Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-12 / 215. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG Jövedelmezőbben beruházni Gazdasági körökben manapság gyakran vitatott téma a jövedelmezőség kérdése. Erről beszél a miniszter, a vállalati igazgató, az üzemvezető, s mindenki, aki valamilyen módon beleszólhat abba, miként alakul a hatáskörébe tartozó munkaterület gazdálkodási mérlege. Teszi ezt azért is, mert közvetlen érdeke fűződik ahhoz, hogy minél kedvezőbben alakuljon a nyereség és az önköltség jövedelmezőséget adó aránya. Termelővállalataink számára pedig korántsem lehet másodrendű* hogy milyen összegek folynak be alapjaikba, van-e elegendő pénzük a bérkeretre, jut-e a szükséges fejlesztésre és a megkívánt mértékben szociális céljaik megvalósítására. Erről tervteljesítési eredményeik döntenek, főképpen pedig a jövedelmezőség mutatójának alakulása. Termelési gyakorlatunk a komplex intézkedések nyomán eléggé gyorsan feltárta és kiaknázza a hozzáférhetőbb, néhol még szemléletváltást sem követelő belső tartalékokat. Nehezebb azonban továbblépni, megtorpanás nélkül haladni előre, amikor már csak olyan tartalékokkal számolhatunk, amelyek feltárása is jóval összetettebb, mint a korábbiaké volt. S mostanában egyre több az ilyen. Kiaknázásuk napjainkban mind sürgetőbbé válik. Vegyük csak például a jövedelmezőség alacsony színvonalát. Gazdálkodásunk gyenge pontjainak talán leginkább szembetűnő jelenségéről van szó, amelynek visszatartó ereje mai megvilágításban, a gazdaságosságot előtérbe helyező szemléletmód meghonosításának idején válik csak igazán érezhetővé. Fékező hatása mindinkább arra kényszerít bennünket, hogy eljussunk okainak feltárásához, s miután megismekedtünk azokkal, keressük a jövedelmezőség magasabb színvonalra emelésének megoldásait. Elég csak körülnézni a beruházások világában, s máris rájövünk, hogy a termelési jövedelmezőség szempontjából ez a terület meghatározó fontosságú. Hogy miért? Mert a mai termelés hatékonyságát közvetlenül befolyásolja, hogy korábban mit és hogyan beruháztunk, mennyire alapoztuk meg a gazdasági növekedés jelenlegi feltételeit. Ha tehát a jövedelmezőségben mutatkozó színvonalbeli adósságokról beszélünk, akkor több korábbi beruházásunk alacsony hatásfokára gondolunk, s arra, hogy a ráfordítások megtérülése gyakran sok kívánnivalót hagy maga után. Magyarán: az új kapacitások nem mindig termelnek az elvárásainknak megfelelően. Mi ennek az oka? Beruházásunk általános, évekig megoldásra váró gondjai nagyjából ismertek. Előfordult, hogy népgazdaságunk számára fontos kapacitásokat két- vagy hároméves késéssel helyeztek üzembe. A kivitelezés idejének elnyújtása azon felül, hogy lekötötte az építői kapacitásokat, további többletkiadásokkal járt. így a beruházás fölöslegesen sokba került, és az új üzemegység esetenként még ma sem éri el a tervezett termelési és gazdasági paramétereket. De a tudományos-múszaki fejlesztés eredményei sem szolgáltak teljes mértékben a termelés műszaki színvonalának emelésére. Felhasználásuk alacsony szinten tartása napjainban már elviselhetetlen. Akárcsak a hatékony építés elveinek megsértése. Először is minden beruházást körültekintően elő kell készíteni, s csak azután lehetséges minél gyorsabb megvalósításuk. Persze, annak tudatában, hogy az új termelés hatékonyságáról és jövedelmezőségéről nem az épülő kapacitás nagyságrendje, hanem elsősorban műszaki színvonala dönt. Tehát helytelen, ha ott építünk új termelőkapacitásokat, ahol az alapeszközök kihasználtsága amúgy is csökkenő tendenciát mutat. Nekünk más úton kell járnunk, a korszerű technológiák, gépek és berendezések alkalmazásának útján, minél gyorsabban felhasználva a gyakorlatban a tudományos-múszaki fejlesztés eredményeit. Mert csak így lehet megalapozni a holnapok termelésének megkívánt hatékonyságát és jövedelmezőségét. J. MÉSZÁROS KÁROLY A szovjet kísérlet eredményei kedvezőek Törlesztik adósságukat ÚJ SZÚ 1985. IX. 12. (Tudósítónktól) - Az év eleji rendkívül kedvezőtlen időjárás a losonci (Lučenec) járási ipari és mezóg&zdasági üzemeiben számottevő kieséseket okozott a termelésben. Különösen az energia- igényes ágazatokban vált súlyossá a helyzet, s már az elsó negyedév mérlegének elkészítésekor nyilvánvaló volt, hogy rövid távon nem lehet behozni a hátrányt. A második negyedévben minden érintett gazdasági egységben folyamatos volt a termelés, ám a korábbi hónapok lemaradását csak kis mértékben sikerült pótolni. A félévi termelési statisztika azt mutatta, hogy az elkövetkező hónapokban több és jobb munkára lesz szükség, egyébként veszélyben forog az évi tervteljesítés, sőt az ötéves terv teljesítése is. Az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatóüzemek elsó félévi teljesítményével a közelmúltban foglalkozott az SZLKP járási bizottságának ülése, Csúz Károly ipari titkár előadásán kívül több felszólaló is taglalta a várható kilátásokat. Mag Emília elvtársnő, a Füleki (Fiľakovo) Kovosmalt dolgozója többek között hangsúlyozta, hogy az üzem pártszervezete és vezetősége (idejében) nrlár a tél elején kidolgozta a 12 millió koronás termeléskiesés pótlására irányuló ütemtervet, megvalósítása azonban számos akadályba ütközött. Az első és legfontosabb, hogy számos partnervállalatot is sújtott a kemény téli időjárás, s ezek a tavaszi hónapokban is rendszertelenül szállították a különféle öntvényeket és faárut. A külső körülményeken kívül számos belső problémával is meg kellett küzdeniük: egy időre baleset miatt szünetelt a termelés az öntödében, s a berendezések is sokszor meg- hibásodtak. A második negyedévi tervnek 850 ezer koronával való túlteljesítése mindenesetre jelezte, hogy a hiányosságok felszámolása esetén az üzem dolgozókollektívája képes lesz a terv teljesítésére. A siker titka azonban a jó munkaszervezésben és a partnervállalatokkal való szoros együttműködésben rejlik. Egyébként elismeréssel kell adózni az üzem vezetőségének erőfeszítéseiért. Az intézkedések közül Mag elvtársnó megemlítette, hogy külön SZISZ-brigád alakult s a műszaki személyzet és az adminisztrációs részlegen dolgozók egy részét beállították a termelésbe. Az összefogás hatására a termelési adósság 8,5 millió koronával csökkent, s ha nem hagy alább a munkatempó, szeptember végére újabb egymillió koronával csökken a lemaradás. -ha1986. január 1-tól, vagyis a 12. ötéves terv elejétől a Szovjetunió népgazdaságában jelentősen kibővülnek a nagy méretű gazdasági kísérlet keretei, 1987-re pedig valamennyi iparágban megteremtik a kísérlet bevezetésének feltételeit. A kísérlet ekkor már nem is kísérlet, hanem a népgazdaság irányításának egységes rendszere lesz. Ez a kísérlet 1985 óta folyik az országban, miután a gazdaságirányítás új módszereit nemcsak a kutatók és gazdasági vezetők, hanem a közvélemény körében is - elsősorban az üzemi kollektívákban - széleskörűen megvitatták. A kísérlet célja az egész óriási népgazdasági mechanizmus sajátos korszerűsítése, valamennyi szintjének az átszervezése. Ezt a feladatot a fejlődés törvényei diktálták, hiszen a Szovjetunió gazdasági potenciálja a legutóbbi évtizedekben jelentékenyen megnövekedett, csupán az ipari termékek gyártása elérte a világtermelés egyötödét. Az irányítási módszerek pedig lényegében ugyanazok maradtak, mint amilyenek évtizedekkel ezelőtt alakultak ki. Azon felül, a Szovjetunió népgazdasága ,,minőségi sorompóhoz“ is ért, amikor a túlnyomórészt extenzív fejlesztés vágányairól az intenzívre kellett átállítani a váltókat.*A réginek, amely meglehetősen hosszú útszakaszon becsületesen működött, át kell adnia a helyét egy új modellnek. Ennek természetesen kipróbálásra volt szüksége, mivel a kockázat a szovjet gazdaság méreteiben több tízmilliárd rubelt is jelenthet. Ezért úgy határoztak, hogy az új szabályozási elveket fokozatosan vezetik be a gazdaságirányítás területén, szakaszonként futtatják be őket. A kísérlet eredeti alkalmazási területe 700 vállalat, amely bizonyos értelemben az ország egész iparának mikromakettje volt. A mikromakett különben némileg túlzott kicsinyítés, hiszen olyan óriási iparvállalatokról van szó, amilyen a leningrádi Elektroszila egyesülés, vagy a szverdlovszki Uralmas, amely már a harmincas években A hét grafikonja a legeladóso- dottabb kontinensről. Az egyes latin-amerikai országok külföldi tartozásai milliárd dollárban. a „gyárak gyára“ nevet érdemelte ki. Az sem volt véletlen, hogy gépgyártó üzemek is a kísérlet úttörői közé kerültek, mivel az ország társadalmi-gazdasági fejlesztését nem lehetett megvalósítani a gépgyártás, e vezető ágazat részvétele nélkül. Az első eredmények biztatóak. A termelés hatékonysága a 700 kísérleti vállalatnál gyorsabban emelkedett, mint azoknál, amelyek a régi elvek szerint dolgoztak. Ezért a kísérletben részt vevő vállalatok számát 1985-től kezdve hatezerre emelték (a Szovjetunióban összesen mintegy 45 ezer önálló vállalat van), 1987-re pedig valamennyi vállalatra kiterjesztik a kísérletet. A jó eredmények mellett a kísérlet felszínre hozott hiányosságokat is. Többek között kiderült, hogy a tervezési ós pénzügyi önállóságot - pedig a kísérlet lényege éppen ez volt - nem emelték eléggé. Az előző időből megmaradt szigorú felülről jövő szabályozás, a túlzott központosítás, amelyet súlyosbított egy teljesen emberi jellegű tényező - a lélektani tehetetlenség továbbra is fékezték a gazdaság mozdonyát. A gépkocsigyártás technikájának történetéből vett hasonlattal élve, az autók külsejükkel eleinte hintó- ra emlékeztettek, és csupán később tettek szert modern, áramvonalas formára. Más szóval a gazdasági kísérletet tökéletesíteni is menet közben kellett, hogy a benne rejlő lehetőségek teljesebb mértékben megvalósuljanak. S ezek elsősorban a tudományos-technikai haladás meggyorsítását, az ötletek valóra váltásának, a rajzpapírtól az új technika bevezetéséig terjedő útjának megrövidítését jelentették. A gazdaságirányítás további átszervezésére tett intézkedések alapja a Szovjetunióban a tudományos-technikai haladás meggyorsításának igénye. Ezeknek az intézkedéseknek az elhatározásakor nemcsak a kísérlet során feltárult előnyöket vették figyelembe, hanem a hiányosságokat is. LEONYID KORENYEV, az APN gazdasági szemleírója INNEN - ONNAN • A KÖZÖS PIAC országaiban júliusban 12,4 millióra emelkedett a munkanélküliek száma. A Közös Piac legfrissebb statisztikai jelentése szerint a közösség országaiban (Görögországot nem számítva) júliusban 0,2 százalékkal nótt a munkanélküliek aránya, és elérte a munkaképes lakosság tizenegy százalékát. Nyugtalanító, hogy a huszonöt évesnél fiatalabbak körében 4,3 százalékkal nőtt a munkával nem rendelkezők száma. • A FORD MOTOR CORPORATION jelentős létszámcsökkentést vett tervbe. A világ második legnagyobb autógyára az elkövetkező öt óv során tízezer irodai alkalmazottjától szándékozik megválni. A Ford az Egyesült Államokban 49 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A vállalat nem zárta ki az elbocsátások lehetőségét. A személyi állomány leépítését mindenekelőtt idő előtti nyugdíjazásokkal igyekszik elérni. • AZ OPEC olajipari miniszterei október 3-án rendkívüli értekezletet tartanak Bécsben - ezt jelentette be a szervezet egyik szóvivője. Közlése szerint néhány ország - így Irak, Gabon, Katar és Ecuador - termelési kvótájának növelését kérte, ós az értekezleten ezt fogják megvitatni. Az olajkartell legutóbbi, genfi értekezletén csökkentették a nehéz és közepes minőségű olaj árát, változatlanul 28 dollárban hagyták viszont az alapárat. AZ AMERIKAI gazdaság növekedése mindössze 2 százalékos volt az idei esztendő második negyedében. A most közzétett hivatalos adatok szerint az eddigi fejlődés messze elmarad a Reagan-kormányzat által korábban kilátásba helyezett évi 3-4 százalékos ütemtől. A statisztika szerint ugyanakkor némelyest csökkent az infláció üteme: míg az óv elsó negyedében a ráta 5,4 százalékos volt, a másodikban csak 2,7. A munkanélküliek száma immár huzamosabb ideje meghaladja a 7 százalékot, s e területen az idei esztendő sem hozott semmiféle javulást. Egy most közzétett tanulmány az import állandó növekedését, magas szintjét tartja meghatározónak az amerikai gazdaság gyenge teljesítményében. • AZ IDEI ESZTENDŐ a személy- szállító repülés történetének legtragikusabb éve, s a katasztrófák következtében a szakértők becslése szerint legalább 25 százalékkal emelkedni fognak a biztosítási díjak. A tőkés országok légitársaságai évente nyolcszázmillió dollár biztosítási díjat fizetnek ki. A nemrégiben lezuhant japán repülőgépet a légitársaság összesen harmincötmillió dollárra biztosította, az ötszáznál is több utas biztosítása pedig százhatvanmillió dollárra szólt. A nemrég Angliában kigyulladt Boeing 737- est 14 millió dollárra biztosította a British Airtours. Nagy-Britanniában egyébként a British Airways megkezdte teljes Boeing 737-es flottájának alapos, röntgensugaras vizsgálatát. •BORÚLÁTÓBBAN ítélik meg a világgazdasági helyzet alakulását az elkövetkező egy évre vonatkozóan a tőkés világ gazdasági szakértői most, mint az idei óv elején - állapítja meg a nyugatnémet IFO gazdaságkutató intézet legfrissebb felmérése. Az IFO a felmérésben ötven ország ötszáz multinacionális vállalatának üzletembereit kérdezte meg. Bár a világkereskedelem forgalma növekedni fog, üteme azonban a februárban jósoltnál alacsonyabb lesz a következő egyéves időszakban a szakemberek várakozása szerint. Az üzletemberek többsége a kamatlábak csökkentésére számít a következő 12 hónapban. A fejlett tőkés országokban a legsúlyosabb problémának a munkanélküliséget tartják, míg a fejlődő országok vezető üzletemberei a külföldi adósságállományt nevezték meg az elsó számú problémaként. A kelet-nyugati gazdasági együttműködés lehetőségei A tíz évvel ezelőtti helsinki tanácskozás szellemének teljes mértékben megfelelne a két legnagyobb európai gazdasági tömörülés, a KGST és az EGK közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kialakítása - állapítja meg a moszkvai Izvesztyija. A Szovjetunió és az európai tőkés országok gazdasági együttműködését elemezve a cikk rámutat, hogy a helsinki tanácskozás óta eltelt egy évtized alatt az árucsere-forgalom értéke megháromszorozódott. Több nyugat-európai országgal a Szovjetunió hosszú távú - legalább tíz évre szóló - gazdasági és műszakitudományos együttműködési megállapodást kötött, s az NSZK-val és Finnországgal aláirt ilyen megállapodás egészen az évszázad végéig szól. A hagyományos külkereskedelmi formákon túl szélesedik az újabb módszerek, a kooperáció ós a kompenzációs ügyletek szerepe. Példaként hozza fel az Izvesztyija, hogy kompenzációs alapon a nyolcvanas évekre 60 nagyipari beruházás építése fejeződött be, illetve folyik a Szovjetunió területén. Mind gyakoribb, hogy több ország közreműködésével folynak építkezések: az Aiosz Dimitrosz elnevezésű görögországi hőerőmű munkálataiban például a szovjet és görög vállalatokon kívül nyugatnémet cégek és NDK-beli szervezetek is részt vesznek. .Az európai országok közötti gazdasági-kereskedelmi együttműködés még szélesebb körű lehetne, ha az Egyesült Államok és néhány nyugat-európai partnere nem igyekezne tilalmakkal és embargókkal akadályozni azt. A cikk feleleveníti az évszázad üzletének nevezett gázcsómegállapodást, amely az Egyesült Államok minden igyekezete ellenére megvalósult, s a washingtoni embargó miatt kizárólag az amerikai cégek estek el jelentékeny üzletektől. Az Egyesült Államok azonban nem vonta le a megfelelő tanulságokat, s a gazdasági együttműködést gátló tevékenysége a helsinki megállapodások aláásásá- hoz vezet. A nyugat-európai államok ugyanakkor mind határozottabban kezdik felismerni: a szocialista országokkal folytatott kereskedelem korlátozásával növekszik függőségük az amerikai monopóliumoktól - írja az Izvesztyija. VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK - ^
