Új Szó, 1985. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1985-10-16 / 244. szám, szerda

Élni az előnyökkel - felszámolni a fogyatékosságokat A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alkalmazásának tapasztalatai Egyre szélesebb körben terjed Csehszlovákiában a brigádrend­szerű munkaszervezés és java­dalmazás, amely fontos részele­me a bérrendszer gazdasági haté­konysága növelését célzó prog­ram második szakaszának. A termelési brigádok gyakorla­tából kitűnik, hogy megnőtt a kol­lektívák és egyének felelőssége a rájuk bízott eszközökért, nem mindegy számukra, hogy milyen eredményeket érnek el és jelentő­sen megerősödött a „Mindenki saját munkahelyének gazdája“ jelszó szelleme. A kollektívák ke­resik az erőforrások meglévő tar­talékai kihasználásának intenzív lehetőségeit, a magasabb fokú gazdaságosság útjait. Megnőtt az egyéni feladatok és kötelezettség­vállalások teljesítésével szembeni igényesség is. Szintén pozitívan értékelendő a dolgozó kollektíva helyzetében bekövetkezett alap­vető változás, főként az, hogy tag­jai kifejthetik véleményüket, a kol­lektíva tagjainak jutalmazásával kapcsolatban (beleszólhatnak a kereset közös részének elosztá­sába) és a jó eredményekért járó más elismerések odaítéléséről. A brigádforma kísérleti alkalma­zása a vállalaton belüli önelszá­molási rendszer, illetve az önel­számolási feladatok dolgozókol­lektívákra való lebontásának töké­letesítését ösztönözte. Több szer­vezet és kollektíva gyakorlata azt mutatja, hogy többféle lehetősége és szükséges tere is van a brigád­forma fejlesztésének. Azokban a dolgozókollektívákban, ame­lyekben végrehajtották a szüksé­ges intézkedéseket, jelentősen fel­gyorsult a munkatermelékenység növekedése, csökkent a munka­időveszteség és gazdaságosab­ban bánnak az anyag- és munka­erő-forrásokkal. Megnőtt a tarta­lékfeltáró és a feladatok teljesíté­sére * irányuló kezdeményezés. A termelési brigádok kollektívái saját feladataik teljesítésén kívül törődnek a hozzájuk szorosan kapcsolódó munkahelyek szük­ségleteivel és feladatainak teljesí­tésével. Megnőtt a termelési bri­gádok részvétele az irányításban, javul a munkakezdeményezés. Az eredményektől függően mélyül a kollektívák és az egyének jutal­mazásának diferenciálódása. Csökken a fluktuáció, állandósul­nak a dolgozókollektívák. A brigádforma alkalmazásának eddigi tapasztalatai nemcsak a bevezetéséhez való differen­ciált, megfontolt és alkotó hozzá­állás szükségességét igazolják, hanem a vezető dolgozók és a szakszervezeti szervek politikai­szervezési és felvilágosító tevé­kenységének, valamint a szerve­zet vezetése és a termelési brigád közti szerződésekben rögzített ígéretek teljesítésének elkerülhe­tetlenségét is. Másfelől a termelési brigádok egyharmadában olyan fogyaté­kosságok fordultak elő, amelyek a brigádforma alkalmazására való felületes felkészülésből eredtek, s elsősorban műszaki-szervezési vonatkozások voltak, mint a bri­gádbeli önelszámolási rendszer elemeinek következetlen alkalma­zása, a munka gazdasági ered­ményeinek értékeléséhez szüksé­ges feltételek elégtelen megte­remtése, beleértve a műszaki- gazdasági normák objektivizálását is. Egészében véve az elért gaz­dasági eredmények azt mutatják, hogy a brigádforma jelentős mód­szer lett a részben kollektív és vállalati érdekeknek a társadalmi érdekekkel való összekapcsolásá­ban és ugyancsak jelentős mód­szer a dolgozókollektívák tartalék­feltáró és egyre igényesebb fel­adatok teljesítésére irányuló tevé­kenységének ösztönzésében. A CSSZSZK kormányának és a Szakszervezetek Központi Ta­nácsának a brigádrendszerű mun­kaszervezésről és javadalmazás­ról szóló alapelvei jóváhagyása óta a termelési brigádkollektívák és a brigádformában dolgozók lét­számának jelentős növekedése tapasztalható. 1984. január 1-től, amikor véget ért a kísérletezés, 1985. június 30-ig az SZSZK fő termelési ágazataiban a brigád­kollektívákban dolgozók száma 26 075-ről 67 946 személyre emelkedett. Némely szervezetek­ben a brigádforma bevezetése mozgalommá terebélyesedett, mint a strážskei Chemkoban, a nyitrai (Nitra) és a Žilinai Magas­építő Vállalatnál, a Považská Bystrica-i Vág Menti Gépgyárban és másutt. Ezeken kívül a brigád­forma bevezetésében jó eredmé­nyeket érnek el a trnavai Sklo- plastban, a prešovi Duklai Nyom­davállalatnál, a bratislavai Pálmá­ban, a trenčíni Cement- és Mész- gyártási Trösztben, a Dunatókési (Dunajský Klatov) Állami Gazda­ságban, a Vágsellyei (šaľa) Efsz­ben, a losonci (Lučenec) Agroké­miai Vállalatnál, az opatovái Pol'a- nában, a kassai (Košice) Kelet­szlovákiai Erdőgazdaságban és máshol. Az SZSZK népgazdasági ága­zatai közül a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás a legszélesebb körben az építő­iparban terjedt el - a fő tevékeny­ség munkásainak több mint 28 százaléka alkalmazza. A brigád­formát legnagyobb mértékben a kassai Kerámiaipari Üzemekben alkalmazzák, itt a munkások több mint 90 százalékát érinti. A brati­slavai Építőipari Művekben a bri­gádformát alkalmazó munkások száma az előző évihez viszonyítva 7 százalékkal emelkedett, a tren­číni Cement- és Mészgyártási Trösztben ez a növekedés több mint 11 százalékos volt. A ladcei Vág Menti Cementgyárban a bri­gádformát abban a kollektívában vezették be, amely az egyik legne­hezebb termelési szakaszon dol­gozik, ott, ahol a múltban gyakran fordultak elő meghibásodások - a klinkerégető forgókemencénél. A termelési brigád létrehozásával alapvetően csökkent az üzemza­varok száma. A többi szociálisa ország, első­sorban a Szovjetunió, tapasztala­tai és itthoni kísérletezéseink is igazolták a kollektív munka pro­duktív erejét, amely a fejlett szoci­alizmust építő társadalom anyagi termelésének szükségleteiből ered. A gyakorlat bebizonyította, hogy a kollektív munka produktív ereje növeli a dolgozók közvetlen részvételét a termelés és a társa­dalom irányításában. Alapot te­remt az új munkamegosztáshoz. Azonban még nagyobb figyel­met kell szentelni a vélemények, tapasztalatok cseréjének, össze­hasonlításának azzal a céllal, hogy emelkedjen a brigádforma alkalmazásának színvonala. Pél­dául a brigádvezetók újravizsgáz­tatásával kell növelni a kollektíva irányítására és a munka szervezé­sére való felkészültségüket. Ezt a módszert széles körben alkal­mazzák a Szovjetunióban. Éppen ebben nyílik nagy tér a vállalatok gazdasági vezetése és a társadal­mi szervezetek kezdeményezése elótt. / AUGUSTÍN KOZÁR mérnök, az SZSZK munka- és szociálisügyi miniszterének első helyettese HŐSTETTEK KRÓNIKÁSA ÚJ SZÚ 1985. X. 16. Ezekben a napokban töltötte be 65. életévét Michal Sabadoš tarta­lékos ezredes, aki negyvenegy esztendővel ezelőtt a hős szovjet hadsereg oldalán harcoló cseh­szlovák egység fiatal altisztjeként kivette részét a hazánk felszabad dításért vívott küzdelemből és a Svoboda-hadsereg katonája­ként a Duklán át tért vissza az országba. Több mint négy évtized telt el azóta, de Michal Sabadoš ezre­desnek ma is emlékezetében él­nek az akkori események, a véres küzdelem legapróbb részleteire is emlékszik. Joggal nevezik ót a második világháború egyik leg­nehezebb, egyben - felszabadu­lásunk szempontjából - legjelen­tősebb harci akciója, a duklai had­művelet élő krónikásának. A Ke­let-szlovákiai kerületben nélküle egyetlen, a hazánk felszabadulá­sával összefüggő jubileumi ren­dezvény sem zajlik le. Meghívják, ismerik, becsülik. Az ember életében akadnak események, amelyeket soha sem lehet feledni. Ilyenek voltak a má­sodik világháború harcai. Hősei egyszerű, a hazájukat tiszta szív­ből szerető emberek voltak, akik fegyvert ragadtak a fasiszta beto­lakodók ellen. Közéjük tartozott a 65 éves Sabadoš elvtárs is.- Lehet, hogy szerencsém volt, én életben maradtam, de igen sok fiatal harcostársam életét áldozta, sokan közülük a közelemben hal­tak meg szabadságunkért - emlé­kezik. - Akaratunk ellenére, fiata­lon csöppentünk a háborúba. Egyikünk se szívesen öltözött a Horthy-hadsereg mundérjába, mert tudtuk, nem igaz ügyért, ha­nem a fasizmus és szekértolóik érdekeiért kellene harcolnunk. Az első adódó alkalmat felhasználtuk arra, hogy a front másik oldalára kerülhessünk. Sikerült, nekem és társaimnak is. A szovjet hadvezetés rendkívüli kiképzésre küldte Michal Sabadoš közkatonát Rovno városába. Ké­sőbb az ellenség háta mögött el­végzendő veszélyes feladatokra is vállalkozott a szlovák nemzeti fel­kelés idején. Majd a Szovjetunió­ban megalakult csehszlovák had­test tagjaként részt vett a felsza­badító harcokban. Hazánk felszabadulását köve­tően is hú maradt a néphadsereg­hez. Különböző vezető tisztsége­ket ellátva részt vállalt az új cseh­szlovák hadsereg építésében, a Varsói Szerződés tagállamai hadseregei egységének megszi­lárdításában. Közben szorgalmasan gyűjtö­gette saját és harcostársai emlé­keit és igen sok háborúellenes kiadványban használta fel ezeket. A fegyver helyet ma tollal a kezé­ben s élő szóval harcol a fasizmus és a háború ellen. Michal Sabadoš elvtárs a ma­gánéletben kedves, szerény em­ber. Éppen szerénységével váltja ki a vele szemben megnyilvánuló őszinte tiszteletet és megbecsü­lést. Nagyon szívesen találkozik a fiatalokkal. Michal Sabadoš ezredesnek vi­tathatatlan érdeme van szabadsá­gunk kivívásában, békés jelenünk megteremtésében. Egyike azon keveseknek hazánkból, akik ott menetelhettek a háborús veterá­nok soraiban a moszkvai Vörös téren, a Szovjetuniónak a hitleri Németország felett aratott győzel­me 40. évfordulója alkalmából. Sok-sok hazai és szovjet kato­nai kitüntetés fémjelzi harcos élet­útját. Egyben az egész társadal­munk elismerését és őszinte kö­szönetét is jelképezik azzal a ma­gas állami kitüntetéssel együtt, melyben Michal Sabadoš ezredest 65. születésnapja alkalmából ré­szesítették. KULIK GELLÉRT Nehéz körülmények között Segítenek a kezdeményezések • Tettekre mozgósító felhívás A Detvai Ne­hézgépipari Mű­vek univerzális rakodógépeket gyártó losonci (Lučenec) üze­mének dolgozói aligha fognak majd szívesen visszaemlékezni az idei évre. Januárban és febru­árban a rendívüli kemény fagyok miatt elkerülhetetlenné vált ener­giaszolgáltatási korlátozások, va­lamint a nyersanyag-szállítások komoly nehézségei hétmillió koro­na lemaradást okoztak a tervtelje­sítésben. Márciusban és április­ban ugyan már nem akadozott az áramellátás, de az üzem partner­vállalataitól továbbra is késve, il­letve a megrendeltnél kisebb mennyiségben érkeztek a folya­matos szereléshez szükséges gépelemek.- A következő két hónapban sokat kellett hajráznunk a hétmillió korona bepótlásáért - mondja Zoltán Jančo, az üzemi pártbizott­ság elnöke. - Túlóráztunk, rendkí­vüli műszakokat szerveztünk, és ugyancsak a mielőbbi adósságtör­lesztés lett a szocialista munka­verseny egyik célja. A komoly igyekezet meghozta eredményét: lemaradások nélkül zártuk az első félévet, miközben az egymillió 605 ezer koronára szóló idei munkafel­ajánlásokat 37 ezer koronával túl is teljesítettük. Most azonban megint baj van a tervteljesítéssel. Augusztusban az év elejinél több mint háromszor nagyobb - össze­sen 22 millió korona értékű - gyár­táskiesés keletkezett.- Mi okozta ezt az igen kedve­zőtlen helyzetet? Üzemünk termelési programjá­ban az UNC-151-es homlok- és az UNK-320-as típusú csuklós ra­kodógép sorozatgyártása megha­tározó jelentőségű. Az egyik típus az első félévben, a másik a követ­kező hat hónapban készül. Az idén július elsejére beütemezett átálláshoz - főleg a partnervállala­tok év eleji termeléskieséseivel in­dokolható megkésett szállításai miatt - nem volt elég gépelem­készletünk. Megszakadt a szere­lés folyamatosága, a félig kész gépeken nem tudtuk befejezni a munkát. Ugyanakkor saját szer­vezési fogyatékosságok is közre­játszottak a tervvel szembeni adósság megnövekedésében. A losonci üzemben 1985-re összesen 365 millió korona értékű gyártást irányoz elő a terv. Tehát munkanaponként átlagosan egy­millió 400 ezer koronát érő végter­méknek, a hazai és a külföldi vá­sárlók körében már régen jó hírne­vet szerzett rakodógépnek kell ki­kerülnie, az alig több mint nyolc­száz dolgozó keze alól. A huszon- kétmilliós augusztusi lemaradás csaknem 16 teljes munkanap tel­jesítménykiesését jelenti.- Dolgozóink megértik az üzem nehéz helyzetét - folytatja a párt­elnök. - Az egész kollektíva szi­lárd elhatározása, hogy az év vé­géig hátra levő hónapokban a ren­delkezésünkre álló idő jobb ki­használásával, fokozott szorga­lommal és áldozatvállalásokkal módot találunk az idei összes ter­melési feladat végrehajtására, va­lamint a hetedik ötéves tervidő­szak sikeres befejezésére. A legu­tóbbi vezetőségi értekezleten és mindhárom pártalapszervezetünk- ben részletesen megvitattuk az adósságtörlesztés lehetőségeit. A kommunisták konkrét megbíza­tásokat kaptak az újabb többletfe­ladatok példás teljesítésére, a munkaverseny élenjáróinak szá­mító szocialista brigádok tagjai pedig a kezdeményezómozgalom szervezésében szerzett korábbi jó tapasztalatokat hasznosítják a to­vábbi egyéni és kollektív felajánlá­sok érdekében. Az egyre újabb kezdeményezé­sekre megalapozottan számíthat az üzem vezetősége. Tavaly ere­detileg egymillió 701 ezer korona terven felüli érték előállítását ígér­te kötelezettségvállalásaiban a munkaverseny 775 résztvevője, vagyis az üzem dolgozóinak 92,8 százaléka. A szlovák nemzeti fel­kelés 40. évfordulója alkalmából viszont a munkakezdeményezés fejlesztésére tett felhívások alap­ján több mint hétmillió koronára növekedett a felajánlásokba fog­lalt ígéretek pénzbeli értéke, ame­lyet végül nyolcmillió 527 ezer ko­ronára teljesítettek. Ezzel kiérde­melték a járási szakszervezeti ta­nács vándorzászlaját, a szerelő­műhely kollektívája pedig külön elismerésként megkapta a nem­zeti felszabadító mozgalom tető- zésének 40. évfordulójára készült emlékérmet.-Azóta újabb dolgozók is je­lentkeztek a munkaversenybe- összegezi a legutóbbi felajánlá­sok már kézzelfogható és ezután várható hasznát Zoltán Jančo.- Idén az üzemi kollektíva tagjai­nak 99 százaléka határozta el, hogy többet tesz a társadalom javára annál, mint amit munkaköri kötelesége, a napi termelési nor­ma diktál. Igy az első félévben többek között 300 ezer koro­na gyártási költség megtakarítá­sára kerülhetett sor a nyersanya­gok jobb hasznosítása révén, az újítási javaslatok késedelem nél­küli kamatoztatása 706 ezer koro­nát jövedelmezett, 6009 óra társa­dalmi munkának pedig a termelési feltételek javításában lett szintén szép eredménye. A versenymozgalom keretében tapasztalható jelenlegi aktivitás el­sősorban az augusztusi gyártási lemaradás fokozatos bepótlását segíti elő. A CSKP KB 15. ülésén a további munkakezdeményezé­sekre mozgósító felhívás, a XVII. pártkongresszus összehívásáról hozott döntés, valamint a prágai dolgozók példamutatása a losonci gépgyártók körében sem maradt visszhang nélkül. Elsőnek Ján Vjazenička szocialista munkabri­gádja jelentette be a kezdeménye­zéseket koordináló üzemi bizott­ságnak figyelemre méltó kong­resszusi vállalását. A 23 tagú kol­lektíva felajánlotta, hogy legké­sőbb december húszadikáig kiváló minőségben teljesíti összes idei feladatát. A Szovjetunióba expor­tált rakodógépek összeszerelésé­hez szükséges alkatrészeket vi­szont már november utolsó napjá­ig előkészítik munkatársaiknak. A brigád tagjai idén két rendkívüli műszakot is dolgoznak a szerelő­műhely tervteljesítésének elősegí­téséért, az ezért járó keresetüket elküldik a béke- és szolidaritási alapra, valamennyien 17-17 óra társadalmi munkát végeznek el a környezetszépítés céljából és tizenheten véradásra is jelent­keznek.- Ez a kötelezettségvállalás fel­hívás is egyben a többi 24 szocia­lista munkabrigád 425 tagjához- hangsúlyozza befejezésül az üzemi pártbizottság elnöke.- Meggyőződésünk, hogy a mos­tani nehéz körülmények ellenére már a legközelebbi napokban va­lamennyi élenjáró kollektíva fel­méri a munkájában rejlő tartaléko­kat, és további konkrét tettekkel járul hozzá az idei gyártási felada­tok következetes teljesítéséhez, és a CSKP XVII. kongresszusá­nak méltó köszöntéséhez. LALO KÁROLY (Vladimír Hák felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents