Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-12 / 215. szám, csütörtök
Megkülönböztetett figyelemmel A szlovák nyelv szerepe nevelési rendszerünkben A tudományos-technikai forradalom, az ismeretek ugrásszerű gyarapodása új követelményeket állít az iskola elé. Ma már nem az oktatás, az ismeretszerzés az egyedüli cél, hanem az oktatás-nevelés egységében a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés. A korszerű szocialista iskola jelszava: ismeret, gondolkodás, tudás, tevékenység; azaz a politikai képzéssel párhuzamosan a tanulók értelmi, világnézeti, eszmei-politikai, erkölcsi, esztétikai, munkára való nevelése és a testnevelés; megkülönböztetett figyelmet fordítva a szocialista hazafiságra, proletár nemzetköziségre és honvédelmi nevelésre. A szlovák nyelv és irodalom oktatásának helyét és szerepét nevelési rendszerünkben a többi tantárgytól megkülönböztető specifikus jegyei, tartalma és módszerei határozzák meg. Az alapiskola felső tagozatában komplex képességfejlesztő, nyelvtudományi és esztétikai nevelési jellegű tantárgyként értelmezzük, amelynek elsődleges célja a tanulók kommunikatív képességeinek a fejlesztése. Elsajátítása alapvető feltétele a fiatalok egyenjogú társadalmi érvényesülésének a magyar nyelvi közeg határain túl is, igy nagyon fontos szerepet tölt be a csehszlovák államiság, szocialista hazafiság, és proletár nemzetköziség elmélyítésében A nyelvtanulás során a tanulók fokozatosan megismerkednek a szlovák nemzet kultúrájával, a magyar és a szlovák nép közös sorsával a múltban, a szocializmus építésének közös útjával napjainkban. A szlovák nyelv tehát a közös hazában való együttélést, a kölcsönös megértést, a kulturális értékek cseréjét jelenti, így a művelt, kulturált, internacionalista honpolgárokká válás hatékony eszköze. A magas szintű műveltség, intellektuális és cselekvő képességek kellő szlovák nyelvi kommunikatív képességekkel párosulva nagy lehetőségeket biztosítanak a tanulók társadalmi érvényesülésére. Mivel a nyelvi gátlások megszüntetése erősíti az egyenjogúság és egyenrangúság tudatát, a szlovák nyelv elsajátítása szorosan egybefonódik a tanulók eszmei-politikai meggyőződésének a formálásával is. M int második nyelv - nem kis méjlékben s együtt az anyanyelvvel — fontos szerepet tölt be a tudományos világnézet kialakításában is. Mig a nyelvtan a dialektikus-materialista nyelvszemléletet formálja a nyelvi jelenségek közti összefüggések, kapcsolatok feltárásával, addig az irodalom sajátos művészi eszközeivel, esztétikai-ér- zelmi ráhatásokkal a kommunista ideálok, meggyőződés és nézetek kialakításához járul hozzá, s egyben formálja a tanulók esztétikai érzékét, jóizlését is. De hibát követnénk el, ha csak az irodalmat tekintenénk az esztétikai nevelés egyedüli forrásának. Az esztétikai érzéket csiszolja a nyelv szerkezetének, szabályosságának, logikájának, hangzásának (kiejtés, intonáció, ritmus) a megismerése, elsajátítása is. Az iskolai nevelés terén kitűzött célok és feladatok, a kommunikatív, megismerő és cselekvő képességek fejlesztése, valamint a tanulók felkészítése az életre, azaz az alapvető szociális tapasztalatok, ideálok, eszmék, erkölcsi normák elsajátítása csakis bizonyos ismeretek birtokában valósulhat meg, csakis ismeretekre támaszkodva formálhatók a tanulók viszonyulásai, kommunista meggyőződése, szocialista hazafisá- ga, proletár nemzetközisége, szocialista humanizmusa, a munkához való viszonya, aktivitása, elkötelezettsége, önállósága, kreativitása. A szlovák nyelv és irodalom tananyaga az alapiskola felső tagozatában - összhangban a felsorolt követelményekkel - ismeretek és tevékenységek rendszeréből tevődik össze. Gerincét az ún. reáliák alkotják, azaz a különféle tantárgyakban (polgári nevelés, történelem, földrajz, zene stb.) magyar nyelven elsajátított, népeinkkel, hazánk életével, a szlovák irodalommal, a jellegzetes nemzeti szokásokkal, kultúrával, valamint a társadalmi érintkezésben előforduló eltérő nyelvi szerkezetekkel kapcsolatos ismeretek. Ezek elsajátítása és gyakorlása társalgás .és összefüggő szöveg- alkotás keretében történik. A társalgási témák tartalma nemcsak a kommunikatív képességek fejlesztésére alkalmas, hanem az iskolai nevelés egyes részterületein kitűzött feladatok - elsősorban a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség - megvalósítására is. Három nagy csoportba sorolhatók: a) a tanulók életével szorosan összefüggő témák (otthon, család, iskola, pionirszerve- zet, utazás, bevásárlás, személyi ügyek intézése stb ), b) eszmeipolitikai témák (nemzeti ünnepek és politikai évfordulók, politikai és kulturális események, állampolgári ismeretek stb ), c) más tantárgyakból átvett témák (honismereti, földrajzi, történelmi, zenei, képző- művészeti, természettudományi stb ). A felsorolt témák az iskolai nevelés fő célkitűzései megvalósításán kívül alkalmasak a tanulók egyéb jellemvonásainak a formálására is, például a kollektivizmus elmélyítésére, a családi nevelésre, a helyes munkaviszony kialakítására, a pályaválasztás irányítására stb. A szlovák nyelvi etikett, a helyes szlovák kifejezésmód elsajátításával és gyakorlásával a különféle beszédhelyzetekben a tanulók gyakorolják a kulturált viselkedésformákat, az illemet, udvariasságot, és formálódik a helyes állásfoglalás és reagálás képessége is. N evelési rendszerünkben új szerepet kapott a nyelvtan is. Fő nevelési feladata a tanulók nyelvi tudatának, logikus gondolkodásának és az ezt elősegítő különféle megismerő tevékenységnek (megfigyelés, összehasonlítás, kiemelés, analízis, szintézis, analógia stb.) a fejlesztése. Nem kevésbé fontos feladata a tanulók tudományos világnézetének a formálása sem, ami a nyelvi jelenségek lényeges és megkülönböztető jegyeinek a megfigyelésével, a nyelvi jelenségek kölcsönös összefüggéseinek megértetésével, a szlovák és a magyar nyelv következetes egybevetésével valósítható meg a legeredményesebben. A szlovák nyelvtan elsajátítása önálló, alkotó, rendszeres munkát igényel, logikus gondolkodásra készteti a tanulókat, fejleszti a helyes és rugalmas kifejezőkészséget. Az irodalom funkciója nemcsak a kommunikatív képességek fejlesztésében rejlik. Fontos szerepet tölt be az esztétikai nevelésben, megismerteti a tanulókat a szlovák nemzet kulturális és szellemi értékeivel. Az irodalom tananyagát elsősorban az irodalmi szemelvények és a szövegelemzés alkotják. Az esztétikai élmény által kiváltott érzelmek a tanulókat gondolkodásra, eszménykeresésre, állásfoglalásra késztetik, igy az irodalmi szemelvények nagymértékben hozzájárulnak a tudományos világnézet, eszmei-politikai meggyőződés, erkölcsi magatartás formálásához, valamint a hazaszeretet elmélyítéséhez. E mlítettük már: az iskolai nevelés kiteled a személyi- ségfejlesztes megismerő, cselekvéses és érzelmi területére is. A szlovák nyelvben ez egyrészt a kommunikatív képességek minőségének a szüntelen fokozását jelenti (például a nyelvhelyesség elmélyítését, a kiejtés csiszolását, az olvasás technikája mellett a szövegértő, kifejező, alkotó és esztétikai olvasás fejlesztését stb ). Mindez szorosan összefügg a tanulók gondolkodásának a fejlesztésével is. Mivel a kommunikáció tartalmát - amint arra már rámutattunk - túlnyomórészt az alsó tagozatban, valamint a más tantárgyakban magyar nyelven szerzett reáliák alkotják, a szlovák nyelvtanítás-tanulás szinte elképzelhetetlen a részterületek közti és a tantárgyközti kapcsolatok kihasználása nélkül. Tantárgyunkban ez egyrészt az egyes részterületek egységét (konverzáció, fogalmazás, nyelvtan, irodalom), a beszédhelyzet, a tartalom, valamint a tartalom helyes nyelvi megformálásának az egységét (ki mit mond, kinek, mikor, miért, hogyan), másrészt pedig a magyar nyelv és irodalom következetes egybevetését és a két nyelv közötti azonos és eltérő jelenségek megfigyelését, kiaknázását jelenti. A kommunikatív képességek kialakítása szempontjából a legfontosabb feladat a két nyelv közötti jelenségeknek: a társas érintkezés eltérő kifejezésmódjának, az eltérő szókapcsolatoknak, jelentésbeli, kiejtésbeli és nyelvtani szerkezetnek a gyakorlása. Ehhez viszont az emlékezet, megfigyelés, képzelőerő és fantázia fejlesztése is szükséges. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy az iskolai nevelés célkitűzései, a személyiségformálás csakis az érzelmi szféra bevonásával valósíthatók meg. Érzelmek nélkül a nevelés csak frázisok szajkózásává zsugorodna. Szkatkin ismert szovjet neveléselméleti szakember, tudós a személyiségformálásban a belső motiváció kialakítását tartja a legfontosabb feladatnak, mert a gyermek szellemi tevékenységét az érzelmileg aláfestett gondolkodás, az intellektuális átélések jellemzik. A szlovák nyelv elsajátításához való pozitív viszonyulás, belső motiváltság kialakításában döntő szerepe van; tapasztalataink szerint az érdekes, vonzó tartalom eszmei-politikai irányultsága, gyakorlati felhasználhatósága és az egyes részterületek tananyagának érzelmi és művészi telítettsége (versek, dalok, mondókák, találós kérdések, tréfák, fejtörők, nyelvtörők, irodalmi szemelvények, nyelvi játékok) aktivizáló módszerekkel párosulva jól motiválja a tanulókat a nyelvtanulásban. H angsúlyoznunk kell azonban a pedagógus személyiségét is, mert csakis ő tudja megteremteni az oktatásnevelés egységét, a megismerő, érzelmi és cselekvéses képességek arányos fejlesztését, a képzéssel való szoros egységét és nevelő hatékonyságát a tanítási- tanulási folyamatban. BERNÁTH ERZSÉBET, a Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa Bábozó tanulók (Gyökeres György felvéti Távoli barátoknál - bábukkal Repülőn és vonaton több tízezer kilométert tettek meg az elmúlt hetekben a bratislavai Állami Bábszínház tagjai. A Mongol Népköz- társaságban és a Kínai Népköztársaság több nagyvárosában vendégszerepeitek Bohdan Slavik Moment musical és Ján Roma- novský Kakukkhercegnő című bábjátékaival. A fárasztó repülőútról szinte pillanatok alatt megfeledkeztünk, amikor az ulánbátori repülőtéren mosolygós arcú mongol úttörők köszöntöttek bennünket virágcsokrokkal. A fogadtatás kedves színfoltja és nem várt meglepetése az volt, hogy az üdvözlésünkre megjelent mongol bábművészek között többen voltak olyanok, akik korábban Prágában tanultak. Ugyanott, ahol a bratislavai művészek közül is többen. Régi barátok, főiskolás diáktársak találkoztak hát, sok év után. A baráti fogadtatás, a rendkívül figyelmes, mindenre kiterjedő vendéglátás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy viszonylag gyorsan hozzászoktunk az új környezethez, a hétórás időeltolódáshoz. Ismerkedtünk a főváros nevezetességeivel, ellátogattunk azokba az üzemekbe, amelyek csehszlovák segítséggel, a mi szakembereink közreműködésével épültek. Több fogadásra, baráti találkozóra voltunk hivatalosak ottani tartózkodásunk elsó napjaiban, de mi már az első fellépésre gondoltunk. Hivatásos művészek vagyunk, sok helyütt vendégszerepeltünk már, ebben a távoli országban azonban valamennyien fokozott izgalommal vártuk főleg azt, hogy az itteni gyermekek vajon miképpen fogadják elóadásunIzgalmas történelmi krimi Báthory Erzsébetről reálisan A magyar és a szlovák irodalomban gyakran fölbukkant Báthory Erzsébet neve. Külföldön is irtak róla regényt, színdarabot, sőt horrorfilmet is forgattak rémtetteiről. Már a Báthory Erzsébetről szóló mendemondák, híresztelések történetéről is vaskos kötetet lehetne összeállítani. Alakja - legalábbis a közvélemény körében - ma sem teljesen tisztázott. Egyesek a koncepciós perek egyik áldozatának tartják, mások szerint öregedő, hiú asszony volt, aki rémséges tetteket hajtott végre: fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. A csejtei várúrnő, Báthory Erzsébet körüli igazság kiderítésére vállalkozott a budapesti Helikon Kiadó most induló Labirintus sorozatának első könyve, amely nálunk is megvásárolható. E sorozat céljáról a könyv hátlapján olvashatunk: ,,A sorozat a magyar történelemnek a közvélemény előtt nem eléggé tisztázott, tényszerűen kevéssé ismert, s igy rejtélyesnek tűnő eseményeit kívánja megismertetni népszerű, olvasmányos formában, de mindenben a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva“. Egyfajta történelmi krimiket vehetünk tehát kézbe, amelynek nem emberi fantázia a szülője, mert lapjait maga az élet irta. Péter Katalin vállalkozott arra, hogy a meglelhető forrásanyagot kritikus szemmel áttanulmányozva válassza szét a mendemondákat, a képtelenségeket a valóságtól. Oknyomozó munkájába bevonja az olvasót is, aki megismerkedhet Báthory Erzsébet jellemvonásával, a ránk maradt olajfestmény alapján a várúrnó arcvonásaival, majd családi körülményeivel. Ezt követően a férj, Nádasdy Ferenc jellemzése, majd házastársi kapcsolatuk ismertetése következik. A szerző a családi háttér felvázolásával együtt színes és jellemző korképet is fest, érzékletesen mutatja be Báthory Erzsébet életét befolyásoló, meghatározó emberi, társadalmi körülményeket. Keresi, és meg is leli az okokat, milyen egyéni okok személyiségbeli torzulások vezettek a várúrnő bizonyítható rémtetteihez, s milyen társadalmi erők, motívumok játszottak közre abban, hogy évtizedeken át szemet hunytak a borzalmak fölött. Péter Katalin korabeli vallomásokat, jegyzőkönyveket idéz. Az izgalmas, olykor bizony hátborzongató olvasmány végén összeáll a reális kép a természetes ösztönei és a neveltetés közötti konfliktus miatt szadistává vált asszonyról, aki végül, nagysokára bíróság elé kerül, de a feudális társadalomban betöltött rangja, famíliája megóvja öt a kivégzéstől. Az olvasó megtudja a teljes igazságot a csejtei várúrnőről, s a könyv végén valószínűleg igazat ad a szerzőnek, aki szerint a valóságos történelem is izgalmas, mert a tények sokkal érdek- feszítőbb összefüggéseket tárnak fel, mint akár a legdúsabb fantázia. Sz. J. kát Értik-e vajon a világuktól meglehetősen távoli szimbólumrendszerünket, tetszenek-e majd nekik a mi bábuink? Rövidesen kiderült, hogy aggodalmaink teljesen fölöslegesek voltak. A korszerű bábszínházát (ez is annak az épületegyüttesnek a része, ahol az ifjúsági színház és a drámai társulat is működik) megtöltő mongol gyerkőcök nagy figyelemmel kísérték a történetet, élénken reagáltak minden fordulatra, eseményre. Tizenháromszor léptünk föl a mongol fővárosban, több mint négyezer ifjú néző előtt, akik hosz- szan tartó tapssal jutalmazták művészi produkcióinkat. Köztudott, hogy barátok között szinte repül az idő. így éreztük mi is Mongóliában, ahol a fellépések közötti szabad időnket hivatalos programok és baráti beszélgetések töltötték ki Iparkodtunk minél többet látni, megtudni a fejlődő mongol iparról, állattenyésztésről, népművészetről és főleg a gyermekek életéről. Iskolákat, különböző kiállításokat tekintettünk meg. A tiszteletünkre rendezett fogadáson - amelyet a mongol kulturális miniszterhelyettes adott - majd a vasúti pályaudvaron való búcsúztatáson tudatosítottuk, hogy e röpke két hét alatt mennyi új barátot, hány olyan embert ismertünk meg, akiknek nézetei, a bábművészetról vallott elképzelései, emberi-művészi céljai a miénkkel azonosak.. Távoli és mégis oly közeli barátokra leltünk Mongóliában, s ezért is volt megható a búcsúzás. Két nap és két éjjel utaztunk ezután vonaton, hegyek, sztyeppék és síkságok váltogatták egymást, volt mit szemlélni, megcsodálni a hosszú út során. Pekingbe, majd Északkelet-Kinába utaztunk, ahol szintén telt házak előtt játszottunk - ugyancsak nagy közönségsikerrel. Vendégszereplésünk során megismerkedhettünk Kina nevezetességeivel, jártunk operában, láttunk olyan előadásokat, amelyek tartalmukban és formájukban egyaránt a kínai hagyományokra, a sajátos jelképrendszerre épülnek. Több bábelőadást is megtekintettünk, ahol a bábuk képzőművészeti formáját, szépségét, s nem utolsósorban a bábművészek szinte egyedülálló mozgás- kultúráját csodáltuk meg. A kinai szakemberek is nagy elismeréssel beszéltek és irtak előadásainkról. Mindenhol azt tapasztaltuk, hogy nagy az érdeklődés a csehszlovák szocialista kultúra iránt. Nemrégen a Warchal- együttes járt itt_ és Fialka pantomim-társulata. Ók is nagy sikerrel szerepeltek. Fáradtan, de életre szóló élményekkel tértünk haza több tízezer kilométeres utazásunkról. Szlovákia fővárosában azzal a jóleső érzéssel és tudattal szálltunk ki a repülőből, hogy vendégszereplésünk sikeres volt, a távoli országokban jól képviseltük hazánkat, szocialista kultúránkat. TERÉZIA SZABOVÁ- KORNOŠOVÁ ÚJ SZÓ 1985. IX. 12.
