Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-01 / 179. szám, csütörtök

Nem elég csak védeni a vizek tisztaságát MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLETBEN Tegyük mindjárt hozzá, az sem elegendő, ha a folyók szennyezőit megbüntetjük. Sajnos, egyes vál­lalatoknál még mindig úgy gondol­kodnak, elegendő, ha rendszere­sen nagy összegeket fizetnek az államnak a vizek rendszeres szennyezéséért. így gondolkodik a zvoleni Bučina is, amely kivételt kapott arra vonatkozóan, hogy a termelésben keletkezett szenny­vizet a Slatina folyóba vezetheti. A Bučinának adott engedély 1981-ig volt érvényes. Addig fel kellett volna építeniük azt a beren­dezést, amely a vállalatnál kelet­kezteti szennyvizet a városi tisztí­tóállomásba vezette volna. - Négy év elteltével sem tettek eleget en­nek és igy 460 ezer korona bírsá­got fizettek. Ezenkívül a Bučina évente a Slatina és a közeli Ga- ram szennyezéséért több mint 2 millió koronát fizet - mondotta Ervin Poljak, a Szlovákiai Vizgaz-* dálkodási Felügyelőség Banská Bystrica-i vezetője. Csakhogy a Garam mentén több ilyen vállalat van, mint a Buči­na. És igy a több mint 300 km-es folyamszakasz Dubovától egé­szen Žarnovicáig állandóan szennyezett. A vízben nincsen élet és nem tanácsos a folyóban megfürdeni. A Közép-szlovákiai kerület déli részében további szennyezett folyók is vannak- a Sajó, a Rima és az Ipoly. A Rimaszombati (Rimavská Sobo­ta), a Losonci (Lučenec), Nagy­kürtösi (Veľký Krtiš) és Zvoleni járás patakjairól már nem is be­szélünk. Sajnos, az utóbbi időben a mezőgazdaság is erősen szeny- nyezi a folyókat. A nagykürtösi járásban - tudtuk meg Mária Pupákovától, a Garami Folyamkezelőség munkatársától- vannak olyan községek is, ahol az emésztőgödrök tartalma és a műtrágyák kiadós esőzések után a kutak vizébe is bekerültek. Természetesen csak azokba, amelyeket az állatok itatására használnak. A Zvoleni járásban a Neresnica patakot a Dobrá Ni- va-i Efsz szennyezi. A Losonci járásban a Kriváň patak szenny­vízcsatornához hasonlítható, ami­ért mindenekelőtt a helyi húsüzem felelős. A kerületben még nagyon sok az ezekhez hasonló holt víz. A szennyezés okai? Néhány esetben hanyagságról van szó. Természetesen nem állíthatjuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók szándékosan szennyezik a folyó­kat, hiszen nekik is érdekük, hogy a mezőkön, réteken, legelőkön Ú J SZÚ 5 ' 1985. VIII. 1. A kamenicei Strojmetal válla­latnál már 1970 óta céltudato­san korszerűsítik a termelést. Hozzáfogtak szociális, kulturá­lis és sportlétesítmények épí­téséhez és a meglevők átalakí­tásához is, hogy az alkalma­zottak számára jó munkafelté­teleket teremtsenek. Ma a Strojmetalnál világszínvona­lú termelőberendezések üze­melnek. Ennek köszönhetően a vállalat évente megtakarítja hat dolgozó munkáját, 5-6 ton­na vasat, 20 tonna színesfé­met és mintegy 4 terajoule energiát. A képen: František Zeman egy automata gép üze­melését ellenőrzir . (Petr Josek felvétele - ČTK) tiszta legyen a patakok vize. Sok­szor azonban tehetetlenek és ta­nácstalanok. Sok gondot okoz az állatte­nyésztésben a folyékony trágya. Tudjuk, hogy a kollektivizálás idő­szakában az állatállományt sok­szor gyorsan átépített istállókban vagy más objektumokban össz­pontosították. Később az új istál­lókban bevezették a rostélyos rendszert. A tervezőknek azonban a mai napig nem sikerült megolda­niuk valamennyi problémát, az is­tállók melletti tartályok hamar megtelnek és a trágyalé nem rak­tározható ott a végtelenségig. Nem is szállítható bármikor a föl­dekre. Mi a megoldás? A drága, behozott centrifugák nem váltak be. A Liptovský Mikuláš-i Állami Gazdaságban már több mint 30 millió koronát költöttek erre, de nyolc év után kénytelenek lesznek a berendezést üzemen kívül he­lyezni, mivel a hulladékanyag ve­szélyezteti a Liptovská Mara-i üdülőközpont vízellátását. Hason­ló gondok vannak a nagykürtösi járásban a nagycsalomiai (Calo- mija) hizlaldában is. A mezőgazdasági dolgozók joggal méltatlankodnak, hogy túl­ságosan sok az ellenőr, akik azon­nal megbüntetik a szennyezőket, de eddig még senki sem nyújtott hatékony segítséget az állatte­nyésztőknek. A büntetések nem oldanak meg semmit. Hogy ho­gyan előzhető meg a szennyezés, azon el kellene gondolkodniuk a kutatóintézeteknek, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­tériumnak, de az Erdő- és Vízgaz­dálkodási Minisztérium munkatár­sainak is. Nekik kellene kutatási feladatokkal megbízniuk a kuta­tókat. Több gondot kellene fordítaniuk erre a kérdésre a járási mezőgaz­dasági igazgatóságoknak, de az efsz-eknek és állami gazdaságok­nak is. A Banská Bystrica-i járás­ban egyelőre egyetlen szövetke­zetnek - Selceben - van vízgaz­dálkodási szakembere. Ján Kosti- viarnak, a „vizesnek“ kellő tekin­télye van ebben a szövetkezet­ben, gondosan ellenőrzi a trágya- lerakatokat és a műtrágyák alkal­mazását. Ha megállapítja, hogy valaki trágyalét, vagy vegyszer­maradékot öntött ki oda, ahol tilos, 500 koronás bírságot javasol. A bűnösök pedig hiába tiltakoz­nak. Az efsz vezetői adnak Ján Kostiviar szakvéleményére. Jó lenne, ha ugyanilyen elvsze- rűen járnának el az államigazgatá­si szervek is. A vízgazdálkodási felügyelőség munkatársainak nin­csenek jó tapasztalatai. Főleg ami a szabálysértők személyes fele- lösségrevonását illeti. A vállalatok vezetői szó nélkül kifizetik a bírsá­gokat, hiszen a pénzt tulajdonkép­pen az állam pénztárából merítik. Amikor azonban saját zsebükből kellene fizetniük, azonnal kapcso­latost keresnek a járáson...- Igen, igy van ez - mondotta Ervin Poljak. - Sok esetben ered­ménytelenül javaslunk névre szóló büntetést. A felelős tiltakozik és a járási nemzeti bizottság gyakran csökkenti a kiszabott bírság összegét. Furcsa ez a gyakorlat. Igaz ugyanakkor, hogy maguk a bírságok nem oldják meg a problémákat. Az irányító szer­veknek, a minisztériumoktól kezd­ve a kerületi és járási szerveken keresztül céltudatosabban kellene irányítaniuk a beruházásokat. Si­lógödröket, szilárd alapú trágyale- rakatokat kell építeni, ez utóbbiak hányada a Közép-szlovákiai kerü­letben egyelőre csak 20 százalék. A döntő szó azonban a központi szervek szakembereié. A trágyalé problémáját haladéktalanul meg kell oldani. BÁTORI JÁNOS Lassan járj, tovább érsz! Figyelmeztető statisztikai adatok A közúti balesetek féléves statiszti­kája szomorú, elgondolkodtató adato­kat tartalmaz. Sokan vesztették életü­ket és sérültek meg az utakon. Szlová­kiában hat hónap alatt 11 729 közleke­dési baleset volt, ezek során 169 sze­mély vesztette életét, 733 súlyosan, 2437 könnyebben megsebesült. A ke­letkezett kár értéke eléri az 55 millió koronát. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 1497-el több baleset tör­tént, és bár a halálos áldozatok és a súlyosan sérültek száma némileg csökkent, a helyzet továbbra is kedve­zőtlen. A közömbösség, figyelmetlen­ség és hanyagság óriási károkat okoz - az anyagi javakban, de az emberek életében és egészségében is. A balesetek fő okai hosszú idő óta azonosak. A helytelen vezetés 5090 balesetet okozott, ami 803-mal több, mint az előző évben. A megengedett sebesség túllépése szerepet játszott 2888 balesetnél, ezek 53 ember életét oltották ki. Szomorú, hogy ezeknél 364 esetben ittasságot állapítottak meg. Az okok sorrendjében további helyen az előnyszabály figyelmen kívül hagyása szerepel. Felfigyeltető, hogy a balese­tek közül 8599 a községek területén és 3130 kívülük következett be. Azt is meg kell állapítanunk, hogy a legtöbb karambol a száraz utakon, jó látási viszonyok közepette történik. Az autó­pályákon 42 baleset volt, egy sem ‘ követelt emberéletet. A legtöbb balesetet maguk a gépko­csivezetők okozzák, 6811-et a sze­mélygépkocsik, 2101 -et a tehergépko­csik és 484-et az autóbuszok vezetői. A balesetek veszélyességét illetően a legrosszabb a helyzet a Nyugat­szlovákiai kerületben, ahol minden 55. balesetnél életét veszti egy ember. A Kelet-szlovákiai kerületben 68, a Kö­zép-szlovákiaiban 78, Bratislavában 99 ez az arány. Nálunk sokkal kedve­zőtlenebb ez a mutató, mint Cseh­országban, ahol minden 106. baleset követel emberéletet. A közlekedés biztonságát nagymér­tékben veszélyezteti a szeszes italok fogyasztása. Az értékelt időszakban a balesetek előidézői 964 esetben fo­gyasztottak alkoholt. A legtöbb ilyen eset - 235 - a Közép-szlovákiai kerü­letben volt. Igaz ugyan, hogy az ilyen esetek száma enyhén csökken, de to­vábbra is érvényes: a gépkocsiveze­tőknek felelősségteljesebben kellene viszonyulniuk embertársaikhoz és ön­magukhoz is. Nem hagyhatjuk említés nélkül a gyalogosok okozta baleseteket sem. Hat hónap alatt 711 balesetet idéztek elő, s ezek során 30 személy vesztette életét. 147 esetben a gyalogosok véré­ben alkoholt mutattak ki. Az ilyen bal­esetek veszélyességét fokozta, hogy több mint 46 százalékukat gyerekek idézték elő. A leggyakrabban azáltal, hogy a gyalogjáróról váratlanul az út­testre lépnek, nem néznek körül az átkelőhelyeken, nem mérik fel helye­sen a helyzetet. A megengedett sebesség túllépése, bármennyire is sietünk, nem fizetődik ki. Ezt sok balesetet túlélő gépkocsive­zető is tanúsíthatja. Elrettentésként megemlítünk egy súlyos balesetet, amely a Žilinai járásban történt. A 43 éves Jozef G. az egyik kanyarban nem csökkentette a sebességéi, és össze­ütközött egy szembe jövő tehergépko­csival. A személygépkocsi vezetője és utasai - felesége és két gyermeke - a helyszínen meghalt. Nem hiába tartja a közmondás, lassan járj, tovább érsz. Fölösleges saját életünket koc­káztatni és a közúti forgalom többi résztvevőjét is veszélyeztetni. M. H. Várják a vendégeket Jobb ellátás • Új lehetőség a sátorlakók számára A Komáromi (Komárno) járás azonkívül, hogy jelentős szerepe van a mezőgazdasági termelés­ben, sok turistát is vonz. Ennek egyik magyarázata, hogy területén számos termálforrás van, száraz és meleg övezetben fekszik, az évi átlaghőmérséklet 10 fok. Eze­ket a természeti feltételeket ki is kell használni. A járás vezető szerveinek az idegenforgalmi kor­mánybizottság segítségével több színvonalas üdülőközpontot sike­rült létesíteniük. Üzemeltetésükről példásan gondoskodnak. Termé­szetesen ahhoz, hogy a nyaralók jól érezzék magukat, jó ellátásra, ízletes ételekre, elegendő üdítő­italra, kulturált környzetre és tisz­taságra is szükség van. A járás legfontosabb üdülőköz­pontja Pat (Patince), de sokan megfordulnak a komáromi ter­málfürdőben, Kolárovóban, Órs- újfalun (Nová Stráž), Csallóköz- • aranyoson (Zlatná na Ostrove), Dunaradványon (Radvaň), Mar- celházán (Marcelova) és másutt is. Viliam Bolőval, a járási nemzeti bizottság alelnökével beszélget­tünk arról, hogyan készültek fel az idei nyári idényre.- Mint minden évben, most is jó előre megkezdtük az elókészüle­kifogásolták, rengeteg volt a pa­nasz. Végre sikerült üzembe he­lyezni egy új gépsort, és ma már itt is olyan kenyeret tudnak készíteni, amilyen ellen nem lehet kifogás, örülünk annak is, hogy járásunk élelmiszer-ellátása is megfelelő, csak tejtermékből mutatkozik hi­ány. Nincs tejgyárunk, a szomszé­dos járásokra vagyunk utalva. Elő­reláthatóan, sajnos, a sörellátás sem lesz zavartalan. Milyen is a helyzet az üdülőköz­pontokban, arról Paton győződ­tünk meg. A Komáromtól tizen­nyolc kilométerre fekvő fürdő ter­málforrása 26 fokos vizet ont. A forrás körüli iszapot állítólag már a negyedik században is gyógyí­tásra használták. A mai harminc hektáros fürdőtelepen három me­dencét és két kis tavat tölt meg a forrás vize. A fürdőhöz több sportlétesítmény és szórakoztató létesítmény tartozik. A Kollár Zol­tán által vezetett központ elszállá­solási és étkezési lehetőségeket is nyújt a vendégeknek. Több üzemi üdülő található területén. A ven­déglátó létesítményeket a komáromi Jednota üzemelteti. A járási idegenforgalmi igazga­tóság a nyári idényben 220 szál­láshellyel rendelkezik. Az idén si­A minigolfpálya a hűvösebb napokban is jó szórakozási lehetőséget nyújt (A szerző felvétele) teket - mondotta. - A járási ide­genforgalmi igazgatóság gondolt arra, hogy elegendő élelmiszer, üdítőital legyen az üzletekben, íz­letes ételekkel fogadják a betérő­ket a vendéglők. A közelmúltban sikerült megoldanunk a kenyérel­látást, amely évek óta sok gondot okozott nekünk. Járásunkban a legjobb kenyeret kétségtelenül az ekeli (Okoličná) pékségben sü­tik, ez azonban olyan kis üzem, hogy a járás ellátásában nem ját­szik szerepet. A Nyugat-szlovákiai Sütőipari Vállalat komáromi üze­mének a kenyérgyáron kívül ki­sebb péksége van Aranyoson (Zlatná), Nemesócsán (Zemians­ka Olča) és Perbetén (Pribeta). Ezek a kisebb pékségek már évek óta kiváló kenyeret és péksüte­ményt sütnek. Gondot okozott vi­szont a komáromi kenyérgyár, amely gyakorlatilag a járás felét látja el. Kenyerüket nagyon sokan Több óvodára és bölcsődére lenne szükség Az óvodai és bölcsődei hálózat bővítésének a Rimaszombati (Ri­mavská Sobota) járásban is több formája van. Változatlanul sok óvoda és bölcsőde épül a komplex lakásépítés keretében, ugyanak­kor mind gyakrabban folyamodnak a járás falvaiban és városaiban a takarékosabb, Z-akció kereté­ben történő építési formához, esetleg az üresen tátongó iskolák, vagy más létesítmények kis költ­séggel való átépítéséhez. Az óvodai kapacitás látványo­san bővült az utóbbi öt esztendő­ben, hiszen amíg az 1980/81-es tanévben 98 óvodában 4284 gyer­mekről gondoskodtak, a legutóbbi iskolai évben az óvodák száma száztízre emelkedett. Mindemel­lett még ma is jelentős az óvodák és bölcsődék túlterheltsége. A legutóbbi időszakban különö­sen örvendetes az üzemi óvodák, bölcsődék sz'ámának gyarapodá­sa. Korábban csak a hnúštai Vegyiművek és a rimaszombati Törzstenyésztó Állami Gazdaság rendelkezett saját óvodával, nap­jainkban viszont már kilenc mun­kahely. Az elmúlt évben Rimaszombat Akasztó-hegyi lakótelepén egy 60 férőhelyes óvodát adtak át rendel­tetésének, s az idén tervezik az új bölcsőde és óvoda átadását a Győzelem utcában, valamint ša- fárikovóban is. A járási székhelyen újabb két óvoda és bölcsőde épí­tését kezdték meg, s hasonló be­ruházások vannak folyamatban Hnúštában, Kružnóban, Orávká- ban os Balogfalván (Blhovce). Szükség is van a gyorsított fej­lesztésre, hiszen jelenleg a 3-5 éves gyerekeknek csak 83,8 szá­zaléka részesül iskolai előképzés­ben, ami jóval a kerületi átlag alatt van.-h. a­került új sátortáborhelyet átadniuk, amelyet elsősorban a fiatalok használnak ki — összesen száz sátor állítható fel a területén. Nem feledkeztek meg a vendégek kul­turális igényeiről sem. Több népi együttes és zenekar szórakoztatja a nyaralókat. Rendszeresen filme­ket vetítenek, hajókirándulásokat szerveznek. Az étkeztetésről főleg a Jednota két üzemegysége gondoskodik. A harmadik árkategóriába tartozó Thermál vendéglőbe egyszerre kétszáz vendéget fogadhatnak, a Prameň önkiszolgáló étteremben pedig naponta 1200 adag kész­ételt és számos más finom fala­tot adnak el.- Az idén elegendő üdítőitalunk és élelmiszerünk van - mondotta Messinger Sándor, a Thermál ve­zetője. - Rendszeresen kapunk húst és más alapanyagot, igy a legnagyobb forgalom idejében is ki tudjuk elégíteni az igényeket. Jól felkészültünk a nyárra, kifes­tettük helyiségeinket, bárpultot ál­lítottunk fel és gondoskodunk a rendről, a tisztaságról. Egyedüli gondunk a munkaerőhiány; ez bi­zony befolyásolja szolgáltatásaink minőségét. Egyelőre szükség­megoldásként hosszabbított mű­szakokban dolgozunk. A Prameň vendéglőben rend­szerint nagy a forgalom - gazdag a kínálat, gyors a kiszolgálás. Igaz, ottjártunkkor a szokásosnál kevesebben voltak ott, de szolgál­tatásaiban nem találtunk semmi kivetni valót. Tóth Géza, a ven­déglő vezetőjének helyettese is arról számolhatott be, hogy az idényre jól felkészültek: - Elegen­dő húst, zöldséget, tejterméket ka­punk, üdítőkből megfelelő készle­tekkel rendelkezünk, így remélem nem lesz fennakadás a nyár folya­mán. Viszont sajnálattal kell meg­állapítanom, hogy a sörszállitmá- nyok rendszertelenek, és ha ez igy lesz egész nyáron, sokát kell majd emiatt bosszankodnunk. JOZEF SLUKA

Next

/
Thumbnails
Contents