Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)

1985-09-17 / 219. szám, kedd

Le velezőink írják A felső-csallóközi állattenyész­tők először rendeztek Csenkén (Zlaté Klasy - Cenkovce) eladás­sal összekötött állatkiállítást, me­lyen hagyományos és elismert be- romfifajták, apróvadak, galambok, nyulak, egzotikus madarak és pré­mes állatok voltak megtekinthetők. A szép környezetben megren­dezett nagy érdeklődést kiváltó ál­latbemutatót a helyi alapiskolák diákjai is megtekinthették, akik kö­zül sokan talán itt láttak először borzot, nutriát, vörös-, sarki- és ezüstrókát. Méri István xxx A gellei (Holice) új művelődési házban került sor a már hagyomá­nyos Csallóköz gyümölcse kiállí­tásra. Az ízlésesen elrendezett gyü­mölcs és zöldséges asztalokon ott voltak a virágkötő-verseny leg­szebb csokrai is. A kiállítók között szerepelt a Gellei Efsz, a Dunató- kési (Dunajský Klátov) Állami Gazdaság, a Sósszigeti (Solary) Magnemesító Állomás, a Zlaté Klasy-i Efsz és számos más falu kistermelője legszebb, legna­Kísérleti pulykák A kassai (Košice) Állatorvosi Kísréleti Kutatóintézet Vladimír Komárek professzor vezetésével tudományos célokra három nagy súlyú (darabonként 26-28 kilog­rammos) pulykát vett át a napok­ban a nyitrai (Nitra) Branko vállalat cabai baromfifarmjától. A kutatóin­tézet célja a pulykák egyes testré­szeinek és belső szervei arányos növekedésének ellenőrzése. Egy­ben a pulykák súlyának növeke­désével kapcsolatos körülménye­ket is vizsgálják. A pulykákon körülbelül negyven mérést végeznek majd, s kiszá­mítják az átlag eredményeket. Ezeket a Csehországban megál­lapított eredményekkel vetik össze. Pavol Matis A legjobbak közé tartoznak A bányászok napja alkalmából a nagykürtösi (Veľký Krtiš) Dolina bánya vállalatnál is értékelték az 1984-85-ös bányászév eredmé­nyeit, a bányászkollektívák kezde­ményezését, aktivitását. Méltán tartoznak a legjobbak közé az első fejtórészlegen dolgo­zó munkabrigádok, hiszen tervü­ket - 273 600 tonna szén jövesz- tését - 103,6 százalékra teljesítet­ték és terven felül 9858 tonna szenet küldtek felszínre. A vállalat terven felüli szénfejtéséból 82,2 százalékra vették ki részüket. Ján Rusnák és Zólyomi Zoltán gépesí­tett falfejtó kollektívái nem kis ne­hézségek árán érték el ezt a kiváló eredményt. Az elöregedett gépek gyakori meghibásodása, a pótal­katrész-hiány, a bonyolult bánya­geológiai feltételek fékezték mun­kájukat, de a kollektívák tagjainak aktivitása és kezdeményezése le­győzött minden nehézséget. Bodzsár Gyula gyobb termékeivel. A rendkívüli nagy termések - burgonya, sárga­répa, körte, őszibarack, - példá­nyai közül a kiállítás óriása egy 48 kilogrammos takarmánytök volt. A falu vezetői és a rendezőbi­zottság jó munkáját dicséri, hogy e rövid négy nap alatt több mint 4,5 ezer látogató tekitette meg a kiállítást, melynek vonzerejét növelte a gyönyörű kézimunkák sora, melyet a nőszövetség gellei alapszervezetének tagjai készítet­tek, valamint a különböző, megvá­sárolható virágmagok, egyéb ve­tőmagvak és vegyszerek. Spechtenhauser Józsefné Készülnek az új idényre Az idei répafeldolgozó idényre szorgalmasan készülnek a slád- kovičovói Major István Cukorgyár dolgozói is. A javító és felújító munkák teljes ütemben folynak. Ebben nagy segítséget nyújtanak a tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyár, valamint a csejkói (Caj- kov) és a nagyfödémesi (Veiké Úl’any) efsz-ek dolgozói. Jelenleg javítják és tisztítják, esetleg újak­kal helyettesítik a gépeket. A vállalat új vezetősége elérte, hogy a beruházási tervbe beleke­rült a fő feldolgozó részleg elavult tetőzetének kicserélése. Oláh Gyula Zsilip a Duna holt ágán Hazánkban a maga nemében páratlan vizépítészeti alkotás lát­ható a komáromi (Komárno) csa- póhíd mellett, a Duna holt ágán. Az 1965-ös árvíz után a várost vé­dő árvízvédelmi rendszer kereté­ben építette fel a Hydroconsult tervezőiroda tervei alapján a ČKD Blansko és a Hydrostav vállalata azt - a felvételen is látható - zsili­pet, amely magas vízállás esetén megakadályozza a vizszint emel­kedését a holt ág felső szakaszán. Ezzel árvízveszély esetén a kikötő felső részét, a hajógyárat és a vá­rost is védik a magas vízállás következményeitől. Amint azt Dé- csi László mérnök, a Duna Menti Vízügyi Igazgatóság komáromi üzemének igazgatója elmondta, a fémszerkezetű ún. larsenfalak elzárják a medence felső részét. Ezek rendkívül pontosan illesz­kednek a meder alján lévő fémkü­szöbhöz. Alacsony vízállás esetén nyithatók, és így nem zavarják a hajózást a kikötőben. A záróbe­rendezés jó szolgálatot tett az idei rendkívüli augusztusi árhullám idején is. Kép és szöveg: K. Németh István Jó az egyetértés Šafárikovóban van a Közép­szlovákiai kerület legkorszerűbb nyugdíjasotthona, ahol 195 idős ember él. Andrásik Mária főnővér kalau- “zolt végig az intézeten. A tizenkét pavilonban a lakók koruk és egészségi állapotuk szerint van­nak elosztva kétágyas szobákba. Minden pavilonhoz jókora, kényel­mesen berendezett társalgó tarto­zik tévé- és rádiókészülékkel. A főépület emeletén az irodák, a nagyterem (amelyben a MATESZ) Thália Színpadának művészei többször is szerepeltek), az ol­vasóterem és könyvtár található. Van egy külön termük is, ahol a lakók által készített hímzett térí­tőkét és szőtteseket szokták kiállí­tani. Az otthon lakói között jó az egyetértés. Gyakran járnak közös kirándulásokra, melyek költségét kertészetük bevételéből fedezik. Amatőr filmesek értékelése Az amatőr filmezés évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezt bizonyítja a legutóbb Spišská Nová Ves-ben megren­dezett amatőr filmesek kelet-szlo­vákiai kerületi versenye is. Hat járásból harmincnyolc film szere­pelt, mely hazánk építését, kultu­rális és gazdasági életét mutatja be. A rozsnyói (Rožňava) Gemer- film amatőr filmesek járási cso­portja a versenyen nyolc filmmel vett részt, s ebből három - a kez­dő szerzők csoportjában első, il­letve harmadik dijat, valamint a já­tékfilmek kategóriájában harmadik dijat nyert - helyezést ért el A felvétel a Mesés álom forga­tása közben készült. Kép és szöveg: Csobádi Károly Viktor Šišák az intézet vezetője, a szakorvosok és az alkalmazot­tak hatvan fős kollektívája mindent megtesz az idősek kényelmes, zökkenőmentes mindennapi éle­téért. S hogy ez így van, bizonyítja az is, hogy a šafárikovói nyugdíja­sok otthonának kollektívája a szo­cialista munkaversenyben Szlová­kiai viszonylatban az első helye­zést érte el. Svajko József Egy járás életéből Hogy egészséges legyen cím­mel a losonci (Lučenec) kórház egyik osztálya a városi művelődé­si központtal a művelődési otthon­ban szeptember közepén elő­adássorozatot indított. A tanfolya­mon a kismamák tíz előadáson gyermeknevelési és -gondozási tanácsokat hallhatnak szakorvo­soktól, illetve szakképzett egész­ségügyi dolgozóktól. xxx A SZISZ losonci járási bizottsá­ga a moszkvai, XII. VIT megren­dezését 288 ezer 471 koronával segítette. Ezzel a kerületben az elsők, szlovákiai viszonylatban pedig a másodikok lettek a fiatalok versenyében. A pionírok erre a célra a járásban harmincnégy ezer koronát utaltak át a szolidari­tási alapra. xxx A Csehszlovák Autóközlekedé­si Vállalat a Losonci járásban a gazdasági szerződések alapján végzett áruszállítást az év első két hónapjában 28,1 százalékkal túl­teljesítette. A teherautók 1,1 millió tonna árut, az autóbuszok pedig 9,2 millió személyt szállítottak. Kanizsa István Az üdülési szabadság rövidíthető V. O.: Az év folyamán már elég sokat hiányoztam orvosi igazolás­sal (családtagápolás és a saját betegségem miatt is). Csak szep­tember végén lesz meg a 75 ledol­gozott munkanapom. Szeretném tudni, hogy jár-e nekem erre az évre üdülési szabadság, illetve, hogy a munkáltatóm levonhat-e belőle a sok hiányzás miatt. Az üdülési szabadságra való jogigény két legáltalánosabb felté­tele valóban az, hogy a dolgozó munkaviszonya legalább 5 hóna­pig tartson megszakítás nélkül (az az ún. várakozási idő), s hogy a naptári év folyamán (amelyért a szabadságot igényli) legalább 75 napig végezzen munkát. Lé­nyeges különbség azonban a 75 munkanap ledolgozása, s a 75 munkanapig tartó munkavégzés! A Munka Törvénykönyve végre­hajtására kiadott 1975. évi 54. számú kormányrendelet 64-§-a szerint munkavégzésnek számit s az említett 75 munkanapba be­számítható ilyenkor például az üdülési szabadságon töltött idő. Nem számít be azonban a táppénzállományban vagy a családtag ápolásával töltött idő. Annak megállapításakor, hogy tel- jesitette-e a fent említett feltétele­ket, heti hat munkanapot kell le­dolgozottnak venni, ha a hét folya­mán a meghatározott munkaidő­ben végezte munkáját, még akkor is, ha a heti munkaideje nem hat, hanem kevesebb munkanapra volt szétosztva. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra a dolgozókra, akiknek, kérésükre rövidebb mun­kaidőt engedélyeztek. Jogigény üdülési szabadságra csak az említett feltételek teljesíté­se után keletkezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 75 napi munkavégzés feltételének teljesí­tése előtt a vállalat ne engedé­lyezhetné az üdülési szabadságot, ha egyébként feltételezhető, hogy a dolgozó a naptári év vége előtt teljesíti ezt a feltételt is (ellenkező esetben a dolgozó köteles a mun­káltatójának visszafizetni a sza­badság idejére felvett fizetést). A „sok hiányzás" miatt a mun­káltatója jogosan vonhat le üdülési szabadságából. A szabadság rö­vidítésének indoka lehet úgy a munkaképtelenség (hacsak nem üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében keletke­zett a dolgozó munkaképtelensé­ge), mint a családtagokról való gondoskodás miatt - egyébként igazoltan - mulasztott munkana­pot is, ha a számuk eléri a százat (viszont az igazolatlanul mulasz­tott munkanapok mindegyikéért 1-3 nappal rövidíthető a szabad­ság). Az elsó száz igazoltan mu­lasztott munkanapért a szabadság egy tizenkettedével csökkenthető a szabadság, s minden további 25 igazoltan mulasztott munkanapért további egy tizenketted résszel (vagyis pl. 149 igazoltan mulasz­tott munkanapért két tizenketted résszel). A szabadság azonban nem rövidíthető olyan mértékben, hogy a dolgozónak ne maradjon legalább egy heti üdülési szabad­sága. Törvényességi óvás L. K.: Válófélben vagyok. Je­lenlegi élettársammal rendezett körülmények közt élek, s a válás után szándékomban áll házasság­ra lépni vele. A bíróság felesé­gemnek ítélte két kiskorú gyerme­künket. A nagyobbik fiam el is ment az anyjához, de a kisebbik (16 éves) velem maradt, s a kerü­leti bíróság döntése után sem haj­landó az anyjához költözni. A há­zasságom a feleségem mértékte­len alkoholfogyasztása miatt rom­lott meg. A gyermek anyja iránti ellenszenvét is éppen ez a mér­téktelen italozás okozta. Van még lehetőség arra, hogy a kerületi bíróság döntését érvénytele­nítsék? A gyermekelhelyezési perek­ben a bíróság számtalan körül­mény figyelembevételével hozza meg a döntést. Nincs semmiféle szabály arra, hogy a gyermek ne­velését és gondozását ne bizhat­nák olyan szülőre, aki már volt alkoholelvonó kezelésen, bár ért­hető megütközést kelt ha ez meg­történik. A bíróság elsősorban azt vizsgálja, melyik szülő tudna job­ban gondoskodni gyermekei eltar­tásáról, erkölcsi neveléséről, me­lyikük személyi tulajdonságai szol­gálnak nagyobb biztosítékául an­nak, hogy a gyermekekből szocia­lista társadalmunk hasznos tagjai váljanak. A bíróság figyelembe ve­szi a szülők egészségi állapotát, viszonyukat a munkához, a társa­dalomhoz, kötelezettségeikhez, a házassághoz és a családhoz, lakáskörülményeiket, de ugyan­ezeket a szempontokat megvizs­gálják a házastársak valamelyiké­vel közös háztartásban, élettársi viszonyban élő személynél is. A bíróság meghallgathatja a gyer­meket is, hogy melyik szülőhöz szeretne kerülni, de a gyermek kívánságát a bírósági gyakorlat nem tekintheti irányadónak. Alapelv­ként érvényesül viszont az, hogy a testvéreket nem szabad elvá­lasztani egymástól. Amennyiben a másodfokú bíró­ság jogerős döntését a fent emlí­tettek alapján is igazságtalannak érzi, ajánljuk: kérje a Legfőbb Ügyészséget, hogy a jogerős bíró­sági döntést támadják meg törvé­nyességi óvással. Öröklés Cz. S.: Hárman voltunk testvé­rek. Én 77 éves vagyok, a testvé­reim s az egyik sógornőm utódok nélkül haltak meg. Nekem egy fiam van, s a feleségemmel élek együtt. Szeretném tudni, ki örökli szüleim családi házát, amelyet most a sógornőm tart a magáé­nak, holott ezt én a szüleimmel együtt szereztem, öreg vagyok már, szeretném, ha a halálom után a fiamnak nem lennének kel­lemetlenségei az örökség körül. A polgári jog a legközelebbi rokonok javára korlátozza az örök­lés jogát, vagyis elsősorban az örökhagyó leszármazói örökölnek, majd a felesége, a szülei, a testvé­rei és azok, akik az örökhagyóval közös háztartásban éltek. Levelé­ben nem írja ugyan, de feltételez­zük, hogy a szülei már meghaltak. A hagyaték sorsát tehát már ren­dezni kellett volna (ez az állami közjegyző feladata, aki a végzés­ben állapítja meg, melyik örökös mit, vagy a hagyaték mely részét örökölte). Amennyiben szülei csa- Mdi házának sorsa az öröklési jog szempontjából mindmáig tisztá­zatlan lenne (vagyis, hogy milyen része tartozott a hagyatékba ha a megszerzéséhez ön is hozzájá­rult, s melyik testvére milyen ré­szét örökölte), a hagyatéki eljárást utólag kell megindítani az állami közjegyzőségen. Ezzel kapcsolat­ban megjegyezzük, hogy ha ön is hozzájárult a ház megszerzésé­hez (felépítéséhez), feltételezhe­tő, hogy a ház az ön és a szülei közös tulajdonába került, s ilyen esetekben a tulajdonos társak tu­lajdoni hányadai egyenlőek, ha­csak nem volt önök között erre vonatkozólag más megegyezés. A sógornője a törvényes örök­lés rendje szerint nem örökölhetett az ön szülei után, csak a saját férje után. Tehát a ház tulajdonos­tárnak akkor tekinthető, ha a férje (az ön testvére) a szülei halála után halt meg. Amennyiben a szü­lei előtt halt volna meg, nem örö­kölhetett volna természetesen azok vagyonából (a hagyaték az örökhagyó halálának pillanatában száll át az örökösre). Nem tartjuk tehát kizártnak, hogy a ház egy bizonyos hányada a sógornőjének tulajdonában van. Ajánljuk, a rendelkezésére álló iratokkal forduljon ügyvédhez. m. n. ÚJ SZÓ 6 1985. IX. 17. Érdekes, színvonalas kiállítások

Next

/
Thumbnails
Contents