Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-20 / 195. szám, kedd

A küzdelem élén Száz éve jelent meg a Rovnost új szú 5 1985. VIII. 20. Száz évvel ezelőtt, 1885. au­gusztus 20-án jelent meg a Rov­nost munkásfolyóirat elsó száma. A lap éles eszmei konfliktusok fel­tételei között keletkezett, amelyek az akkori munkásmozgalmat jelle­mezték. Politikai képviselete, a Szociáldemokrata Párt akkor fej­lődésének legnehezebb időszakát élte át. A „radikálisok“ és a „mér­sékeltek“ szakítása súlyosan gyengítette a munkásosztály egy­ségét és cselekvésképességét. A párt radikális szárnya a forrada­lom közvetlen előkészületeinek taktikáját védelmezte. Előnyben részesítette az illegális harci mód­szereket, lebecsülte a részkövete­lésekért és a reformokért vívott harcot, elszakította a munkásosz­tály végső győzelméért folytatott küzdelmet a mindennapi követelé­sekért vívott harctól. Ezzel szem­ben a mérsékeltek túlbecsülték az általános választójogot, a népmű­velés, az oktatás és a részleges reformok jelentőségét. Feltételez­ték, hogy a reformok enyhítik az osztályharcot. Ebben a helyzetben vált szük­ségessé olyan munkásfolyóirat ki­adása, amelyek szervezte, propa­gálta és terjesztette a mozgalom eszméit, s a munkásságot és párt­ját olyan politikára orientálta, amely következetesen védelmez­te az osztályérdekeket, s egyesí­tette a kettészakadt mozgalmat nemcsak a cseh országrészek­ben, hanem az egész akkori Ausztriában is. Következetesen a forradalmi elvek alapján A folyóirat kiadásáról kötött megállapodás önmagában jelen­tős esemény volt. A megegyezés a radikálisok és a mérsékeltek között Brno Jozefovi vendéglőjé­ben jött létre 1885. július 26-án. Az új, kezdetben kéthetenként meg­jelenő lap első kiadója Ján Ople­tal, felelős szerkesztője pedig Pankrác Krkoška, a munkásmoz­galom legendás alakja. A folyóirat propagálta a szocializmus eszmé­it, elősegítette a marxizmus tér­nyerését munkásmozgalmunk­ban, tájékoztatta olvasóit a mar­xizmus klasszikusainak fő művei­ről, öntudatossá tette és szervezte a munkásságot. Később a párt egységét a forra­dalmi marxista tanítás alapján kel­let helyreállítani. Nem volt kevés­bé fontos a helyes távlati politikai irányvonal kitűzése és következe­tes megvalósítása. Ez nem volt könnyű feladat, ha figyelembe vesszük a munkásmozgalom ak­kori helyzetét. A Rovnost első szerkesztője hozzákezdett Marx Tőkéje lefordításához, s munkájá­nak eredményét azonnal közzé­tette. Bár célját nem érte el, hiszen a Tőke első kötete csak 1913-15- ben T. B. šmeral fordításában je­lent meg, mégis rendkívül érde­mes munkát végzett. Ebben a helyzetben éppen a proletariátus elméleti megérése volt politikai és szervezési egységének elenged­hetetlen feltétele. Már a Rovnost 1886 márciusi száma felhívást tett közzé, amely megállapítja: „Barátaink és Elvtár­sak! Éppen a jelenlegi időszak­ban, amikor a reakció mindenütt felülkerekedik, s még az eddiginél is jobban korlátozni készül a mun­kásság jogait, amikor összefogtak ellenségeink azon törekvésünk el­len, hogy a munkásságnak em­berhez méltó létet vívjunk ki, szük­séges, hogy az egész ausztriai munkásság feltétlenül összefog­jon. Nézetünk szerint fel kell szá­molni a munkások közötti ellenté­teket, s le kell vonni a tanulságo­kat azokból a vereségekből, ame­lyeket az utóbbi időben a széthú­zás következtében elszenved­tünk...“ A folyóirat történetének további fejezetei egybekapcsolódtak mun­kásmozgalmunk jelentős szemé­lyiségével, 1887-ben a szerkesz­tőség tagja lett Josef Hýbeš. A Rovnostnak köszönhetően rövid időn belül az egységesítő folyamat legjelentősebb személyiségei kö­zé tartozott, s neki köszönhetően a Rovnost fontos szerepet töltött be a munkásmozgalom szervezé­sében. Az 1893-ban tartott České Budéjovice-i kongresszusig az át­meneti pártvezetőség szerepét töltötte be a cseh országré­szekben. 1894 májusában, amikor inten­zív harc folyt az általános válasz­tójogért és a nyolcórás munkaidő­ért, a Rovnost hetilappá alakult át. A megrendelők rendkívüli áldozat- vállalása és szolidaritása és a tö­meges gyűjtések lehetővé tették, hogy 1905 novemberétől kezdve napilapként jelenhetett meg. Az általános választójogért ví­vott harc éppen akkor tetőzött, az 1905-1907-es orosz forradalom hatására. A lap közvetlenül részt vett számos nyilvános gyűlés és tüntetés szervezésében, a sztráj- kolók megsegítésére. Éppen ez volt az az idő, amikor egyeseknek a szociáldemok­rácia reformista­opportunista szárnyából sike­rült részt venni a lap szerkeszté­sében. Az elsó világ­háború és főleg a nagy októberi szocialista forra­dalom vissz­hangja az itteni munkásmozgal­mat is radikali- zálta. A Szociál­demokrata Pár­ton belüli diffe­renciálódás a Rovnostot is érintette, amely fokozatosan a marxista balol­dal szócsöve lett. A Csehszlovák Köztársaság jel­legéért vívott harc 1920 de­cemberében te­tőzött. December 13-án a Rovnost közzétette a morvaországi munkásság kiált­ványát: „Meg­született a dön­tés. A fegyelmezettekre és a kompromisszumoktól mentes forradalmi szocializmus eszméi­hez hűekre hárul a parancs, aho­gyan ma eljárnunk kell. Sztrájkba kell lépniük tekintet nélkül arra, tetszik-e ez valakinek vagy nem...“ Ezután a proletariátus szociális és gazdasági követelé­seinek felsorolása következik, s a kiáltvány általános sztrájk megkezdésére szólít fel. Fontos szerepet töltött be a Rovnost a kommunista párt megalapításá­ban. 1921. május 16-án az alakuló kongresszus befejezésének nap­ján ezzel a címmel közölt hírt munkásmozgalmunk történetének jelentős eseményéről: Kommunis­ta párt vagyunk és a mai naptól kezdve a CSKP morvaországi te­rületi szervének lapja. A bolsevizálás útján 1925-ben lett a szerkesztőség tagja Ivan Olbracht, ismert cseh író és publicista. Jelentősen hoz­zájárult a pártsajtó bolsevizálásá- hoz, mégpedig nemcsak a Rov­nost hasábjain, hanem főként a munkáslevelezőknek és az üze­mi pártfolyóiratok bázisának szer­vezése terén. Olbracht jól tudato­sította, hogy a munkáslapok leve­lezői hálózatának kifejlesztése a párt bolsevizálásának fontos ré­sze, s jelentősen hozzájárul a munkástömegekhez fűződő kapcsolatának szilárdításához, le­hetővé teszi a tömegek nézetei­nek megismerését és érdekeinek szolgálatát. A munkáslevelezők érthetően és odaadóan írtak az emberek mindennapi gondjairól, sürgető problémákat vetettek fel. Ezzel lényegében hozzájárultak ahhoz, hogy a párt irányvonala alulról formálódjon a széles mun­kásrétegek véleménye és nézetei alapján. Miután a Rovnost 44 éven át folyamatosan Brnoban jelent meg, 1929 januárjától a prágai Rudé právo kiadványa lett. Továbbra is- ezúttal mint Dölnická rovnost- tájékoztatott Brno vidékének éle­téről és már a CSKP történelmi jelentőségű V. kongresszusa előtt a bolsevik szárnyat támogatta. Hasábjain a brnói kerület kommu­nistái támogatásukat fejezték ki a Klement Gottwald vezette új pártvezetőség nek. A nagy gazda­sági válság éveiben rámutatott a munkások nyomorára, írt a kö­nyörtelen osztály harcokról, a munkásokra leadott sortüzekről, sztrájkokat, •éhségmeneteket és tüntetéseket szervezett, irányította a sztrájkolók megsegítését. Fejleszteni a forradalmi hagyományokat A náci megszállás idején a Rovnost kiadása és terjesztése halálbüntetés terhe mellett tilos volt. 1940-ben a CSKP illegális A Rovnost első számának levonata a nyomdai tördelő asztalán morvaországi kerületi vezetősége úgy döntött, hogy Moravská rov­nost címmel saját folyóiratot indít. Ez mintegy ezer példányban jelent meg néhány oldal terjedelemben. Olvasóinak száma azonban ennek a többszöröse volt. A felszabadult köztársaságban a Rovnost első száma már 1945. május 6-án megjelent. A lap na­gyon gyorsan bekapcsolódott a kommunista párt által ösztönzött és szervezett országépítő erőfe­szítésekbe. A felszabadulás azon­ban még nem jelentette azoknak a megpróbáltatásoknak a végét, amelyeket népünknek a szocializ­mus felé haladva kellett átélnie. 1948. februárjában, amikor a re­akció megpróbálta visszafordítani az események természetes és tör­vényszerű alakulását, vereséget szenvedett. Akkor nyílt meg a szo­cializmus építésének útja hazánk­ban. Jelenleg a Rovnost a dél- morvaországi kerületi pártbizott­ság napilapjaként 130 ezres példányban jelenik meg, ami he­tente hétmillió újságoldalt jelent. A Rovnost történetében meg­becsült helyet foglalnak el minda­zok, akik részt vettek szerkeszté­sében, terjesztésében és propa­gálásában. A már említett Krkoš- kán és Hybešen kívül közéjük tar­tozik Július Volek-Choráz, Jan Krejši, Bedrich Václavek, a jeles marxista teoretikus, Josef Lieber- zeit és a levelezők egész sora. Fennállásának száz éve alatt a Rovnost jelentősen hozzájárult a munkásosztály öntudatosabbá tételéhez és művelődéséhez, je­lentős tényezőként szervezte a forradalmi osztályharcot, ösztö­nözte és szervezte a szocializmus építését. A Rovnost feladata a fej­lett szocialista társadalom építé­sének időszakában az, hogy foly­tassa ezeket a szép forradalmi hagyományokat. TEODOR HUDEČEK Otthonos környezet - udvarias kiszolgálás A táplálkozással szemben min­dig is igényes volt az ember. Sze­retjük a jó ízeket, s ha vendéglő­ben étkezünk, elvárjuk az udvarias kiszolgálást is. Mindkettőt megta­láljuk a komáromi (Komárno) százhúsz férőhelyes Vág vendég­lőben, ahol Fazekas Éva szocia­lista munkabrigádja otthonos környezetben várja a vendégeket. A Hurbanovo felől a városba vezetó főútvonal bal oldalán, a Vág-lakótelep vendéglőjének autóparkolójában több, a szom­széd és a távolabbi járásokból érkezett személyautó és egy autó­busz parkol. A kiszolgálópultnál Fazekas Éva csapolja a habzó Aranyfá­cánt, s a hűtött italtól párás poha­rakat kerek tálcára helyezi.- Egy kicsit várnia kell - szól sajnálkozva, amikor elmondom, mi járatban vagyok, s ahogy körül­nézek, megértem, miért int türe­lemre. A tágas helyiségben Cziko- ra Béla pincér egyedül szolgál fel, kollégája szabadságon van, most helyette is dolgozik. Épp egy autó- busznyi csoport érkezett, vacso­rázni szeretnének, velük van el­foglalva. Amíg arra várok, hogy szussza- násnyi idejük legyen a beszélge­tésre, leülök az egyik asztalhoz. Meggyőződöm róla, gazdag a kí­nálat: többféle leves és készétel szerepel az étlapon, és a hűtőpul­ton hétfajta üdítőt számolok meg. A helyiséget feketére festett, fémből készült válaszfal osztja ketté az étteremre és az italozóra. Azonnal szembetűnik a ragyogó tisztaság és a rend: a függönyök nem sárgállnak a cigarettafüsttől, az asztalok között cserepekben, faládákban gondozott pálmák, tiszta a szőnyeg, mitha épp meg­érkezésem előtt takarítottak volna.- Itt mindig ilyen tisztaságot ta­lál - mondja Czikora Béla, amíg leteszi asztalomra a hideg sört. - Lengyel Irén takarítónőnk, azt szokta mondani, addig nem tehe­tem le a rongyot és a vödröt, amíg a helyiség nem ragyog, úgy hogy vendégként én is jól érezzem magam.-A tisztaság elengedhetetlen ahhoz - folytatja -, hogy a vendé­gek szívesen jöjjenek és jó érez­zék magukat. Láthatta, épp az imént cseréltem ki a szomszéd asztalról az üdítővel leöntött térí­tőt. Nálunk nem fordulhat elő, hogy foltos, szakadt terítő kerüljön az asztalra, hogy a vendég távo­zása után ne szednénk le az asz­talt, hogy ne ürítenénk rendszere­sen a hamutartókat. Fazekas Éva és Czikora Béla előzékenyek, udvariasak, figyel­mesek a vendéggel szemben.- Úgy dolgozunk, hogy a tervet teljesíteni tudjuk - mondja Faze­kas Éva, amikor rövid időre elsza­badul a pult mögül és leül velem szemben az asztalhoz. - Naponta nyolcezer koronás forgalmat bo­nyolítunk le, de a pincér munkája nem válhat gépiessé. A legtöbb törzsvendég a Vág-lakótelepről érkezik, ők itt olvassák el a napila­pokat is. Szombatonként gyakori­ak a lakodalmak, a jó szórakozás, a hangulat a mi munkánktól is függ. Igyekszünk mindenkit gyor­san, udvariasan kiszolgálni. A konyhában ugyanaz a tiszta­ság fogad, mint az étteremben. Látni, itt megtartják a higiéniai elő­írásokat. Madarász András fószakács Perbetérői (Pribeta) utazik Komá­romba. Annak ellenére, hogy ké­nyelmetlen és fárasztó az utazás, főleg télen, nem keresne lakóhe­lyéhez közelebb eső munkahelyet, bár akkor több ideje jutna egyéves kislányára is. A birgádtagoktól nem szívesen válna meg. Épp a turistacsoport részére tálal. Különböző zöldségfélékkel díszíti a tányérokra porciózott ételt.- A jó szakács az ízeken kívül arra is ügyel, hogy ízlésesen tálal­jon. Nyáron friss, télen konzerv­zöldséggel díszítem az ételt, hogy necsak a gyomor kapja meg a ma­gáét, hanem a szem is gyögyör- ködjék. Hárman dolgoznak a konyhá­ban. Nemcsak saját vendégeik, hanem néhány komáromi vállalat, többek között az autójavító üzem, a Hydrostav komáromi üzemegy­sége, a Bástya és a Duna vendég­lők részére is főznek. Madarász András külünleges- ségként a sonkás, tojásos gombó­cot ajánlja, amely a tányérra he­lyezve szirmait bontott rózsához hasonlít, ízletes és sokak ked­vence. Távozásomkor a turisták jóízű­en falatoztak, látszott rajtuk, elé­gedettek a vendéglátással. És nemcsak ők. TALLÓSI BÉLA Központ a központban A bratislavai Leningrádi utcai volt Centrál átjáró egyik üzlethelyi­ségébe néhány napja új „lakó“ költözött - a Bratislavai Szolgálta­tóvállalat Tájékoztatási Központja. Az üzlethelyiség előtt hirdetőtáb­lán színes fényképek örökítik meg a vállalaton belüli munka egyes mozzanatait. S mert városainkban nem láttunk még ehhez hasonlót, kíváncsian tértünk be a kis helyi­ségbe.- Nem titok, hogy a szolgálató- v állal at munkaerőhiánnyal küsz­ködik. A lakosság joggal követeli a szolgáltatások minőségének ja­vulását, a határidők lerövidítését, de ehhez emberekre van szüksé­günk. Ezért is jött létre ez a tájé­koztatási központ, ahol vállalatunk munkalehetőséget kínál - közöl­ték Éva Debrecká és Mária Hollá, a központ dolgozói. Megtudtuk, hogy főleg a vegytisztítóba, a mo­sodába és az Asana (lakástakarí­tás, rovarirtás, ablaktisztítás) rész­legre szeretnének ezen az úton munkatársakat szerezni.- Sajnos, annak ellenére, hogy a központban vagyunk, naponta csak 6-7 érdeklődő nyitja ránk az ajtót, s többnyire azért, mert félre­érti a cégjelzést. Az iránt érdeklőd­nek, hol mosassák, javíttassák ruháikat, különböző értéktárgyai­kat- mondja Éva Debrecká.- Aki munkahely iránt érdeklő­dik - szólt közbe Mária Hollá -, nálunk megtudhatja, milyen lehe­tőségek közül válogathat, és ugyancsak megtudja a kereseti le­hetőségeket is. Természetesen, megemlítjük azt is, hogy mun- kásszáló, üzemi konyha, üdülési lehetőség áll dolgozóink rendelke­zésére, sőt mód van arra is, hogy a jelentkezők mellékfoglalkozás­ként (4 órás munkaidő) vállalják ezt a munkát. A központ dolgozói szívesen számoltak be arról, hogy azon fia­talok jelentkezését is várják, akik a nyár még hátralevő részét mun­kával akarják tölteni.- A szolgáltatóvállalat minden évben lehetőséget ad a fiatalok­nak, ipari tanulóknak és egyete­mistáknak egyaránt, hogy a nyári szünet alatt valamelyik részlegen dolgozzanak. Júliusban mintegy 100 érsekújvári (Nové Zámky) fia­tal segítette munkánkat. Az igaz­ság viszont az, hogy egy-egy mű­velet elsajátítása nem egyszerű, s az idénymunkásoktól nem vár­ható el, hogy megtanulják. Nekünk vagy száz megbízható lelkes munkatársra van szükségünk! A szolgáltatóvállalat vezetősé­ge úgy döntött, szakít a propagá- ció hagyományos módszereivel, s valami újjal áll a lakosság elé. A cél nyilvánvaló. A tét: elégedett­ségünk. Bízunk abban, hogy ez az újszerű kezdeményezés sikerrel jár. PÉTERFI SZONYA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents