Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-16 / 244. szám, szerda

Továbbra is az élvonalban MINDENKI ISMERI A FELADATÁT | KOMMENTÁLJUK A dombos határ parcelláin em­berek és gépek dolgoznak. Az utakon szemes kukoricát, fel­szecskázott silótakarmányt szállí­tó járművekkel találkozunk. Igazi őszi sürgés-forgás tapasztalható mindenfelé a csúzi (Dubník) Vörös Zászló Efsz területén, igyekeznek, hogy a munkákat jó minőségben és gyorsan végezhessék el. Ilyenkor a gépeké a szó, ezért a határszemle megkezdése elótt a műhelyben néztem körül, ahol a nehézségek, problémák is szó­ba kerültek. Sok gonddal, utánajá­rással jár az egyes gépek megja­vítása. Az RU-5-ös trágyaszóró­hoz alig tudták beszerezni az al­katrészeket. A műhelyben kellett legyártaniuk, vagy felújítaniuk a legfontosabb alkatrészeket, hogy megindulhassanak az annyi­ra fontos gépek, hiszen a szerves trágyát is idejében a földbe kell juttatni. Szétnéztünk az előkészített gé­pek között, ahol a kezelőszemély­zet tartott megbeszélést. Gulis Jó­zsef a cukorrépa-betakarító kom­bájn kezelője tapasztalatait adta át a fiatalabb Gajdosík Jánosnak. Magyarázta, milyen körülmények között, milyen gyorsan kell haladni a géppel, hogy minél kisebbek legyenek a betakarítással járó veszteségek. Az erdősávokkal övezett Bakosi dűlőben Simon József vontatta traktorával a vetőgépet. Amikor pár percre megállt, elmondta, hogy elég nehéz a munka, bár a gépesített csoport tagjai igye­keztek jól előkészíteni a talajt. Vígh József, a vetőgép egyik ke­zelője megemlítette, hogy Vala fajta búzát vetnek. Hozzáfűzte, hogy a csúzi részlegen legkésőbb október 20-ig 551 hektárba kerül búza. Amikor elindult a vetőgép, Chmelo Istvánnal találkoztunk, aki hengerrel tömörítette a talajt. Ez a munkacsoport jól kihasználta az időt a norma teljesítésére. Nem kellett a déli órákban hazamenni­ük, mert Kósa Dezső helybe szál­lította az ebédet. A körút után Štefan Vlasák mér­nökkel a szövetkezet alelnökével, a növénytermesztési ágazat veze­A szemes kukorica betakarítását is jól megszervezték Golis Gizella felvételei tőjével beszélgettünk az őszi mun­kák feltételeiről, a terméseredmé­nyekről és a további tervekről. Az agronómus véleménye szerint a szép napos időjárás egyrészt kedvező volt, mert jól képződött a cukor a cukorrépában és a sző­lőben, csökkent a szemes kukori­ca nedvességtartalma, a talajelő­készítés viszont elég drága. Főleg a domboldalakon több üzemanyag fogy el, mint amennyit terveztek. Jól jönne már egy kiadós eső, mert három hete alig hullott csa­padék a földre. Dolgoznak, ahogy csak lehet, mert tartani akarják a gabonatermesztésben elért első helyüket. Hektáronként 6,31 tonna sűrűn vetett gabonát takarítottak be. A búza hektárhozama 6,46, a tavaszi árpáé 5,96 tonna volt. Jó áron értékesítették a termést. A tavaszi árpa 67 százalékát sörárpa minőségben adhatták el. Amikor erről esik szó, részletesen elmagyarázza, hogy mi a titka a sörárpatermesztésnek. Első he­lyen említi a megfelelő táp­anyagellátást. Az Érsekújvári (No­vé Zámky) járásban az udvardi Nagy teljesítményt nyújt a cukorrépafejeló kombájn (Dvory nad Zitavou) körzeti agro- laboratóriumban elemzik a talaj­mintákat. Ennek alapján határoz­zák meg, hogy milyen összetételű és mennyiségű műtrágyát szórja­nak a tavaszi árpa termelésére Miroslav Mitala (balról) a munka minőségét ellen­őrzi szánt parcellákra. Gondos munká­val a szükségesre sikerült csök­kenteniük az árpa fehérjetartal­mát. Az új vetési tervben újra nagy teret kap a Mars, a Rubin és a Bónus árpafajta. Ezek jól bírják a helyi éghajlati viszonyokat. Az őszi búza szintén bő termést ad a határban, ha megteremtik a ked­vező feltételeket. A tapasztalatok alapján a Danúbia, a Vala és az Iris búzafajtát helyezik előtérbe. Az ágazatvezetö általában elé­gedett az idei terméssel. Cukorré­pából körülbelül 40 tonnát takarí­tanak be hektáronként. Elég sűrű és nem gyomosodott el, ezért a gépek is jó körülmények kö­zött dolgozhat­nak. Amikor megemlítem, hogy a vetőgép kezelője jól is­meri a gépesített csoport feladata­it, elmondja, hogy gyakran tartanak termelé­si értekezleteket, amelyeken első­sorban a kollektí­vákra váró mun­kákról beszél­nek, s egyben megismertetik velük az egyesí­tett szövetkezet részlegeinek munkaterveit és termelési ered­ményeit is. A tagok ismerik, hogy miként alakulnak a hektárhoza­mok és azt is, hogy mennyi a be­vétel, az egyes szakaszon milyen jövedelmező a termelés. A múlt évben több mint 14 millió korona nyereséggel zárták a pénzügyi mérleget. Úgy látszik, az idén sem lesz kevesebb. Ezért igyekeznek a tagok minél kisebb veszteséggel betakarítani a termést. BALLA JÓZSEF A jogtalan vagyonszerzésről A szocialista társadalom további sikeres fejlődésének egyik fontos feltétele annak az alapelvnek következetes megtartása, amely kimondja, hogy társadalmunk gazdaságá­nak egyedüli forrása csak a becsületesen végzett munka lehet. Ezzel az alapelvvel szöges ellentétben állnak mind­azok, akik a legkülönbözőbb - de mindig törvénytelen - módon igyekeznek illetéktelen vagyonra szert tenni. A tár­sadalom ilyen módon történő megkárosítása nemcsak anyagi javak kérdése. A tényleges - olykor milliós nagyság­rendű károkon kívül csorbát szenvednek a termelési viszo­nyok is. A visszaélések aláássák az állam pénzügyi, ár-, és bérpolitikáját, demoralizálják a dolgozókat és a feladatok, kötelezettségek felelőtlen és közönyös teljesítéséhez is ve­zetnek. A CSSZK területén a múlt évben 17 665 esetben indítottak pert a szocialista tulajdon fosztogatásának vádjával. További 15 192 személyt a szocialista tulajdonnal szemben elkövetett kisebb vétségekkel vádoltak. A magántulajdon jogtalan eltu­lajdonítása - tehát lopás - címén 16 382 állampolgár ügye került a tárgyalótermekbe. De nem a statisztikákról szeretnénk itt szólni, jóllehet a számok is elgondolkodtatóak. Tanulságosabbak azok a megfigyelések és tapasztalatok, melyeket a közelmúltban Jaroslav Krupauer, a CSSZK főügyésze ismertette az újság­írókkal. Elsősorban ugyanis a bűncselekmények kiváltó okainak felderítése és következetes fölszámolása a fő cél. Az államügyészség következtetései alapján a visszaélések for­rásai főleg a hazai piac hiányosságaiban (beleértve a minő­ségi elégtelenséget is), a kereslet és kínálat helyenkénti aránytalanságában (szolgáltatások, építőipar stb.) valamint az emberi közönyösségben, közömbösségben rejlenek. A gazdasági kérdéseket közvetlenül érintő két tényező fölszámolása természetszerűleg csak hosszabb folyamat eredménye lehet. Ebben mindenekelőtt a műszaki-tudomá­nyos fejlődés folyamatától, a népgazdaság további intenzifi- kálásától, a munkaerő ésszerűbb kihasználásától, a nagyobb munkafegyelemtől - egyszóval és leegyszerűsítve - a jobb és tökéletesebb munkától várhatunk segítséget. S ennyiben ez mindnyájunk ügye, már holnaptól is! Még közvetlenebbül tetten érhető a közönyösség, a „látom, de nem szólok“ ténye. Sőt nem ritka az olyan eset sem, hogy egyes vállalatoknál bizonyos visszaéléseket igye­keznek „vezetői felügyelettel“ véka alá rejtve, úgymond „saját berkekben“ rendezni. Kétségtelen, hogy az adott esetben mindenekelőtt a vezetés következetlensége a baj okozója. Mert a rossz rosszat szül. A „kifelé hallgatás“ és ugyanakkor a bűnösök különböző ügyeskedései hamis tudatformáló erővel hatnak: a vétkesekről a társadalomra hárítják a felelősséget! Ugyanakkor a munkatársak közönye sem védhető indokoltan: a visszaélések nemcsak az egyént, hanem az egész kollektívát sújtják, s ez a többség, amely kiközösíthetné a bűnösöket, hallgatásával önnön ellensé­gévé, cinkostárssá válik. A CSKP komoly figyelmet szentel ezeknek a problémák­nak. Gondoljunk csak a CSKP KB Elnökségének Levelére vagy a Komplex intézkedésekben foglaltakra, melyekben nagyon céltudatosan - mindenekelőtt a párt és a gazdasági vezetés felelősségét kérik következetesebben számon. Ennek a feladatnak a vezetés csak akkor tehet hiánytalanul eleget, ha olajozottan működik az üzemi demokrácia. GÁLJENŐ Hatékonyan irányítani, jól dolgozni és eredményesen gazdálkodni ELLENŐRZÉS A LAKÁSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALATOKNÁL A Bratislavai Fővárosi Nemzeti Bizottság és a városkerületi nemzeti bizottságok népi ellenőrzési bizottságai 1985 második negyedévében szakemberek és a nemzeti bizottságok szakbizottságainak részvételével a lakásgazdálkodási vállalatok munkáját ellenőrizték. Ezt az ellenőrzést a CSKP KB 6., 8. és 9. ülése határozataiból kiindulva valósították meg. Figyelmüket mindenekelőtt az irányítás színvonalára, a lakás­alap védelmére és karbantartására, a lakásgazdálkodásra, a szolgálati lakásokra összpontosították. Meg­állapították, hogy a lakások javítá­sának és karbantartásának tervét minden évben az illetékes nemzeti bizottságok tanácsai hagyják jóvá. 1984-ben 160 millió koronát irá­nyoztak elő erre a célra. A legna­gyobb összeg ebből az elsó vá­roskerületi lakásgazdálkodási vál­lalatra esett (79,5 millió korona), amely a javítások tervét 99 száza­lékra teljesítette. Valamivel rosz- szabb eredményeket értek el a ki­vitelezők által megvalósított javítá­sok terén. Hasonló volt a helyzet a 3. városkerületi lakásgazdálko­dási vállalatnál. A többi a tervet teljesítette illetve túlteljesítette. Az ellenőrzést végző szakem­berek rámutattak, hogy a lakás­gazdálkodási vállalatoknak a Bel­ügyminisztérium 1981. évi rendel­kezése szerint kell megszervezni­ük a lakások berendezéseinek ja­vítását, illetve cseréjét. Ezen a té­ren a második városkerületi lakás­gazdálkodási vállalatnál több fo­gyatékosságot állapítottak meg a nyilvántartásban, a berendezési tárgyak kiselejtezésében, a javítá­sok megrendeléseinek nyilvántar­tásában, az elvégzett munkák ellenőrzésében. A fővárosban az eddiginél job­ban sikerült a lakások bérlőit be­vonni az igazgatásba és a karban­tartásba. Egyes városkerületek­ben azonban lemaradnak ezen a téren. Az együttműködés formái­nak bővítésével, a szervező mun­ka javításával elérhető, hogy egy­re többen vesznek részt a lakás­bérlőket közvetlenül érintő kérdé­sek megoldásában. Annak ellenére, hogy különbö­ző intézkedéseket foganatosítot­tak, így például pontosan nyilván­tartják a javítások megrendeléseit, kötelező határidőket szabtak meg, még mindig előfordul, hogy a javí­tások ideje aránytalanul hosszú. Ez a rugalmatlanság elősegíti a la­kások állapotának romlását. Az adminisztratív intézkedéseken kí­vül egyes lakásgazdálkodási vál­lalatoknál az irányító munka javí­tása érdekében növelni kell az alkalmazottak szakképzettségét, javítani a munkafegyelmet és ér­vényesíteni kell az anyagi ösztön­zés újabb formáit. Az illetékes kormányhatározat értelmében a lakásgazdálkodási vállalatok folytatták a lakások kor­szerűsítését, de a munkálatok nem érték el a kívánatos ütemet. Mivel a lakások korszerűsítése ré­vén azok magasabb kategóriákba kerülnek és így nő a lakbér össze­ge is, egyes bérlők ellenzik a kor­szerűsítést. Az ellenőrzés rámutatott a szol­gálati lakásokkal kapcsolatos fo­gyatékosságokra. Törvényes ren­delkezés értelmében a lakásgaz­dálkodási vállalatok kötelessége, hogy nyolc napon belül jelentsék az illetékes nemzeti bizottság la­kásosztályának illetve a lakással rendelkező szervezetnek a szol­gálati lakás kiürítését. Az ellenőr­zés szerint ezt a kötelességüket több ízben elmulasztották. Ennek következtében csupán az egyik városkerületben 1984-ben a meg­ürült lakások kiutalásának elhúzó­dása miatt 60 000 korona kár ke­letkezett a lakbér be nem fizetése miatt. Ugyancsak törvényerejű rende­let szabályozza a szolgálati laká­sok kiutalásának módját. Az ellen­őrök ezt is ellenőrizték, főleg ab­ból a szempontból, hogy a szolgá­lati lakásokban valóban az illeté­kes munkahelyek dolgozói lak­nak-e, és hány lakás áll üresen. Az elsó városkerületi lakásgazdálko­dási vállalat 575 szolgálati lakást tart nyilván, ebből 528-ban laknak. Törvénytelenül kilenc lakást fog­laltak el és 91 esetben visszavon­ták a lakhatási jogot. Hasonló esetek előfordulnak a többi város­kerületben is. További fogyatékosságként ál­lapították meg, hogy a házfelügye­lők mellékfoglalkozásként végzik munkájukat, ami ellentétben áll az erre vonatkozó rendeletekkel, sőt a házfelügyelői szerződéssel is, amely szerint a házfelügyelő nem hagyhatja hosszabb időre felügye­let nélkül a házat. Az ellenőrök rámutattak, hogy a szolgálati laká­sok nyilvántartása hiányos, sőt az is előfordult, hogy a szolgálati la­kásokat anélkül adták át, hogy határozatot adtak volna ki a lakás odaítéléséről. Meg kell jegyeznünk, hogy a la­kásgazdálkodási vállalatok a laká­sok kiürítése után nem végzik el a meghatározott határidőn belül a szükséges javításokat, ami azoknak kedvez, akik megsértik a lakástörvényt. A nemzeti bizott­ságok több dolgozóját váltották le a lakáskiutalásokkal kapcsolatos visszaélések miatt. Maguk a lakás- osztályok is megsértik a törvényt azáltal, hogy a megürült lakásokat nem utalják ki tizenöt napon belül az újabb bérlőknek. A legtöbb esetben ezt a javítások időigé­nyességével indokolják meg. Ez a magyarázat azonban nem elfo­gadható, az ellenőrző szervek szerint a legtöbb fogyatékosságot a rossz munkaszervezés és a munkafegyelem megsértése okozza. Nem számolhatunk be részlete­sen az ellenőrzések eredményei­ről. Az elmondottak alapján is le­vonhatjuk azonban a tanulságot - aki irányít, annak ellenőriznie is kell. Nem lenne azonban helyes, ha csak frázisként ismételnénk ezt a gondolatot, valamennyi vezető­nek a gyakorlatban is érvényesíte­nie kell. Nem várható el a népi ellenőrzési bizottság tagjaitól, hogy maguk védelmezzék a jog­szabályokat. Ez mindenekelőtt a vezetők és a vállalati ellenőrző szervek feladata. Nem utolsósor­ban pedig mindenkinek saját mun­kahelyén kell jól gazdálkodnia, példásan teljesítenie feladatait. ÚJ SZÚ ANDREJ MIKLÓŠ, A a Bratislavai Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatársa 1985. X. 16.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents