Új Szó, 1985. augusztus (38. évfolyam, 179-205. szám)

1985-08-17 / 193. szám, szombat

A nemzetközi együttműködés fő irányai és elvei a világűr békés felhasználása teriiletéamilitarizálása kizárásával (ČSTK) - Kijutni a világűrbe és áttér­ni a végtelen térség gyakorlati felhasz­nálásához - az emberiség legnagyobb tudományos-műszaki sikereinek egyike. Történelmileg rövid idő alatt, amely azóta telt el, hogy a Szovjetunió 1957- ben felbocsátotta a Föld első mester­séges bolygóját, majd a Vosztok űrha­jót, amelynek Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa volt a pilótája, vagyis 1961 óta, hatalmas lépés történt a világűr békés felhasználása terén. Az emberiség ténylegesen kezdte benépesíteni a Föld körüli térséget. Ma mesterséges holdak százai keringenek Föld körüli pályán, tartósan működnek űrállomások, amelyeken cserélődnek és egész hónapokat dolgoznak tudo­mányos és műszaki szakemberek - köztük nemzetközi - kollektívái is. A naprendszer mélységeit interplane- táris tudományos állomások szántják, ürkészülékek segítségével állandóan folyik a Hold, a Vénus és a Mars kutatása. Egyre szélesebbek és nagy­szerűbbek az emberiség kozmikus ho­rizontjai. Jelenleg azonban felvázolódik an­nak lehetősége, hogy a világűr szörnyű katon^j veszély forrásává változik. Ter­veket hirdetnek meg és akciókat tesz­nek, amelyeknek célja támadó űrfegy- verek előállítása ós telepítése objektu­mok megsemmisítésére a világűrből és a világűrben, a Földön és a légkörben, ide értve a világűrben telepitett eleme­ket is magában foglaló nagyszabású rakétaelhárító rendszer megalkotását. Az űrfegyverkezésre irányuló tervek megvalósítása a nukleáris fenyegetés gyors növekedéséhez vezetne, és megfosztaná a népeket minden re­ménytől arra, hogy eljön majd a nap, amikor a nukleáris fegyverek eltűnnek a Föld felszínéről. Ráadásul a fegyver­kezési hajsza minőségileg új, még ve­szedelmesebb méreteket öltött minden irányban. Ebbe a katlanba még pótló­lagosan hatalmas pénzeszközöket ha­jitanának, amelyek az emberiség bé­kés fejlődésének és legégetőbb prob­lémái megoldásának érdekeit szolgál­hatnák. A militarizálás mint nehezen gyó­gyítható betegség az úrtevékenység valamennyi szféráját elérné, leküzdhe­tetlen akadályokat támasztana a világűr békés felhasználásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés fejlődése elé. Valamennyi ország népei ós kormá­nyai tudatában kell hogy legyenek, mi­lyen hatalmas feladatok állnak az em­beriség elótt, és teljes mértékben vál­lalniuk kell a történelmi felelősséget ennek meqvalósításáért. Gondolunk itt a civilizáció fejlődésé­nek olyan mozzanatára, amikor meg­kezdődik a világűr nagyarányú meghó­dítása és felhasználása az ember javá­ra, vagy pedig a világűr a halálos veszedelem forrásává lesz számára. A Szovjetunió határozott ellenzője bármiféle, tehát a kozmikus fegyverke­zési versenynek is. Erőfeszítései, me­lyeket most kifejt azzal a céllal, hogy ne engedje meg a kozmikus térség milita- rizálását, folytatása az arra irányuló céltudatos politikának, hogy biztosítsa: a világűrt az emberiség javára hasz­nálják fel. Amikor a Szovjetunió megin­dította az első űrutazásokat, már 1958- ban javaslatot terjesztett az ENSZ elé a kozmikus térségnek katonai célokra történő felhasználása betiltásáról. Ám­bár annak idején nem sikerült radikáli­san megoldani a világűr militarizálása elhárításának problémáját, a hatvanas és a hetvenes években fontos szerző­dések megkötésére került sor, ame­lyek lényegesen korlátozták katonai felhasználásának lehetőségeit. Gon­dolunk itt a sokoldalú szerződésekre a légköri, a világűrben és a víz alatt történő atomfegyver-kísérletek betiltá­sáról (1963-ban), az államok tevé­ségének elveiről a világűr kutatásával és felhasználásával kapcsolatban, ide értve a Holdat és a többi égitestet (1967), a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó szovjet-ame- rikai szerződésre (1972) és számos más szerződésre. Ezek a dokumentumok kedvező fel­tételeket teremtettek az első lépések megtételére, ami az államoknak a világ­űrrel kapcsolatos kölcsönösen elő­nyös együttműködése felvételét illeti. Az államoknak ma is - amennyiben fegyvereknek a világűrbe való eljutta­tása megbízhatóan meg lesz akadá­lyozva - lehetőségük lenne egyesíteni­ük erőfeszítseiket és erőforrásaikat ar­ra, hogy valamennyi állam kozmikus tevékenységének eredményei ne a rombolás, hanem bolygónkon az épí­tés és valamennyi nép felvirágoztatá­sát szolgálják. A Szovjetunió az ilyen együttműkö­dés mellett van és javasolja valameny- nyi országnak és népnek, hogy köves­senek el mindent az ürfegyyerkezósi hajsza elhárításáért, és közösen dol­gozzanak békés kutatásán és felhasz­nálásán az egész emberiség javára. Először. A világűr militarizálásá- nak elhárítása tehát az, hogy az álla­mok lemondanak a támadó úrfegyve­rek fejlesztéséről (a tudományos-mű­szaki munkákat is ide értve), a kísérle­tekről ós ezek telepítéséről, s össze­fogják erőfeszítéseiket a békés kozmi­kus tevékenység kifejtésében, hozzá­járulnak a köztük levő kölcsönös megér­tés és együttműködés bővítéséhez, az emberiség anyagi és szellemi forrásai­nak hatékony felhasználásához. Ez új ösztönzést adna a tudomány és a technika fejlesztéséhez, valóban kor­látlan távlatok nyílnának a világűrrel kapcsolatos ismeretek felhasználására a népek gazdasági és társadalmi hala­dásának érdekéiben, az emberiség glo­bális problémáinak megoldására, ide számítva azokat a halaszthatatlan problémákat is, mint amilyen az éhség és a betegségek felszámolása^/alamint a fejlődő országok gazdasági elmara­dottságának felszámolására ós az ezeknek az országoknak nyújtandó se­gítségre. Az űrkutatás terén való globális bé­kés együttműködést emelkedő vonal­ban lehetne szervezni és kibontakoz­tatni - a tudományos-műszaki informá­ciók cseréjétől és a kooperáció egy­szerű formáitól kezdve egészen az államok rendelkezésére álló lehetősé­gek összefogásáig a világűr felhaszná­lása kiterjedt feladatainak megoldá­sára. Ekkor aztán az emberiség elég erő­vel fog rendelkezni az olyan távlati cél megvalósításához is, mint a Föld körüli térség iparosítása különböző rendelte­tésű úrkomplexumoknak az államok földi gazdálkodásával történő össze­kapcsolásával, a csaknem ideális vá­kuum és a súlytalanság állapotának viszonyai között újfajta anyagok és iparcikkek előállítására szánt orbitális gyárak és üzemek felhasználása. Az emberiség szolgálatába lehetne állítani a kimeríthetetlen úrkószleteket, az égi­testek nyújtotta forrásokat és a nape­nergiát is. Másodszor. A világűr békés fel- használása terén kifejtett nemzetközi együttmúködés, amint ezt a Szovjet­unió megítéli, a következő fő területek­re terjedhetne ki: 1. A világűr tudományos alapkutatá­sa, beleértve a Holdat és a többi égi­testet, valamint interplanetáris űrhajók felbocsátása ezzel a céllal. 2. Az űrkutatás, a kísérletek ered­ményeinek hasznosítása és az űrtech­nika felhasználása, mégpedig olyan területeken, mint a biológia, az orvos- és az anyagtudomány, a meteorológiai szolgálat, az éghajlat és az ásványkin­csek kutatása, a globális távközlési műholdrendszerek, valamint a Föld nagy távolságokról való szondázása azzal a céllal, hogy adatokat nyerjenek a geológia és a mezőgazdaság szá­mára, a világtengerek és az óceánok hasznosítására, valamint a tengeren és a levegőben katasztrófa áldozatává vált emberek keresése, azonosítása és megmentése elősegítésére. 3. Az űrtechnika létrehozása és fel- használása, ezen belül nagy nemzet­közi orbitális tudományos állomások és különféle típusú irányított űrhajók épí­tése. Harmadszor. A világűrt úgy kell felhasználni, hogy következetesen megtartják a lázas űrfegyverkezés el­hárításáról korábban kötött szerződé­seket, s eközben az ENSZ Alapokmá­nyából eredő közös elvekből indulnak ki: tartózkodás az erő alkalmazásától ós az azzal való fenyegetéstől, az el­lentétek kizárólag békés úton történő rendezése; az államok egyenjogúsága, szuve­renitásuk tiszteletben tartása, a bel- ügyekbe való be nem avatkozás; lelkiismeretes együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás, más álla­mok érdekeinek megfelelő tiszteletben tartása. Negyedszer. Az államok kölcsö­nös együttműködésének megszerve­zése ós realizálása érdekében űrkuta­tási világszervezet alakulhatna a világ­űr békés kutatása és felhasználása, valamint militarizálásának kizárása te­rén kifejtett nemzetközi együttműködés előmozdítására. E szervezet feladatai a következők lennének: gondoskodni arról, hogy bárminemű diszkrimináció nélkül minden állam előnyösen hozzájuthasson a világűr kutatásával és békés felhasználásával kapcsolatos tudományos ós műszaki vívmányok eredményeihez; megvalósítani nemzetközi terveket, egybehangolni a világűr tudományos kutatására és az űrtechnika felhaszná­lására irányuló erőfeszítéseket és erő­forrásokat; sokoladalú segítséget nyújtani a fej­lődő országoknak, hogy bekapcsolód­janak a világűr kutatásába és felhasz­nálásába, elősegíteni e tevékenység gyakorlati eredményeinek hasznosítá­sát ezen országok gazdasági és társa­dalmi fejlődésének meggyorsítására szükségleteik szerint, mégpedig a szu- verenitásu kát korlátozó bármilyen fel­tételek szabása nélkül; nemzetközi viszonylatban egybe­hangolni más nemzetközi szervezetek tevékenységét a világűr békés felhasz­nálása terén; szükség esetén segíteni a korábban már megkötött vagy megkötendő egyezmények megtartásának ellenőr­zését a lázas űrfegyverkezés megaka­dályozása céljából. ötödször. A Szovjetunió javasolja olyan reprezentatív nemzetközi konfe­rencia összehívását, amelyen a jelentős úrpotenciállal rendelkező államok is részt vennének, és amelyen teljes egé­szében megtárgyalnák a világűr békés kihasználásának, militarizálása kizárá­sának területén kifejtett nemzetközi együttmúködés kérdését, s ezen együttműködés fő irányainak és elvei­nek egybehangolását. Ugyanezen az értekezleten megvi­tatnák a világúr békés kutatása és felhasználása terén kifejtett nemzetkö­zi együttműködéssel foglalkozó világ- szervezet megalapításának kérdését, tekintettel arra, hogy e szervezet gya­korlati létrejöttére akkor kerülhet sor, amikor a világűr militarizálását hatéko­nyan kizáró egyezmények születnek. Amint ezt az emberek tapasztalatból tudják, a világűr békés felhasználása nagyban elősegítheti a földi élet fej­lesztését és tökéletesítését. A Szovjet­uniónak meggyőződése, hogy a világ­űrt - az emberiség közös tulajdonát - nem szabad a háború szolgálatába állítani, hanem a békét és a biztonsá­got, minden nép gazdasági és társa­dalmi haladását kell szolgálnia. Ehhez az út földünk minden államának közös kollektív erőfeszítésein át vezet. A Szovjetunió jóakarattal és a föl­dünk sorsáért reá háruló felelősség tudatában felhív minden országot és népet, hogy közösen lássanak hozzá e történelmi feladat megoldásához. A Szovjetunió a közös ügyhöz való hozzájárulásra törekedve megvitatás végett az Egyesült Nemzetek Szerve­zete elé terjeszti a világűr békés célú meghódítása és felhasználása terüle­tén, a világűr militarizálásának kizárá­sával kifejtett nemzetközi együttműkö­dés fő irányainak és elveinek ezeket a javaslatait. A szovjet külügyminiszter levele az ENSZ főtitkárához (Folytatás az 1. oldalról) na az államok által a világűr békés kutatására és az űrtechnológia minden állam javára történő fel- használására - ezen belül a fejlő­dő országok e téren való sokolda­lú megsegítésére - tett erőfeszíté­sek egységesítéséhez. Nyilvánva­ló, hogy az egész emberiség e fel­adata akkor oldható meg sikere­sen, ha olyan egyezmények szü­letnek, amelyek hatékonyan kizár­ják a világűr militarizálását. A Szovjetunió arra törekedve, hogy hozzájáruljon a világűr békés felhasználása terén való gyors előrehaladáshoz, megvitatás vé­gett az ENSZ Közgyűlés elé ter­jeszti A nemzetközi együttműkö­dés fő irányai és elvei, a világűr békés felhasználása területén mi­litarizálásának kizárásával című dokumentumot. Kérjük önt főtitkár úr, hogy ezt a levelet magyarázó memoran­dumnak tekintse, amint azt a Köz­gyűlés procedurális kérdései meg­követelik, s az ENSZ-közgyűlés hivatalos dokumentumaiként ter­jessze a mellékelt A nemzetközi együttmúködés fő irányai és elvei a világűr békés felhasználása te­rületén militarizálásának kizárásá­val című dokumentummal és a ha­tározati javaslattal együtt. Eduard Sevardnadze a Szovjetunió külügyminisztere Határozati javaslat a nemzetközi együttműködés fö irányairól és elveiről a világűr békés felhasználása területén militarizálása kizárásával Határozati javaslat a nemzetközi együttműködés fő irányairól és elveiről a világűr bé­kés felhasználása területén milita­rizálásának kizárásával Az ENSZ Közgyűlése teljes mértékben eltökél­ve annak biztosítására, hogy a vi­lágűr kutatása és felhasználása széleskörű, egyenjogú és kölcsö­nösen előnyös nemzetközi együtt­múködés szférája lengyen békés feltételek között, tudatában, hogy sürgetően szükséges elhárítani, amíg nem késő, a világűrben a lázas fegy­verkezést, amely az atomháború veszélyének rohamos növekedé­séhez vezetne, aláásná a fegyve­rek teljes állománya korlátozásá­nak és csökkentésének távlatait és leküzdhetetlen akadályokat gördítene a világűr békés felhasz­nálása terén kifejtett nemzetközi együttműködés fejlődésének útjá­ba, annak biztosítására töre­kedve, hogy a világűr kutatása és felhasználása a lehető leghatéko­nyabban szolgálja minden nép tu­dományos-múszaki, gazdasági és társadalmi haladását, és az embe­riség elótt álló globális problémák­nak, köztük a fejlesztés és a gaz­dasági elmaradottság leküzdése feladatainak megoldását, 1. felszólít minden államot, főleg azokat, amelyek az úrtevé­kenység területén jelentős poten­ciállal rendelkeznek, hogy mindent tegyenek meg a lázas űrfegyver­kezés elhárítására irányuló haté­kony intézkedések elfogadásáért, ami megteremtené a világűr békés célokra szolgáló kutatása és fel- használása terén kifejtett széles körű nemzetközi együttmúködés feltételeit; 2. kifejezi azt a meggyő­ződését, hogy abban a helyzet­ben, amikor már hatékonyan gon­doskodnak a világűr militarizálá­sának kizárásáról, a világűr békés felhasználása és az e téren kifej­tett nemzetközi együttmúködés fejlesztése szempontjából jelentős gyakorlati lépés lenne olyan világ- szervezet létrehozása, amely elő­Elutazott hazánkból Tarik Aziz (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek csehszlovák és Tarik Aziz iraki külügyminiszter tegnap Prágában konzuláris egyezményt írt alá. Tarik Aziz, az Iraki Köztársaság miniszterelnök-helyettese és kül­ügyminisztere befejezte hivatalos látogatását Csehszlovákiában. A Ruzynéi repülőtéren Bohuslav Chňoupek külügyminiszter bú­csúztatta. Jelen volt még Jaromír Johanes külügyminiszter-helyet­tes és a Külügyminisztérium több más vezető dolgozója, valamint Ján Straka és Tarig Ahmed Al- Maroof a két ország nagykövete. Tarik Aziz hivatalos látogatása végén sajtójelentést adtak ki, amely egyebek között megálla­pítja: Az iraki és a csehszlovák fél megelégedéssel nyilatkozott a két ország kapcsolatainak fejlődésé­ről és hangsúlyozta, hogy minden eszközt fel kell használni a kap­csolatok továbbfejlesztésére. A csehszlovák fél meghallgatta az iraki vendég részletes tájékoz­tatását az iraki-iráni háború alaku­lásáról és mindazokról a kezde­ményezésekről, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az el nem kötelezett országok mozgal­ma és az Iszlám Konferencia tesz e tragikus konfliktus befejezésé­ért, amelynek folytatása ellentétes a két hadviselő ország népének érdekeivel, s amely veszélyezteti a térség és az egész világ békéjét és stabilitását. A csehszlovák fél kifejezte azt az álláspontját, hogy a háborúnak azonnal véget kell vetni, és szük­ség van a probléma átfogó rende­zésére. Bohuslav Chňoupek és Tarik Aziz síkra szállt a közel-keleti kér­dés tartós és igazságos rendezé­séért, amelynek érdekében nem­zetközi értekezletet kell összehív­ni minden érintett fél, köztük a PFSZ egyenjogú részvételével. A felek ismét hangsúlyozták, hogy nem változott álláspontjuk a pa­lesztin kérdésben, s érvényesíteni kell a palesztinai nép elidegenít­hetetlen jogait. Elítélték a Libanon elleni izraeli agressziót. Tarik Aziz köszönetét mondott a szívélyes vendéglátásért és iraki látogatásra hívta meg Bohuslav Chňoupek külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Aratók ünnepe (Tudósítónktól) - Szlovákia északi járásaiban még javában aratnak, déli vidékein már megfonták az első arató­koszorúkat. A betakarítók ünnepélyes gyűléseken számolnak be eredménye­ikről. A Galántai (Galanta) járásban a hi­daskürti (Mostová) Vörös Csillag Efsz- ben elsők között tartották meg az ara­tóünnepélyt, amelyen részt vett a járási pártbizottság küldöttsége is, valamint a magyarországi baráti mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek küldöttei. Karácsony Sándor az üzemi párt- bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy jó munkájukkal nagyban hozzájárultak a CSKP XVI. kongresszusa határoza­tainak teljesítéséhez. Horváth István elvtárs, az egységes földmúves-szö- vetkezet elnöke beszámolójában meg­köszönte a tagság munkáját. Hangsú­lyozta, hogy az összefogás hozzájárult a gabona rekordtermésének elérésé­hez. Búzából átlagosan 7,1 tonnát ta­karítottak be, s jó minőségű sörárpát adtak el a felvásárlóüzemeknek. A beszámoló után felszólaló Csö­mör Lajos elvtárs, a galántai járási pártbizottság titkára rámutatott, hogy a rekordtermés eléréséhez jelentősen hozzájárult a hidaskürti efsz is. A tag­ság példamutató munkájával sikeresen teljesíti a termelési és az eladási terve­ket a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben is. Szemerei János, a Fejér megyei abai Vörös Hajnal ter­melőszövetkezet titkára a hidaskürti efsz elnökének átnyújtotta a Magyaror­szágon termett búzából font koszo­rút. (balla) ÚJ szil 2 1985. VIII. 17. segítené megállapodások megkö­tését, s egybehangolná ós egysé­gesítené az államoknak a békés úrtevékenység terén tett erőfeszí­téseit, ezen belül a fejlődő orszá­gok ezzel kapcsolatos megsegíté­sét, valamint a már megkötött vagy megkötendő egyezmények szükséges ellenőrzése terén nyúj­tana segítséget a lázas űrfegyver­kezés elhárítása céljából; 3. úgy határoz, hogy legké­sőbb 1987-ig a jelentős úrpotenci­állal rendelkező államok ós más érdekelt országok részvételével nemzetközi konferenciát hív össze, amely teljes egészében megvitatja a világűr békés kutatá­sa és felhasználása terén kifejtett nemzetközi együttműködésnek és a világűr militarizálása kizárásá­nak kérdéseit, s amelyen megálla­podnának ezen együttmúködés fő irányaiban és elveiben. Az érte­kezlet ezenkívül foglalkozna az űr­hajózási világszervezet létrehozá­sának kérdésével, tekintettel arra, hogy ilyen szervezet gyakorlati megalakítására akkor kerülhet sor, ha egyezmények születnek, amelyek hatékonyan biztosítják a világűr militarizálásának kizá­rását; 4. létrehoz egy, a nemzetközi konferencia összehívásával fog­lalkozó előkészítő bizottságot nyílt összetétellel, az úrtevékenység területén jelentős potenciállal ren­delkező államok részvételével; 5. javasolja az előkészítő bi­zottságnak, hogy terjesszen elő jelentést tevékenységéről és meg­felelő ajánlásokat az ENSZ-köz- gyúlés 41. ülésszakán; 6. felszólít minden államot, hogy a főtitkárral legkésőbb 1986. március 1 -ig közöljék a nemzetkö­zi értekezlet összehívásával kap­csolatos bármilyen nézeteiket és javaslataikat, amelyeket a bizott­ságnak adnak át; 7. úgy határoz, hogy a 41. ülésszak előzetes napirendjébe beiktatja A világűr militarizálásá­nak kizárása és a világűr békés felhasználása területén kifejtett nemzetközi együttműködésről cí­mű pontot.

Next

/
Thumbnails
Contents