Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-06 / 210. szám, péntek

A szocialista világrendszer négy évtizede A TESTVÉRISÉG HAGYOMÁNYAI „A szocialista világrendszer kialakulása a második világháború egyik legfontosabb eredménye volt“ - hangsúlyozta Mihail Szergej- csik, a Szovjetunió külgazdasági kapcsolatai állami bizottságának elnöke az APN tudósítójával folytatott beszélgetés során, majd így folytatta: „Épp akkor, négy évtizeddel ezelőtt voltak születőben az új típusú nemzetközi kapcsolatok s jöttek létre a Szovjetunió és Kelet-Európa szocialista országai gazdasági kapcsolatai testvérsé- gének hagyományai“. m A fasizmus leverése után a fejlődés szocialista útját vá­lasztó valamennyi országnak nemcsak a megsemmisített gazdaságot kellett helyreállíta­nia, hanem meg kellett kezdenie a gazdasági fejlesztést. Ezek az országok a bonyolult feladato­kat a Szovjetunió segítségére támaszkodva valósították meg. Milyen segítség volt ez?- Emlékeztetek arra, hogy Csehszlovákia és az NDK kivéte­lével viszonylag alacsony gazda­sági színvonalú országok léptek a szocializmus építésének útjára. A történelem folyamán gazdasá­gunk főleg Nyugat felé orientáló­dott, és közülük sokan Nyugat- Európa agrárcsatlósai voltak. A bolgár ipar több mint három­negyedét kis vállalatok, főleg tex­til*, bőr- és mezőgazdaságiter- mék-feldolgozó üzemek alkották. Románia üzemei és vállalatai az ország nemzeti jövedelmének csupán egyötödét termelték. Kelet-Európa országai egy főre számítva kétszer-háromszor ke­vesebb ipari terméket gyártottak, mint a nyugat-európai országok. A háború tovább növelte ezt a le­maradást... Számos üzem é^ gyár megsemmisült, egész váro­sok feküdtek romokban. A nyugati objektív megfigyelők is azt feltéte­lezték, hogy ezekben az orszá­gokban a háború utáni újjáépítés­hez több generáció munkájára lesz szükség. Jóslataik azonban nem váltak valóra. A háború befejezése után három évvel Kelet-Európa szocia­lista országai többségének nép­gazdaságát felújították. Az említett országok kommunista és munkás­pártjai mozgósították a belső tar­talékokat, és mindent úgy szer­veztek meg, hogy gazdaságuk ha­marosan elérte a háború előtti színvonalat. Ebben az időszakban meghatá­rozó szerepet játszott a Szovjet­unió segítsége. Tekintet nélkül a háborút követő saját nehézsé­geire - internacionalista köteles­ségét teljesítve - szenet, kőolajat, élelmiszert, gépeket, műszaki be­rendezéseket szállított az európai népi demokratikus országokba, és hosszú távú megállapodást kötött velük a gazdasági és műszaki se­gítségnyújtásról: 1947-ben Bulgá­riával, 1948-ban Lengyelország­gal és Romániával, 1950-ben pe­dig Csehszlovákiával. A szovjet áruszállítmányok akkor megte­remtették a szilárd alapot az emlí­tett országok legfontosabb nép- gazdasági ágazatainak növekedé­séhez és biztosították a lényeges szociális és gazdasági változá­sokra való áttérést. ■ Az események ilyen alakulá­sa azonban nem volt ínyére azoknak, akik a kapitalizmus ke­let-európai restaurálásáról ál­modoztak.- Pontosan így volt. A kelet­Zubrnicében megnyitják az Ústí nad Labem-i járási honismereti múzeum szabadtéri múzeumát. Itt a népi épí­tészet több épületét s a múlt század elsó feléből származó mezőgazda- sági szerszámokat Is kiállítanak. A képen: Lucie Ječminková (előtér­ben) és Ilona Dobnová egy mező- gazdasági épület helyreállítása köz­ben (Libor Zavoral felvétele - ČSTK) európai országokban a szocializ­mus építése a belső reakció ellen­állása és a Nyugat által szerve­zett kereskedelmi gazdasági blo­kád feltételei között folyt. Az Egye­sült Államok nyomására a kapita­lista országok felmondták a meg­kötött szerződéseket és a kifizetett megrendeléseket, összeállították azoknak az áruknak a listáját, amelyek exportját a népi demok­ratikus országokba megtiltották. A széles körben népszerűsített, úgynevezett Marshall-terv lénye­gében megtiltotta a kereskedelmet a nyugat-európai országoknak ke­leti szomszédaival. E törekvések célja a szocialista világrendszer aláásása és a kapitalizmus felújí­tása volt Kelet-Európában. Ilyen körülmények között előtér­be került a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági kapcsolatai fejlesztésének kérdé­se. Azok az országok, amelyek 1949-ben megalapították a KGST-t, hozzáláttak a sokoldalú együtt­működés rendszerének kiépíté­séhez. Az első időszakban a Szovjet­unió és a szocializmust építő többi ország külkereskedelmi kapcsola­tai főleg élelmiszer- és nyers­anyag-szállítmányokra korláto­zódtak, és az ötvenes évek elején gyorsan növekedett a komplett berendezések exportja, öt év alatt, 1951 és 1955 között, a kivitel több mint a hússzorosára emel­kedett. A berendezések 30 száza­léka Lengyelországba, 13 száza­léka Romániába, 7 százaléka pe­dig Bulgáriába irányult. E szállítmányok nagy részét ko­hóipari berendezések alkották. Akkor a Szovjetunió műszaki se­gítségével üzembe helyezték Bul­gáriában a Lenin müvek első ré­szét, a lengyel Bobrek Üzemben és a romániai Vajdahunyad Üzemben a hengergépsort, s megkezdték az olyan nagyüze­mek építését, mint a lengyelorszá­gi Lenin Kohászati Kombinát és a magyarországi Dunai Vasmű. A múltban ezen országok kohó­ipara nagyon fejletlen volt, Bulgá­riában például egyáltalán nem lé­tezett. Ez az ágazat a Szovjetunió segítségével jött létre. A Szovjet­uniónak és szakembereinek óriási érdeme, hogy ma a KGST európai országai lényegében teljesen ki tudják elégíteni legfontosabb ko­hászati termékekből saját szük­ségleteiket. A szovjet segítséggel épült létesítmények Bulgária acél­gyártásának 98 százalékát, Len­gyelországénak 58, Magyarorszá­génak pedig 33 százalékát teszik ki. Ezekben az országokban gya­korlatilag kezdettől fogva szovjet segítséggel épült a vegyipar és a petrolkémiai ipar. Az akkor épí­tett vállalatok a vegyipar termelé­sének 60 százalékát biztosítják. m Most pedig szóljon néhány szót a szocialista országok gaz­daságának egyik legfontosabb területéről, az energiaiparról. Hogyan jött létre itt az együtt­működés?- Az ENSZ adatai szerint a szo­cialista közösség országai 1950- ben egyharmadával kevesebb vil­lanyáramot termeltek, mint a Kö­zös Piac országai. Tíz év alatt a KGST-országok behozták a le­maradást, s ma már 1,5-ször több villanyáramot termelnek. A KGST-országok energetikai rendszerük, valamint kőolaj- és földgázvezetékük kiépítése után nem véletlenül váltak a világ egye­düli olyan ipari területévé, amelyet elkerültek az energiaválság hul­lámai. A Szovjetunió nagy jelentősé­get tulajdonít az energetika gyors fejlesztésének, és már a háború utáni években nagy erőfeszítése­ket tett az ágazat fejlesztésére. Nem véletlen, hogy számos, a szocialista országokban ma is működő hőerőmű adatlapján ez a sor is szerepel: A szovjet szak­emberek segítségével épült... Népeink elvtársi kapcsolatainak, barátságának és testvériségének jelképe a bulgáriai Marica Erőmű, a magyarországi Gagarin Hőerő­mű, az NDK-beli Tierbach és a KGST-országok számos atome­rőműve. Napjainkban olyan bonyolult problémának, mint a tüzelőanyag- energetikai problémának a megol­dása az atomenergetika további fejlődéséhez kapcsolódik. Jelen­leg a KGST európai országaiban 14 energetikai blokk üzemel, ezek kapacitása több mint 6 millió kilo­watt. Már a következő ötéves terv­időszakban további húsz atom­energetikai v blokkot helyeznek üzembe a szocialista országokban 12 millió kilowatt kapacitással. Mint látják, az ágazat egyre gyor­sabban fejlődik. A közeljövőben tehát megnő a Szovjetunió mű­szaki segítsége az atomerőművek építése során, hiszen a KGST- országokban az atomenergetika szovjet technológia alapján fej­lődik. U Az új ötéves tervidőszakban milyenek lesznek a Szovjetunió gazdasági és műszaki segítsé­gének programjai? A KGST-országokban most fejezik be a népgazdasági tervek összehangolását, amely során végérvényesen meghatározzák együttműködésünk programjait, beleértve a beruházásokat is. El­mondhatom, jelentősen növekszik a kész berendezések, nagy ter­melékenységű gépek és prog­resszív technológiák szállítása a KGST-országokban. A Szovjet­unió műszaki segítsége a nagy­szabású népgazdasági progra­mok megvalósítására irányul, amelyeket a KGST-országok csúcstalálkozóján határoztak meg: elsősorban az elektronikáról, az automatizálásról, az energeti­káról, valamint az új anyagok és technológiák bevezetéséről van szó. A Szovjetunió nemzetközi tevé­kenységében elsőrendű, rendkívül fontos helyet foglal el a KGST- országokkal folytatott együttműkö­dés bővítése. Amint azt az SZKP KB márciusi ülése is hangsúlyoz­ta: „ez a külpolitikai irányvonal pártunk és államunk legfontosabb feladata.“ [ KOMMENTÁLJUK . "j A lakossági igényekhez igazodva A kisebb településeken a szolgáltató tevékenységben jelentős szerepük van a nemzeti bizottságok kis üzemeinek. Ezt emelte ki a CSKP KB 6. ülése is. Míg 1982 végén 915, az idén az év elején már 1029 kisüzemet tartottak nyilván Szlovákiában. Az említett időszakban évi forgalmuk hétszáz- négy millió koronáról nyolcszázharminc millió koronára növekedett. Ennek csaknem harminc százaléka a lakossági szolgáltatásokból származik. A kisüzemek nagymértékben hozzájárultak és hozzájárulnak a középületek tatarozásához, a kereskedelmi hálózat korszerűsítéséhez. A nemzeti bizottságokról szóló törvény módosítása és a kisüzemek tevékenységét szabályozó határozat jelentős változásokat hozott létesítésük és üzemeltetésük terén. így többek között a továbbiakban nem korlátozzák az alkalma­zottak számát, a kisüzemek nyeresége a társadalombiztosí­tási díj levonása után az üzemeltető nemzeti bizottság bevé­telét képezi, amely nem esik újrafelosztás alá. Ez azt jelenti, hogy azt a település fejlesztésére fordíthatják. A kisüzemek a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak. Főleg azokon a településeken érnek el figyelemreméltó eredményeket, ahol a nemzeti bizottság plénumának kollektív vezetése érvényesül, ahol a kisüzem élére megfelelő szakem­bert állítottak. A Nádszegi (Trstice) Hnb kisüzemének évi bevétele például meghaladja a nyolcmillió koronát, és ennek a fele a lakossági szolgáltatásokból származik, Érsekújváron (Nové Zámky), ahol számos szolgáltató létesítmény és ipari szövetkezet tevékenykedik, a vnb kisüzeme is megél - olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek másoknak nem kifizetődőek, mint pl. a kulcskészítés, az amatőr fényképészek filmjeinek feldolgozása, gyermekkocsi- és kerékpárjavítás. A szolgáltató és helyi gazdálkodási vállalatok vezetői, sőt a jnb illetékes szakosztályainak munkatársai is nem minde­nütt nézik jó szemmel a kisüzemek számának növekedését. Pedig számos példa igazolja, hogy ezek a létesítmények jól megférnek egymás mellett. Nagyfödémesen (Veľké Úľany) pl. Z-akcióban szolgáltatóházat építettek, s abban nem a kisüzem részlegeit, hanem a helyi gazdálkodási vállalat üzleteit helyezték el. így jártak el Šoporňában és Turanyban is, mert tudatosították, hogy a kisüzemek csupán kiegészítő szerepet töltenek be, noha az egészséges konkurencia nem egy helyen minőségi javulást eredményezne. Az utóbbi felmérések azt mutatják, hogy a hnb kisüzemei a CSKP KB 6. plenáris ülése határozataiból kiindulva időt és fáradtságot nem sajnálva azon fáradoznak, hogy emeljék a lakossági szolgáltatások színvonalát. Természetesen akad­nak még olyan kisüzemek, amelyek objektív vagy szubjektív okok miatt nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igényekkel. A területileg illetékes jnb feladata, hogy segítse ezeket. A jövőben csakis azokban a járásokban, kerületekben érhetnek el a lakossági szolgáltatások terén még jobb ered­ményeket, ahol a kisüzemeket szolgáltató létesítményeknek tekintik úgy, ahogy ezzel kpcsolatban a CSKP KB említett ülése is állást foglalt. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A testtartás rendellenességei 2. A tartási rendellenességek megelőzésénél nemcsak a törzs izomzatának rendszeres és cél­szerű edzése fontos (atlétikával, tornásztatással, úszással), hanem más tényezők figyelembevétele is. Ezekhez tartozik a kemény és egyenes fekhely használata (cse­csemőkortól felnőttkorig). A ruga­nyos, puha, párnákkal bélelt, vá­lyúszerű ágyban a gerincoszlop ugyanis fokozatosan elferdül. Hát­rányosan befolyásolja a gerinc­oszlop alakjának helyes kialakulá­sát az összerakható, könnyú gyer­mekkocsik használata is. Ezeknek nem stabil, csak textilanyag alkot­ta aljuk van, melyben a gyerekek hátgerince hosszabb-rövidebb időre helytelen pózba kényszerül. A későbbiek során kerülni kell az állandó egy helyben való állást, mivel túlzottan igénybe veszi a hát­izmokat. A merev (katonás) test­helyzet fárasztó is. Az említett esetekben tervszerűen kellene vé­gezni megfelelő kompenzáló test­gyakorlatokat. A tartási hibák jelei Amig az ülő gyermek testtartá­sának megvizsgálása az orvos hatáskörébe tartozik, a szülő ma­ga is megfigyelheti gyermeke test­tartását álló helyzetben. Ez a kö­vetkezőképpen történik: a gyer­mek alapállásba helyezkedik, lá­bai csak sarkainál érintkeznek, tartása nyugodt, laza (testét nem nyújtja ki, nem feszíti meg, nem tartja vissza lélegzetét). A megfi­gyelést - oldalnézetben - fej-váll -mellkas-hasfal-háti görbület sorrendben kell elvégezni. A hely­telen tartásnál a fej kissé elóreha- nyatlik, a nyak hossztengelye nem merőleges, hanem előredőlt, az állból kiinduló merőleges „vonal“ nem érinti a mellcsont felső részét, hanem a hasfalat, a nyakszirtból kiinduló merőleges pedig a nya­kon vagy a háton köt ki. A váll a mellkas elülső felülete elé kerül (különben mögötte helyezkedik el). A mellkason annak alakját és fekvését kell megfigyelni. Felső részében szépen előre ívelő, nem beesett, nem lapos, hossztenge­lye pedig merőleges, nem hátra­dűlő. Az elálló lapockák a hát rendellenességére utalnak. A ge­rincoszlop ágyéki görbülete nem erősen ívelt. A hasfal elülső felüle­tének alakja nem szabályszerű (azaz nem megfeszített, nincs egy síkban a mellkassal), hanem - az izmok ernyedtsége miatt - előbbre tolódik (a has kidüllesztett). Ennek kisérőjele a szintén gyakran ész­lelt behajlított térd és az előbbre került medence. Az említetteken kívül e rendellenességek velejáró­ja a lúdtalp, vagy a gerincoszlop eltérő alakja is. Gyakori az ún „lapos“ hát (gyengén fejlett hátiz­mok esetében), a hajlott hát (erő­sen fejlett izomzatúaknái) és a gömbölyű hát (főképpen a fiata­loknál, a nyakizmok fejletlensége miatt, vagy pedig az ülő foglalko­zásúaknál és öregeknél, hátizmaik fokozatos lankadása következ­tében). A szkoliózis tüneteinek észrevétele Gyakran előforduló, 8-14 éves korban jelentkező testtartási rend­ellenesség a gerincoszlop oldali­rányú elgörbülése, a szkoliózis. Általában a háti vagy ágyéki gör­bület fokozódásában nyilvánul meg. Ilyen szempontból különö­sen ügyelni kell a túl gyors növe­kedésben lévő gyermekre. E rend­ellenességre a szülő figyelmét felhívhatja a lapockák egyenetlen állása, vagy pedig a medence, illetve a mellkas aszimmetriája. A gyerek alapállásban áll. Fi­gyelni kell a mell, vállak, lapockák, gerincoszlop, derék és medence (csípő) helyzetét, mely hátulnézet- ből akkor normális, ha a fej nem hajlik oldalra, ha a vállak körvona­la részarányos, magassága egy­forma, ha a lapockák egyforma magasan, a gerincoszloptól egyfor­ma távolságban helyezkednek el, ha a derék és a csípő körvonala szimmetrikus, ha a gerincoszlopot alkotó csigolyák tövisnyulványait a középvonalon kitapinthatjuk, s ha a medence helyzete, azaz a csí­pőcsont hátsó nyúlványait össze­kötő egyenes vízszintes irányú. Előrehajlásnál az egyén hátá­nak körvonala bármilyen magas­ságban egyenletes ívelésű! Elölnézetben a mellek (emlők), a mellkas szimmetrikus elhelyezé­sét, lejjebb pedig a csípőcsont elülső (tapintható!) nyúlványait összekötő egyenes irányát figyel­jük (vízszintes-e, vagy ettől el­térő). Végezetül szeretném újból hangsúlyozni: akármilyen tartási rendellenesség észlelésénél a szülő erkölcsi kötelessége gyer­mekét azonnal megvizsgáltatni szakorvossal. Minél későbben ke­rül erre sor, annál kevesebb a re­mény a megállapított rendellenes­ség teljes kiküszöbölésére. A szü­lő további feladata az orvosi javal­latnak megfelelően megváltoztatni gyermeke életvitelét, elősegíteni és ellenőrizni az otthoni rehabilitá­ciós foglalkozások, illetve testgya­korlatok rendszeres és lelkiisme­retes elvégzését, aktívan átsegíte­ni gyermekét a követelmények ál­tal esetleg kiváltott holtponton. Méghozzá időben és kitartóan, addig, amíg nem késő. Dr. SZÓKE ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1985. IX. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents