Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-09 / 186. szám, péntek

Világszínvonalú villanymotorokat gyárt a prágai ČKD elektrotechnikai üzeme. Segítsé­gükkel a gáztávve­zetékek turbóbe­rendezéseit hajtják meg. E motorok ki- fejlesztését 26 hó­napja kezdték meg, s már készítik a 25 megawatt teljesít­ményű motorokat. A képen: Jan Ka­menický mérnök (baloldalt) és Zde­nék Müller mérnök a motor elektro­mos meghajtását próbálja ki. (Petr Josek felvétele - ČTK) Látogatás a kapagyárban Előtérben a minőségi követelmények A Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat munkájáról ÚJ szú 1985. Vili. 9. A Közép-szlovákiai kerületben, Banská Bystricában is hasonló gondokkal küszködnek az építők, mint az ország bármely más ré­szében. Ez derül ki Bemard Pekár építészmérnökkel, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat igazgatójával folytatott beszélge­tésünkből. Elsősorban azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy milyen téren és miért tudnak sikereket elérni, melyek azok a té­nyezők, amelyek munkájukat hát­ráltatják, és milyen módon próbál­nak előre lépni a technológiai fe­gyelem megtartásában. Beszélge­tésünk aktualitását az adta, hogy az építőipari vállalatok általában július végét jelölték meg határidő­ül, amikorra a hosszú hideg tél okozta lemaradást pótolniuk kel­lett. • A közép-szlovákiai vállalatok általában nagyon gyorsan pótolták ezt a lemaradást, így Bemard Pé­kártól mindenekelőtt az iránt ér­deklődtünk, mennyire sikerült ez a magasépítő vállalatnál?- Nekünk mintegy 12 millió ko­ronás termeléskiesést okozott a kemény tél, ezt azonban már felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére, május 9-e előtt pótol­tuk. Ez mindenekelőtt azért volt lehetséges, mert a múltban talán még soha sem készültünk fel úgy a télre, mint az elmúlt esztendő­ben. Ezt követően az egyes párt- szervezetek és a szakszervezet jó tömegpolitikai munkával megér­tette a dolgozókkal, mennyire fon­tos a tél okozta gondok megoldá­sa, és számos rendkívüli műsza­kot iktattunk be. Ily módon több mint kilencezer munkaórát dolgoz­tunk le az első félévben az egyes szombatokon sőt vasárnap is. En­nek köszönhetően első félévi ter­vünket 105 százalékra teljesítet­tük, és terven felül 74 lakást sike­rült átadnunk. • Ez valóban figyelemreméltó siker; emellett mennyire sikerült megtartani a minőségi mutatókat? Ezenkívül mit tesz a vállalat veze­tése annak érdekében, hogy a mi­nőségi követelmény az első he­lyen szerepeljen a feladatok telje­sítése során?- Ezen a téren is állandó a ja­vulás: 1982-ben például az álta­lunk átadott lakások 88 százaléká­ban nem merültek fel hibák az átadás során, egy évvel később már a lakások 91 százalékában, az elmúlt évben pedig az általunk átadott lakás 94,1 százalékában nem merült fel kifogás. Remélem, nem tűnik öndicséretnek, ha meg­említem, hogy a vállalatok közötti minőségi versenyben az elmúlt évben az egész termelési-gazda­sági egységben a legjobbnak bi­zonyultunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek tartaléka­ink. Ott érik el a legjobb eredmé­nyeket, ahol a brigádrendszerú önelszámolás és javadalmazás szerint dolgoznak a kollektívák. Eddig 26 szocialista brigád dol­gozott így, és ez nagyjából i400 dolgozónkat érinti. Ezt azonban keveselljük, és mindent megte­szünk, hogy minél több helyen bevezessük. • Előfordul-e, hogy a jobb mi­nőségi mutatók elérése érdeké­ben szigorúbb intézkedéseket is foganatosítanak?-Természetesen. Nemcsak a vállalattervezésben, hanem az üzemben és az egyes építkezése­ken is rendszeresen folynak minő­ségi ellenőrzések. Nálunk a mű­szaki ellenőrök kérlelhetetlenek. Ha megállapítják, hogy az építés- vezető, a brigádvezető, vagy akár a termelési részleg vezetője itt-ott szemet huny bizonyos hiányossá­gok fölött, a prémium bánja. Nem ritkaság, hogy az építésvezető akár egyharmadával is kevesebb prémiumot kap, és ez legalább kétezer koronát tesz ki. • Gyakran állítják, hogy a gaz­daságosság követelménye az épí­tőknél mintha nem lenne kötelező, így van ez?- Vannak még tartalékaink ezen a téren is, még ha az utóbbi három évben jelentős előrelépés történt. Amíg 1982-ben a vállala­tunk vesztesége 32 millió korona volt, egy évvel később már csak 8,3 millió koronát tett ki a deficit, az elmúlt évet pedig már 26 milliós korona nyereséggel zártuk. Ebben az évben még jobb gazdasági eredményeket akarunk elérni. A részlegvezetők, az építésveze­tők, a művezetők és természete­sen a brigádvezetők azok, akik a legtöbbet tehetnek az anyag- és az energiamegtakarítás területén és a fegyelem javításában. Ha ellenőreink felületességet tapasz­talnak, akkor az illetékes vezetőt pénzbírsággal sújtjuk, amely akár magasabb is lehet, mint havi fize­tése. • Gyakori probléma, hogy az építőiparban a hétfői munkanap nem olyan, mint a többi...- Régi, építőipari „betegség“, hogy hétfőn általában késve ér­keznek a dolgozók a munkahely­re, ha egyáltalán bejönnek. Ben­nünket azért is érint kétszeresen, mert gyakran száz kilométer távol­ságról, saját autóbuszainkon szál­lítjuk dolgozóinkat. Persze, ha késve érkeznek, le kell dolgozniuk a hiányzó órákat, mert számukra is kötelező a Munka Törvényköny­vében előírt 42 és fél órás mun­kahét. • Köztudott, hogy önöknél is sok a megkezdett, de időben be * nem fejezett építkezés. Mit tesz­nek annak érdekében, hogy ezek száma fokozatosan csökkenjen?- Ez az építőipar krónikus be­tegsége. Ránk is vonatkozik, még akkor is, ha a jelenlegi ötéves tervidőszak során az általunk megkezdett 140 építkezés időköz­ben harminccal csökken, tehát többet fejeztünk be, mint amennyit újra elkezdtünk. Mégis kevésnek tartom, de gyakran tehetetlennek érzem magam ebben a kérdés­ben, ugyanis gyakran kénytelenek vagyunk azért elkezdeni egy új épület építését, hogy a tervben előírt mutatókat tudjuk tartani. A termelékenység fokozása ugyanis a jelenlegi követelmények mellett csak úgy lehet folyamatos, ha a már gépesített és nagy ter­melékenységű munkafolyamato­kat is állandóan végzik, s erre pedig az új építkezéseken nyílik mód. A szakipari munkák során igen megnő a kézi erővel végzett munka aránya és így csökken a termelékenység. Másfelől a be­ruházók és a felsőbb építőipari szervek is kényszerítenek, hogy új építkezésbe fogjunk, pedig nem­egyszer már a megkezdés előtt tudjuk, hogy az éppen soron lévő objektumot nem fogjuk tudni a megjelölt határidőben átadni. Különösen akkor, ha a tervdoku­mentációk sem készültek még el. A beruházó azonban fűt-fát ígér. Ez azonban rendszerint nem kö­vetkezik be, mi pedig termeléska­pacitásunkat tekintve, képtelenek vagyunk a ránk rótt feladatokat teljesíteni, és segíteni kész társak­ból bűnbakká válni. Ezután a fö­lösleges vitákat gyakran döntőbí­róság követi. • Hol van a javulás nyitja?- Egyszerű: a tervező- és az irányítószervektől nagyobb előre­látást várunk. Mégpedig azt, hogy vegyék figyelembe az építőipar meglévő kapacitását, hogy ne kelljen vállunkra venni túl nagy terhet, és a beruházási összegek ily módon ne képezzenek hosszú időre „holt“ tételt a népgazdasági mutatókban. Rugalmasabb árpoli­tikával is csökkenteni lehetne a megkezdett építkezések szá­mát. BÁTORI JÁNOS Távoli tájakon, talán még külföl­dön is, egyszerűen kapagyárként emlegetik a Strojsmalt medzevi üzemét. Matej Schmögner, az üzem emlékszobájának gondno­ka, alkalmi kísérőm, régi emlékek­re hivatkozva ezt így magyarázza.- Előbb felépítették a hámort az idetelepített bányászok és kohá­szok. Utána nyomban szőlőműve- ló eszközöket, vagyis kapákat kezdtek készíteni, mert arra volt szükség. És azóta egyre több ka­pára, földművelő eszközre van szükség. Bizony, még napjaink­ban is... Az első hámort 1366-ban Tag- nagel Illés építette. Akkor kezdték el a kapák készítését is a manu­faktúrákban. Még a múlt század­ban is húsz hámor üzemelt a váro­si rangra emelt bányásztelep kö­rül. Napjainkban már csak négy üzemel, kapákat s más kéziszer­számokat készítenek.- Keresett árucikk a kapa - folytatja magyarázatát. - Ná­lunk, de külföldön is, ahova már a felszabadulás előtt is szállítot­tunk kéziszerszámokat. Különö­sebben kínálni, propagálni ezt az árucikket nem kell. inkább a külföl­di megrendelések teljesítése okoz olykor-olykor gondot. Előttem az üzem félévi tervtelje­sítéséről szóló jelentés, mely sze­rint külföldre, a Szovjetunióba, a Német Szövetségi Köztársaság­ba és Angliába a szállítás tervét 108,5 százalékra teljesítették. Mondom is:- Ez kiváló eredmény. A jelentés további adatainak vizsgálata is csak elismerésre késztet. Főleg ezekre az adatokra érdemes odafigyelni: a dolgozók tervezett létszáma 99 százalékos- A fejszék és kalapácsok köszö­rűse. Az nagyon általános, hogy fémköszörús. Tapasztaltam már, hogy sokan nem is egészen értik, hogy mit csinál a fémköszörús. Igy viszont jól érthető... Mivel a szakma és a szakmun­ka megbecsülésének ügyéről van szó, felírom pontosan foglalkozá­sának megnevezését.- Mert úgy van, hogy én is meg­becsülöm mások munkáját - foly­tatja. - Nem állhatok tétlen a bekap­csolt gép mellett, mert miközben az áramot fogyasztja, a bányászok meg az erőműben dolgozók mun­kájára gondolok. Nem pocsékol­hatom el, amit ők megtermeltek. A műszak végére azután megmu­tatkozik az eredmény. Ennyi az egész. A műhely túlsó felében, a 2-es számú részlegen dolgozó Strömp József fémköszörúsnek, legin­kább a kapák köszörülése, meg­munkálása a napi dolga.- Őt is tavaly tüntették ki- kezdi a bemutatást Klempár Károly.- Hasonló a teljesítménye, mint az enyém. Az üzem tervteljesítésé­nek a jelentéséről pedig ő is el­mondja a véleményét.- Minden számadat valós- kezdi magyarázatát Strömp Jó­zsef. - Az is, hogy öt dolgozóval kevesebben voltunk, ami nálunk egy százalékot jelent. Ám vagyunk jónéhányan, akik megszoktuk az ilyen ütemű munkát... Számolni kezd. A helyi tájnyelv­nek németes, szlovákos számne­veit használja, kissé magában dünnyög.- Azt számolom — mondja —, hogy ebben a műhelyben mintegy hatvanan dolgozunk, a pártcso­Az üzem emlékszobájában. Matej Schmögner megmutatja a legré­gibb, szőlőmüvelő kapák mintapéldányait A szerző felvétele volt, megtakarítottak 15 262 koro­nát a kiadásokon, s megtakarítot­tak 58,7 tonna nyersanyagot, va­sat is.- Nekem is tetszik ez a jelentés - mondja kísérőm. - Azért aján­lom, hogy kérdezzük meg azokat is, akiknek a munkáját értékelve készítették. Hadd mondják el ők is a véleményüket. Indítványa nyomán a fémkö­szörűsök műhelyébe látogatunk. Klempár Károly, aki tavaly kapta meg A Vállalat Példás Dolgozója címet, havi munkatervét átlagosan számítva 120 százalékra teljesí­tette az idei év első felében is.- Pontosan írja fel a foglalkozá­som megnevezését - mondja. portnak tizenöt tagja van, és per­sze rajtuk, a kommunistákon kívül még legalább huszonhárom, hu­szonöt dolgozó sorolható azok kö­zé, akik rendszeresen túlteljesítik a tervezett feladatokat.- Jól számol - jegyzi meg mun­katársa. - Jó a számítás menete is, mert, ugye, az természetes, hogy aki kommunista, nem agitál­hatna, nem magyarázhatná a párt politikáját, ha maga nem mutatna példát a munkában. Kísérőm hozzáfűzi:- Ez nincs a jelentésben, de bele kell érteni. Mindkét fémköszörús helyesel:- így kell érteni. HAJDÚ ANDRÁS Behozták a lemaradást (ČSTK) - A szlovákiai építőipari dolgozók az idei első félévben tel­jesítették a koncentrált beruházá­sokkal kapcsolatos állami tervfela­datokat. Az idén több mint négy- milliárd korona értékben végeznek építőipari munkákat, ebből Prágá­ra 300 millió, az Észak-csehorszá- gi kerületre 137 millió, Bratislavára pedig 3585 millió korona értékű munka jut. Sajnos nem készültek fel elég­gé a januári és a februári kemény fagyokra, s ez főleg Bratislavában nyilvánult meg, ahol a kiesés csaknem 128 millió korona volt. Ezt azonban június végéig telje­sen sikerült pótolni. A csehországi beruházások esetében a lemara­dás kisebb volt. Az Észak-cseh­országi kerületben már március végéig, Prágában pedig április vé­géig pótolták. A második félévben főleg az idén átadandó beruházá­sokra kell összpontosítani a figyel­met. Ezek közé tartozik a Chomu­tovi Járási Egészségügyi Intézet onkológiai osztálya, a mosti szín­ház, a bulovkai kórház nőgyógyá­szati és szülészeti részlegének új épülete, a Barrandovból kivezető út, és a prágai Szlovák Kultúra Háza.

Next

/
Thumbnails
Contents