Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-13 / 216. szám, péntek

Megvalósítják a szociális programot Megtérülő befektetés KOMMENTÁLJUK Még a télen egy esős napon meglátogattam ismerősömet a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat munkásszállójában. Tulaj­donképpen nem is munkásszálló­ban jártam, hanem színvonalas szállodában. Mielőtt a szobába léptünk, le­vettük cipőnket és a tiszta, barát­ságos, szőnyegpadlós szobába papucsban léptünk. A szoba mel­letti fürdőszobában hideg- és me­legvíz folyt. A WC tiszta volt, és' a többi berendezési tárgy sem hiányzott.- Ez természetes, ellenkező esetben nem dolgoznék már 35 éve ezen a munkahelyen, amely lakhelyemtől több mint 80 kilomé­terre van. Sokan kényelmesebben laknak itt, mint otthon - mondotta ismerősöm, Jozef Húšťava mun­kás, és még hozzátette: - Hol vannak azok az idők, amikor az épitómunkások szérűkben és szé­napadlásokon, vagy a jobb ese­tekben kopott fabarakokban lak­tak. Látod, mi heverókön alszunk, tiszta ágyneműt kapunk, ruhánk és cipőnk szekrényben van. A für­dőkád és a zuhany pedig már természetes. A Banská Bystrica-i Magasépí­tő Vállalatnak nemcsak a kerületi székhelyen, hanem Rimaszomba­ton (Rimavská Sobota), Losoncon (Lučenec) Zvolenben és másutt is van ilyen jól felszerelt, korszerű munkásszállója. Csaknem 2600 ágy áll a vállalat rendelkezésére. Sok idegenforgalmi vállalat megirigyelné ezeket az elszálláso­lási lehetőségeket. Amikor három évvel ezelőtt Losoncon volt az ej­tőernyős világbajnokság, a magas­építő vállalat 220 ágyat a verseny résztvevőinek rendelkezésére bo­csátott. Tavaly, a felkelés 40. év­fordulójának ünnepségein részt­vevő újságírókat és a televízió munkatársait is munkásszállóban szállásolták el. Valamennyien elé­gedettek voltak. Jozef Mensik, a magasépítő vállalat igazgatójának helyettese is megerősítette ezt. - Vendége­ink sem szoktak panaszkodni, ha munkásszállóinkban szállásoljuk el őket. Pedig nem ritka, hogy szállóinkat a különféle rendezvé­nyek résztvevőinek rendelkezésé­re bocsátjuk, főleg Banská Bystricában. Banská Bystricában csaknem 1300 ágya van a vállalatnak. A vá­rosban ezenkívül közösségi háza is van, nagy mozihelyiséggel és étteremmel. A korszerűen felsze­relt konyhában naponta 1200 adag ételt főznek. A meleg levese­ket és ebédeket innen szállítják a környező munkahelyekre, összesen 37 ételelosztója van a vállalatnak, a 7000 alkalmazott mintegy egyharmada étkezik az üzemi éttermekben. A vállalat ve­zetői nem elégedettek ezzel az aránnyal, el akarják érni, hogy dol­gozóik a műszak előtt kiadós, me­leg reggelit fogyasszanak. Az egyes üzemekben már be­vezették ezt az újdonságot, az építésvezetők és a mesterek véle­ménye szerint javultak a teljesít­mények és a munkahelyi légkör is jobb lett. Természetesen vannak olyan kollektívák, amelyeknek tag­jai nem ebédelnek az üzemben, megelégszenek a tízóraira elfo­gyasztott levesekkel. Pedig az üzemi konyhákban jól főznek, nem is hangzanak el komolyabb ész­revételek az ételek minőségével kapcsolatban. - Ügyelünk arra -, jegyzi meg meg Pavel Húrban, a vállalat szociális osztályának ve­zetője hogy az üzemi szakszer­vezeti bizottság étkeztetési bizott­ságai aktívan tevékenykedjenek és közvetlen kapcsolatban állja­nak a munkásokkal. Gondoskodá­sunk azonban nem merül ki a színvonalas elszállásolásban és étkeztetésben. Egészségügyi té­ren is törődünk dolgozóinkkal. Igen, a vállalatnak nyolc orvosa van, jól felszerelt rendelői és saját egészségügyi központja. El kell még azt is mondani, hogy tornate­rem, rehabilitációs központ és a Banská Bystrica-i Közösségi Ház közelében szauna is a mun­kások rendelkezésére áll. Nagy hangsúlyt fektetnek a betegségek megelőzésére. Saját üdülőikben száz ágyuk van. A Donovalyban levő vállalati üdülő iránt nagyon nagy az érdeklődés, főleg a téli hónapokban, mivel a környéken kiválóak a síterepek. A Rimaszombat melletti kurinci üdülőt főleg nyáron használják ki. Sokan járnak Patra (Patince) és Štúrovóba, ahol szintén saját léte­sítményeik vannak. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ennél a vállalatnál átgondol­tan és céltudatosan gondoskod­nak a dolgozókról. Bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy sok a törzstag, a fluktuáció alig haladja meg a tíz százalékot. Évente 40 millió koronát fordítanak a szociá­lis program megvalósítására. Fakanalak, deszkalapok, ruhafogasok, reszelók és más hasonló apró, de a háztartásban nélkülözhetetlen, fából készült segédeszközök készítésével foglalkozik a trenčíni Svojpomoc fafeldolgozó ipari szövetkezet seleci üzeme. Az alig ötventagú kollektíva évente több mint hétmillió korona értékű árut készít. A seleci üzem hazánk egyetlen fakanál­gyártó üzeme, évente több mint egymillió különböző formájú fakanalat szállít a piacra. A képen: Sámuel Janúška az üzem egyik új termékét, a kisméretű káposztavágót szereli össze. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) A gondoskodás eredményeként csökkent a munkaképtelenség aránya és a balesetek száma. Míg 1980-ban a vállalatnál 298 baleset volt, tavaly már csak 163-an sérül­tek meg az építkezéseken. 1980- ban a balesetek miatt 8003 napot mulasztottak az építők, tavaly pe­dig csak 5507-et. 1980-ban a bal­esetek miatt 520 ezer koronát for­dítottak betegbiztosításra, tavaly pedig 385 ezer koronát. Az üzemi balesetek száma az idén tovább csökkent a vállalatnál. Fölösleges talán hangsúlyozni, hogy a Banská Bystrica-i Magas­építő Vállalat Szlovákiában a leg­jobbak közé tartozik a feladatok teljesítésében. A kedvezőtlen téli időjárás miatt keletkezett több mint 12 millió koronás lemaradá­sukat már május elejéig behozták. És mit lehet még a szociális prog­ram keretében javítani? Erre a kérdésre Jozef Mesík igy vála­szolt: - Annak ellenére, hogy ezen a téren jelentős sikereket értünk el, van mit tennünk a gondosko­dás tökéletesítése érdekében, fő­leg a kerületi központban. Fel akarjuk újítani a közösségi házat úgy, hogy jobban megfeleljen a nevelési, politikai és társadalmi követelményeknek. A gyakorlat­ban ez azt jelenti, hogy a filmvetí­tésekre alkalmas mozin kivül ki­sebb klubhelyiségeket, olvasóter­meket is létesítenek. A vállalat vezetői azt akarják, hogy a mun­kások hasznosan tölthessék el szabad idejüket. Hogy ne csak televíziót nézzenek, sakkozzanak, hanem rendszeresen olvassanak újságokat és könyveket. A kulturális és nevelő munká­ban az eddiginél több kezdemé­nyezést várnak el az üzemi szak- szervezeti bizottságtól, de minde­nekelőtt a szocialista munkabrigá­doktól, amelyek a munkában ugyan példát mutatnak, de elköte­lezettségük nem nyilvánul meg mindig a munkán kívül, a kulturális és nevelő tevékenységben is. A magasépítő vállalat kommunis­tái, szakszervezeti tagjai és fiatal­jai már átgondolt tervvel rendel­keznek, hogy hogyan küszöbölik ki ezen a téren a még meglevő fogyatékosságokat. BÁTORI JÁNOS Hasznosítható energiánk Energiaigényes és energiaköltséges időket élünk. Mi sem természetesebb tehát, hogy a fogyasztásban fellépő feszült­séget, a szinte korparancsnak tekinthető takarékosság mel­lett, a hagyományos energiaforrásokon, főleg a szénen, kőolajon és a vízen túl, továbbiak felhasználásával kívánjuk enyhíteni. E tekintetben számításba jön a Föld belsejében levő geotermikus energia is, magyarán hévízforrásaink. Az ilyen meleg, illetve forró víz tudvalevőleg nemcsak fürdésre, illetve esetenként gyógyászati célokra hasznosítható, hanem a mezőgazdaságban, a lakásfütésben stb. is. Szlovákia geotermális vízkészletei az eddigi felmérések szerint eléggé jelentősek. Nyilvántartásba vettünk 86 meleg­vízforrást - a gyógyforrásokon kívül -, amelyeknek felhasz­nálható energiahozama mintegy 111 megawatt. Csakhogy egyelőre csak 21 ilyen forrást aknázunk ki, nem komplex módon, hanem többnyire csak fürdésre. Huszonkét termál­fürdőnk, ezen kívül 14 hévizes gyógyfürdő működik. Ezzel szemben termálvízzel csak 4,5 hektárnyi üvegházat és 8,2 hektárnyi fóliatelepet üzemeltetnek. S ez mindenképpen kevés, hiszen becslések szerint a rendelkezésre álló energi­ánk hozzávetőleg csupán az egy ötödével élünk. Az utóbbi években e tekintetben nem volt jelentősebb előrelépés. Ennek a helyzetnek a megváltoztatására, főleg a jobb gazdasági hasznosítás érdekében az SZSZK kormánya ez év elején elvi fontosságú döntéseket hozott. Ezek a dönté­sek, természetesen anyagi lehetőségeink keretei között, már a nyolcadik ötéves tervidőszakban lényeges javulást ered­ményezhetnek. Ez kiváltképp a Csallóközre vonatkozik, noha a hévízforrá­sok számának gyarapítását, fejlesztését, és több rendelte­tésű felhasználását - igaz, kisebb méretekben - Szlovákia más vidékein is tervezik. A következő tervidőszakban - egye­bek között - hétmillió koronát meghaladó költségvetéssel további, melegvízgazdálkodásra épülő létesítményeket ter­veznek a Nagymegyeri (Čalovo) Efsz-ben. Farkasdon (Vlčany), valamint Tardoskedden (Tvrdošovce) az ekképpen fűtött üvegházakat kilenc-, illetve tízmillió korona költséggel fejlesztik. Az ilyen és az ehhez hasonló fejlesztéssel ezen a bázison 3,5 hektárral bővül az üvegházak területe. Az elképzelések, tervek között szerepel az is, hogy a deáki (Diakovce) termálfürdő melegvizével nemcsak a medencéket töltik fel, hanem üvegházakat és fóliatelepeket is fűteni fognak. Különben tizenkét termálfürdő fejlesztése is szerepel ezekben a tervekben. Ide tartozik például a szenei (Senec), az érsekújvári (Nové Zámky), a sládkovičovói, a štúrovói, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a nagymegyeri, a szenckirályfai (Kráľová pri Senci), a nyárasdi (Topoľniky), a gabčíkovói, a páti (Patince), a deáki, a Felső Patony-i (Horná Potôň) stb. Csak a Nyugat-szlovákiai kerületben erre a célra több mint negyedmillió koronát szánunk. Főleg a hévizek gazdasági és gazdaságos hasznosításával kapcsolatban további gyakorlati lépések történnek a kedve­zőtlen kísérő jelenségek megszüntetésére, illetve következ­ményei enyhítésére. Ez vonatkozik például a csőrendszer ásványi eredetű lerakodásaira, továbbá a már felhasznált hévíz környezeti ártalmakkal nem járó elvezetésének mód­jára. Ettől ugyanis nem kis mértékben függ termálvizeink energiájának gyorsabb ütemű beáramlása energiagazdálko­dási rendszerünk közös medrébe. GALY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ A köhögés módosult légzómoz­gás, ugyanúgy mint a tüsszentés, ásitás, csuklás, sírás, nevetés és a sóhajtás. Élettani szempontból a védekező reflexek közé tartozik, melynek célja, hogy eltávolítsa a légutakba került idegen anya­gokat. Mindenkivel megtörtént már, hogy hirtelen fojtó köhögés kapta el, amikor cigarettafüsttől teli he­lyiségbe lépett, vagy éppen a túl mohó evés közben „cigányútra futott“ a szájában levő falat. Ilyen­kor a védekező reflexet a légutak­ba, elsősorban a gégefőbe és a légcsőbe bekerült idegen erede­tű anyag, esetünkben a cigaretta- füstben jelenlevő ingerlő vegyüle- tek, valamint az ételdarab váltják ki. A köhögésnek négy fázisa van: a) mély belégzés, b) a gégefedő bezárulása (A gégefő porcos kép­ződmény, amely légzéskor nyitva, nyeléskor zárva van, s igy biztosít­ja a falat nyelőcsőbe irányítását s egyben megakadályozza azt, hogy a légutakba kerüljön.) c) erő­teljes kilégzés d) a gégefedő hirte­len kinyitása és a tüdőben levő levegő gyors kiáramlása. Ezt az utolsó fázist a jólismert köhögés­zörej kíséri. Gyakran előfordul, elsősorban a gyerekeknél, hogy a szájukba vesznek különböző tárgyakat pl. kavicsot, apróbb játékot, gyöngy­szemet stb., melyeket hosszabb ideig is ott-tartanak. Hirtelen moz­dulatkor, megbotláskor, lökéskor, kiáltáskor, ijedtségkor könnyen megtörténhet, hogy ez az idegen tárgy bekerül a légcsőbe, a na­gyobb hörgőkbe, ami jobb esetben erős köhögést vált ki, de olykor fulladást is okozhat. Ezért ha ész­revesszük, hogy gyermekünk valamilyen tárgyat tartogat a szájában ne veszítsük el fe­jünket, ne ijesszük meg öt kiál­tásunkkal, ne is rángassuk, ha­nem derékban előrehajlított testhelyzetben tartva a gyereket (ezzel megelőzhető a tárgy lenye­lése) mutatóujjunkkal óvatosan tisztítsuk ki szájüregét. Ha a tárgy már bekerült a légutakba, amit az erőteljes köhögés jelez, hátveregetést kell alkalmazni, melynek szintén csak derékban előrehajlított testhelyzetben van értelme, ugyanis az álló helyzet­ben végzett hátveregetésnél a tárgy a gravitáció következtében a tüdőben csak egyre mélyebbre kerül, s igy esetleg orvosi eltávolí­tása is nehezebbé válik. A köhögés sok heveny és idült betegség kísérótünete. Lehet szá­raz, ingerlő vagy produktív azaz váladékképzéssel járó. A felköhö­gött váladék mennyisége és mi­lyensége változó. A nyálkástól a nyálkás-gennyes, gennyes, eny­hén és fokozottan véres, rozsda- szinű, zöldes színű, habos-rózsa- szinűn keresztül egészen a széte­ső félben levő daganatos szöve­tekkel kevert köpetig minden elő­fordulhat. A köpet színe, sűrűsé­ge, esetleg a vér jelenléte sokat elárulhat a betegség eredetéről. Ezért a köhögéssel orvoshoz forduló beteg jó ha megfigyeli köpetének milyenségét, hogy azt el tudja mondani a kivizsgá­láskor, s ezzel gyorsíthatja a he­lyes diagnózis felállítását. A légutak gyulladásait gyakran kíséri köhögés, amely kezdetben ingerlő, száraz majd néhány nap múlva produktívvá (nyálkás, nyál­kás-gennyes) válik. A típusos tü­dőgyulladásnál a köpet rozsdaszí- nű, gyakran kis mennyiségű vérrel keverve. Mellhártyagyulladáskor az ingerlő, száraz köhögést a mellkason szúró fájdalom kíséri. A torokgyíkot a gégefőben képzett ugatáshoz hasonlító köhögés, a szamárköhögést rohamokban jelentkező fojtó köhögés jellemzi. Az asztmás roham kezdetén a be­teg szárazon köhög miközben erősen fullad, később kevés sűrű, nyálkás váladékot köhög fel, ami általában a roham végét jelzi. A tü­dő tuberkulózisánál a régen oly gyakori véres köpet manapság már csak ritkán fordul elő. Ingerlő köhögés fellépése előzőleg egész­séges embernél, vagy a már ré­gen köhögő beteg köpetének vé­resre változása tüdődaganat gya­núját kelti. A dohányzók köhögése leggyakrabban a cigarettafüst ha­tására kialakult idült hörgóhurut tünete. Bizonyos szívbetegségek is járhatnak köhögéssel. Ilyen a szivgyengeség - állandó köhé- cselés amely tüdővizenyőhöz is vezethet, amelynél a köpet nagy mennyiségű, habos-rózsaszinű. Az ideges természerű emberek zavarjukban, vagy csak megszo­kásból is gyakran köhintenek egyet-egyet, „köszörülik a tor­kukat“. A köhögés olykor komplikáció­kat is okozhat. Ilyenek a köhögés­rohamkor előforduló eszmélet- vesztés, hányás vagy a hosszan­tartó erős köhögéskor keletkező bordaközti és hasizom fájdalmak. A köhögéssel járó betegségek felsorolását még hosszan lehetne folytatni. Éppen ezért a köhögés sohasem elhanyagolandó tünet, mivel gyakran komoly megbete­gedés kezdetét jelzi. Dr. RÁCZ GÁBQR ÚJ SZÚ 4 1985. IX. 13. A köhögés

Next

/
Thumbnails
Contents