Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-14 / 217. szám, szombat

Az USA a Contadora-csoport erőfeszítéseinek csődjét szeretné Panamavárosban tanácskoznak a csoport és öt közép-amerikai ország külügyminiszterei ÚJ SZÚ 1985. iX. 14 (ČSTK) - Panamavárosban a Contadora-csoport (Mexikó, Ve­nezuela, Kolumbia, Panama) és a közép-amerikai országok kül­ügyminiszterei csütörtökön kétna­pos tanácskozásra ültek össze, hogy megvitassák a térségben ki­alakult válsághelyzet békés ren­dezésének lehetőségeit. A minisz­terek elé terjesztették a Contado- ra-csoport rendezési javaslatának módosított változatát. Miguel d’Escoto nicaraguai külügymi­niszter ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, a módosított javaslat az Egyesült Államok érdekeit védi, ám úgy látja, a tanácskozás igyek­szik megakadályozni a konfliktust. Mint ismeretes, Nicaragua volt az egyetlen ország, amely hajlan­dó volt aláírni a Contadora-ok- mány eredeti változatát, amely egyebek között követelte az összes idegen katonai tanácsadó kivonását Közép-Amerikából. Az új változat csupán a tanácsadók számának „fokozatos korlátozá­sáról“ szól. Hírügynökségi jelentések sze­rint a panamavárosi tanácskozá­son valószínűleg megbízottakat neveznek ki, akik feladata az lesz, hogy a dokumentumban előirány­zott változások kihatásait tanul­mányozzák, úgyhogy a békeok­mány aláírására egyhamar nem kerül sor. Azt, hogy az USA mennyire nem óhajtja a közép-amerikai bé­kefolyamat előmozdítását, bizo­nyítja Harry Shlaudeman külön­leges amerikai elnöki megbízott csütörtöki nyilatkozata. A brazíliai külügyminiszterrel folytatott tár­gyalásai után kijelentette, az USA jobb szeretné a Contadora-cso- port erőfeszítéseinek csődjét, mint egy „rossz közép-amerikai meg­állapodás“ aláírását. Shlaudeman jelenleg Argentínát, Brazíliát, Uru­guayi és Perut érintő körúton tar­tózkodik, s arról igyekszik meg­győzni vendéglátóit, ne támogas­sák a Contadora-csoport békeerő­feszítéseit. xxx A managuai nemzetvédelmi mi­nisztérium közölte, a sandinista OPEC-konferencia lesz Bécsben (ČSTK) - A Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetének rendkívüli konferenciája október 3-án kezdő­dik - jelentették be Bécsben az OPEC székházában. A rendkívüli értekezlet összehí­vását a nemzetközi olajpiacon kia­lakult bonyolult helyzet tette szük­ségessé. Tekintettel az olaj iránti kereslet csökkenésére, a résztve­vők várhatóan döntenek a tagálla­mok napi kitermelési kvótájának a csökkentéséről, ami jelenleg együttvéve 16 millió hordó. Holnap választások Svédországban (ČSTK) - Svédországban va­sárnap parlamenti választásokat rendeznek. Megfigyelők úgy vélik, akárcsak az egy héttel ezelőtti norvégiai választásokon, ezúttal is szoros eredmények születnek. Néhányan nem zárják ki a kor­mányzó Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt vereségét sem. Amint azt a legutóbbi közvéle­ménykutatások mutatják, az eddig a kommunisták támogatását élve­ző szociáldemokraták hozzávető­leg a szavazatok 49 százalékával számolhatnak (1982-ben 51,2 százalékot értek el és a 349 képvi­selői mandátum közül 166 volt az övék). Ezzel szemben az eddigi ellenzéki pártok - a konzervatív Mérsékelt Egységpárt, a Centrum Párt és a liberális Néppárt - szá­míthatnak a szavazatok 49,5 szá­zalékára (három évvel ezelőtt 45 százalékot szereztek és 163 man­dátummal rendelkeztek). Svédország jelenleg viszonylag nehéz gazdasági helyzetben van, amelynek oka a nagyarányú ál­lamadósság és a magas (több mint 6 százalékos) infláció. hadsereg, a milícia és a belügymi­nisztérium különleges egységei az elmúlt héten legkevesebb 115 el­lenforradalmárt tettek ártalmatlan­ná. A jelentés szerint a sandinisták egy hét alatt 39 hadműveletet haj­tottak végre. Sikerült többek között kiszabadítaniuk 22 nicaraguai ál­lampolgárt, akiket az ellenforra­dalmárok szeptember 4-én Zelaya tartományban raboltak el. A hágai nemzetközi bíróság csütörtökön felújította a tárgyalást Nicaragua Egyesült Államok elleni panaszáról. Mint emlékezetes, a bíróság tavaly májusban felszó­lította az USA-t, haladéktalanul szüntesse meg Nicaragua ellen irányuló felforgató és terrorakcióit. Washington azonban ezt a dön­tést nem vette figyelembe és kö­zölte, további bírósági üléseken nem képviselteti magát. A felújított tárgyalásokon is üres maradt az USA képviselőjének a helye. Most a bíróság elé mintegy 1500 bizonyítékot terjesztenek ar­ra vonatkozóan, hogy az USA tá­mogatást nyújt az ellenforradalmi bandáknak. xxx Az Americas Watch szervezet Washingtonban jelentést hozott nyilvánosságra arról, milyen a helyzet az emberi jogok terüle­tén Salvadorban. A szervezet 1982 óta követi figyelemmel a kö­zép-amerikai ország helyzetét. A jelentés azzal vádolja Duarte elnököt, hogy büntetőexpedíciőkat és más hadműveleteket indít a polgári lakosság ellen. Csak az idei év elsó felében Salvadorban 173 személyt gyilkoltak meg a fél­katonai csoportok. CHILE A válság elérte a hadsereget is (ČSTK) - A chilei tiltakozó hét az ország népének a diktatúra fennállása óta legtömegesebb fel­lépése volt - nyilatkozta a szovjet televíziónak Hugo Fazio, a Chilei KP KB Politikai Bizottságának tag­ja. Hozzáfűzte, az elmúlt hét ese­ményei azt bizonyítják, Pinochet diktátor mind nagyobb társadalmi és politikai elszigeteltségbe kerül, mivel az ellenzéket jelenleg a bal­oldaltól egészen a jobboldalig a politikai erők széles skálája al­kotja. A rezsim ugyan továbbra is támaszkodhat a fegyveres erőkre és az USA segítségére, azonban a válság elérte a hadsereget is. A kommunista vezető meggyő­ződését fejezte ki, a diktatúra megdöntése valamennyi ellenzéki erő egységes fellépésével érhető csak el. A strassbourgi ún. Európa-par- lament, a Közös Piac tanácsadó szerve, a kommunista képviselő- csoport javaslatára határozatot hagyott jóvá, amely elitéli a Pino- chet-rezsim folytatódó véres meg­torló intézkedéseit. Csehszlovák - szovjet tárgyalások a tervegyeztetésről (ČSTK) - Moszkvában tegnap Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke meg­beszélést folytatott Svätopluk Po- táčcsal, a CSSZSZK miniszterel­nök-helyettesével, az Állami Terv­bizottság elnökével. A megbeszé­léseken áttekintették a két ország 1986-90-es évekre szóló népgaz­dasági terveinek egyeztetésével összefüggő munkák eddigi ered­ményeit és mindkét részről méltat­ták, hogy jó feltételeket teremtet­tek a kétoldalú gazdasági kapcso­latok sokoldalú elmélyítéséhez és további dinamikus bővüléséhez. Megállapodtak a két ország nép- gazdasági tervei egyeztetésével összefüggő teendők befejezésé­nek a menetrendjéről is. Svätopluk Potáč tegnap Moszk­vából visszautazott Prágába. Augusztus vége óta az Atlanti-óceán térségében már folynak a több mint három hetesre tervezett, a NATO történetében legnagyobb szabásúnak tekinthető Ocean Safari ’85 fedő­nevű manőverek. Mintegy 160 amerikai, brit, francia, nyugat­német, kanadai, belga, holland, norvég, dán, és portugál hadihajó gyakorolja majd a „stratégiai megfélemlítés“ egyes mozzanatait. A hadgyakorlaton részt vesz a felvételünkön látható brit HMS Illustrious brit repülőgép-anyahajó is. (Telefoto - ČSTK) Japán növeli katonai kiadásait (ČSTK) - A japán kormány ter­vei szerint már a jövő héten jóvá­hagyják a következő öt évre szóló katonai költségvetést, amely eléri a 18,6 billió jent. Ez azt jelenti, hogy a bruttó nemzeti termék 1,05 százalékát fordítanák katonai cé­lokra, tehát túllépnék az egy szá­zalékos határt, ami a kormány 1976-ban hozott határozata értel­mében tilos. Az ellenzék köreiben heves el­lenállást váltanak ki a Nakaszone- kabinetnek a Japán militarizálásá- ra irányuló törekvései. Isibasi Ma­szasi, az ellenzéki Szocialista Párt elnöke például kijelentette, ha a kormány túllépi az egy százalé­kos határt, akkor a Szocialista Párt a parlament feloszlatását és álta­lános választások kiírását fogja követelni. xxx Okinava japán szigeten tegnap japán és amerikai katonai repülő­gépek közös hadgyakorlatára ke­rült sor, melyen japán részről 70 darab F 104-es vadászgép, ame­rikai részről pedig B 52-es bombá­zó repülőgépek vesznek részt. Hoz-e fordulatot a 7. forduló? A héten már a 7. fordulóval folytatódott az európai biztonság- és bizalomerősítő intézkedésekről tárgyaló stockholmi konferencia. A 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada kép­viselői kisebb-nagyobb szünetek­kel már a tavalyi év januárja óta tanácskoznak ugyan a svéd fővá­rosban, az eltérő álláspontok azonban vajmi keveset köze­ledtek. A korábbi fordulókhoz hasonló­an az előrelépés a mostaniban is attól függ, hogy az érdemi munkát mindeddig akadályozó, a Szovjet­unió és a szocialista országok ja­vaslataira merev elutasítással vá­laszoló Egyesült Államok maga­tartásában történik-e pozitív válto­zás. A washingtoni kormányzat és egyes szövetségesei kezdettől fogva saját, úgynevezett katonai­technikai jellegű javaslataik mellett kardoskodnak, amelyek azonban csak kevésbé fontos módosításo­kat irányoznak elő a hadgyakorla­tok előzetes bejelentésénél alkal­mazott eddigi gyakorlatban és a manőverek bizonyos korlátozá­sában. Kezdeményezéseik tulajdon­képpeni célja nem a biztonság és a bizalom erősítése, a katonai enyhülés ügyének az előmozdítá­sa - amelyre egyébként a konfe­rencia mandátuma szól hanem az, hogy gyakorlatilag legalizálják a másik fél bizalmas jellegű kato­nai adatainak a megszerzésére irányuló kémtevékenységüket. Hogy a nyugati indítvány ilyen ih­letésű, azt egyik javaslatukkal szemléltethetjük a legjobban. Az USA azt szorgalmazta, hogy a másik fél az állami tulajdonban lévő katonai rendeltetésű üzemek­be küldhessen ellenőröket. A Szovjetunióban köztudottan ál­lami tulajdont képez minden ilyen jellegű üzem is, míg az Egyesült Államokban a hadiipari komple­xumhoz tartozó gyárak magán­kézben vannak. Logikus, hogy mi lenne a végeredmény: minden szovjet üzembe bejuthatnának az amerikai megfigyelők, míg viszont fordítva ez nem lenne érvényes. Ennyire átlátszóan egyoldalú előnyök szerzésére irányulnak a Fehér Ház javaslatai. Magától értetődő, hogy a szocialista orszá­gok nem fogadhatják el ezeket. Az eddig eltelt 20 hónap alatt a Szov­jetunió és a szocialista közösség minden országa olyan fontos kez­deményezéseket tett Stockholm­ban, amelyeket az amerikai dele­gáció manőverei ellenére az ülé­seken széles körben megvitattak, s több el nem kötelezett és fejlődő ország mellett ezeket üdvözölte Franciaország, Olaszország, Spa­nyolország és Görögország is. Je­lentőségét tekintve ezek közül ki­emelkedik az a januárban előter­jesztett szovjet javaslat, amely a katonai erő alkalmazásáról való lemondást és a békés kapcsolatok fenntartását rögzítő szerződésre vonatkozik. Washingtonnak erre is megvolt a sajátos válasza: szerinte az in­dítvány úgymond nem tartalmaz semmi újat, hiszen az ENSZ Alap­okmánya is tiltja a katonai erő alkalmazását vagy az ezzel való fenyegetést, tehát a szovjet javas­lat ennek a megismétlését jelenti. A szovjet indítvány figyelembe vé­ve a fegyverkezés területén történt mennyiségi és minőségi változá­sokat, a jelenlegi nemzetközi hely­zet reális értékeléséből indul ki és szorgalmazza a hagyományos és az atomfegyverek bevetéséről va­ló lemondást egyaránt. A kezde­ményezés fokozott jelentőségű olyan időszakban, amikor gyor­sabb ütemre vált a lázas fegyver­kezés, sót fennáll a veszély, hogy a világűrre is kiterjed. Ezért a szo­cialista országok következetesen amellett szállnak síkra, hogy a minden fegyver alkalmazásától való tartózkodás váljék az európai országok közötti kapcsolatok alapvető normájává, s földrészünk ezzel a többi kontinensnek is pél­dát mutatna. Alig több mint egy év van hátra a stockholmi konferencia befeje­zésének kitűzött időpontjáig. Jövő őszig a résztvevőknek a madridi találkozó döntése értelmében több, egymást kölcsönösen kiegé­szítő intézkedést kell megvitatniuk és elfogadniuk az európai katonai konfrontáció szintjének a csök­kentése érdekében. Ehhez azon­ban - mint minden más leszerelési fórumon is - elengedhetetlen a résztvevők politikai jóakarata, készsége a megállapodásra, s az, hogy gyakorlati külpolitikájukban ne ellenkező irányú militarista lé­péseket tegyenek. A jószándék mellett legalább ilyen fontos a kompromisszumkészség. A szo­cialista országok magatartására mindez jellemző, s indítványaikba beolvasztották a nyugati résztve­vők egyes konstruktív észrevéte­leit is. Az, hogy hoz-e fordulatot az újabb forduló, attól függ, módosul-e az elutasító amerikai magatar­tás, konstruktív választ adnak-e végre a szocialista országok ja­vaslataira. Szovjet vélemény sze­rint a svéd fővárosban a munka megengedhetetlenül lassan halad, amiért egyértelműen az Egyesült Államok és szövetségesei a fele­lősek. Az egy helyben topogás ellenére azonban vannak biztató jelek is. Washingtonnak és partne­reinek nem sikerült a vitát a maguk választotta mederbe terelni, azt kizárólag az általuk felvetett kér­désekre összpontosítani. Oleg Grinyevszkij, a szovjet kül­döttség vezetője a keddi megnyi­tónapon rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok és NATO-szö- vetségesei a tárgyalások lassítá­sával próbálkoznak, viszont az eu­rópai országok többsége amellett van, hogy az értekezlet munkája gyorsuljon fel. Ez különösen fon­tos lenne most, a szovjet-amerikai csúcstalálkozó előkészületeinek a befejező szakaszában. P. VONYIK ERZSÉBET Mitterrand megérkezett a Mururoa korallszigetre Tanúja volt egy Ariane rakéta sikertelen startjának (ČSTK) - Francois Mitterrand francia köztársasági elnök, aki csütörtök este érkezett a francia guayanai Kourou bázisára, teg­napra virradó éjszaka egy Ariane típusú nyugat-európai rakéta ku­darcba fulladt startjának volt a ta­núja. Kilencperces repülés után az irányítóközpont kénytelen volt megsemmisíteni a pályájáról letérő és esni kezdő rakétát. A baleset a biztosító társaságnak 145 millió dollárjába fog kerülni, ugyanis az Ariane két távközlési műholdat vitt volna Föld körüli pályára. A kudarc minden valószínűség szerint csökkenti az Ariane iránt eddig - kilenc eredményes start után - megnyilvánuló bizalmat. Ezután várhatóan csökken a meg­rendelések száma és növekszik a biztosítási díj. Mitterrand elnöknek Franciaor­szág tengerentúli megyéit érintő körútja során eddig nincs szeren­cséje Már Párizsból két órás ké­séssel indult, mivel Concorde-ja meghibásodott. Az Ariane-t meg kellett semmisíteni, s ki tudja mi történik még a Mururoa korallzáto­nyon, ahová az elnök tegnap érke­zett meg egy földalatti atomrob­bantás megtekintése céljából. Nigéria Az új kormány célkitűzései (ČSTK) - Lagosban tegnap letették az esküt az augusztus 27-i katonai puccs után létrehozott legfelsőbb vég­rehajtó szerv, a nemzeti miniszterta­nács tagjai. Ibrahim Babaginda államfő ebből az alkalomból rámutatott a gazdasági fellendülés szükségességére, s arra, hogy csökkenteni kell az ország függő­ségét a nyersanyag-behozataltól. Kije­lentette, hogy az élelmiszerek területén való önellátás elérése érdekében fej­leszteni kell a mezőgazdaságot. To­vábbi megoldásra váró gond a költség- vetési deficit, az infláció és a munka- nélküliség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents