Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-12 / 215. szám, csütörtök

Megkülönböztetett figyelemmel A szlovák nyelv szerepe nevelési rendszerünkben A tudományos-technikai for­radalom, az ismeretek ug­rásszerű gyarapodása új követelményeket állít az iskola elé. Ma már nem az oktatás, az ismeretszerzés az egyedüli cél, hanem az oktatás-nevelés egysé­gében a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés. A korsze­rű szocialista iskola jelszava: is­meret, gondolkodás, tudás, tevé­kenység; azaz a politikai képzés­sel párhuzamosan a tanulók értel­mi, világnézeti, eszmei-politikai, erkölcsi, esztétikai, munkára való nevelése és a testnevelés; meg­különböztetett figyelmet fordítva a szocialista hazafiságra, proletár nemzetköziségre és honvédelmi nevelésre. A szlovák nyelv és irodalom oktatásának helyét és szerepét nevelési rendszerünkben a többi tantárgytól megkülönböztető spe­cifikus jegyei, tartalma és módsze­rei határozzák meg. Az alapiskola felső tagozatában komplex képes­ségfejlesztő, nyelvtudományi és esztétikai nevelési jellegű tan­tárgyként értelmezzük, amelynek elsődleges célja a tanulók kom­munikatív képességeinek a fej­lesztése. Elsajátítása alapvető fel­tétele a fiatalok egyenjogú társa­dalmi érvényesülésének a magyar nyelvi közeg határain túl is, igy nagyon fontos szerepet tölt be a csehszlovák államiság, szocia­lista hazafiság, és proletár nem­zetköziség elmélyítésében A nyelvtanulás során a tanulók fokozatosan megismerkednek a szlovák nemzet kultúrájával, a magyar és a szlovák nép közös sorsával a múltban, a szocializ­mus építésének közös útjával napjainkban. A szlovák nyelv tehát a közös hazában való együttélést, a kölcsönös megértést, a kulturális értékek cseréjét jelenti, így a mű­velt, kulturált, internacionalista honpolgárokká válás hatékony eszköze. A magas szintű művelt­ség, intellektuális és cselekvő ké­pességek kellő szlovák nyelvi kommunikatív képességekkel pá­rosulva nagy lehetőségeket bizto­sítanak a tanulók társadalmi érvé­nyesülésére. Mivel a nyelvi gátlá­sok megszüntetése erősíti az egyenjogúság és egyenrangúság tudatát, a szlovák nyelv elsajátítá­sa szorosan egybefonódik a tanu­lók eszmei-politikai meggyőződé­sének a formálásával is. M int második nyelv - nem kis méjlékben s együtt az anyanyelvvel — fontos szerepet tölt be a tudományos világnézet kialakításában is. Mig a nyelvtan a dialektikus-materia­lista nyelvszemléletet formálja a nyelvi jelenségek közti össze­függések, kapcsolatok feltárásá­val, addig az irodalom sajátos mű­vészi eszközeivel, esztétikai-ér- zelmi ráhatásokkal a kommunista ideálok, meggyőződés és nézetek kialakításához járul hozzá, s egy­ben formálja a tanulók esztétikai érzékét, jóizlését is. De hibát kö­vetnénk el, ha csak az irodalmat tekintenénk az esztétikai nevelés egyedüli forrásának. Az esztétikai érzéket csiszolja a nyelv szerke­zetének, szabályosságának, logi­kájának, hangzásának (kiejtés, in­tonáció, ritmus) a megismerése, elsajátítása is. Az iskolai nevelés terén kitűzött célok és feladatok, a kommunika­tív, megismerő és cselekvő ké­pességek fejlesztése, valamint a tanulók felkészítése az életre, azaz az alapvető szociális tapasz­talatok, ideálok, eszmék, erkölcsi normák elsajátítása csakis bizo­nyos ismeretek birtokában való­sulhat meg, csakis ismeretekre tá­maszkodva formálhatók a tanulók viszonyulásai, kommunista meg­győződése, szocialista hazafisá- ga, proletár nemzetközisége, szo­cialista humanizmusa, a munká­hoz való viszonya, aktivitása, el­kötelezettsége, önállósága, kreati­vitása. A szlovák nyelv és irodalom tananyaga az alapiskola felső ta­gozatában - összhangban a felso­rolt követelményekkel - ismeretek és tevékenységek rendszeréből tevődik össze. Gerincét az ún. reáliák alkotják, azaz a különféle tantárgyakban (polgári nevelés, történelem, földrajz, zene stb.) magyar nyelven elsajátított, népe­inkkel, hazánk életével, a szlovák irodalommal, a jellegzetes nemze­ti szokásokkal, kultúrával, vala­mint a társadalmi érintkezésben előforduló eltérő nyelvi szerkeze­tekkel kapcsolatos ismeretek. Ezek elsajátítása és gyakorlása társalgás .és összefüggő szöveg- alkotás keretében történik. A tár­salgási témák tartalma nemcsak a kommunikatív képességek fej­lesztésére alkalmas, hanem az is­kolai nevelés egyes részterületein kitűzött feladatok - elsősorban a szocialista hazafiság és a prole­tár nemzetköziség - megvalósítá­sára is. Három nagy csoportba sorolhatók: a) a tanulók életével szorosan összefüggő témák (ott­hon, család, iskola, pionirszerve- zet, utazás, bevásárlás, személyi ügyek intézése stb ), b) eszmei­politikai témák (nemzeti ünnepek és politikai évfordulók, politikai és kulturális események, állampolgá­ri ismeretek stb ), c) más tantár­gyakból átvett témák (honismereti, földrajzi, történelmi, zenei, képző- művészeti, természettudományi stb ). A felsorolt témák az iskolai nevelés fő célkitűzései megvaló­sításán kívül alkalmasak a tanulók egyéb jellemvonásainak a formá­lására is, például a kollektivizmus elmélyítésére, a családi nevelés­re, a helyes munkaviszony kialakí­tására, a pályaválasztás irányítá­sára stb. A szlovák nyelvi etikett, a helyes szlovák kifejezésmód el­sajátításával és gyakorlásával a különféle beszédhelyzetekben a tanulók gyakorolják a kulturált viselkedésformákat, az illemet, udvariasságot, és formálódik a he­lyes állásfoglalás és reagálás ké­pessége is. N evelési rendszerünkben új szerepet kapott a nyelv­tan is. Fő nevelési felada­ta a tanulók nyelvi tudatának, lo­gikus gondolkodásának és az ezt elősegítő különféle megismerő te­vékenységnek (megfigyelés, összehasonlítás, kiemelés, analí­zis, szintézis, analógia stb.) a fej­lesztése. Nem kevésbé fontos fel­adata a tanulók tudományos világ­nézetének a formálása sem, ami a nyelvi jelenségek lényeges és megkülönböztető jegyeinek a megfigyelésével, a nyelvi jelen­ségek kölcsönös összefüggései­nek megértetésével, a szlovák és a magyar nyelv következetes egy­bevetésével valósítható meg a legeredményesebben. A szlovák nyelvtan elsajátítása önálló, alko­tó, rendszeres munkát igényel, lo­gikus gondolkodásra készteti a ta­nulókat, fejleszti a helyes és rugal­mas kifejezőkészséget. Az irodalom funkciója nemcsak a kommunikatív képességek fej­lesztésében rejlik. Fontos szere­pet tölt be az esztétikai nevelés­ben, megismerteti a tanulókat a szlovák nemzet kulturális és szellemi értékeivel. Az irodalom tananyagát elsősorban az irodalmi szemelvények és a szövegelem­zés alkotják. Az esztétikai élmény által kiváltott érzelmek a tanulókat gondolkodásra, eszménykeresés­re, állásfoglalásra késztetik, igy az irodalmi szemelvények nagymér­tékben hozzájárulnak a tudomá­nyos világnézet, eszmei-politikai meggyőződés, erkölcsi magatar­tás formálásához, valamint a ha­zaszeretet elmélyítéséhez. E mlítettük már: az iskolai ne­velés kiteled a személyi- ségfejlesztes megismerő, cselekvéses és érzelmi területére is. A szlovák nyelvben ez egyrészt a kommunikatív képességek mi­nőségének a szüntelen fokozását jelenti (például a nyelvhelyesség elmélyítését, a kiejtés csiszolását, az olvasás technikája mellett a szövegértő, kifejező, alkotó és esztétikai olvasás fejlesztését stb ). Mindez szorosan összefügg a tanulók gondolkodásának a fej­lesztésével is. Mivel a kommuni­káció tartalmát - amint arra már rámutattunk - túlnyomórészt az alsó tagozatban, valamint a más tantárgyakban magyar nyelven szerzett reáliák alkotják, a szlovák nyelvtanítás-tanulás szinte elkép­zelhetetlen a részterületek közti és a tantárgyközti kapcsolatok ki­használása nélkül. Tantárgyunk­ban ez egyrészt az egyes részte­rületek egységét (konverzáció, fo­galmazás, nyelvtan, irodalom), a beszédhelyzet, a tartalom, vala­mint a tartalom helyes nyelvi meg­formálásának az egységét (ki mit mond, kinek, mikor, miért, ho­gyan), másrészt pedig a magyar nyelv és irodalom következetes egybevetését és a két nyelv közöt­ti azonos és eltérő jelenségek megfigyelését, kiaknázását jelenti. A kommunikatív képességek ki­alakítása szempontjából a legfon­tosabb feladat a két nyelv közötti jelenségeknek: a társas érintke­zés eltérő kifejezésmódjának, az eltérő szókapcsolatoknak, jelen­tésbeli, kiejtésbeli és nyelvtani szerkezetnek a gyakorlása. Ehhez viszont az emlékezet, megfigye­lés, képzelőerő és fantázia fej­lesztése is szükséges. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy az iskolai nevelés célkitűzé­sei, a személyiségformálás csakis az érzelmi szféra bevonásával va­lósíthatók meg. Érzelmek nélkül a nevelés csak frázisok szajkózá­sává zsugorodna. Szkatkin ismert szovjet neveléselméleti szakem­ber, tudós a személyiségformálás­ban a belső motiváció kialakítását tartja a legfontosabb feladatnak, mert a gyermek szellemi tevé­kenységét az érzelmileg aláfestett gondolkodás, az intellektuális áté­lések jellemzik. A szlovák nyelv elsajátításához való pozitív viszo­nyulás, belső motiváltság kialakí­tásában döntő szerepe van; ta­pasztalataink szerint az érdekes, vonzó tartalom eszmei-politikai irányultsága, gyakorlati felhasz­nálhatósága és az egyes részterü­letek tananyagának érzelmi és művészi telítettsége (versek, da­lok, mondókák, találós kérdések, tréfák, fejtörők, nyelvtörők, irodal­mi szemelvények, nyelvi játékok) aktivizáló módszerekkel párosulva jól motiválja a tanulókat a nyelvta­nulásban. H angsúlyoznunk kell azon­ban a pedagógus szemé­lyiségét is, mert csakis ő tudja megteremteni az oktatás­nevelés egységét, a megismerő, érzelmi és cselekvéses képessé­gek arányos fejlesztését, a kép­zéssel való szoros egységét és nevelő hatékonyságát a tanítási- tanulási folyamatban. BERNÁTH ERZSÉBET, a Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa Bábozó tanulók (Gyökeres György felvéti Távoli barátoknál - bábukkal Repülőn és vonaton több tízezer kilométert tettek meg az elmúlt hetekben a bratislavai Állami Bábszínház tagjai. A Mongol Népköz- társaságban és a Kínai Népköztársaság több nagyvárosában ven­dégszerepeitek Bohdan Slavik Moment musical és Ján Roma- novský Kakukkhercegnő című bábjátékaival. A fárasztó repülőútról szinte pil­lanatok alatt megfeledkeztünk, amikor az ulánbátori repülőtéren mosolygós arcú mongol úttörők köszöntöttek bennünket virág­csokrokkal. A fogadtatás kedves színfoltja és nem várt meglepeté­se az volt, hogy az üdvözlésünkre megjelent mongol bábművészek között többen voltak olyanok, akik korábban Prágában tanultak. Ugyanott, ahol a bratislavai művé­szek közül is többen. Régi bará­tok, főiskolás diáktársak találkoz­tak hát, sok év után. A baráti fogadtatás, a rendkívül figyelmes, mindenre kiterjedő ven­déglátás nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy viszonylag gyorsan hozzászoktunk az új környezet­hez, a hétórás időeltolódáshoz. Ismerkedtünk a főváros neveze­tességeivel, ellátogattunk azokba az üzemekbe, amelyek csehszlo­vák segítséggel, a mi szakem­bereink közreműködésével épül­tek. Több fogadásra, baráti talál­kozóra voltunk hivatalosak ottani tartózkodásunk elsó napjaiban, de mi már az első fellépésre gondol­tunk. Hivatásos művészek va­gyunk, sok helyütt vendégszere­peltünk már, ebben a távoli or­szágban azonban valamennyien fokozott izgalommal vártuk főleg azt, hogy az itteni gyermekek va­jon miképpen fogadják elóadásun­Izgalmas történelmi krimi Báthory Erzsébetről reálisan A magyar és a szlovák iroda­lomban gyakran fölbukkant Bá­thory Erzsébet neve. Külföldön is irtak róla regényt, színdarabot, sőt horrorfilmet is forgattak rémtettei­ről. Már a Báthory Erzsébetről szóló mendemondák, híresztelé­sek történetéről is vaskos kötetet lehetne összeállítani. Alakja - leg­alábbis a közvélemény körében - ma sem teljesen tisztázott. Egyesek a koncepciós perek egyik áldozatának tartják, mások szerint öregedő, hiú asszony volt, aki rémséges tetteket hajtott végre: fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. A csejtei várúrnő, Báthory Er­zsébet körüli igazság kiderítésére vállalkozott a budapesti Helikon Kiadó most induló Labirintus soro­zatának első könyve, amely nálunk is megvásárolható. E sorozat cél­járól a könyv hátlapján olvasha­tunk: ,,A sorozat a magyar törté­nelemnek a közvélemény előtt nem eléggé tisztázott, tényszerű­en kevéssé ismert, s igy rejtélyes­nek tűnő eseményeit kívánja meg­ismertetni népszerű, olvasmányos formában, de mindenben a legfris­sebb tudományos kutatásokra tá­maszkodva“. Egyfajta történelmi krimiket vehetünk tehát kézbe, amelynek nem emberi fantázia a szülője, mert lapjait maga az élet irta. Péter Katalin vállalkozott arra, hogy a meglelhető forrásanyagot kritikus szemmel áttanulmányozva válassza szét a mendemondákat, a képtelenségeket a valóságtól. Oknyomozó munkájába bevonja az olvasót is, aki megismerkedhet Báthory Erzsébet jellemvonásá­val, a ránk maradt olajfestmény alapján a várúrnó arcvonásaival, majd családi körülményeivel. Ezt követően a férj, Nádasdy Ferenc jellemzése, majd házastársi kap­csolatuk ismertetése következik. A szerző a családi háttér felvá­zolásával együtt színes és jellem­ző korképet is fest, érzékletesen mutatja be Báthory Erzsébet életét befolyásoló, meghatározó emberi, társadalmi körülményeket. Keresi, és meg is leli az okokat, milyen egyéni okok személyiségbeli tor­zulások vezettek a várúrnő bizo­nyítható rémtetteihez, s milyen társadalmi erők, motívumok ját­szottak közre abban, hogy évtize­deken át szemet hunytak a borzal­mak fölött. Péter Katalin korabeli vallomá­sokat, jegyzőkönyveket idéz. Az izgalmas, olykor bizony hátbor­zongató olvasmány végén össze­áll a reális kép a természetes ösztönei és a neveltetés közötti konfliktus miatt szadistává vált asszonyról, aki végül, nagysokára bíróság elé kerül, de a feudális társadalomban betöltött rangja, fa­míliája megóvja öt a kivégzéstől. Az olvasó megtudja a teljes igazságot a csejtei várúrnőről, s a könyv végén valószínűleg iga­zat ad a szerzőnek, aki szerint a valóságos történelem is izgal­mas, mert a tények sokkal érdek- feszítőbb összefüggéseket tárnak fel, mint akár a legdúsabb fantá­zia. Sz. J. kát Értik-e vajon a világuktól meg­lehetősen távoli szimbólumrend­szerünket, tetszenek-e majd nekik a mi bábuink? Rövidesen kiderült, hogy aggo­dalmaink teljesen fölöslegesek voltak. A korszerű bábszínházát (ez is annak az épületegyüttesnek a része, ahol az ifjúsági színház és a drámai társulat is működik) megtöltő mongol gyerkőcök nagy figyelemmel kísérték a történetet, élénken reagáltak minden fordu­latra, eseményre. Tizenháromszor léptünk föl a mongol fővárosban, több mint négyezer ifjú néző előtt, akik hosz- szan tartó tapssal jutalmazták mű­vészi produkcióinkat. Köztudott, hogy barátok között szinte repül az idő. így éreztük mi is Mongóliá­ban, ahol a fellépések közötti sza­bad időnket hivatalos programok és baráti beszélgetések töltötték ki Iparkodtunk minél többet látni, megtudni a fejlődő mongol iparról, állattenyésztésről, népművészet­ről és főleg a gyermekek életéről. Iskolákat, különböző kiállításokat tekintettünk meg. A tiszteletünkre rendezett foga­dáson - amelyet a mongol kulturá­lis miniszterhelyettes adott - majd a vasúti pályaudvaron való búcsúztatáson tudatosítottuk, hogy e röpke két hét alatt mennyi új barátot, hány olyan em­bert ismertünk meg, akiknek néze­tei, a bábművészetról vallott el­képzelései, emberi-művészi céljai a miénkkel azonosak.. Távoli és mégis oly közeli barátokra leltünk Mongóliában, s ezért is volt meg­ható a búcsúzás. Két nap és két éjjel utaztunk ezután vonaton, hegyek, sztyep­pék és síkságok váltogatták egy­mást, volt mit szemlélni, megcso­dálni a hosszú út során. Pekingbe, majd Északkelet-Kinába utaztunk, ahol szintén telt házak előtt ját­szottunk - ugyancsak nagy kö­zönségsikerrel. Vendégszereplésünk során megismerkedhettünk Kina neve­zetességeivel, jártunk operában, láttunk olyan előadásokat, ame­lyek tartalmukban és formájukban egyaránt a kínai hagyományokra, a sajátos jelképrendszerre épül­nek. Több bábelőadást is megte­kintettünk, ahol a bábuk képzőmű­vészeti formáját, szépségét, s nem utolsósorban a bábművé­szek szinte egyedülálló mozgás- kultúráját csodáltuk meg. A kinai szakemberek is nagy elismeréssel beszéltek és irtak előadásainkról. Mindenhol azt ta­pasztaltuk, hogy nagy az érdeklő­dés a csehszlovák szocialista kul­túra iránt. Nemrégen a Warchal- együttes járt itt_ és Fialka panto­mim-társulata. Ók is nagy sikerrel szerepeltek. Fáradtan, de életre szóló élmé­nyekkel tértünk haza több tízezer kilométeres utazásunkról. Szlová­kia fővárosában azzal a jóleső érzéssel és tudattal szálltunk ki a repülőből, hogy vendégszerep­lésünk sikeres volt, a távoli orszá­gokban jól képviseltük hazánkat, szocialista kultúránkat. TERÉZIA SZABOVÁ- KORNOŠOVÁ ÚJ SZÓ 1985. IX. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents