzáállását, és ott, ahol régi, konzervatív gyakorlat és né­zetek érvényesülnek, változtassák meg a helyzetet. Többet kell ta­nácskozni az emberekkel, a mun­kásokkal és a szakemberekkel, fel kell ismerni és támogatni a haladó megoldásokat, lehetővé tenni ezek gyakorlati alkalmazását. • Az elmondottakból egyértelműen az következik, hogy a minőség korparancs- csá válik. Igen, a munka, a termékek és a szolgáltatások minőségének ja­ra, hatékonyabban irányítsuk és szabályozzuk a minőséget, elérve azt, hogy a kiváló minőség előnyt jelentsen a kollektívák és az egyé­nek számára, míg a rossz minő­ség érintse javadalmazásukat, zsebüket. • >1 termékek minősége terén bizonyos pozitív fordu­lat tanúi lehetünk. Bizonyos haladást tapasztalha­tunk, de ez távolról sem felel meg szükségleteinknek és lehetősége­inknek. Ezért egyre égetőbb az a feladat, amelyet az SZLKP kongresszusa fogalmazott meg: meg kell sokszoroznunk a kiváló minőségű termékek hányadát és kritériumként a világgal való összehasonlíthatóságukat kell al­kalmazni. Képesek vagyunk erre, hiszen például a vágsellyei (Šaľa) vitása fontos célunk, s egyúttal a népgazdaság fejlődésének for­rása. Ezzel párhuzamosan a fej­lettebb társadalmi viszonyok kiala­kítására és az élet általános javí­tására törekszünk. Ez megfelel az állampolgárok és az egész társa­dalom érdekeinek. A kiváló minő­séget a fejlett szocialista társada­lom szinonimájának, alapvető sa­játosságának tartjuk. A minőség szükségszerűségét nem kell külön megindokolnunk- a mindennapi tapasztalatokból tudjuk, hogy például az üzleteink­ben egyre nagyobb a kereslet a ki­váló minőségű, a kitűnő használati tulajdonságú, az ízléses, esztéti­kus termékek iránt. Ez normális és természetes jelenség. A népgaz­daság korszerűsítéséhez is prog­resszív, kiváló minőségű gépekre van szükség. Ez az irányvonal érvényesül a külföldi piacokon is, amelyeken éppen a termékek mi­nősége és műszaki színvonala a legfontosabb kritérium az éles nemzetközi konkurenciában való eredményes helytállás szempont­jából. Tudjuk, milyen nagy jelentő­sége van a külkereskedelemnek országunkban, amely nem rendel­kezik gazdag nyersanyagforrá­sokkal, jelentős feldolgozó ipara van és aránylag kicsi a hazai piaca. Amikor a minőséggel szemben támasztott növekvő jogos igé­nyekről beszélünk, meg szeret­nénk említeni egy paradoxont, amellyel az életben találkozha­tunk. Arról van szó, hogy mint fogyasztók a fejlett szocializmus szintjének megfelelő minőségben szeretnénk élni és kielégíteni szükségleteinket, de mint terme­lők - a vezetők és munkások is- sajnos, nem dolgozunk mindig ennek megfelelően. Kevésbé va­gyunk igényesek önmagunkkal szemben, sőt, sokszor közömbö­sek vagyunk. Nemegyszer olyan termékeket gyártunk, amelyek mi­nősége inkább az iparosítás idő­szakának, mint napjaink követel­ményeinek felel meg. Ezt azt ellentmondást a szocia­lista termelési viszonyok szelle­mében céltudatosabban kell meg­oldani. Határozottan le kell rom­bolnunk a társadalmi tulajdon gaz­dája és a termelő, a termelő és a fogyasztó közti akadályt, vagy mondhatjuk tudathasadást, vagyis valamennyiünknek felelősségteljes gazdaként kell cselekednünk. Ez megköveteli, hogy nagyobb hatást gyakoroljunk az emberek tudatá­Duslóban az ötéves tervidőszak négy éve alatt a magas műszaki- gazdasági színvonalú termékek részarányát 7,2 százalékról 37,1 százalékra, a strážskei Chemkó- ban 16,9 százalékról 35,5 száza­lékra, a žilinai Görgóscsapágy Gyárban 4,1 százalékról 27,2 szá­zalékra, a bratislavai Figaróban 9,5 százalékról 25,8 százalékra emeltük. Vannak azonban olyan vállalatok is, amelyeknél az ered­mények csak csigalassúsággal ja­vulnak. Éppen ebből a szempont­ból az évzáró taggyűléseken of- fenzívan kell felvetni a minőség kérdését, bírálóan elemezni kell a helyzetet, objektíven, szépítés nélkül meg kell mondani, hogy nemzetközi viszonylatban hol ál­lunk, és ennek alapján kell meg­határozni a feladatokat. Amikor előtérbe helyezzük a minőséget, nem szabad szem elől téveszte­nünk a hatékonyság kritériumát, ami egyúttal megköveteli, hogy csökkentsük a végeredmény egy egységére eső költségeket. Csak­is ily módon hasznosíthatjuk egy­re jobban az összes termelési té­nyezőt. Racionálisan meg kell bir­kóznunk a sorozat- és tömegter­meléssel, kihasználva a kooperá­ciót és szakosítást. • Ezzel összefüggésben mit szeretne elmondani az irányítás tökéletesítéséről? Már az elmondottak is kiemelik az irányítás kulcsfontosságú sze­repét és azt a meggyőződésünket, hogy javítása nélkül nem tudnánk megoldani mai és jövőbeli felada­tainkat. Mindenekelőtt nyíltan meg kell mondanunk, hogy egy terüle­ten sem érhetünk el haladást a szervezettség, a fegyelem, a rend javítása nélkül, mindenek­előtt a munkaidő kihasználásában, az érdemek szerinti javadalmazás elvének érvényesítésében és a fe­lelősség megszilárdításában. Ezeknek a kérdéseknek a megol­dása nem követel újabb költsége­ket, csupán eltökéltséget, elköte­lezettséget és szilárd akaratot, hogy felszámoljuk a fogyatékos­ságok liberális megítélését és mindenütt alapvető rendet teremt­sünk. Minden munkahelyen tudni kell, hol és milyen tartalékok van­nak, és a megoldás mindjárt meg­nyilvánul az eredményekben. Ha­tározottabban kell például alkal­maznunk a brigádrendszerű mun­kaszervezést és javadalmazást, mivel a tapasztalatok szerint ez az út vezet az érdemek elvének érvé­nyesítéséhez a javadalmazásban, a protekció és az egyenlősdi meg­nyilvánulásainak kiküszöbölésé­hez, annak megakadályozásához, hogy a kollektíva mögé rejtőzköd­jenek azok, akik langyosan és ha­nyagul dolgoznak. Haladást kell elérnünk egy to­vábbi területen is - a vezetők szakképzettségének növelésé­ben, látókörük, jogkörük bővítésé­ben. Tűrhetetlen, hogy egyes elv­társak gyakran nem tudják, hogy a világpiaci konkurenciában mi­lyen árakat érnek el, milyen muta­tók jellemzik termékeiket, vagy pe­dig kevésbé érdekli őket, milyen eredményt hoz a műszaki fejlő­désbe befektetett korona. Tudato­sítani kell, hogy ma nem lehet irányítani a korszerű tudományos és műszaki politika hatékony al­kalmazása nélkül, a saját kutatási alap vagy az Akadémia tudomá­nyos hátországa, de ugyanúgy a külföldi ismeretek, köztük a licen- cek kihasználása nélkül. A közvetlen irányítás tökéletesí­tésével párhuzamosan a pártve- zetóség útmutatása értelmében javítani kell a gazdasági mecha­nizmust. Ennek az igyekezetnek egyértelműen arra kell irányulnia, hogy mindenütt érvényesüljön: ami előnyös a társadalom számá­ra, annak előnyösnek kell lennie a termelők kollektívája számára is, és ellenkezőleg, ami nem hasznos a társadalom számára, azt érezni­ük kell a termelőknek is. Csak ez igazságos, csak ez szocialista. • Mi várható a tudomány­tól és a technikától az inten­zifikálás meggyorsításáért, a hatékonyság növeléséért és a minőség javításáért folytatott küzdelemben? Amint azt a CSKP KB 8. ülésén és az SZLKP KB azt követő ülé­sén részletesen megvitattuk, nem­csak elvárjuk, hanem a szó szoros értelmében harcot folytatunk azért, hogy a tudomány az irányí­tás tengelyévé váljon. Úgy aho­gyan a legfelsőbb pártszervek, az alapszervezetek és a pártbizottsá­gok sem elégedhetnek meg azzal a helyzettel, hogy a tudományt nemegyszer szinte rá kell kény­szeríteni a vezetőkre, mintha a tu­dománynak magának kellene kö­vetelnie: „Számoljatok velem“. Pártunk irányvonala a hazai és a külföldi tudomány eredményei­nek hatékonyabb és jobb kihasz­nálására, a leghaladóbb technika alkalmazására támaszkodik. Tud­juk, hogy enélkül nem érhetünk el jelentősebb haladást a minőség, a hatékonyság javításában, nem érhetjük el a nemzeti jövedelem képzésének kívánatos ütemét és az életszínvonal ezen alapuló nö­vekedését. A pártbizottságoknak az évzáró gyűléseken és a konfe­renciákon el kell számoltatniuk a vezetőket, hogy hogyan alkal­mazzák a progresszív technikát, hogyan támogatják a tudományt, milyenek az elképzeléseik alkal­mazását illetően a 8. ötéves terv­időszakban. Ahol a helyzet nem felel meg stratégiai irányvonalunk­nak, ott meg kell határozni a veze­tők feladatait. Különösen a tudo­mány és a kutatás területén műkö­dő pártszervezetekben igényesen kell értékelni, hogy a megoldott feladatok összehasonlíthatók-e a nemzetközi fejlődéssel, mindent megtettek-e azért, hogy ezeket az eredményeket hatékonyan meg­valósíthassák a gyakorlatban. A pártszervezetek időszerű fela­data - ma méginkább mint máskor hogy rendszeresen merítsenek a tudományból, támogassák, le­gyenek vele szemben igényesek, de ugyanakkor megköveteljék eredményeinek gyors alkalmazá­sát a fejlett szocialista társadalom gyorsabb építése érdekében. A tudomány alkalmazásának ha­tékonyságát aszerint kell értékelni, hogyan nő a legkiválóbb termékek hányada, hogyan nő a hatékony­ság - a hazai és a külföldi meg­rendelők viszonylatában is ho­gyan növekszik a vállalat vagy az egész termelési-gazdasági egy­ség rentabilitása. • Tudjuk, hogy nagy fon­tosságot tulajdonít a szocia­lista gazdasági integráció­nak. Mit szeretne ezzel kap­csolatban ma elmondani? Mindenekelőtt azt, hogy a test­véri szocialista országok közös tö­rekvésével további lépéseket tet­tünk a gazdasági együttmüködés elmélyítésében, erőnk egyesíté­sében. Maga az élet, a növekvő szükségletek, a gazdasági és szo­ciális fejlődés meggyorsítása, va­lamint annak szükségszerűsége, hogy le kell küzdenünk a tőkés országok protekcionista és diszk­riminációs intézkedéseinek követ­kezményeit, s meg kell szilárdíta­nunk közösségünk védelmi erejét, arra ösztönöz bennünket, s meg­követeli, hogy jelentősebb hala­dást érjünk el a szocialista gazda­sági integrációban. Meg szeret­ném jegyezni, hogy az új és nö­vekvő szükségletek szempontjá­ból ma különösen károsak és fé­kező hatásúak azok az állásfogla­lások és megnyilvánulások, ame­lyek bármilyen formában is autar- kiát vagy pedig olyan helytelen elképzeléseket tükröznek, misze­rint országunk bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztásba és a szocialista integrációba már kielégítő. Elsősorban jobban kell kihasz­nálni azokat a lehetőségeket, amelyeket a Szovjetunió hatalmas tudományos és termelési bázisa teremt meg. Kutatási alapja az egész világ kutatási alapjának egynegyedét képviseli. Ez nagy ösztönző erő, tudományos és ku­tatási munkahelyeink számára le­hetővé teszi, hogy magasabb szintre emeljék szakosításukat és integrációjukat. Ugyanakkor az in­nováció és a korszerűsítés hatal­mas forrását képviseli. A több te­rületen csúcsmutatókkal jellemzett - és ami különösen fontos, az SZKP KB áprilisi ülésének szelle­mében fokozott ütemben korsze­rűsödő - hatalmas szovjet terme­lési alappal kialakított átgondolt integráció nagy lehetőségeket te­remt termelési-gazdasági egysé­geink és vállalataink számára, hogy rövidebb idő alatt érjük el a világviszonylatban is jónak szá­mító minőséget és hatékonyságot. Ezeket a lehetőségeket bizonyítja együttműködésünk a hidrauliká­ban, a speciális technikában, min­denekelőtt a minőségben és haté­konyságban közösen érdekelt ko­operáló partnerek (nemcsak a ter­melésben, hanem a termelést elő­készítő szakaszokon is) közvetlen együttműködésének előnyeit ki­a partnerekkel kötött közvetlen kapcsolatokat a Szovjetunióban és más testvéri országokban is. Meg szeretném jegyezni, hogy ezen a téren nagy felelősség hárul azokra a termelési-gazdasági egységekre és más gazdasági szervezetekre, amelyek tagjai a ROBOT-nak, az első csehszlo­vák-szovjet tudományos-műszaki társulásnak. Elvárjuk, hogy meg­mutassák, hogyan lehet hatéko­nyan kihasználni az együttműkö­dés progresszív formáit, ösztönző példát mutatnak, hogy hasonló társulások alakuljanak az automa­ta gépsorok és elektronikai teszte­lő berendezések fejlesztésére és gyártására, a speciális vegyipari termelésre, a biotechnológiák és génsebészet fejlesztésére, gyár­tására és alkalmazására és más hasonlóan fontos területeken. Or­szágaink állampolgárai szükség­leteinek jobb kielégítése érdeké­ben közvetlen együttműködést kell kiépítenünk elsősorban a fogyasz­tási elektronikában. Szükségesnek tartjuk, hogy az évzáró taggyűlések és konferenci­ák foglalkozzanak a szocialista in­tegráció kihasználása mértékének és hatékonyságának kérdéseivel. A gyorsan és jól előkészített ja­vaslatok a 8. ötéves tervidőszakra kidolgozott tervek, valamint a test­vérországok koordinált terveinek részeivé válhatnak. Emlékeztetni szeretnék arra is, igényes feladatok várnak ránk azzal kap­csolatban, hogy Csehszlovákia in­tegrációs akciókban vesz részt a Szovjetunióban építő kapacitá­sainkkal a vasrög-szállítmányok biztosítása során, vaskohásza­tunk hatékonyságának növelése és a gázszállítmányok növelése érdekében. Ezért szükséges, hogy az illetékes építőipari szer­vezetekben a kommunisták meg­tárgyalják ezeket a feladatokat, tá­mogassák azoknak az intézkedé­seknek a megvalósítását, amelyek eredményeként növekednek az építőipari kapacitások, a munka­termelékenység annak érdeké­ben, hogy eredményesen teljesít­hessük tervezett feladatainkat Szlo­vákiában, a Cseh Szocialista Köz­társaságban és a Szovjetunióban is. • Napjainkban hogyan használhatnánk ki hatéko­nyabban az emberek kezde­ményezését és a szocialista versenyt? A képeket a látogatás folyamán Ivan Dubovský, a Pravda fotori- portere készítette használó szakosításban és koo­perációban. Ezért a CSKP Köz­ponti Bizottsága és az SZKP Köz­ponti Bizottsága nyomatékosan szorgalmazza gazdasági együtt­működésünk elmélyítését főleg a legfontosabb területeken, új, ha­tékony módszerek alkalmazásá­val. A közös érdekeket fejezi ki a távlati együttműködésről Gustáv Husák és Mihail Gorbacsov elvtár­sak által aláírt megállapodás, va­lamint vezető képviselőink tanács­kozásainak eredményei. A kormányszervek intézkedé­seket hoznak, hogy jobb feltétele­ket teremtsünk az integráció fej­lesztéséhez, de a vállalatoktól és a termelési-gazdasági egységek­től meg kell követelni, hogy sokkal kezdeményezőbben keressék és javasolják az együttműködés irányvonalait és módjait, beleértve Fejlődésünk e hatásos és pótol­hatatlan ereje hatékonyabb ki­használásának kérdésével is fog­lalkoznunk kell, tökéletesíteni a politikai hatást és a szervezést. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a kezdeményezés fo­kozása és a verseny szervezése során valóban mint igazi gazdák­hoz, társtulajdonosokhoz és tár­salkotókhoz viszonyuljunk a dol­gozókhoz, ne tekintsük őket pasz- szív objektumoknak, egyszerűen csak „munkaerőnek“. Tisztelnünk kell és továbbfejlesztenünk azt a hajlandóságukat és akaratukat, hogy a lehető legnagyobb mérték­ben hozzá akarnak járulni közös ügyünkhöz. Ez azt jelenti, hogy a kötelezettségvállalások és a ver­senyek szervezése során figyel­meseknek kell lennünk az embe- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1985. X. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents