Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-30 / 204. szám, péntek

A szocialista közösség egységéért A szocialista országok egysé­gének megszilárdítása a társadal­mi élet internacionalizálásának természetes módja, ami a szocia­lista társadalmi rend lényegéből, a politikai rendszerek, az ideológia és a szocialista, valamint kommu­nista építés történelmi céljainak azonosságából ered. Az uralkodó marxista-leninista pártok kifejezik a munkásosztály és az összes dolgozók érdekeit. Tervszerűen irányítják ezt a folyamatot azzal a céllal, hogy megszilárdítsák a szocializmus nemzeti és nem­zetközi pozícióját. Ennek eredmé­nyeként optimális feltételek alakul­nak ki az internacionalizáláshoz, ami törvényszerűen ahhoz vezet, hogy a szocialista közösség or­szágai és népei között egyre szo­rosabb a kapcsolat és az egység. Ez a folyamat a marxizmus-leni- nizmus alapelvein, az egyenjogú­ság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás respektálásán, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyös­ség, az elvtársi segítség és az internacionalista szolidaritás elvén alapszik. A szocializmus igy kap­csolja össze a nemzeti elszigetelt­ség kiküszöbölésének objektív irányzatát a társadalmi élet vala­mennyi oldalának internacionali- zálásával. Az együttműködés dinamikus fejlődése Napjaink gyakorlata azt bizo­nyítja, hogy a testvéri országok együttműködése a történelemben egyedülálló módon fejlődik. Gya­korlatilag áthatja a társadalmi élet valamennyi területét. Ahhoz vezet, hogy egyre szorosabb kapcsolat alakul ki gazdaságaik között, kö­zös erőfeszítéseket tesznek kül­politikai tevékenységük hatékony­ságának növelésére, minden egyes szocialista állam pozíciójá­nak megszilárdítására és külpoliti­kájának aktivizálására. Az állami szinten és pártvonalon kifejtett együttműködéssel párhuzamosan az élet minden területén kapcsola­tok alakulnak ki és mélyülnek el, a dolgozó kollektívák kölcsönösen megismerik egymást, ami meg­győzően kifejezi a kapcsolatok új minőségét. Nem állíthatjuk egyértelműen, hogy a szocialista országok egy­ségének elmélyítése során már nincs mit tökéletesítenünk. A szo­cialista közösség egysége ugyan­is nem statikus, adott, változtatha­tatlan állapot. A szocialista orszá­gok együttműködésének távlati, dialektikusán feltételezett folya­matának komplexumáról van szó, amely a társadalmi tevékenység legkülönbözőbb területein megy végbe. A szocialista országok egységének a történelem egy-egy szakaszában eltérő jellege van és különböző formákban nyilvánul meg. Megnyilvánulásának minő­sége a világszocializmus általános fejlettségi fokától és azoknak a fel­adatoknak a jellegétől függ, ame­lyeket a bel- és külpolitikai fejlődés szempontjából teljesít. Ezért a szocialista országok egysége nem nyilvánulhat meg az egyes fejlődési szakaszokban azonosan. Ezeknek a feladatoknak a megol­dása megköveteli, hogy reálisan értékeljük a szocialista országok helyzetét az egész közösség ke­retében, eltérő gazdasági és szo­ciális színvonaluk, a különböző forradalmi hagyományok és politi­kai tapasztalatok szempontjából. A világszocializmus fejlődésé­nek egész eddigi gyakorlata azt bizonyítja, hogy a szocialista or­szágok egységének kialakulása és elmélyülése nem megy végbe egy adott séma szerint. A társada­lom új társadalmi-gazdasági és politikai struktúrája megteremti az objektív feltételeket a szocialista országok valódi egységéhez. Ezek a feltételek azonban nem érvényesülnek automatikusan. Nagyon sok függ a marxista-leni­nista pártok azon képességétől, hogy meg tudják-e védeni az egy­séget, meg tudják-e oldani idejé­ben és konstruktívan a felmerülő problémákat, figyelembe tudják-e venni a közös internacionalista fel­adatokat és részt tudnak-e venni ezek teljesítésében. Kulcsfontosságú jelentősége van mindenekelőtt a nemzeti és internacionalista érdekek egysége alapelve érvényesítésének. A kö­zöseken kívül minden szocialista országnak egyedi, specifikus fela­datai és érdekei is vannak, ame- lyektet a világban betöltött szere­pük, a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolataik, saját hagyo­mányaik és történelmi tapasztala­taik, valamint területi sajátossága­ik határoznak meg. Ezért hiba len­ne, ha egyszerűen egyenlőségje­let tennénk az ország nemzeti ér­dekei és nemzetközi érdekei közé. A kérdésnek az ilyen, nem dialek­tikus értelmezése alapul szolgál­hatna a nemzeti egoizmus igazo­lásához, ami viszont megkárosítja a testvérországok internacionalis­ta érdekeit. A nemzeti érdekek megvalósításának internacionalis­ta jellege van abban az esetben, ha a saját szükségletek fejleszté­sének folyamatában figyelembe veszik más szocialista országok szükségleteit is. Ilyenkor a nemze­ti feladatok megvalósítása tükrö­ződik abban a hozzájárulásban is, amellyel az egyes országok előse­gítik a közös, egységes fellépés kidolgozását a szocialista közös­ség belső és külső feladatainak megoldása során. A nemzeti fel­adatok megoldása megbonthatat- lanul összefügg az összes szocia­lista ország közös feladatainak megoldásával. Az érdekek sokrétűsége objek- tiven megköveteli, hogy a közös nemzetközi feladatokat egybe­hangolják minden egyes ország konkrét nemzeti feltételeivel. így például a gazdasági fejlődés szint­je kiegyenlítésének közös feladata megköveteli, hogy a fejlettebb or­szágok segítséget nyújtsanak, és a kevésbé fejlett országok hatéko­nyan ki is használják ezt a segít­séget. Hasonló a helyzet a test­vérországok másik internaciona­lista feladatának megoldása során és ez a feladat - a szocialista közösség megvédése az imperia­lista agresszióval szemben. Az egyes országoknak ebben az esetben is különböző lehetőségeik vannak, mivel katonai és gazda­ÚJ SZÚ 1985. VIII. 30. Naponta mintegy 140 valódi ízletes házikenyeret süt Ladislav Šarina pék­mester a Klatova Nová Ves-I (Topoľčanyl Járás) Hnb üzemegységében. A pékséget eredeti, korabeli felszerelésével újították lel. A képen: Ladislav Šarina (Amand Absolon felvétele - ČSTK) sági erejük sem egyforma. Ugyan­akkor azonban hozzájárulásuknak a szocialista közösség katonai erejének megszilárdításához meg kell felelnie a szocializmus védel­me internacionalista szükséglete­inek. A nemzeti és az internacionalista érdekek egysége A tapasztalatok szerint a szo­cialista országok eltérő nézeteket vallhatnak a társadalmi feladatok megoldásáról. A nézetek különbö­zősége azonban - amennyiben ez nem lépi túl az új típusú viszonyok normáinak határát, - végered­ményben a kölcsönös megértés el­mélyítéséhez és az önkéntes egy­ség kialakításához vezet. A lénye­ges az, hogy a testvéri szocialista országok pártjai szélesebb össze­függéseikben, globálisan értelme­zik a kérdéseket, a marxizmus-le- ninizmus és a szocialista interna­cionalizmus egységes platformjá­ból induljanak ki. Ezért a történel­mi nemzeti érdekek teljességük­ben azonosak az egész szocialis­ta közösség internacionalista ér­dekeivel. A szocialista közösség országai egységének megszilárdítását más körülmények is befolyásolják. Az egységet nemcsak a belpolitikai feladatok megoldása és saját együttműködésük fejlesztése ré­vén érik el, hanem a szocialistael­lenes erők elleni harcban is. Az imperializmus kísérletei a szocialista országok egységé­nek aláásására napjainkban külö­nösen erősek. A nyugati agresszív körök céljaik elérése érdekében az utóbbi időben arra törekednek, hogy nemzetközi viszonylatban egyesítsék erőiket. Integrálják propaganda-, politikai, gazdasági és katonai erejüket és koordinálni próbálják a szocialista országok ellen kifejtett nemzetközi tevé­kenységüket. A világkapitalizmus­nak a szocializmus elleni intézke­dései egyre komplexebbek. Az imperializmus nem mondott le és a jövőben sem mond le arról a céljáról, hogy megbontsa a szo­cialista országok egységét és a szocializmust, mint társadalmi rendszert elpusztítsa. Ezért, amint Lenin is megállapította, minél több győzelmet aratunk, a tőkés ki- zsákmányolók annál jobban meg­tanulják, hogyan egyesülhetnek és annál határozottabb támadáso­kat hajtanak végre. Az ilyen realitások szemszögé­ből előtérbe kerül a szocialista országoknak az osztályellenség ellen megvalósított egységes, egybehangolt fellépése, szigorú kritériumainak kérdése. Ezzel összefüggésben az uralkodó pár­tok tevékenységében következe­tesen érvényesíteni kell Lenin ta­nítását. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista országok szoros egy­sége szükségszerű az imperializ­mus hatalmas frontja elleni küzde­lemben. Hangsúlyozta, hogy min­den kísérlet az egység megbontá­sára elfogadhatatlan jelenség és a nemzetközi imperializmus elleni harc érdekeinek elárulását jelenti. Ebből az következik, hogy a szocialista közösség országai csakis gazdasági, politikai és ka­tonai egységben küzdhetnek eredményesen az imperializmus ellen. Ez állandó feladatot jelent a következő időszakban is. A szo­cializmus fejlődésére vonatkozó lenini elméletből s a szocialista közösség léte mai nemzetközi fel­tételeinek jellegéből következik. Addig, amig az imperializmus részéről reális veszély fenyegeti a szocializmust, amíg az imperia­lizmus fokozni próbálja a nemzet­közi feszültséget, és fennáll a vi­lágszocializmus elleni fegyveres támadás lehetősége, a szocialista országok elsőrendű feladata a gazdasági, politikai és katonai egység további szilárdítása. Ezen a téren az imperialista katonai tömbök feloszlatásáig döntő sze­repe lesz a Varsói Szerződésnek. A Varsói Szerződés meghosszab­bítására vonatkozó egyértelmű döntés újabb jelentős hozzájáru­lást jelent a testvéri országok egy­ségének megerősítéséhez. JOZEF DOLNÍK, az SZLKP KB előadója Jól felkészültek a következő tervidőszakra Nagyobb teret kapnak az új búzafajták A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási aratási értekezlet résztvevői Csehszlovákia Kom­munista Pártja közelgő XVII. kongresszusát köszöntve bejelen­tették, hogy a 7. ötéves tervidő­szakban a sűrűn vetett gabonafé­lék termelésének a tervét nem­csak becsülettel teljesítették, ha­nem 36 673 tonnával túlteljesítet­ték. ígéretet tettek, hogy mindent megtesznek a szemes kukorica lehető legkisebb veszteséggel va­ló betakarítása érdekében, hogy a szemesek termelési tervét telje­síthessék. Ebben a járásban a gabona­programot a mezőgazdasági válla­latok nagyon sikeresen valósítják meg. Amint az értekezleten is el­hangzott, a búza átlagos hektár­hozama az idén 7,20 tonna volt. a jó hozzáállást emlegette. A já­rásban egyetlen mezőgazdasági vállalat sincs, amely ne teljesítette volna túl gabonatermelési tervét. A szalmát is idejében összehord- ták a tarlóról.és a tarlókeverékeket is gyorsan elvetették. Véleménye szerint a földművesek alaposan felkészültek a 8. ötéves tervidő­szak feladatainak teljesítésére. A tudomány és technika vívmá­nyait érvényesítik a gyakorlatban. Nagy figyelmet fordítanak például a legmegfelelőbb búzafajták kivá­lasztására. Adjanak nagy hozamot azokban a körzetekben, ahol ked­vezőek a feltételek. Dr. Bartalos Menyhért, a Pieš- t’anyi Növénytermesztési Kutatóin­tézet sósszigeti (Solary) állomásá­nak fónemesítóje is nagy tartalé­kokat látott a nagyobb termőké­Magyarics Vince elvtárs, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság vezető titkára átveszi a dús kalászokból font arató koszorút. Gyökeres György felvétele Hat mezőgazdasági vállalat: a Nagymegyeri (Čalovo) Efsz, a Légi (Lehnice) Efsz, a Felbári (Horný Bar) Efsz, a Lúcsi (Lúč na Ostrove) Efsz, a Nyékvárkonyi (Vrakúň) Efsz és az Uszori (Kve- toslavov) Magtermesztő Állami Gazdaság nyolc tonna búzát taka­rított be hektáronként. Héttonás hektárhozamot tizennyolc mező- gazdasági vállalatnál értek el. Az árpa is bő termést adott. A Légi Efsz-ben 7,28 tonnát takarítottak be hektáronként. Az eredmények azt bizonyítják, hogy ma már tava­szi árpából is hat-hét tonnát lehet termelni hektáronként. Az értekezlet után kisebb kerek- asztal-beszélgetés keretében nyilatkozott néhány vezető a nagy hozamok elérésének titkáról. Ma- gyarics Vince elvtárs, a dunaszer­dahelyi járási pártbizottság vezető titkára nagy jelentőségűnek tartot­ta a munka- és a technológiai fegyelem megtartását. Az embe­rek igazán jó gazda módjára vé­gezték a talajelőkészítési, növény- védelmi és más munkákat, kevés veszteséggel takarították be a ter­mést. Létrejött az az akcióegység, amely minden földművest jó mun­kára ösztönöz. Öllé Gyula, a járási pártbizott­ság titkára részletesen elemezve a mezőgazdasági vállalatok mun­káját a színvonalas irányítás és a rugalmas szervezés kedvező hatását bizonyította. Alig tizenöt nap alatt befejezték az aratást a betakarító csoportok. A kombáj- nosok jól karbantartott gépeiken a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtották. Nagy segítségükre vol­tak a Kroméŕíži járásból érkezett kombájnosok is, akik 900 hektárról aratták le a termést. A hazai kom­bájnosok közül a jól szervezett és irányított szocialista munkaver­senyben Almási Albin és Jozef Oravec, a Vásárúti (Trhové Mýto) Efsz SZK-6-os kombájnjával dol­gozó párosa került az elsó helyre. Dezider Navrátil és Bazso Ferenc a Hegyétei (Kútniky) Efsz kombáj- nosa E-516-os típusú gépével ke­rült az első helyre a hasonló beso­rolású gépek közül. Bartos Andor, a járási mező­gazdasági igazgatóság igazgatója pességű búzafajták elterjesztésé­ben. A Danubia hektárhozama 8,2 tonna volt. Más búzafajtákhoz vi­szonyítva 1,3 tonnával termett többet ugyanolyan összetételű és tápanyagtartalmú földben. Előnye, hogy szalmaszilárd. Nagy remé­nyeket fűz az Ágra búzához is, amelyet nemrégen ismertek el. Jól tűri a szárazabb talajokat. A járás mezőgazdasági vállalatai tehát teljesítették termelési és el­adási terveiket és adósság nélkül lépnek át az új tervidőszakba. To­vábbi számos nyilatkozat azt bizo­nyítja, hogy a hektárhozamok nö­velésére még nagy lehetőségeik vannak. Ezért határoztak úgy, hogy a jó tapasztalatokat minden mezőgazdasági vállalatban meg­honosítják. Hasonló feltételek kö­zött ne legyenek túl nagy eltérések a terméseredményekben. Ez a tö­rekvés már eddig is lényegesen hozzájárult a magas átlagos terme­lési szint eléréséhez. A jövőben szorosabbra fűzve az együttműkö­dést, még feljebb akarják emelni a mércét. A gabonaprogram teljesítésébe szorosan bekapcsolták a Mező­gazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi üzemé­nek dolgozóit is. Célul tűzték ki, hogy minden feltételt megteremte­nek a tárolással járó veszteségek csökkentésére. Tóth József, az üzem igazgatója bejelentette, hogy a mezőgazdasági vállalatok számára tanácsadó szolgálatot lé­tesítettek. Nem engedik meg, hogy tárolás közben esetleg a ga­bona bemelegedjen, vagy pené- szedni kezdjen. A felsőbb gazda­sági szervek támogatásával újabb beruházásokkal bővítik a tárolási kapacitást. Az aratás idején na­ponta 13 500 tonna gabonát ve­hettek át a mezőgazdasági válla­latoktól. A jövőben még többet akarnak, mert ha nagyobak lesz­nek a hektárhozamok, akkor gyor­sabban kell dolgozniuk, hogy a termést megfelelő körülméyek között elhelyezhessék. Őrizze meg tápanyagtartalmát, hogy az állatok termelékenységét is fokoz­hassák. BALLA JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents