Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-10 / 213. szám, kedd

Tyumeny a munkahősiesség jelképe Mihail Gorbacsov beszéde az energiaipar időszerű feladatairól (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken beszédet mondott a Tyumenyi és Tomszki kerület párt- és gazda­sági aktívájának tanácskozásán, amelyen áttekintették a Nyugat- Szibériai kőolaj- és földgázipari komplexum fejlesztésének és a források hatékony kihasználásának feladatait. ÚJ SZÓ 1985. IX. 10. A párt központi bizottságának nevében Mihail Gorbacsov szívé­lyesen köszöntötte a kőolaj- és földgázipari dolgozókat, geológu­sokat, az építőket, a közleke­désügy és az energiaipar képvise­lőit, a tudósokat, egyszóval mind­azokat, akik áldozatkész munká­jukkal, akaratukkal és energiájuk­kal életet teremtettek a pusztasá­gon és kiépítették a Szovjetunió­nak ezt a tüzelőanyag- és energeti­kai bázisát. A szovjet nép számára Tyumeny a munkások és szakem­berek százezrei munkahősiessé­gének jelképévé vált - mondotta Mihail Gorbacsov. A föld mélyéből kibányászott kőolaj és földgáz el­jutott hazánk legtávolabbi, több ezer kilométerre lévő területeire is, s gazdasági és védelmi potenciá­lunk további növekedésének meg­bízható alapja lett. Szibériai elvtársak, a szovjet emberek és pártunk büszke az önök hazafias tetteire. A kőolaj- és földgázkitermelő ipar gazdaságunk kulcsfontossá­gú ágazata, a nyugat-szibériai komplexum pedig a szíve ennek az ágazatnak. Az ó munkaritmu­sától függenek jelentős mértékben egész népgazdaságunk sikerei. Ezért a párt gazdasági stratégiája is rendkívül fontos szerepet tulaj­donit e komplexum fejlesztésé­nek. A mai tanácskozásnak, ered­ményeinek, gyakorlati intézkedé­seinek, melyek garantálják kőolaj- és földgáziparunk további fejlődé­sét, valamint egész Szibéria ter­melőerőinek fejlesztését, a köz­ponti bizottság nagy jelentőséget tulajdonít. Tanácskozásunkra az egész ország szempontjából fontos idő­szakban került sor. Amint tudják, a párt a központi bizottság áprilisi ülésén és a KB székházában júni­usban megtartott tanácskozáson tűzte ki és indokolta meg a szovjet társadalom szociális és gazdasági fejlesztését célzó irányvonalat. Nagy súlyt helyeztünk a tudomá- nyos-műszaki haladásra, a szer­vezési, gazdasági és szociális té­nyezők mozgósítására és a helyes gazdálkodásra. Az utóbbi időben az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a kormány fontos intézkedéseket hagyott jó­vá, amelyek célja a gazdaság in­tenzív fejlesztésre való gyors átál­lítása és a termelés hatékonysá­gának a növelése. Ide tartoznak a műszaki színvonalat növelő, a gépipar fejlesztésének gyorsítá­sát szolgáló, a vaskohászat re­konstrukcióját, a tervezés tökéle­tesítését és az egész beruházás­politika javítását, az egészen új technológiák bevezetését, a ter­melés bővítését, s a népgazda­ságban a számítástechnika beve­zetését célzó igényes programok, valamint egyéb döntések. Kitűzték az ország egyes kerületeiben a termelőerők fejlesztésének táv­lati feladatait. A tudományos-műszaki hala­dás stimulálását, a tudomány is­mereteinek és a haladó tapaszta­latok gyors alkalmazását szolgáló fontos intézkedések valósulnak meg. Dokumentumokat készítet­tünk elő több rokonágazat csopor­tos irányításra való átállításáról. Véleményem szerint pozitív ha­tással lesz a társadalmi és gazda­sági életre az egyik legfontosabb kérdésről, a munkaerőforrások ki­használásáról szóló, készülőfél­ben levő határozat. Fontos döntések születtek a szociális kérdésekben is, amiről már korábban beszéltem. Az SZKP Központi Bizottsága teljes mértékben tudatosítja, hogy a nép a párt politikájáLnem a sza­vak, nem a jóváhagyott határoza­tok - legyenek azok akár helyes határozatok - hanem a gyakorlat, a konkrét eredmények alapján ér­tékelte és fogja is értékelni. Ezért rendkívüli fontosságot tu­lajdonítunk a munkaszervezés­nek, a jóváhagyott döntések telje­sítése és a megvalósítás ellenőr­zése során is. Szükséges, hogy a pártbizottságok és szervezetek, minisztériumok és intézmények, gazdasági szervek és tanácsok tevékenységének értékelése so­rán éppen ez a munka legyen a legfontosabb kritérium. Tömören szólva: más hozzáállás elfogad­hatatlan. Mindenkinek, bármilyen munkát végezzen is társadal­munkban, teljes mértékben felel­nie kell a rábízott feladatért, és lelkiismeretesen, becsületesen és kezdeményezően kell azt teljesí­tenie. Ez közvetlenül érinti önöket is, kedves elvtársak. A párt kitűzte gazdaságunk gyorsabb fejleszté­sének feladatait. Nyíltan szólok önökhöz, e feladatok megvalósítá­sához országunknak szüksége van a kőolajra és a földgázra. Ez pedig mindenekelőtt önöktől függ. Tyumeny a szénhidrogén-nyers­anyagok fő forrása, semmilyen más hasonló forrással nem ren­delkezünk. A kitermelés megkez­dése óta a tyumenyi dolgozók már több mint hárommilliárd tonna kő­olajat hoztak felszínre. Nagy siker­nek számított, amikor határidő előtt sikerült a napi földgázkiter­melést egymilliárd köbméterre emelni. Ez olyan kiváló sikernek könyvelhető el, amilyet a nemzet­közi gyakorlat eddig nem ismert. Mindaz, amit Nyugat-Szibériá- ban a kőolaj- és földgázipar meg­teremtése során elvégeztek, meggyőzően bizonyítja a szocia­lista rendszer hatalmas alkotó le­hetőségeit. Ez a Tyumenyi kerület másfél milliós, soknemzetiségű dolgozói kollektívája áldozatkész munkájának eredménye. Az is világos, hogy egy olyan mammutvállalat, mint a nyugat­szibériai kőolaj- és földgázipari komplexum, csak az egész or­szág, minden köztársaság segít­ségével épülhetett fel. Ukrajna, Belorusszia, Üzbegisztán, a Balti- és más köztársaságok, Moszkva és Leningrád, az autonóm köztár­saságok, az Orosz Föderáció ha­tárterületeinek és kerületeinek dolgozói nagy érdemeket szerez­tek és szereznek építésében je­lenleg is. Ennek a munkának a terjedel­mét tovább kell növelni. Jó kezde­ményezéssel jöttek Tatárföld és Baskíria olajipari dolgozói, akik a Tyumenyi kerület lelőhelyein megkezdték a munkák komplex végzését. A közelmúltban hagyták jóvá Grúzia, Azerbajdzsán, Türk- ménia, Moldávia és Örményor­szág kezdeményezését, amely szerint ezen köztársaságok építő­ipari szervezetei a 12. ötéves terv­időszakban Nyugat-Szibériában részt vesznek lakóházak, szociális és kulturális objektumok, valamint utak építésében. A párt felhívására készségesen reagált az ifjúság, amely nagymér­tékben hozzájárult és hozzájárul a kőolaj és a földgáz új lelőhelyei­nek kiaknázásához. A lenini Kom­szomol megbízásából 150 ezer ember ment oda. A diákokból álló építőbrigádok már másfél milliárd rubel értékű munkát végeztek el. A fiatalok részvétele ennek a kerü­letnek az iparosításában tovább fog növekedni. összegezve, elvtársak, nem ke­veset tettünk eddig, és magasra emeltük a mércét. Az idő azonban múlik és az élet egyre újabb fela­dat elé állít bennünket. A kóolaj- és főleg a földgázkitermelés nagy feladatait - melyeket a Szovjet­unió energetikai programja és a fő irányokról szóló javaslat is megha­tározott - döntő mértékben a tyu­menyi vállalatoknak kell megvaló­sítani. Természetesen ez nem köny- nyű, nagyon sok ember igyekeze­tére van szükség. Az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kor­mány éppen ezért hagyta jóvá a Nyugat-Szibéria kőolaj- és föld­gáziparának komplex fejlesztésé­ről szóló határozatot. Alapvető do­kumentum ez, amely új minőségi szakaszt nyit ennek a térségnek a fejlődésében. A lényege az, hogy az intenzifikáció alapján és a tudományos-műszaki haladás eredményeinek kihasználásával nagymértékben növekedjék a Szovjetunió energetikai alapjá­nak hatékonysága és megbízha­tósága. E pártdokumentum fontos részét képezik azok a jóváhagyott intézkedések, amelyek az olajbá­nyászok és gázipari dolgozók la- kás- és kulturális körülményeinek javítását szolgálják Szibériában, valamint a káderek stabilizálásá­val kapcsolatos szociális kérdések megoldását célozzák. E célokra hatalmas eszközöket fordítunk, amelyeket gazdaságosan kell ki­használni. Mihail Gorbacsov megállapítot­ta, hogy a szibériaiaknak a jövő­ben még bonyolultabb és feleló- ségteljesebb feladatokat kell meg­valósítaniuk. Állandóan szem előtt kell tartani, hogy a tyumenyi kő­olaj- és földgázipari dolgozók si­kerei az egész ország erejét szi­lárdítják, gyorsítják fejlődését, ez­zel szemben a sikertelenségek az egész gazdaságot sújtják és lassítják előrehaladásunkat. Az SZKP Központi Bizottságát ezért aggasztja, hogy Tyumeny már há­rom esztendeje nem teljesíti az olajkitermelés tervét. A feladatok nem teljesítése pedig nehézsége­ket okoz a népgazdaságban. Ezen felül a lemaradás nem csökken, hanem nő. va, a berendezések és gépek sok esetben nem működnek megbíz­hatóan. Az utóbbi időben mintha halvá­nyultak volna a tyumenyi kőolaj úttörőinek újítói hagyományai. Nyilván azért történt így, mert a Glavtyumenynyeftyegaz a mű­szaki politika törvényhozójából va­lamilyen másodrendű egységgé változott a saját kitermelési egysé­gei és a minisztérium között, a si­kertelenségek felszámolását vég­ző szervezetté. A Tyumenyi és Tomszki kerületnek emellett tanul­ságos tapasztalatai vannak. Szá­mos kiváló munkasikert könyvel­hetnek el a magukénak a Ju- ganszknyeftyegaz, a Domszk- nyefty, a Nadimgazprom termelési egyesülések, a Szevertrubopro- vodsztroj tröszt, a szurguti 2. szá­mú fúróüzem dolgozói, valamint sok más kollektíva. A tyumenyi kerületbe vannak olyan kőolajfúró-brigádok, ame­lyek évente több mint százezer méter furatot készítenek, ami csaknem kétszer több mint a kerü­let átlaga. A legjobb javítóbrigádok havonta három általános javítást és tizenhárom szokásos javítást végeznek el, ami az átlagos muta­tót több mint ötven százalékkal haladja meg. Sajnos azonban a kőolajkitermelésünk során elért legjobb eredményeket még nem tette magáévá a szibériai kóolaj­Mihail Gorbacsov beszédet mond a Tyumenyi és Tomszki kerület párt- és gazdasági aktívájának tanácskozásán. (Telefoto: ČSTK) Az elvégzett elemzések és az ezen a tanácskozáson kibontako­zott széles körű vita azt bizonyítja, hogy a problémák az évek során fokozatosan halmozódtak fel. Az Ob menti kőolajipari komplexum létrehozásának első szakaszában alkalmazott kitermelési módsze­rek lényegében már kimerültek. Már korábban is megmutatkozott hogy az „aranygejzírek“ ideje le­járt, s ha fogalmazhatok így: a könnyen kitermelhető kőolajnak vége, át kell térni a sokkal bonyo­lultabb kitermelésre, nehéz terüle­tekre kell behatolni, a kevesebbet adó lelőhelyekre, ki kell használni a bonyolult lelőhelyeket is. Már akkoriban tudatosítani kel­lett volna mindezt, perspektiviku­san tekinteni a dolgokra, s meg kellett volna valósítani a lelőhelyek új kitermelési szakaszára vonat­kozó programot. Ez azonban nem történt meg a kellő időben. A köz­ponti hivatalok, a párt- és gazda­sági szervek, a tyumenyi tanácsok haboztak, s a nehézségek leküz­dése során azt az utat választot­ták, ahol a legkisebb ellenállásba ütköztek. Úgy döntöttek, hogy a ki­termelésben mutatkozó adóssá­gaikat a nagy lelőhelyek még na­gyobb megterhelésével kompen­zálják. Nemcsak az olajbányá­szok, hanem az építők, az energe­tikusok és a közlekedés dolgozói sem álltak készen az új, bonyolul­tabb feltételek között végzendő munkára. Azok a beszélgetések, amelyeket ezekben a napokban folytattunk Szamotlorban, Uren- gojban és Szurgutban, megmutat­ták, hogy az olaj- és földgázipari dolgozókat a nehézségeikkel ma­gukra hagyták a gépipar dolgozói is. Csak lassan vezetik be a gépe­sített jövesztés progresszív mód­szereit, a kitermelő vállalatok nin­csenek műszakilag kellően ellát­bányászok valamennyi kollektí­vája. A nyugat-szibériai területen ki­alakult helyzetért jelentős mérték­ben az ágazati tudományt terheli a felelősség. Az ágazat tudomá­nyos szervezetei hosszú éveken keresztül csaknem minden tudá­sukat a keletkezett helyzet mente- getésére fordították. Az intézetek azonban nem a főigazgatóságok ügyvédei. Feladatuk az, hogy al­kotó módon keressék annak a módját, miként lehet növelni a ki­termelés hatékonyságát, ösztö­nözni a tudományos-technikai ha­ladást és elórejelezni az ágazat fejlődésének távlatait. Ezen a Icó- olaj- és földgázkitermeló területen lényegében egyetlen tudomá- nyos-termelési társulás sem lé­tezik. A kóolajbányászok tanulságait jól meg kell jegyezni, hogy a hibák ne ismétlődhessenek meg. Vonat­kozik ez mindenekelőtt a földgáz­ipar vezetőire. Egyelőre úgy tűnik, hogy a helyzet ebben az ágazat­ban nem rossz. Ellátogattam a fő gázlelőhelyre - az urengojira. Ki­használásának terjedelme és üte­me kimagasló. Amikor azonban az ember mélyebben megismerkedik a helyzettel, megállapítja, hogy itt elmarad az új kapacitások üzem­be helyezése, a javítóbázis fej­lesztése és az utak építése, s hogy alacsony az automatizálás színvonala. A szükséges gázmeny- nyiség elérése érdekében túllépik az üzemelő furatok tervezett telje­sítményét. Urengoj a legközelebbi időben eléri a földázkitermelés maximális szintjét. Országunk a kitermelés növekedésének egészét Jam- burgból fogja kapni. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy ezt a lelő­helyet műszakilag felszereljük, márpedig ez.egyelőre nem megy elég gyorsan. A helyzetért a legfőbb felelős­ség ezen a területen a kőolaj- és földgázkitermelóket terheli. Nem szabad azoban megfeledkeznünk arról, hogy sikereik vagy kudarcaik abból tevődnek össze, hogy ho­gyan állnak a munkához mind­azok, akik részt vesznek a nyugat­szibériai komplexum fejlesztésé­ben. Elsősorban a geológusokat, az építőket, az energetikusokat és a gépipari dolgozókat sorolnám közéjük. A geológusoknak alapvetően javítaniuk kell munkájuk hatékony­ságát. Sokkal tartoznak a kőolaj­bányászoknak. Az utóbbi évtized­ben Nyugat-Szibériában jelentős mértékben elmaradt a kőolajkiter­melésnek a geológiai kutatásokkal való biztosítása és az átlagos ága­zati szintre esett vissza. Nagy mértékben csökkentek a kőolajki­termelés megkülönböztetett növe­lésének lehetőségei a területen. A geológiai minisztériumnak ezért a kutatási munkák irányainak és terjedelmének kiválasztása során jobban figyelembe kell vennie a tudományos ajánlásokat. A kőolaj- és földgázkomplexum fejlesztését komolyan fékezi az elektroenergetika. A nem eléggé megbízhó áramellátás jelentős kő­olaj- és földgázveszteségeket okoz, s a dolgozók jogos pana­szait vonja maga után. A Szurgutban lezajlott találko-, zók és beszélgetések azt bizonyít­ják, hogy az erőművek építői ké­pesek gyorsan és jól dolgozni. A szükséges berendezések hiá­nya miatt azonban veszélyben le­hetnek a harmadik energiablokk üzembehelyezésének időpontjai. Segíteni kell nekik. Es most néhány szót a terület beruházási építkezéseinek prob­lémájáról. Jelenlegi méreteink va­lóban egyedülállóak. A munkák volumene akkora, mint hogy ha itt minden évben két volgai autógyá­rat és minden két hétben BAM-ot építenének. Köztudott, hogy a szi­bériaiak a kezdeményezői az ipari létesítmények komplett blokkokból való építése haladó módszerének. Ennek ellenére azonban a beru­házási építkezések területén ta­pasztalható helyzet fékezi számos komoly probléma megoldását. A Szovjetunió Építési Állami Bi­zottságának, az építőipari minisz­tériumoknak és a beruházó mi- nisz'térimoknak a vezető munka­társai a problémákhoz nem állnak hozzá kellő tettrekészséggel. Amikor a kőolaj és földgázkomp­lexum fejlesztése terén új felada­tok merülnek fel, mindig kénytele­nek vagyunk különböző intézke­déseket hozni és jelentős pótlóla­gos eszközöket szabaddá tenni. Most, amikor a szuperblokkok se­gítségével gyors ütemben kell fel­szerelni a sarkkörön túli terület földgázlelóhelyeit, megmutatko­zott, hogy a kőolaj- és földgázipari üzemek építési minisztériuma is­mét nem készült fel. Ilyen elmaradás mellett nem le­het elérni a szükséges tempót, főleg most, amikor a nyugat-szi- bériai komplexum építése komo­lyabb szakaszához érkezett. A kö­vetkező ötéves tervidőszakban az épitó- és szerelómunkák mérté­ke jelentősen növekszik. Ez azt jelenti, hogy teljesíteni kell az építési programot, amely hatal­mas az egész ország szempontjá­ból is. Nem szabad csupán a beruhá­zási építés terjedelmére gondolni, figyelni kell minőségére is, s mindannak a megbízhatóságá­ra, amit tervezünk, építünk, kiala­kítunk. A megbízható azt jelenti: szilárdan, hatékonyan, hibamen­tesen és tartósan. Vonatkozik ez az új területek kihasználására is. Az építés ütemének meggyorsí­tása érdekében ismét vissza kell térnünk az építőmunkások mű­szaki ellátottságának kérdéséhez, az élet- és mindenekelőtt lakáskö­rülményeik javítására irányuló erőfeszítések fokozásához. Szeretnék szólni még egy olyan tanulságról, amely számunkra a tyumenyi természeti kincsek ki­használásából ered. Az elért.sike- rek sokakat az önelégültség álla­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents