Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-28 / 229. szám, szombat
Legyen az ENSZ az egyetemes béke tekintélyes védnöke A szovjet külügyminiszter felszólalása a rendkívüli, jubileumi BT-ülésen Külügyminiszteri találkozó New Yorkban Sevardnadze és Vu Hszüe-csien a politikai párbeszéd folytatása mellett • Bohuslav Chňoupek eszmecseréi (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere New Yorkban tegnap találkozott Vu Hszüe-csi- ennel, a Kínai Kommunista Párt KB PB, valamint az államtanács tagjával, Kína külügyminiszterével. A találkozón tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról Eduard Sevardnadze tájékoztatta kínai kollégáját az SZKP XXVII. kongresszusának előkészületeiről, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítását célzó gyakorlati intézkedésekről. A kínai külügyminiszter ismertette a közelmúltban megtartott országos pártértekezletek eredményeit, a kínai gazdasági reform lefolyását és távlatait. A megbeszéléseken mindkét részről megelégedéssel szóltak a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és egyéb területeken megvalósuló kapcsolatokban bekövetkezett pozitív változásokról. Síkra szálltak a kölcsönös kapcsolatok bővítése mellett, beleértve a politikai párbeszéd folytatását is. A szovjet külügyminiszter kormánya nevében hivatalos szovjetunióbeli látogatásra hívta meg Vu Hszüe-csient, aki a meghívást elfogadta. A kínai külügyminiszter Eduard Sevarnadzét kínai látogatásra hívta meg a neki megfelelő időszakban. A két látogatás időpontját később tűzik ki. A szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott Wojcziech Ja- ruzelskivel, a LEMP KB főtitkárával, kormányfővel is. A testvéri barátság és a teljes nézetazonosság jegyében megtartott találkozón áttekintették a kulcsfontosságú nemzetközi kérdéseket, beleértve a közgyűlés mostani ülésszakán szereplő problémákat is. Megvitatták a minden területen sikeresen fejlődő szovjet-lengyel együttműködés néhány kérdését is. Eduard Sevardnadze ezt követően megbeszélést folytatott Kharsid Álam Khánnal, az indiai ENSZ-küldöttség vezetőjével, kereskedelmi államminiszterrel, Bernardo Sepulveda mexikói és William Hayden ausztrál külügyminiszterrel. A szovjet külügyminiszter ezután szíriai kollégájával, Faruk Sarával találkozott. xxx Bohuslav Chňoupek szintén több kétoldalú megbeszélést folytatott az ENSZ-ben. Csütörtökön este találkozott Giulio Andreotti olasz külügyminiszterrel. A tárgyszerű eszmecsere során értékelték a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és rámutattak azok bővítésének további lehetőségeire, a közös érdeklődésre számontartott területeken. Nemzetközi kérdésekről szólva rámutattak arra, hogy a legnagyobb hangsúlyt az atomháborús veszély elhárítására, a béke megszilárdítására és az enyhülési folyamat megszilárdítására kell helyezni. A csehszlovák külügyminiszter New Yorkban megbeszélést folytatott Szabah Ahmad Dzsabir Szabah kuvaiti miniszterelnök-he- lyettessel, külügyminiszterrel. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok bővitéséről és a háborús veszély elhárításával, a béke és a leszerelés kérdéseivel összefüggő problémákról volt szó. Külügyminiszterünk tegnap eszmecserét folytatott Isidoro Malmierca kubai és Stefan Andrei román külügyminiszterrel. A közgyűlés általános politikai vitája újabb felszólalásokkai folytatódott (ČSTK) - New Yorkban folytatódott az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakának általános vitája. A csütörtök esti vitában kért szót Nicolas Ardito Barletta panamai elnök, aki rámutatott arra, hogy a hetvenes évek derekától Latin- Amerika országait mind nagyobb mértékben sújtják a növekvő mértékű infláció, az olajáremelés és a magas kamatlábak okozta következmények. Utána Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre. Az NSZK diplomáciájának vezetője rámutatott arra, hogy a világbéke mindenekelőtt a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatoktól függ, majd hangsúlyozta, hogy német földről soha többé nem indulhat ki háború. Kursid Alan Khamp indiai kereskedelmi államminiszter beszédében az atomháború veszélyére hívta fel a figyelmet. Roland Dumas, francia külügyminiszter kormánya nevében üdvözölte a kelet-nyugati kapcsolatok felújítását és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának közelgő párizsi látogatását. Felipe González spanyol kormányfő szintén pozitívan értékelte a két nagyhatalom párbeszédének a felújítását. Leopold Gratz osztrák külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy elérhető a fegyverzetek lényeges csökkentése és létrejöhet a fegyverzetkorlátozási megállapodás. Arra szólította fel a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy tegyenek meg mindent az eltérő álláspontok áthidalására. Leó Tindemans belga külügyminiszter felszólalásában igazolni próbálta kormányának beleegyezését az amerikai szárnyasrakéták belgiumi elhelyezésébe. Kijelentette, hogy ez a „súlyos politikai döntés nem országa militáns beállítottságának vagy agresz- sziv szándékainak a visszatükrözóje“. Jorjósz Jacovu ciprusi küldött rámutatott arra, az ENSZ tevékenységének számos területén eredményeket ért el, így többek között a dekonolizá- ció és több humanitárius program vonatkozásában. A küldöttek tegnap Husszein jordá- niai király beszédét hallgatták meg, majd újabb felszólalások következtek. Késő este került sor Wojcziech Jaruzelski legfelsőbb lengyel képviselő, valamint az NDK és Afganisztán delegátusának a felszólalására. Az SZKP KB Politikai Bizottságának ülése AZ ÚJJÁSZERKESZTETT PÁRTPROGRAMRÓL ÚJ SZÚ 1985. IX. 28. (ČSTK) - Moszkvában ülést tartott az SZKP KB Politikai Bizottsága és jóváhagyta Mihail Gorbacsov Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával folytatott szerdai tárgyalásának eredményeit. A politikai bizottság ülésén megvitatták az SZKP újjászerkesztett programjának tervezetét, amelynek kidolgozásáról a párt XXVI. kongresszusa döntött. A testület megállapította, hogy az előterjesztett dokumentum tükrözi a Szovjetunió belső életében és a nemzetközi helyzetben fellelhető alapvető tendenciákat, összegezi mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az SZKP a jelenleg érvényben lévő pártprogram elfogadása óta eltelt időszakban halmozott fel és összhangban áll az SZKP KB ez év áprilisi plénumán, valamint a tudományos és műszaki fejlődésről tartott országos értekezletén született állásfoglalásokkal. Ez lehetővé teszi, hogy pontosabban és konkrétabban határozzák meg a szovjet társadalom fejlődésének távlatait, a végső cél, a kommunizmus eléréséhez vezető utakat és eszközöket. A politikai bizottság alapvető politikai és elméleti jelentőséget tulajdonított annak a megállapításnak, hogy a jelenlegi bel- és külpolitikai viszonyok közepette a Szovjetunió számára a szocializmus sokoldalú tökéletesítésén át vezet az út a kommunizmusig. A politikai bizottság megvitatta az SZKP szervezeti szabályzatának módosítására tett javaslatokat is. A testület megvitatta a Szovjetunió következő ötéves és a kétezerig terjedő időszakra vonatkozó, a politikai bizottság utasítására pontosított népgazdasági tervét. A politikai bizottság határozatot hozott arról, hogy ezeket az általa most megvitatott kérdéseket vitára és elfogadásra az SZKP Központi Bizottságának következő ülése elé terjesztik. (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtök esti - a világszervezet 40. évfordulója alkalmából megtartott - miniszteri szintű ülésének résztvevői kötelezték magukat a világbéke biztosítására és egyetértettek abban, hogy szükség van a Biztonsági Tanács szerepének fokozására. Az ülésről kiadott nyilatkozatban a BT tagjai elismerik, hogy nem teljesültek maradéktalanul azok a remények, melyeket a nemzetközi közvélemény fűzött az ENSZ-hez. Megerősítették, hogy eleget tesznek individuális és kollektív felelősségüknek és új elszántsággal és határozottsággal fogják védelmezni a békét. A Biztonsági Tanács ünnepi ülésén felszólalt a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK, Trinidad és Tobagó, Thaiföld, Peru, India, Franciaország, Egyiptom, Dánia, Kína, Buor- kina-Fasso, Ausztrália, az USA, Nagy-Britannia és Madagaszkár képviselője. Az alábbiakban közöljük Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter beszédét. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének évfordulója jó okot szolgáltat arra, hogy figyelembe véve a múlt tanulságait, értékeljük a jelent és a jövőbe tekintsünk. Reprezentatív ülésünk konkrét feladatot tűzött maga elé: az ENSZ szerepe növelésének elősegítését a jobb világ építésében és a Biztonsági Tanács hatékonyságának növelésében, amelyre a fő felelősség hárul a béke és a biztonság megőrzésében. Ennek a feladatnak az időszerűségét elsősorban a nemzetközi helyzet bonyolult jellege határozza meg. Ennek a feszültségnek az okairól már beszéltünk a közgyűlés plenáris ülésén. Itt csak még egyszer hangsúlyozom, hogy ezért azokat terheli a felelősség, akik csökönyösen nem akarják figyelembe venni korunk realitásait, elképzeléseiket a katonai fölény elérésével kapcsolják össze és igyekeznek másokra rákényszeríteni akaratukat. A világ keresztúthoz érkezett. Vagy továbbfejlődik a jelenlegi veszélyes irányvonal, amely katasztrofális következményekkel fenyegeti az emberiséget, vagy közös erőfeszítésekkel sikerül felszámolni a katonai veszélyt, véget vetni a lázas fegyverkezésnek és felszabadítani az eszközöket a sürgető gazdasági és szociális problémák megoldására. Az emberiséget csak valamennyi ország erőfeszítéseinek egyesítésével lehet megszabadítani az öt ma fenyegető veszélytől. Ezt bizonyítják a hitler- ellenes koalíció tapasztalatai is, sőt maga az a tény, hogy létrejött az ENSZ, amely elválaszthatatlan kapcsolatban áll a békeszerető nemzetek nagy győzelmével. Ennek a következtetésnek a vitatha- tatlansága különösen szembetűnő az atom- és az űrkorszakban. A nukleáris tragédia egyedüli ésszerű alternatívája, hogy minden ország szigorúan teljesítse az ENSZ Alapokmányának követelményeit és jószomszédként béké- ■ ben éljen együtt. Véleményünk szerint éppen ez a békés egymás mellett élés. Hiszen magát, szervezetünk nevét - Egyesült Nemzetek - minden nyelven azért ejtik ki olyan reménnyel és tisztelettel, mivel megtestesült benne az államok egyesülésének gondolata a békés jövő nevében. A történelem arról tanúskodik, hogy minden olyan alkalomkor, amikor a közös érdekek nevében az ENSZ tagjainak sikerült felemelkedniük az ideológiai, politikai és más ellentéteken, reális eredmények születtek a béke megszilárdítása terén. Ezekben az esetekben a szervezet teljesítette feladatát mint a gyümölcsöző nemzetközi együttmüködés hatékony eszköze. A nemzetközi kérdésekhez való realisztikus és felelősségteljes hozzáállás megköveteli a jelenlegi feszültség feloldását, az enyhülési politika újjászületését és konkrét erőfeszítéseket a jobb világ felépítése érdekében. Ha bármely földrészerrrbármely országban megkérdik az embereket, mit jelent számukra a jobb világ, bátran állíthatjuk, hogy tekintet nélkül a világnézeti, ideológiai, vallási és kulturális tradícióik különbözőségére, valameny- nyien főleg abban értenek egyet: a jobb világ olyan, amelyben nem kell félni a nukleáris katasztrófától, fegyverek - atomrakéták, vegyi és más fegyverek - nélküli világ. Az államok arzenáljaiba már annyi eszköz halmozódott fel a háború folytatására, hogy el lehet pusztítani minden élőt a földön. Ezeknek az eszközöknek a felhalmozása és tökéletesítése mégis folytatódik. Ezen kivül az úgymond „földi“ fegyvereken kivül egyes országok űrfegyverekre is szert akarnak tenni, az olyanokat is beleértve, amelyek gyakorlatilag azonnal elérhetnek minden célpontot, legyen az bárhol - szárazföldön, tengeren, a levegőben vagy magában az űrben. A Szovjetunió kijelentette, hogy nem lép elsőként fegyverekkel a világűrbe. Senki se számítson azonban arra, hogy nem lesz képes megtenni a szükséges ellenintézkedéseket, ha valaki más tesz ilyen lépést. Az emberi tudást nem az önpusztitás mind tökéletesebb eszközeinek feltalálására, hanem az emberek jobb élete érdekében a tudományos-technikai haladás újabb csúcsainak elérésére kell irányítani. Éppen igy jár el a Szovjetunió. Országunk elsőként bocsátotta fel a Föld műholdját. A világ első űrhajósa a Szovjetunió állampolgára volt - Jurij Alekszejevics Gagarin. A szovjet mérnököké az elsőbbség az atomerőmű és az atomjégtöró felépítésében. Változatlan és elvhű politikájából kiindulva a Szovjetunió a közgyűlés mostani ülésszaka elé terjesztette javaslatát a világűr békés felhasználása terén való nemzetközi együttműködés fejlesztésére, a világűr militarizálásának kizárásával. Meg akarjuk akadályozni a fegyverek behatolását a világűrbe, azt akarjuk, hogy az űrben teret kapjon az államok közös alkotómunkája. Ezt a kérdést haladéktalanul meg kell oldani, még mielőtt a világűrre kiterjedne a lázas fegyverkezés. Az ENSZ Alapokmányával összhangban a szervezet valamennyi tagállamának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy elérjük a leszerelést. Ez érthetően elsősorban azokra az országokra vonatkozik, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek - annál is inkább, mivel valamennyi a Biztonsági Tanács állandó tagja. A Szovjetunió egyoldalúan leállította a nukleáris robbantásokat. Kihasználjuk azt, hogy ebben a teremben jelen van valamennyi nukleáris hatalom képviselője és ismét felszólítjuk őket, elsősorban az Egyesült Államokat, hogy nagyon komolyan mérlegeljék ezt a kezdeményezést és kövessék példánkat. Ami az ellenőrzést illeti, ezt a problémát a hajánál fogva rángatták elő. A nukleáris robbantásokat ma nem lehet eltitkolni, amit jól tudnak azok is, akik ennek ellenkezőjét állítják. Országunk megegyezést javasol a nukleáris veszély elhárításával összefüggő kérdések egész komplexumáról - az atomfegyverek befagyasztásától egészen teljes felszámolásukig. A Szovjetunió olyan mértékben korlátozza és csökkenti bármely fegyverfajta számát, amilyen mértékben készek ezt megtenni partnerei. Hogy a világ jobb legyen, meg kell szabadulnia az agresszió tűzfészkeitől és a fegyveres konfliktusoktól. Ma ez azt jelenti, hogy véget kell vetni Nicaragua és más közép-amerikai országok belügyeibe való beavatkozásnak, az Afganisztán elleni hadüzenet nélküli háborúnak és az arab államok elleni agressziónak, lehetőséget kell adni Palesztina arab népének saját állama létrehozásához, véget kell vetni Namibia törvénytelen megszállásának a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző re- zsimje által. Nemcsak a jelenlegi konfliktusok felszámolása fontos, hanem az is, hogy mindent megtegyünk az új válsághelyzetek kialakulásának megakadályozására. Ezért arra van szükség, hogy a nemzetközi élet valódi törvényeivé váljanak az ENSZ Alapokmányban foglalt elvek - az erő alkalmazásáról való lemondás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a viták békés rendezése és a szuverenitás tiszteletben tartása. Az ezek ellen az elvek ellen irányuló minden támadásnak határozott ellenállásba kell ütköznie, s ezen a téren különös feladat hárul a Biztonsági Tanácsra. A Szovjetunió következetes híve annak, hogy minden ország és nép valóban békében és megértésben, a megbízható biztonság feltételei között éljen. Ezt a célt tűzzük magunk elé más országokkal való kétoldalú kapcsolatainkban ugyanúgy, mint regionális szinten, amikor arra törekszünk, hogy folytatódjon és fejlődjék a Helsinkiben kezdett összeurópai folyamat, amikor az ázsiai biztonság garantálásához való komplex hozzáállás gondolatával állunk elő. Globális mértékben is erre törekszünk, vagyis az ENSZ-ben is, ahol nagy horderejű kezdeményező javaslatokat teszünk. A jobb világ olyan világ, amelyben nincsenek elnyomott nemzetek, amelyben nem korlátozzák az emberi egyéniséget. Olyan világ, amelyben felszámolták az embernek ember általi kizsákmányolását és elérték a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságát, a valódi demokráciát, ahol biztosított a kiterjedt szociális vívmányok, kulturális értékek és a legfelsőbb ismeretek elérése. Az ENSZ-nek továbbra is energikusan ki kell állnia a reális emberi jogok és szabadságjogok mellett, mégpedig tekintet nélkül fajra, nemre, nyelvre és vallásra. Támogatnia kell mindazokat, akik a gyarmatosítás maradványai, a faji megkülönböztetés és a népirtás ellen harcolnak. A jobb világ felé vezetó út mindaddig elképzelhetetlen, mig valamennyi ország nem hagy fel azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi eszközöket a politikai kényszerítés eszközeiként használja, míg nem számolják fel a diszkriminációt a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban és ezeket a kapcsolatokat nem építik át igazságos és demokratikus alapokon. A szó valódi értelmében korparanccsá válik az államok közti konstruktív együttmüködés a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és tudományosműszaki kapcsolatok bővítése és olyan globális problémák megoldása terén, mint az éhség és az elmaradottság felszámolása, a környezetvédelem, a világtengerek és óceánok kihasználása. Hogy jobbá váljék a világ, maximálisan ki kell használni mindazokat a lehetőségeket, melyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete nyújt. A Szovjetunió - mint az ENSZ egyik alapítója - azt szeretné, ha az ENSZ valóban tekintélyes világszervezetté válna. Úgy véljük, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélye annál nagyobb lesz, minél jobban fogja az ENSZ a népek érdekeit szolgálni. Országunk éppen ezért szorgalmazza az ENSZ, és mindenekelőtt a Biztonsági Tanács hatékonyságának sokoldalú fokozását. Az ENSZ-be belépő minden ország kötelezettséget vállal, hogy teljesiti a Biztonsági Tanács határozatait. A BT határozataival összhangban eljárni - ez a minimuma annak, amit megkövetelnek az országoktól, hogy el lehessen érni az ENSZ Alapokmányában meghirdetett célokat. Nem szabad belenyugodnunk abba, hogy a Biztonsági Tanács határozatai csak papíron maradjanak. Ez elsősorban azokra a döntéseire vonatkozik, melyeknek hozzá kell járulniuk a közel-keleti, a középamerikai és a dél-afrikai válsághelyzetek megoldásához. Az ENSZ Alapokmánya kiterjedt jogkörrel ruházza fel a Biztonsági Tanácsot, hogy garantálhassa határozatai teljesítését. S ha a Biztonsági Tanács egész potenciálját még nem állították a béke szolgálatába, akkor az azért van, mert vannak, akik az ENSZ-re saját szűk érdekeik szemszögéből tekintenek. Néha pedig megengedhetetlen lépéseket tesznek, melyek az ENSZ egész rendszerének megbontására irányulnak. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár úr a szervezet tevékenységéről szóló legutóbbi évi jelentésében joggal adott hangot kétségeinek, hogy az ENSZ „a Biztonsági Tanács határozatai és teljesítésük iránti tisztelet hiányától szenved“. Kifejtett még egy gondolatot. A jobb világot nem lehet felépíteni, ha csak egy ország érdekeit és elképzeléseit fogjuk tekintetbe venni, legyen az bármilyen erős és gazdaságilag fejlett. A jobb világot nem lehet felépíteni csak az országok egy korlátozott csoportja számára. A jobb világ mindenki világa, s csak mindenki hozzájárulásával lehet felépíteni. Ezt szeretném elmondani éppen itt, a Biztonsági Tanácsban, melynek tevékenysége állandó tagjai nézetazonosságának elvén alapszik. A Biztonsági Tanács állandó tagjainak felelősségét semmiképp sem csökkenti az a szerep, melyet a nemzetközi béke megőrzése terén a tanács többi tagjának és mindazoknak az országoknak kell játszaniuk, melyek tagjai szervezetünknek. Legyenek köztük bármilyen különbségek, ennek nem szabad beárnyékolnia a legfontosabbat - közös felelősségüket azért, hogy elháruljon a nukleáris fenyegetés és megőrizzük a békét. Mint azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hangsúlyozza, minden ember élni akar, senki sem akar meghalni. Ezért politikai bátorságot kell tanúsítani és megállítani a kibontakozó fenyegető folyamatot. Meg kell állítani a lázas fegyverkezést, hozzá kell látni a leszereléshez és a kapcsolatok javításához. Szeretném kifejezni azt a reményt, hogy mai ülésünk újabb ösztönzéssé válik az ENSZ és Biztonsági Tanácsa hatékonysága fokozására, a béke nevében, az emberiség javára folytatott tevékenységükben.
