Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-17 / 245. szám, csütörtök

JAPÁN BANKOK KÜLFÖLDÖN A japán banktőke külföldi ex­panziója nem nagy múltú. A hat­vanas évek második felében az országban nagyon szigorú volt a devizafelügyelet, amely nem tet­te lehetővé a japán pénzügyi inté­zetek külföldi tevékenységét. Az egyedüli bank, amelyet külföldi pénzügyi vállalkozásra felhatal­maztak, a Bank of Tokyo volt. 1965-tól azonban ez irányban nagy fordulat következett be. Az előírásokat lazábbá tették, ami összefüggésben volt a japán vál­lalatok nagy exportoffenzívájával és nemzetközi ügyleteikkel. Meg­növekedett a japán pénzintézetek száma, amelyek egyúttal nagyobb mértékben kapcsolódtak be a kül­földi pénzügyietekbe. Az említett folyamatot a hatvanas évek köze­pén lefékezték, mivel a világmére­tű kőolajválság jelentősen befo­lyásolta a nemzetközi pénzügyie­teket. Újból kormányfelügyelet alá került a bankok külföldi tevékeny­sége. Ez a felügyelet manapság elsősorban a bankok munkáját hi­vatott tökéletesíteni a különböző területeken. A japán bankok fiókjai a kapita­lista világ összes gazdaságilag fontos központjában megtalálha­tók. Elsősorban a nemzetközi pénzpiacok „fővárosaiban“ (Lon­don,. New York, Bahrain, Szinga­púr) összpontosulnak, de megta­lálhatók a japán export kulcsfon­tosságú országaiban is, mint pél­dául az USA-beli Kaliforniában, az NSZK-ban, a délkelet-ázsiai or­szágokban, bizonyos mértékben Ausztráliában és Brazíliában. A körülbelül 200 intézet és fiókvál­lalat közül, amelyeket a japán bankok külföldön fenntartanak, a fele Londonban, New Yorkban és Kaliforniában van. Az Egyesült Államokban, ahol a japán bankok a legtöbb fiókot nyitották, valamennyit szigorúan szakosították. A New York-i japán bankok általában a helyi pénz- és tőkepiacra orientálódnak. Ez azt jelenti, hogy bankügyleteik főleg kölcsönök folyósítására irányul­nak. Ezzel ellentétben a kaliforniai bankfiókok működése inkább kül­kereskedelmi tranzakciókra és le­tétek begyűjtésére összpontosul. Ebben az irányban a Bank of To­kyo of California, a Mitsubishi Bank of California és a Sumitomo Bank of California pénzintézetek foglalnak el előkelő helyet. 1976 végén az Egyesült Államok terüle­tén működő külföldi bankok beté­teik közel 40 százalékát japán bankoknál helyezték el. A New York-i pénzügyi köz­pontban közel húsz japán bank és beruházási társaság működik. Kö­zülük - főként a hosszú távú pénzügyi ellátás terén - az Indust­rial Bank of Japan, a Long-Term Credit Bank of Japan, a Nomura Securities és a Yasuda Trust and Banking Co. játszik fontos szere­pet. A Bank of Tokyo Trust Co.- a legnagyobb japán intézet a New York-i pénzügyi központ­ban - már 1977-ben 2,2 milliárd USA-dollár aktívumot mutatott ki. Több külföldi japán bankfiók összpontosul a londoni Cityben. Huszonhárom bankról van szó, amelyek 14,6 milliárd angol font sterling értékű devizabetétet mu­tatnak ki. Ez az angol bankok devizabetétjének 12 százaléka. Az NSZK-ba kihelyezett fiókok- amelyek elsősorban Düsseldorf­ban és Frankfurtban vannak- , a Közös Piac és Japán keres­kedelmét finanszírozzák. A konti­nensek pénzügyi- és tőkepiacai közti összeköttetést egy japán bankhálózat látja el Párizsban, Brüsszelben és Luxemburgban a párizsi Banque Europeénne de Tokyoval az élen. Délkelet-Ázsiában a japán ban­kok fiókjai a kereskedelmi hagyo­A hét diagrammja áttekintést nyújt arról, hogy a Dél-afrikai Köztár­saság néhány fontos fém és ásvány kitermelése tekintetében milyen arányban részesedik a világtermelésből. LE MONDE = Izraeli „egyenlősdi“ A lakosság tíz százaléka oszto­zik Izraelben a nemzeti jövedelem negyven százalékán - állapítja meg a tekintélyes francia napilap, a Le Monde. Az a megállapítás, hogy Izrael a társadalmi egyenlőség, a szoci­ális igazságosság hazája, ma már nem igaz. A közel-keleti országot napjainkban sokkal inkább jellem­zik az egyenlőtlenségek, mint bár­mely más nyugati államot. A jeruzsálemi székhelyű Társa­dalompolitikai Tanulmányok Köz­pontja jelentést készített a mai Izraelről, megvizsgálva az arab és a zsidó lakosság közötti jövedelem­megosztást, illetve az adózás kü­lönbségeit. Az intézet a jelentés elkészítéséhez az ország csaknem egész aktív lakosságát figyelembe vette: mind a bérből élőket, mind a szabadfoglalkozásúakat. A vizs­gálat eredménye megállapította, hogy Izraelben mind nagyobb a távolság a privilegizált kisebb­ség és a széles tömegek között. Előbbiekhez tartoznak például azok, akik még az állam megala­kulása előtt földet vásároltak itt, míg velük szemben állnak például az arab országokból bevándo­roltak. Az izraeliek tíz százaléka na­gyon gazdag - állapítja meg a ta­nulmány s ők részesülnek az ország nemzeti jövedelmének negyven százalékából. (Az Egye­sült Államokban a gazdag kisebb­ség a nemzeti jövedelem 30 szá­zalékán osztozik.) A „nagyon gaz­dagok“ klubja, a lakosság egy százaléka kapja az adózás után fennmaradó tiszta jövedelem 12 százalékát, míg ugyanez az arány Európában 8, az Egyesült Álla­mokban 10 százalék. Viszont az izraeli háztartások fele nagyon szegény; a társadalmi rangsor al­ján élők, a családok 30 százaléka, csupán morzsákat kap az állami tortából (azaz az összjövedelem négy százalékához jut hozzá). Különösen éles a különbség a bérből élők és a szabadfoglalko­zásúak között. Az utóbbiak az ak­tív lakosság egynegyedét teszik ki. Többségük üzletkötő, iparos és kereskedő. Míg a bérből élők éves jövedelme 7800 dollár, addig a független dolgozók ennek csak­nem kétszeresét, 13 000 dollárt keresnek. Hasonló aránytalanság figyel­hető meg a nők helyzetében is: minden tíz asszonyból csak három jut munkához, és keresetével is csak a család jövedelmének 15 százalékát szerzi meg. mányok folytán Hongkongban és Szingapúrban szaporodtak el. Eh­hez még hozzájárult az is, hogy ezekben a pénzügyi központok­ban nő a helyi pénzpiacok és fő­ként az Ázsiában forgalmazott dollár piacának fontossága. A ja­pán bankfiókok tevékenysége Ausztráliában is fellendült, ahol a helybeli pénzügyi társaságokkal, bankokkal és más pénzügyi inté­zetekkel is együttműködnek. A kő­olajtermelő országok, mint hatal­mas pénzforrások, magukra von­ták a japán bankok érdeklődését. Ennek megfelelőn nő a japán fió­kok száma Kuwaitban, Egyiptom­ban és Bahrainban. Irán iránt az iszlám forradalom miatt megcsap­pant az érdeklődés. A japán bankok külföldi fiókjai hálózatának létrehozása a hetve­nes évek elején főleg annak kö­szönhető, hogy az ország fizetési mérlege abban az időben különö­sen magas aktívumot mutatott ki. A külföldön létrehozott bankok gyengéi viszont 1974 után meg­mutatkoztak, mikor nagyon felszö­kött a kőolaj ára, ami az ország fizetési mérlegét rendkívül meg­terhelte. A nehézségek áthidalá­sára a japán bankok külföldi köl­csönöket vettek fel - különösen az Egyesült Államokban - a pénztő­kéjük növelése érdekében. GEORGÍNA MARTINOVÁ docens, a Bratislavai Közgazdasági Főiskola tanára Innen - onnan • A FEJLETT TÓKÉS ORSZÁ­GOKBAN nem lesz elég erőteljes jö­vőre a gazdasági növekedés ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljon az alapvető gondok enyhítéséhez - álla­pította meg a huszonnégy legfejlettebb országot tömörítő Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet, az OECD elnöke, Jean-Claude Paye. Elő­rejelzései szerint a következő egy­másfél évben az Egyesült Államokban három százalékos lesz a gazdasági nö­vekedési ütem, Japánban négy-öt szá­zalék, Nyugat-Európában pedig két- három százalékra lehet számítani. Ha így alakulnak a növekedési tempók, akkor a munkanélküliség állandósul, sót, néhány országban még rosszab­bodik is. A kereskedelmi és fizetési mérlegek egyensúlyhiánya növekedni fog, s ez protekcionista intézkedésekre ösztökélhet. • A CHRYSLER amerikai és Mitsu­bishi japán autógyárak vezetői bejelen­tették, hogy közös vállalkozásban, öt- százmillió dolláros költséggel egy összeszerelő üzemet létesítenek az egyesült államokbeli Illinois államban. Kétajtós sportkocsikat gyártanak majd, amely részegységeinek hatvan száza­léka japán, negyven százaléka ameri­kai lesz. A vállalat két és fél ezer dolgozót foglalkoztat majd, s előrelát­hatólag 1988-tól fogja a kocsikat összeszerelni. Tervezett kapacitása kezdetben évi száznyolcvanezer darab lesz. A részvények fele-fele arányban oszlanak meg a két alapító között. • AZ AMERIKAI ŰRHAJÓZÁSI HIVATAL (NASA) közölte, ó a birtoko­sa a világ jelenlegi leggyorsabb kom­puterének, amely másodpercenként kétszázötvenmillió műveletet képes el­végezni. Kapacitása tizenhatszorosa az eddig gyártott legnagyobb számító­gép kapacitásának. A NASA egyik ku­tatóközpontjában levő szuperkomputer fele akkora mint egy átlagos nagyságú gépkocsi, és a közlés szerint főként repülőgépeket és űreszközöket tervez­nek segítségével. A gépet egyébként az amerikai Cray cég állította elő, neve Cray-2 és tizenhétmillió dollárba ke­rült. • A BARENTS-TENGER szovjet övezetében húsz új kőolaj- és földgáz­lelőhelyre bukkantak a már korábban felfedezett lelőhelyek feltárása során. A TASZSZ jelentése szerint az új lelő­helyeknek a parttól való távolsága, il­letve nagy mennyiségben való elhe­lyezkedése miatt nem érdemes csőve­zetéket építeni a térségbe, így az ener­giahordozókat hajóval fogják a partra szállítani. A lelőhelyek és Arhangelszk kikötője között megtett első próbautak sikeresnek bizonyultak. • KÍNA aktívan készülődik arra, hogy újra a GATT tagja legyen, de csatlakozásának feltételei „még nem értek be‘‘ - közölte a kínai külkereske­delmi és külgazdasági minisztérium szóvivője. Kína 1950-ben vált ki az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezményből (GATT), 1983 végén azonban tagja lett a szervezet textilipa­ri bizottságának, s a tavalyi év vége óta jelen lehet a GATT valamennyi tanács­kozásán. A honvédelmi nevelés társadalmi feladat Minden üzem, munkahely és tanintézet fontos feladata a lakosság honvédelmi és polgárvédelmi felkészítése. A tömegszervezetek közelgő évzáró gyűlésein, de a Nemzeti Front választási programjának értékelésekor is fel kell mérni, hogyan valósítjuk meg a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló törvényt. A CSKP XVI. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs előadói beszédében nem véletlenül jelentette ki: „A belső és a nemzetközi feltételek megkívánják a hazafias és internacionalista öntudat s elszántságunk szüntelen mélyítését, hogy készek legyünk nemcsak hazánk, hanem a szocializmus és a világhaladás fejlesztésére és védelmére“. A honvédelmi nevelés egyik legfontosabb feladata a sor­kötelesek tényleges katonai szolgálatra való felkészítése. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben ezen a téren nagyot léptünk előre. Különösen a Közép-szlovákiai kerületben érnek el jó eredményeket. Ahol a kiképzőközpontokat a mun­kahelyen rendezték be, mint például a Slovnaft vállalatnál, illetve az iskolákban, ott nem okoz gondot a foglalkozásokon való részvétel. A fiataloknak nem kell utazniuk, ezzel időt, s nem utolsósorban pénzt takarítanak meg. A sorkötelesek felkészítésében elsősorban ott érnek el jó eredményeket, ahol a honvédelmi létesítmények hálózatát évek óta tudato­san fejlesztik, mint a Považská Bystrica-i járásban. Ebben a járásban a sorkötelesek felkészítésében a Honvédelmi Szövetség mellett kiveszik részüket a SZISZ és a Testneve­lési Szövetség alapszervezetei is, s így a bevonuló fiatalok erőnléte jobb mint Szlovákia más járásaiban. A foglalkozásokon való részvétel szlovákiai viszonylatban nyolcvan százalék körül mozog, de nem egy járásban ennél lényegesen rosszabb a helyzet. Vidéken azért hiányoznak a fiatalok, mert a kiképzőközpontok távol esnek a lakóhelyek­től, s mivel munkaszüneti napokról van szó, nem közleked­nek az autóbuszok sem. A lakosság honvédelmi és polgári-védelmi felkészítése színvonalának emelkedéséről számos bemutató gyakorlaton győződhettünk meg. Főleg a nagyüzemekben, minta bratisla­vai Slovnaftban, a Teslában, a Kabloban és a Gumonban végeznek eredményes munkát. A jövőben csakis úgy érhe­tünk el még jobb eredményeket, ha a Nemzeti Front tömeg­szervezetei az eddigieknél is jobban elmélyítik együttműkö­désüket és a szakköri tevékenység keretében felkeltik a fiata­lok érdeklődését a műszaki sportok, az elektronika iránt. Sokat tehetnek a nemzeti bizottságok is, az új választási programjavaslatok kidolgozásakor erre is gondolniuk kell. A honvédelmi nevelés társadalmi feladat. Erről egy percre sem feledkezhetünk meg. Minden szervnek, szervezetnek, üzemnek, iskolának a lakosság egységes honvédelmi neve­léséről szóló párthatározat, illetve törvény szerint kell ezen a téren tevékenykednie. NÉMETH JÁNOS A tervezés ökológiai alapjairól (ČSTK) - Megkezdődött ked­den České Budéjovicében a KGST-tagországok megbízottja­inak ülése a tervezés ökológiai alapjairól. A tanácskozáson Bul­gária, Magyarország, az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia, valamint megfigyelőként Vietnam környezetvédelemmel foglalkozó szakemberei vesznek részt. Az ötnapos koordinációs ülés részeként az említett témáról tu­dományos értekezletet szervez­nek, s látogatást tesznek a Tŕeboň és Őumava környéki tájvédelmi körzetekben. Hazánk a világon az elsők között valósítja meg a kör­nyezetvédelmi programot. A kör­nyezetvédelem helyet kap az ál­lam politikai programjában, hosz- szú távú koncepciók, állami cél­programok, valamint a tudomá- nyos-műszaki és beruházási álla­mi bizottság tevékenysége révén. A 7. ötéves tervidőszakban az ál­lami dokumentumokba számos környezetvédelmi eljárást iktattak be, melyeket a 8. és az azt követő ötéves tervidőszakokban realizál­nak majd. Csehszlovákia, főleg a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia České Budéjovice-i Tájökológiai Intézete a KGST-tagországok képviselőivel folytatott tapasztalat- csere fő koordinátora. Hat egyenként 250 MVA teljesítményű transzformátort gyártanak a Plzeňi Škoda Müvek doudlevicei elektrotechnikai üzemének * vtií dolgozói a dukovanyi atomerőműnek. Jelenleg a harmadik áram- átalakító próbaüzemelése folyik, az év végéig elkészül a negyedik, ^ a következő év első negyedében pedig a hátralévő kettő. A felvétel ^ a harmadik transzformátor próbaüzembe helyezésekor készült. (Jiŕí Vlach felvétele - ČTK) 1985. X. 17. KOMMENTÁLJUK h - - - ^

Next

/
Thumbnails
Contents