Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1985-10-18 / 246. szám, péntek
Helyünk a világban Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma a nemzetközi munkamegosztásban ........... m....m.......... KO MMENTÁLJUK ......... Né pgazdaságunk, s ennek keretén belül az ipar dinamikus fejlesztése elképzelhetetlen a nemzetközi együttműködés nélkül, mivel ez nyersanyagaink és késztermékeink egy részének forrása. Ha megvizsgáljuk a szocialista országok kapcsolatának különböző formáit, nyilvánvaló, hogy még mindig a nemzetközi kooperáción és specializáción alapuló árucsere áll az első helyen, bár az utóbbi években egyre fontosabb szerepet kap a műszaki-tudományos és a közvetlen termelési együttműködés. A nemzetközi munkamegosztás ily módon való alakulását az SZSZK Iparügyi Minisztériumának szocialista országokhoz fűződő kapcsolatai is tükrözik. Tavaly például a minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok külkereskedelmi forgalma csaknem 23 milliárd koronát tett ki, aminek 60 százalékát a kivitel, 40 százalékát pedig a behozatal képezte. A 7. ötéves tervidőszak alatt a külkereskedelmi kapcsolatokban megnövekedett a szocialista országok részaránya, a vállalatok elsősorban a Szovjetunióval bonyolítottak le jelentős árucserét. A szocialista országokba irányított szállítmányok 67 százalékát - főként cipőt, bútort és textilipari cikkeket - ennek a kereskedelmi partnernek küldték, s ugyancsak a szocialista országokból importált termékek 45 százaléka - a földgáz, a kőolaj, a gyapot és jelentős mennyiségű vegyipari termék - is ettől a szomszédunktól érkezett. Napjainkban a nemzetközi munkamegosztásban komoly jelentőségűek azok az egyezmények, amelyek a nemzetközi gazdasági integrációra és specializá- cióra vonatkoznak. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma 25 ilyen két- és sokoldalú egyezmény aktív részese. Közülük 13 szerződést a vegyiparban, hatot-hatot pedig a fafeldolgozó, illetve a könnyűiparban kötöttek. Szlovákia vegyipari vállalatai az említett egyezmények alapján 166,4 millió korona értékű műszálat exportáltak, s mintegy ennek ellenértékeként többek között a Szovjetunióból gyapotot, Magyarországról pedig műszálat hoztak be. E szerződés- csoport keretén belül azonban nemcsak az említett árucserére kerül sor. Hazánk és a Szovjetunió közti kooperáció és specializáció elmélyítése érdekében mindkét ország vegyipari termelésének, kőolajfeldolgozásának és papír- gyártásának továbbfejlesztésére is gondoltak. A fafeldolgozó és könnyűiparban a kooperáció és specializáció korántsem olyan széles körű, mint a vegyiparban. Az előbbi keretén belül a minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok 670 millió korona értékű bútort szállítottak a Szovjetunióba, a könnyűiparra vonatkozó egyezményekben pedig a pamutból készült termékek cseréjének jut fontosabb szerep. A kooperáción és specializáción kívül az utóbbi időben a nemzetközi munkamegosztásnak egy újabb formája, a közvetlen terme- lési-műszaki együttműködés tör utat magának. Ennek az a lényege, hogy az egyes országok hasonló gyártási program szerint dolgozó vállalatai közvetlen kapcsolatot teremtenek egymással, s esetenként közös vállalatokat, vagy más nemzetközi gazdasági szervezeteket is létrehozhatnak. Az együttműködésnek ilyen formáját a minisztérium keretén belül eddig elsősorban a vegyipari vállalatoknál valósították meg. A Szovjetunióval kötött egyezmény a technológiai folyamatok továbbfejlesztését célzó tudományos-műszaki együttműködés eredményeire kapcsolódik és a vegyipari beruházások közös előkészítését és megvalósítását tételezi fel. A minisztérium az eddigi tapasztalatokból kiindulva ilyen közvetlen együttműködéssel kívánja megoldani a műselyem gyártását magyarországi partnervállalat segítségével. A fafeldolgozó és könnyűiparban a közvetlen termelési-műszaki együttműködés egyelőre a tapasztalatcserére korlátozódik, de a közeljövőben ezeken a területeken is várhatóan elmélyülnek a kapcsolatok. A hatékonyság növelése, a minőség javítása és a nemzetközi kapcsolatok eredményessége szempontjából azonban megfontolandó, hogy a szóban forgó iparágakban a termelés mely területén kell és érdemes együttmúködni. Gazdaságunk hatékony és gyors ütemű fejlesztésének, valamint a szocialista országokkal való együttműködés elmélyítésének érdekében nagy súlyt kell helyezni a KGST-tagállamok ülései határozatainak megvalósítására. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma az ezekből a határozatokból rá háruló Három új ömlesztettsajt-fajtáv a! gazdagítja a fogyasztói piacot az újonnan felépített Nové Mesto nad Váhom-i Milex- üzem. Ezekben a napokban a gyár még próbaüzemei. Hetvenhat dolgozója naponta 7-8 tonna jó minőségű ömlesztett sajtot készít. Ez a mennyiség a tervezett napi termelésnek körülbelül a fele. A teljes termelés 1986 első felében kezdődik. Az üzemet a Dubnica nad Váhom-i Stavoindustria építette 204 millió korona ráfordítással. (Ivan Lužák felvétele - ČSTK) feladatokat integrációs programok keretében oldja meg. A vegyipari vállalatokra vonatkozó programok a specializáción és kooperáción alapuló árucsere növelését, a vegyipar nélkülözhetetlen nyersanyagokkal való ellátását, valamint a textilipar számára oly fontos jó minőségű fonalak gyártását, illetve behozatalát segítik elő. A fa- feldolgozó iparban - hosszú távú szerződések alapján - a bútorok kivitelének növelését célozzák. A 8. ötéves tervidőszak folyamán a feladatok teljesítése érdekében a kőolaj és földgáz behozatalán kívül a gyapot és a tűlevelű fűrészfa importálására kell összpontosítani a figyelmet. Differenciáltan kell csökkenteni a behozatalt a nem szocialista országokból. Ez különösen a fafeldolgozó iparra vonatkozik, amely rendkívül igényes exportfeladatok előtt áll. A következő ötéves tervidőszakban a gépek és berendezések fejlesztésére és gyártására is fokozottan oda kell figyelni. Ugyanis nemcsak a szocialista gazdasági integrációban, hanem a hazai műszaki-tudományos kutatásban is sok okos és hasznos ötlet került az asztalfiókba azért, mert megvalósításához hiányoztak a megfelelő gépek. Ennek az évek óta megoldatlan problémának a kiküszöbölése, amely a vegyipart, a fafeldolgozó, a papír- s a textilipart, valamint a többi ágazatot is érzékenyen érinti, most már nem tűr halasztást. Ugyancsak jelentős változásokra van szükség a pénzügyi-gazdasági ösztönzők területén. A következő ötéves tervidőszakban olyan mutatók alkalmazására van szükség, amelyek érdekeltté teszik a termelő szférát a nemzetközi specializációban és kooperációban. Az említett fogyatékosságokat a lehető legrövidebb időn belül ki kell küszöbölni. Hiszen ez nemcsak az SZSZK Iparügyi Minisztériuma, hanem az egész népgazdaság külkereskedelmi kapcsolatait is szolgálná. KOVÁCS EDIT Igényesebben - önmagunkkal szemben is Az új pártoktatási év már elkezdődött, s ebben az időszakban a tantervben szereplő témákon túl sok mindennel foglalkoznak majd a hallgatók, hiszen mozgalmas hónapok állnak előttünk. Temérdek elvégzendő feladat vár a kommunistákra: az évzáró taggyűlések előkészítése, a tanácskozások sikeres megvalósítása, az év végi hajrá, hogy, ha lehet, határidő előtt teljesítsük az ötéves terv ránk eső feladatait s ezzel hozzájáruljunk - nem hangzatos ígérgetésekkel, hanem pontos, igyekvő munkával - az újabb ötéves terv céljainak megvalósításához. A pártoktatásban - s ezt hangsúlyozni kell - nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is részt vesznek, azok, akik nemcsak a szakmai továbbképzést tartják fontosnak, hanem a politikai művelődést is. Olyan vezető dolgozók, akik nem párttagok, és olyan, reményekre jogosító fiatalemberek, akikből egyszer párttag lehet. Évtizedek tapasztalataiból tanultak - és okultak is - a pártoktatás szervezői. Hiszen évről évre hozzáértőbb szervezés, körültekintőbb, igényesebb témaösszeállítás vált szükségessé. Ugyanis a hallgatók együtt fejlődtek, művelődtek az oktatókkal, előadókkal, s ami megfelelt mondjuk másfél évtizeddel ezelőtt, már ma nem felel meg. Művelt, széles látókörű emberek a pártoktatási alakulatok hallgatói. Igényesek önmagukkal szemben, és elvárják, hogy az előadó felkészült, nagy tudással rendelkező egyéniség legyen, hogy ne előadó-hallgatókként, hanem egyenrangú felekként álljanak egymással szemben. Tapasztalatok bizonyítják, milyen hasznos beszélgetésekké alakulhat egy-egy szeminárium abban az esetben, ha az előadóban megvan a készség és a hajlandóság arra, hogy - esetleg a kiszabott időt túllépve - vitázzon hallgatóival. De ellenkező példát is felhozhatnánk, hiszen mindegyikünk végigült már olyan előadást is, amikor nemegyszer nézett lopva az órára. Az ilyen előadásokat ajánlatos mellőzni; körültekintő szervezéssel elérhető, hogy ne legyen formális a kéthetenként sorra kerülő pártoktatás, hanem váljék azzá, ami a célja: hogy valamennyiünk látóköre szélesedjék, s az új ismeretek birtokában - vagy akárcsak a régi ismeretek felfrissítésével - mindenütt bátran, kezdeményezöen lépjünk fel. Hiszen mindannyiunk jövője érdekében tesszük, ha így cselekszünk. Pontosabban: valamennyiünk szebb-jobb jövőjét formáljuk, amikor egy nemes cél érdekében emelünk szót. A pártoktatás és mindennapjaink között szoros kapcsolat van: a tárgyalt témák nem elvont eszmefuttatások, hanem az életben előforduló problémák sokasága, s összefonódik pártunk politikájával, szocialista társadalmunk formálásával, építésével. KOPASZ CSILLA ORVOSI TANÁCSADÓ A sömör A sömör vagy pikkelysömör nagyon régóta ismert bőrbetegség. A legrégibb orvosi feljegyzésekben is megtalálhatók a sömör jellemző tünetei, melyeket akkor még különböző betegségek melléktüneteiként tartottak számon. Közép-Európában ezer lakosból ketten szenvednek ettől a betegségtől. Nőknél és férfiaknál egyforma arányban fordul elő. A bőrön barnás-vörös foltocskák láthatók, melyek felületén apró, szürkés-fehér, ezüstösen csillogó pikkelyszerű hámréteg van. Ha a betegség hosszabb ideje tart, a bőrön fokozatosan nagyobb és nagyobb barnás-vörös foltok alakulnak ki, melyek felületén az elhalt hámsejtek apró pikkelyek formájában már több rétegben halmozódnak fel. A kezdeti kiütések leggyakrabban a bőrfelület azon részein jelentkeznek, melyek a ruhától való dörzsölés következtében állandóan ingerelve vannak, mint pl. a térden, a könyökön. Később a test felületén bárhol előfordulhat, elvétve a körmöket is megtámadja. A betegség nem ragályos. Megjelenésénél az öröklődés játszik fontos szerepet. Csehszlovákiában a sömörben szenvedők 34 százalékának vérrokonságában is valakinél előfordul ez a kór. A sö- mörös szülők gyermekeinek több mint 6 százalékánál jelentkezik a betegség, sokszor már gyermekkorban, de c^k elvétve két éves kor előtt. A sömör öröklődése nincs olyan erősen rögződve mint más öröklődő betegségeknél a kóros gének, s ezért tüneteit megfelelő gyógyszerekkel, gyógymódokkal sikeresen el lehet nyomni. Hogy a betegséget eredményesen gyógyítani tudjuk, szükséges ismerni annak kiváltó okait. A sömörben szenvedő betegeknél az élő anyag legfőbb alkotóelemeinek (fehérjék, cukrok, zsírok) anyagcserezavara figyelhető meg. A zsírok közül elsősorban a cho- leszterol és a vele rokon vegyüle- tek anyagcseréjében vannak rendellenességek. A sömörös ember bőrében az anyagcsere fokozott, de egyidejűleg egyes belső szerveiben viszont csökkent. Ezen öröklött anyagcserezavarok következménye a sömörös kiütés. Lényeges tudnivaló, hogy az ily módon megváltozott anyagcserefolyamatok nem veszélyeztetik a szervezet egységét, és kivételes esetektől eltekintve a betegnek a kiütéseken kívül nincsenek semmilyen panaszai. Elsősorban a kórosan elváltozott bórfelület okoz gondot, amely mindenkinek szembetűnő és ezért gyakran kisebbségi érzést vált ki. Amennyiben a sömörös beteg megfelelő környezetben van és nem szenved más egyéb megbetegedésben sem, úgy kicsi a valószínűsége annak, hogy a kiütés megjelenik. Általában a kiütések akkor alakulnak ki, ha az egyén egészségi állapota valamilyen formában leromlik. Leggyakoribb okozók, amelyek miatt a sömör legelőször megjelenik vagy kiújul, a különböző fertőző betegségek. Minden fertőzés átmenetileg rontja a máj működését és vele együtt a szervezet anyagcseréjét. Az anyagcserét hátrányosan befolyásolják a különböző ingerlő, mérgező anyagok is, továbbá az ideg- rendszer kimerültsége és a lelki megrázkódtatások. A sömör kiváltó okai között fontos szerepet játszik az egyén napfényen való tartózkodásának időtartama, gyakorisága. Az ibolyántúli sugarak ugyanis előnyösen befolyásolják a bőr anyagcseréjét, következésképpen a sömörös kiütés eltűnik. Ezzel magyarázható, hogy a betegeknél nyáron nagyfokú javulás, ősszel, tavasszal - amikor kevés a napsütés és sok a fertőzés - viszonylagos rosszabbodás észlelhető. A napsütés fontosságát bizonyítja az a tény is, hogy az északi országokban sokkal több a sömörös beteg (pl. Izlandon háromszor több), a déli országokban viszont ötször-tízszer kevesebb mint nálunk. A kiegyensúlyozott lelkiállapot és idegrendszer alapfeltétele a betegség megjelenésének és kiújulásának megelőzésében. Kerülje a beteg a stresszhelyzeteket és óvakodjon a bőrfelület sérüléseitől. Az orvos által előírt kenőcsöket használja rendszeresen, mert ezek javítják a bőr anyagcseréjét, s ezzel enyhítik a tüneteket is. Minden fertőzést idejekorán gyógyítani kell. Aki a sömörön kívül még valamiféle májbetegségben esetleg cukorbetegségben is szenved, annak kétszeresen meg kell tartania az ezekre a betegségekre vonatkozó orvosi utasításokat és a gyógyszerek rendszeres szedését. Ragadjon meg a beteg minden alkalmat a napozásra. Leghatásosabb a napozás a pormentes és kevés páratartalmú levegőjű vidékeken (Fekete-tenger, Adria). Kevésbé hatásos az Északi-tengernél (Lengyelország, NDK). A táplálék összetételének a betegség gyógyításánál nincs olyan nagy jelentősége, mint azt azelőtt gondolták, fontos azonban, hogy vegyes legyen, sok zöldséggel és gyümölccsel. Dr. CSILLAG TIBOR ÚJ SZÚ 4 1985. X. 18.
