Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-20 / 195. szám, kedd

Levelezőink íriák Új nyomda épült A komáromi (Komárno) nyomdaipar történetének új fejezete kezdő­dött ez év augusztus másodikén. Ezen a napon adták át ünnepélyes keretek között rendeltetésének a nyomda új épületét (a felvételen). A nyomda dolgozói jórészt elavult gépeken, régi és a célnak már nem megfelelő épületben, rossz munkakörülmények között dolgoztak. Az új nyomdát a Hydrostav vállalat dolgozói építették 17 millió koronás beruházással, s az alapkőletételtől az átadásig alig telt el 25 hónap. Míg a régi nyomda évi termelése hétmillió korona értéket képviselt, addig az új nyomdában ez az érték 10 millió koronával lesz több. Kép és szöveg: K. Németh István A jövőre gondolnak Bár még javában tart a turistai­dény, itt a kirándulások és a fürdő­zések ideje, néhányan már a jövő évi nyárra gondolnak. így van ez a Nyugat-szlovákiai kerület legke­letibb városában, Ipolyságon (Šahy) is, ahol új fürdőt létesíte­nek. A volt kavicsbánya helyén már elvégezték a tereprendezést, bekerítik a fürdő területét. A közel kétmillió koronás beruházással épülő fürdőt jövőre már igénybe vehetik az érdeklődők. % Ábel Gábor Ez is természetvédelem Már azt gondolta Lice (Licince) község lakossága, hogy sok-sok év után lakó nélkül marad a gólya­fészek, mivel tavaly valami oknál fogva a gólyapár elhagyta a fész­két még kora tavasszal, és nem tért vissza oda. Ezen a tavaszon a gólyák az állami gazdaság udva­rán a villanypózna tetején foglalták el fészküket, s a gazdaság szak­emberei kivonták az áramszolgál­tatásból az említett villanypóznát, hogy a gólyapár zavartalanul fel­nevelhesse két kicsinyét. Bányász Ida EGY LEVÉL NYOMÁN Boldogtalan Boldog „Kiégnek a motorok, a tévéké­szülékek. A gyakori áramkimara­dás - naponta hat-nyolcszor - mi­att sokszor minden elromlik a hű­tőszekrényben. Körülbelül három éve tűrhetetlen a helyzet. A lakos­ság háborog, a hnb dolgozói térdig lejárják a lábukat, de nem tudnak zöld ágra vergődni. Illetékeseink minden al- és főhivatalt bejártak már, de csak ígéreteket kaptak. Boldogfa (Boldog) lakossága ne­vében kérem a szerkesztőséget, segítsenek“ - írja levelében Koller Gyula olvasónk. A helyszínen sokan - Jankó Alajosné (házában is elégett a motor), Lajtman Imréné, Szabó Istvánná, Jankó Vilmos, Gergely Bálintné (házában kétszer égett el a motor), Szabó János stb. - bizo­nyították, a levélíró a tényeknek megfelelően vázolta a helyzetet.-öt éve, 1980-ban határoztuk el, hogy a falufejlesztésre fordítha­tó összeg egy részét a villanyháló­zat felújítására, kibővítésére for­dítjuk. 1982-ben elkészült a transzformátor, amely még ma sincs bekötve. 1983-tól komoly problémák vannak a faluban. Eredménytelen a kilincselgetés- mondja Mária Vražovičová hnb- elnök. - Legutóbb Galántán (Ga­lanta) a járási nemzeti bizottságon a beruházó - az építésügyi osztály- azt ígérte, most augusztus 22- én átadják az új transzformátort. Erre a hírre megkönnyebbülten fellélegeztünk. Csak az elnök és Macsicza Lajos hnb-titkár arcán tükröződött némi hitetlenkedés. Ha megérdemlik... Béres Ernának az Új Szóban július 30-án közölt'írása bátorított arra, hogy én istollatfogjak. Szerin­tem is fontos, ne csak szidjuk az ügyintézőket, arról is Írjunk, hogy sokan közülük milyen embersé­gesek. Lányaimmal fürödni indultunk a štúrovói termálfürdőbe. A nap perzselt, csak egy gondolat foglal­koztatott, minél előbb a medencé­be. Megváltottam a belépőjegyet, s jót fürödtünk. Meg is éheztünk. Fizetni akarok a falatozóban, és akkor jöttem rá, hogy a belépője­gyért ötszázassal fizettem, s csak- Mi már félünk hinni - mondja az elnök és egy iratköteget tesz az asztalra. ígéretek, ígérgetések. A találomra kihúzott levélben, me­lyet Albín Hrušovský mérnök, a Nyugat-szlovákiai Villamossági Művek igazgatóhelyettese írt alá, ez áll: a szükséges munkákat 1984 decemberében, de legké­sőbb az 1985. év első negyedé­ben befejezik. Már augusztus van. S Mária Vražovičová továbbra is saját zsebéből „fizetheti“ azt az embert, aki kijavítja a hibát. A Nyugat-szlovákiai Villamos- sági Művek nyitrai (Nitra) Épület- szerelési Üzemében nem volt sze­rencsénk. Egyetlen vezető beosz­tású személlyel sem találkoztunk. Nyár van, a szabadságok ideje. A megrendelés számának közlése alapján csak annyit tudtak monda­ni a számviteli osztályon, hogy a 4161 -es megrendelésre kiszám­lázták a transzformátor szállításá­nak, fölszerelésének stb. munka­díját, valamint a hálózatbővítés, a lebontás és a közvilágítás kijaví­tásának a díját. Sajnos Ladislav Kočiš technikus is üdül, így nem magyarázhatta meg a furcsa je­lenség hátterét: Boldogfán a transzformátorról lógnak a veze­tékek, de a számlát már benyújtot­ták a transzformátor bekötéséért is. Galántán Ladislav Múčka járási energetikus a keletkezett károk megtérítésére vonatkozó kérdé­sünkre elmondta, az nem rájuk, hanem a Nyugat-szlovákiai Villa­mossági Művek dunaszerdahelyi (Dunajská’ Streda) üzemének százasból kaptam vissza. A falat is megkeseredett a számban. Az­zal a tudattal indultam a bejárat felé, én is hibás vagyok, jobban kellett volna figyelni. A pénztárban váltás volt, s másik pénztáros ült a fülkében. Elmondtam, mi történt. Kedvesen megnyugtatott, fölirta a címemet és a telefonszámomat. Megmondta, ha este záráskor a pénztárban többlet mutatkozik, megkapom a pénzem. Nem na­gyon reméltem, mert ez már nem­csak szerencse, hanem emberség kérdése is. Másnap telefonon ér­tesítettek: menjek a pénztárba, ahol a pénztáros elnézést kért, és elém tette a négyszáz koronát. A fürdő dolgozói emberségből je­lesre vizsgáztak. Szücs Mária Bárt (Bruty) a karbantartási és üzemeltető részlegére tartozik.- Néhány órás munkát kell még elvégezni a transzformátoron. A tartályon meglazult csavarokat kell meghúzni és fel kell tölteni olajjal. Minden elkészült, augusz­tus 22-én bekapcsoljuk - közölte az energetikus. - Az elóreszámlá- zást az ügyvitel megkönnyítése érdekében beszéltük meg a nyit- raiakkal. Kár, hogy nem Boldogfa lakos­sága életének mielőbbi megköny- nyítését tartották elsődlegesnek az ügyintézők, hisz a néhány órás munkát már hónapokkal ezelőtt is elvégezhették volna. KODAY BERTA Gondoskodnak róluk A Lévai (Levice) járásban az illetékes párt- és állami szervek nagy súlyt helyeznek az idő­sekről való gondoskodásra, élet- körülményeik javítására. A járás­ban 17 nyugdijasklub van, ahol az idősek olvashatnak, külöféle tár­sasjátékokkal szórakozhatnak és kézimunkázhatnak. Az arra rászo­rulók kedvezményes vagy ingye­nes étkeztetésben részesülnek. A járásban 193 nyugdíjas szo­rul ápolásra, igényeiket naponta két hivatásos és 144 önkéntes ápolónő igyekszik kielégíteni. A já­rási nemzeti bizottság illetékes szervei az értékelt időszakban 120 nyugdíjast juttattak lakáshoz. S hamarosan egy 150 személyes, orvosi rendelővel ellátott nyugdi- jasház építését kezdik el 17 millió 800 ezer korona ráfordítással. Császár Ernő Társadalmi összefogással Új létesítmény épül Újbáston (Nová Bašta). A vendéglátópari központ építését 1983 őszén kezdték el Z-akcióban kétmillió- kétszáznegyvenezer korona ráfor­dítással. Az épület átadását- melyben a különböző vendéglá­tóipari egységeken kívül egy étte­rem és tejcsarnok is helyet kap- október végére tervezik. Az épít­kezésen társadalmi munkában 20 425 órát dolgoztak, ennek több mint a felével a tömegszerve­zetek - mindenekelőtt a Testneve­lési és a Tűzvédelmi Szövetség szervezetének tagjai, valamint a segédrendórök büszkélkedhet­nek. Zagyi József ÚJ SZÓ 6 1985. VIII. 20. Anyasági segély K. R.. Az első gyermekem más­fél éves volt, amikor megszületett a kisfiúnk. Az anyasági segélyt a terhességem nyolcadik hónapjá­tól folyósították számomra. Fiunk csak hat napig élt. Most nem tu­dom, meddig jár az anyasági se­gély. Van aki azt mondja három hónapig, más pedig azt, hogy hat hétig. Az 1968. évi 88. számú törvény 12. §-ának 4. és 5. bekezdései szerint, ha a gyermek az anyasági segélyre való jogosultság ideje alatt hal meg, ezt a segélyt még a gyermek halálától számított két hétig folyósítják az anyának, legfeljebb az egész igény kimerü­léséig (vagyis leggyakrabban a segély folyósításának 26. heté­nek végéig.) Annak a dolgozó nő­nek, aki gyermeket szült legalább 12 hétig jár az anyasági segély, s ennek a segélynek folyósítása nem fejeződhet be a szülés nap­jától számított 6. hét eltelte előtt. A fent említettek szerint mindkét állításban volt némi igazság. Az anyasági segély folyósításának végét a fent említett rendelkezé­sek három időponthoz kötik, s lé­nyegében mindig a legkedvezőbb időpontban szüntetik meg a se­gély folyósítását. Vagyis a gyer­mek halála után önnek nem két vagy hat hétig jár a segély, hanem a segély folyósítása 12. hetének végéig (hozzávetőleg három hó­napig). KI felel a kárért? R. Gy.: Állami lakásban lakunk. Az udvarunkon garázsaink voltak, míg a szomszédom autója ki nem gyulladt. A tűz átterjedt a gará­zsokra, s ezután a garázsban par­koló autóm is leégett (továbbá számos használati eszközöm). A szomszéd biztosítására nem fi­zet nekünk a biztosító, mert nem karambol történt. Hová fordulha­tok a harmincezer koronát elérő károm megtérítése miatt? Levelében sajnos nem tett emlí­tést a személygépkocsi kigyulla­dásának okáról. Az ok ugyanis összefüggésben állhatott a gépko­csi üzemeltetésével, de lehetett attól független is, márpedig ennek a jogi ténynek eldöntése nagyon fontos a kártérítés szempontjából. Amennyiben a kigyulladás oka a gépkocsi üzemeltetésén kívül esik, az esetet a Polgári Törvény- könyv általános kártérítési felelős­ségről szóló rendelkezései szerint kell elbírálni, de ha a kigyulladás összefüggésben áll a gépkocsi üzemeltetésével, akkor a Polgári Törvénykönyv különleges rendel­kezéseit kell alkalmazni (ez ked­vezőbb a károsult számára), ame­lyek a gépkocsi üzemeltetésével okozott kár megtérítésének fele­lősségéről rendelkeznek. A meg­különböztetésnek (vagyis, hogy az általános vagy a különleges kárté­rítési rendelkezések érvényesül­nek-e az adott esetben) a kár megtérítése szempontjából is je­lentősége van. A törvényes fele­lősségbiztosítás alapján ugyanis a biztosító nem csak a „karam­bol“ által okozott kárt köteles megtéríteni, hanem olyan kárt is, amelyet a gépkocsi üzemeltetésé­vel okozott más személy egészsé­gében vagy életében, illetve más személy dolgainak megsemmisí­tésével, megrongálásával, elvesz­tésével vagy eltulajdonításával (lásd az 1974. évi 124. számú rendelet 3. §-át). A gépkocsi üzemeltetésével okozott kár megtérítésének fele­lőssége az általános kártérítési fe­lelősségtől eltérően objektív, azaz a vétkességre való tekintet nélküli felelősség (a károkozó - illetve helyette a biztosító - akkor is köte­les fizetni, ha a kár bekövetkezté­ért nem hibáztatható.) Az SZSZK Legfelsőbb Bírósá­gának nézete szerint a gépkocsi nemcsak akkor van üzemben ami­kor mozog, hanem akkor is, ami­kor áll (pl. a garázsban), de műkö­dik a motorja. A gépkocsi üzemel­tetésének tekintik az utazáshoz való előkészítést, s a karbantar­tást is. Amennyiben a tüzet nem a gép­kocsi üzemeltetésében rejlő ok okozta, az általános kártérítési szabályokat kell alkalmazni. Eb­ben az esetben csak akkor jön számításba a kártérítés megítélé­se, ha megállapítható, hogy a szomszédja jogi kötelességei megsértésével okozta a kárt (pl. azzal, hogy nem tartotta meg a tűzbiztonsági előírásokat). Ajánljuk az ügyre vonatkozó irataival forduljon ügyvédhez. Elbirtoklás M. N.: 1952-ben írásbeli szer­ződéssel megvettük a férjem test­véreitől a családi házat. Ók a pénzt elfogadták, a szerződést aláírták. Sokáig nem is volt baj. A férjem halála után jelentették be testvérei, hogy a házra igényt tar­tanak azon az alapon, hogy a szerződés elavult, mert nem volt hitelesítve. Hat éve pereskedünk már eredmény nélkül. Mit remél­hetek? Meddig húzhatja a bíró az ügyet? A ház tulajdonjogát - ha nem az adásvételi szerződéssel, akkor - valószínűleg elbirtoklással meg­szerezték még 1964. április 1. előtt. Az elbirtoklási határidő az 1950-es évi Polgári Törvénykönyv szerint 10 év volt, s elbirtoklással az szerezte meg az ingatlan (a ház a föld) tulajdonjogát, aki az eset körülményeire való tekintettel abban a hiszemben volt, hogy tu­lajdonos (ezt a jóhiszeműséget kétségek esetén feltételezték). Az írásbeli szerződés és a kifizetett vételár alapján nézetünk szerint önök joggal vélték magukat a ház tulajdonosainak. Ajánljuk, fordul­jon ügyvédhez. Amennyiben az az érzése, hogy a bíró hibájából hú­zódik a per, panaszt tehet a kerü­leti bíróság elnökénél. A szülő beleszólási joga N. E.: Elvált asszony vagyok, három gyermek anyja. A bíróság egy éve a házasság felbontásakor engem talált alkalmasnak a gyere­kek nevelésére. A volt férjem nem is látogatja a gyermekeket, negye­dik éve egyedül nevelem őket. Nemsokára férjhez megyek Ma­gyarországra. Azt szeretném tud­ni, hogy az áttelepülésünkhöz szükséges-e a volt férjem bele­egyezése, s hová fordulhatok, ha nem egyezik bele abba, hogy a gyerekeket is magammal vi­gyem. A férje szülői jogai közé tartozik az is, hogy beleszóljon abba, me­lyik országban éljenek a gyerme­kei. Ezektől a jogoktól a családjogi törvény 44. §-a alapján megfoszt­ható - vagy szülői jogai korlátoz- hatóak - ha jogai gyakorlásában valamilyen lényeges akadály gá­tolja, ha nem gyakorolja rendesen szülői jogait és nem teljesíti szülői kötelességeit, vagy visszaél szülői jogával. Mindaddig azonban, míg szülői jogait meg nem szüntetik a gyere­kek áttelepüléséhez szükséges az ó beleegyezése is. Az áttelepülés- ről az illetékes államigazgatási szerv dönt a benyújtott kérvények alapján. Lényegében csak a kér­vények beadásához szükséges a volt férje beleegyezése. Ha megtagadja ennek megadását, ön a családjogi törvény 49. §-a alap­ján kérheti a gyermekek lakhelye szerinti járásbíróság ítéletét, amely helyettesítené férje belee­gyezését. A kérvény beadására vonatkozó eljárásban a bíróság a társadalom érdekeivel össz­hangban elsősorban azt értékeli, hogy az áttelepülés miként hatna a gyermekek további fejlődésére, illetve milyen következményekkel járna a szülői jogok és kötelessé­gek teljesítése szempontjából. Amennyiben tehát a férje nem járulna hozzá a gyermekek áttele­pülési kérvényének beadásához, forduljon az illetékes járásbíróság­hoz. (m.-n.)

Next

/
Thumbnails
Contents