Új Szó, 1985. szeptember (38. évfolyam, 206-230. szám)
1985-09-16 / 218. szám, hétfő
R ajzfilmeket mutatunk be! Ezek a varázsszavak e műfaj gyerek és felnőtt rajongóinak millióit vonzzák a tévéképernyők és a filmvásznak elé. A rajzfilmeket mindenki szereti. Habár keltették. Teljesen megváltozva jött ki onnan. De a lány megismerte, mert szerette. Ennyi az egész. Egy „apróságot“ kivéve. Mindezeket az érzelmeket... autók élték át G. Bardin Országúti mese cimű rajzfilmjében. Szerelmes autók, földöntúli lények, beszélő állatok, virágok, fák füvek - a rajzfilmben semmi sem lehetetlen. A különösen népszerű figurák több évig élnek a vásznon, így például a Farkas és a Nyúl a No, megállj csak! sorozatból. Vjacseszlav Kotyonocskin rendező elkészítette már a következő, a 14. sorozatot is kalandjaikról. Érdekes, hogy néhány évvel ezelőtt, a nyolcadik sorozat után a rendező búcsút akart venni hőseitől. Ahol csodák történnek A rajzfilmek mesés birodalmában még senki sem tudott válaszolni arra, mi is a rajzfilm? Vitatkoznak ezen filmszakemberek, rendezők, művészek, kritikusok. E szintetikus műfaj lényegét próbálják meghatározni. Charlie Chaplin a következőket mondta: ,,Minden művészet közül a rajzfilmé a jövő". Arról, hogy a rajzfilmen semmi sem lehetetlen, könnyen meggyőződhetünk, ha ellátogatunk a Szo- juzmultfilm stúdiójába. Moszkva. Kalejavszkaja utca 23/a. Amikor először látja az ember ezt a bástyaszerű épületet, gyanítani kezdi, hogy itt csodák történnek. Eleinte úgy tűnt, hogy itt egyáltalán nincsenek emberek. De az egyik félig nyitott ajtón keresztül megláttam egy szakállas férfit, aki egy tükör előtt ült és pofákat vágott, aztán lerajzolta ezeket egy vázlatfüzetbe. A rajzokon egy kis nyuszi hahotázott. A tükör előtt ülő ember rajzfilm- készítő volt. Jellegzetes ismertetőjegyeket rajzolt. Mert a rajzfilm hősének, legyen az egy mindenki által ismert nyuszi, vagy egy mindenki számára titokzatos állat, hasonlítania kell az emberre. De ez még nem minden! Egy másik szobában vidám zene szólt, két rajzoló pedig azon vitatkozott, hogyan mozogjanak a figurák erre a zenére - ugrándozva vagy lassan? Mert a rajzfilmnél először a zene születik meg, aztán erre a zenére mozgatják a szereplőket, akik táncolnak, szaladnak és még rengeteg különféle, legtöbbször szokatlan dolgot művelnek. Miért szokatlan dolgokat? Mert csodák nélkül „nincs rajzfilm. Képzeljünk el egy egészen hétköznapi helyzetet. Egy ifjú találkozott egy lánnyal, megszerették egymást. De... Az életben nem feltétlenül szükséges ez a de, a mozivásznon azonban elengedhetetlen. Máskülönben a konfliktus hiánya fenyeget. Ezért aztán megjelent a harmadik. A felesleges. A pimasz. 'A goromba fráter. A hős szerelme védelmére kelt és élete kockáztatásával megmentette a lányt. Kórházba került. Életre- Igen, megfogadtam, hogy nem lesz több sorozat - emlékszik vissza Kotyonocskin. - De egy előre nem látható dolog történt, kaptam egy levelet. Rövid volt, kategorikus: No megállj csak, Kotyonocskin! És aztán folytattuk a sorozatokat, egészen 13-ig. Bizonyára megérti, hogy a 13-as szám nem a legmegfelelőbb, ezért tovább kellett mennünk. A 14. filmben a cselekmény az űrben játszódik. A hősök szerepet cseréltek. Most a Nyúl üldözi a Farkast- Hogyan? Ragadozó lett a Nyúl?- Nem, hova gondol?! A Nyúl ugyanolyan vidám, kedves és jólelkű maradt. Ebben a sorozatban mindenféle szupertechnika engedelmeskedik neki. A Farkas, természetesen, nagy tökfej. A Szojuzmultifilmnél körülbelül ötszáz ember dolgozik. Ez a legnagyobb rajzfilmstúdió Európában. Alkotásait a világ sok országában ismerik. Több mint háromszáz dijat nyertek filmjei országos és nemzetközi filmfesztiválokon. Egyedülálló díjak is vannak ezek között, igy például Franciaországban egy nemzetközi filmfesztiválon a Jean Vigo-dijat Vlagyimir Taraszov Kapcsolat című filmje kapta. Taraszov szeret fantasztikus filmeket forgatni. A Kapcsolat az ember és az űrből érkezett lények találkozásáról szól. Mit tud mondani az ember saját bolygólyáról az idegen lényeknek? Meg- találják-e a közös nyelvet? Erről gondolkodik Vlagyimir Taraszov. Több éve együtt dolgozik Tara- szovval Nyikolaj Kuskin grafikus. 13 filmet készítettek együtt. A Szojuzmultfilmnél gyakori, hogy a grafikus és a rendező elválaszthatatlan párost alkot.- Ahhoz, hogy hőseink megelevenedjenek a filmvásznon, a rajzolóknak 40 ezer rajzot kell készíteniük - mondja Kuskin. - És mindezt egy összesen tízperces filmhez. Szeretjük figuráinkat, és örülünk, ha a nézőknek is tetszenek. A szovjet nézők körében nagyon népszerűek a Hárman Aludttejországból című film szereplői- Matroszkin macska, Sárik kutya és F/odor bácsi. Habár Fjodor egy kisfiú, Matroszkin macskának ő bácsi.- Egy kisfiú megy a lépcsőn. Megy és szendvicset eszik A párkányon macska ül. így szól a macska a fiúhoz: Nem jól eszed azt a szendvicset, Fjodor bácsi. Te kolbásszal felfelé tartod, pedig lefelé kell a nyelvre helyezni. így sokkal finomabb lesz. - Mikor elolvastam ezeket a sorokat egy gyerekkönyvben, már láttam is leendő filmünket - mondta Vlagyimir Popov rendező. - Nemsokára már a negyedik filmet kezdjük el forgatni Matroszkin macskáról, Fjodor bácsiról és Sárik kutyáról. Vlagyimir Popov érdekes, finom humorú filmeket készít, sikeres munkái közt találjuk a Kisokos és a Bobik vendégségben Barbosznál című alkotásokat. Vlagyimir Popov részt vett a Szojuzmultfilm és a budapesti Pannónia Filmstúdió közös munkájában, melynek során Egyik mese a másik után címmel elkészítették a rajzfilmek gyűjteményét. A Szojuzmultfilmnél nemcsak rajz-, hanem bábfilmek is készülnek. Az évente kibocsátott több mint harminc filmnek körülbelül egyharmada bábfilm. Egyébként a világ legelső bábfilmjét 1912- ben Oroszországban Vlagyiszlav Sztarevics forgatta, A nézők gyakran vitatkoznak: melyik a jobb- a rajz-, vagy a bábfilm? A rajzfilm hívei Leonardo da Vinci szavaival érvelnek. Michelangelóval folytatott vitájában a térbeli kiterjesztéssel és a rajzzal kapcsolatban kijelentette: Gömböt egy háziasszony is könnyen formálhat tésztából. De próbáljon egy gömböt lerajzolni. Ám, gondolom, ha a nagy festő megnézne egy mai bábfilmet, visszavonná szavát. Talán önök is látták Roman Ka- csanov Az egyujjas kesztyű című filmjét. Egy kislányról szól és egyujjas kesztyűjéről, amely egy régóta áhított, bájos kiskutyává változik. Vagy a Cseburaskáról és Gena krokodilról szóló filmsorozatot és még sok-sok, mindenki számára kedves filmet. Ahhoz, hogy a bábuk megelevenedjenek a filmvásznon, hogy mindegyiknek saját jelleme, arca legyen, a grafikus tehetsége a filmstúdióban dolgozók áldozatos munkája szükséges. \/égéhez közeledik utazásunk V a mesés csodák birodalmában. A Szojuzmultfilm jövőre lesz 50 éves. Az eddig eltelt években körülbelül ezer film született itt. Az alkotók szívvel-lélekkel végzik munkájukat. A film, amely a vásznon néhány perc alatt lepereg, körülbelül egy évig készül. És ha azt mondanák nekik, hogy csináljanak valami szokatlant, ók... De miért kéne ezt mondani, ók igy is csodát hoznak létre - rajzfilmeket. VLAGYISZLAV LISZTYEV Hat évtized romániai magyar elbeszélői Két héten ál: HHH A Magyarországra utazó csehszlovákiai turisták közül is mind többen tudják, mit jelent a címben föltüntetett rövidítés. Igen, a Hungaroton Hanglemez Hetekeket. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat immár hagyományosan szeptember közepén rendezi meg - a jóval nagyobb hagyományokkal büszkélkedhető ünnepi könyvhéthez hasonlóan - a hanglemez ünnepét. A rendezvény nem titkolt célja a zenebarátok táborának további bővítése. A rendezvény si- kérének, növekvő népszerűségének egyik titka minden bizonnyal az, hogy az ünnepi hanglemezújdonságok évről évre értékesek, nem egy esetben a felfedezés erejével hatnak. A Hungaroton Hanglemez Hetek idei kínálata is méltó a szépen formálódó hagyományokhoz. Széles körű érdeklődésre tarthat számot az a három lemez, amely Ferencsik János egyéniségét, művészetét idézi föl. A tavaly elhunyt világhírű magyar karmester Haydn B-dúr miséjét, Beethoven III. (Esz dúr) szimfóniáját és Liszt Szimfó- nikus költeményeit vezényli. Köztudott, hogy különösen az utóbbi évtizedekben reneszánszukat élik, rendkívül népszerűek Bach művei. Az ünnepi kínálatban a háromszáz éve született kiváló zeneszerző több műve is megtalálható. A szakemberek, a vájt fülűek is találnak csemegét a komolyzenei hanglemezújdonságok között. Ezek közé tartozik Hándel csaknem elfeledett operája, az Atlanta, amelyből most készült először a világon hanglemez-felvétel. Ugyancsak a ritkaságok közé tartozik Giovanni Paisello operájának, A sevillai borbély-nak a hanglemezfelvétele is. Most vásárolható meg Richard Wagner operája, a Parsifal is, öt lemezen. A népzene hívei is találnak kedvükre való lemezt. Négy lemezen, díszes gyűjtódobozban kapható az Észak-mezöségi magyar népzene című kiadvány. Az irodalomkedvelők figyelmét minden bizonnyal a Szerelmes versek című két lemez kelti föl, amelyben az Ének énekétől a Tétova ódáig számos gyönyörű költemény hangzik föl neves magyar elődaó- múvészek méltó tolmácsolásában. A szervezők gondoltak a legifjabb lemezbarátokra is. Elsősorban nekik készült az Egyszer volt Budán kutyavásár című lemez, amelyen Mátyás király történetei, tréfái elevenednek meg. A Hungaroton Hanglemez Hetek az elmúlt hét szombajtától október elsejéig tartanak. Ezalatt az említett és más lemezújdonságokat kedvezményes áron árusítják. Ezért is érdemes tehát betérniük a lemezboltokba azoknak a turistáknak, akik e két hét során a szomszédos Magyar Népköztársaságban járnak. SZ. J. Korunk romániai magyar rövid prózájára jellemző, hogy sikerült már kialakítania sajátos, egyedi arculatát, melynek alapjait a rangos és gazdag hagyományok képezik. Ezért is vettem kézbe örömmel az Egyszer mindenkit szólítanak - Romániai magyar elbeszélők című kétkötetes novellaantológiát, melyet az elmúlt év végén jelentetett meg a kolozsvári Dacia Könyvkiadó. A népszerű és nagy példányszámú Tanulók Könyvtára sorozat 253. és 254. köteteként kiadott gyűjtemény hatvan romá niai magyar író egy-egy novelláját tartalmazza, melyek 1919 és 1984 közt láttak napvilágot. Az antológia anyagának válogatója, az érdekes és tartalmas előszó szerzője, s a függelék - mely az egyes írókról illetve műveikről megjelent fajsúlyos kritikai kivonatokat mutat be - összeállítója Nagy Pál irodalomkritikus és -történész. Tanulmányában kimutatja, hogy bár a romániai magyar novella a II. világháború elótt is magas színvonalat ért el, mégis a nagy világégést követő immár negyven békés esztendőben vált teljesen éretté, sokszínűvé, tematikailag és stilisztikailag is nagyon változatossá. Hangsúlyozza, hogy a novellaírók mindig gyorsan és hatékonyan kívántak és kívánnak szólni az olvasóikhoz. Hitték és hiszik: szorongásokat oldanak, ha kimondják az igazat. Érdekes az is, amit a romániai magyar irodalom egészéről mond: ,,Folyóirat-központúnak (is) nevezhető irodalmunkban a műfajok jelenléte, aránya, egyik-másik írásformának az időnkénti előretörése vagy háttérbe szorulása természetszerűleg igazodik a pillanatnyi folyóiratelvárásokhoz - bár az is nyilvánvaló, hogy az adott írói alkatok miné- músége, s nemkülönben az idők fuvallata, a művészi tájékozódást érintő divatok hatása ugyancsak érzékenyen belejátszik a lapok szépirodalmi arculatának formálásába... Gazdag novellairodalmunk kibontakozását és folyamatos virágzását - úgy vélem - ez a körülmény nem kis mértékben magyarázhatja. “ Kiegészítésképpen szükségesnek érzem megjegyezni, hogy több fontos lap magas irodalmi-kulturális színvonalát a múltban olyan főszerkesztő személyiségek fémjelezték, mint Gaál Gábor (Korunk), Gáli Ernő (Korunk - új évfolyam), Kacsó Sándor (Brassói Lapok), Huszár Sándor (A hét) stb., akik maguk is jelentő- set alkottak az irodalom terén. A gyűjteménybe besorolt hatvan novella többségének témája Erdély magyar lakta vidékei, a falu, a család és a kisember élete a legkülönbözőbb helyzetekben. Novellatípusok szerint túlsúlyban van a történet-központú, anekdoti- kus írás, bár a korszerű, az elbeszélői magatartásra összpontosító, pszichologizáló kispróza sem hiányzik. Az elsó kötet a második világháború előtti novellairodalmat mutatja be, mely főleg Tamási Áron műveiben érte el csúcspontját. Persze rajta kívül több kitűnő novellaíró is volt még az akkori királyi Romániában mint Benedek Elek, Szilágyi András, Bozódi György, Szentimrei Jenő vagy Berde Mária, akiknek írásait nemcsak a jelen kötetben érdemes elolvasni. A második kötet, a háború utáni termésből való válogatás, irodalmi szempontból talán érdekesebb mint az elsó. A besorolt novellák tipológiailag már jóval változatosabbak, amit elsősorban az új írónemzedékek kísérletező kedvének köszönhetünk. Illusztrációként álljon itt csupán néhány név: Bajor Andor, Király László, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Pa- nek Zoltán, és Mózes Attila, melyek már az egyetemes magyar irodalomban is rangot vívtak ki maguknak, s ezért csak sajnálni lehet, hogy műveik a mi olvasóinkhoz csupán nagyon rendszertelenül, elvétve jutnak el. Antológiáról lévén szó, hiányolni lehet azt, hogy Nagy Pál nem ismerteti, milyen kritériumok alapján válogatta a novellákat. Tekintettel arra, hogy a gyűjtemény a Tanulók Könyvtára sorozatban jelent meg, ezek a kritériumok feltehetőleg elsősorban didaktikai jellegűek is. A szerzőnek valószínűleg nem volt célja egy reprezentatív novellaantológia megszerkesztése. Valószínűleg ezzel lehet magyarázni, hogy a kitűnő írások mellett néhány szerző másodvagy harmadrangú novellával szerepel csak. Ám ennek a problémának az elemzése már a romániai kritikusok dolga. kokesjAnos Vietnami művészek nemzetközi sikerei A vietnami építészek, képzőművészek, filmesek, fotóművészek tavaly is jelentős sikereket értek el a különféle nemzetközi seregszemléken. Négy fiatal vietnami építész - köztük két nő - elsó díjat nyert Párizsban A holnap lakása címmel meghirdetett versenyen, amelyet az UNESCO támogatásával rendeztek meg. Tervrajzokkal gazdagon illusztrált tanulmányuk, melyet Lakások egy Hanoi környéki virág- termesztő faluban címmel nyújtottak be a bíráló bizottságnak, osztatlan sikert aratott. Építés, átépítés történelmi városokban címen rendeztek nemzetközi versenyt Moszkvában a szocialista országok építőművészei számára. Ezen a pályázaton a vietnami építészek egy idősebb nemzedékhez tartozó csoportja az ötödik dijat érdemelte ki. Nemcsak az építészek, a képzőművészek is elismerésre méltó eredményeket mutatnak fel. Az NDK-ban megrendezett VII. Grafikai Versenyen Tran Khanh Chu- ong fametszetei közül három érdemelt ki díjat. A Sárkányok, a Gyümölcsöstál és a Játékfigurák emlékezetes alkotások maradnak. A kitűnő vietnami reklámgrafikus, Tran Mai harmadik díjas lett a moszkvai Béke Plakátversenyen. Lidice rózsája díjjal jutalmazták a tavalyi Karlovy Vary-i filmfesztiválon a vietnami filmeseknek A narancsszínű harang című darabját. A Dien Bien Phu-i győzelem című vietnami dokumentumfilm az Olasz Filmszövetség elismerését vívta ki. Babérokat gyűjtöttek a fotósok is. A Szovjet Nő cimű képeslap versenyén a Hazám témában készült alkotásokkal hat dijat szereztek, köztük egy elsőt is. Az UNESCO ázsiai kulturális központjának Japánban megrendezett Víz és élet című versenyéről vietnamiak nem kevesebb, mint 11 díjat vittek haza. Joseph Conrad-múzeum Ukrajnában Bejárta a világsajtót a hir, hogy Te- rakovóban, e kis ukrán városkában emlékház-múzeumot rendeztek be Joseph Conrad, angol regényíró tiszteletére. Mi köze e népszerű elbeszélőnek és főként kalandregényeiről ismert szerzőnek Ukrajnához, s főként e kis városhoz? Nos, élete és hányódtatása legalább annyira regényszerü volt, mint hazánkban is kiadott legtöbb művének a hőseié. A Szovjetunióban ugyancsak megjelent majdnem minden könyve. Népszerűségének másik oka, hogy igazi neve Józef Teodor Konrad Nalez Kor- zeniowski, s Ukrajnában született, a mostani múzeumhoz közeli Bergyi- csev nevű faluban, 1857-ben. Tulajdonképpen lengyel családból származott, de szüleit az akkori Oroszországba száműzték, minthogy részt vettek a cári uralom megdöntésére irányuló harcban. Később visszatérhetett Krakkóba (apjával és anyjával a tüdőbaj végzett), ott tanulhatott nagybátyja támogatásával, majd fölcsapott tengerésznek. Bejárta jóformán az egész világot, s élményei hatására irta első könyvét, A félvért. Korábban már felvette az angol állampolgárságot, ezért angol íróként tartják számon. De a szülőföld sem mondott le az 1924-ben elhunyt íróról, ezt tanúsítja a most felavatott emlékház-múzeum. Eredeti emléktárgyakat természetesen nehéz lett volna felmutatni - az ilyesmi egyébként is kegyes család a legtöbb helyen -, de a kort és a házi eszközöket visszavarázsolhatták a múzeumba. Maradt fenn azután néhány levél és kézirat, s ami talán a legfőbb érték: a múzeumban megtalálható Joseph Conrad különböző nyelven megjelent műveinek valamennyi elsó kiadása. (MN) ÚJ szú 4 1985. IX. 16.
