Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-13 / 163. szám, szombat
KIS _______ NY ELVŐR \ Egy hét a nagyvilágban július 6-tól 12-ig Szombat: Nicaragua diplomáciai fordulatként üdvözölte Costa Rica tárgyalási hajlandóságát • Conakryban letartóztatták a guineai puccskísérletet szervező ezredest . Vasárnap: Milka Planine jugoszláv miniszterelnök befejezte moszkvai látogatását • Mugabe kormányfő pártja előretört a zimbabwei parlamenti választásokon • A mexikói választások nem módosították lényegesen az erőviszonyokat Hétfő: Wojciech Jaruzelski Belgrádba érkezett • Várko- nyi Péter magyar külügyminiszter Moszkvában kezdett tárgyalásokat • Kuala Lumpurban megnyílt az ASEAN-tömb külügyi értekezlete • Az OPEC befagyasztotta a 28 dolláros olajárat Kedd: Az amerikai elnök terrorizmussal vádolt több országot • A libanoni mohamedán csoportok vezetői Damaszkuszban közös tervet fogadtak el a válság rendezésére Szerda: Mihail Gorbacsov Minszkbe látogatott • A szovjet kormány meghívására Moszkvába érkezett Jao Ji- lin kínai miniszterelnök-helyettes • Izrael újabb légitámadást intézett libanoni palesztin menekült- táborok ellen • A nyugatnémet külügyminiszter Delhiben, Kohl kancellár Ankarában tárgyalt Csütörtök: Bécsben befejeződött a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások 36. fordulója • Az osztrák fővárosba érkezett az ENSZ főtitkára Péntek: Nairobiban folytatódott a kormányon kívüli szervezetek értekezlete a nők jövő heti világkonferenciáját megelőzően • Nyugat-európai körútra utazott Nakaszone japán kormányfő Reagan túllőtt a célon Az amerikai elnök Washingtonban az ügyvédi kamarák szövetségének ülésén elhangzott beszédében több országot - köztük szocialista, fejlődő és el nem kötelezettet - azzal vádolt, hogy támogatják a terrorizmust, s rájuk hárította a felelősséget a legutóbbi amerika-ellenes akciókért. Reagan névszerint Iránt, Líbiát, a KNDK-t, Kubát és Nicaraguát említette. Beszédéből kiderült, hogy „civilizáltakra“ és „terrorizmust űzőkre“ osztotta az országokat, s az előbbieket együttműködésre szólította fel a terrorizmus elleni harcban. Ronald Reagan rendkívüli éles hangú beszédében valótlanul azt állította, hogy az amerikai állampolgárok és létesítmények ellen elkövetett merényleteket közvetve vagy közvetlenül az általa „radikálisnak és parancsuralminak“ nevezett rendszerek pénzelik, az ó felügyeletük mellett hajtják végre a terrorakciókat. Úgy vélte, ennek az a célja, hogy megtörjék az Egyesült Államok külpolitikai akaratát, viszályt szítsanak a nyugati szövetségesek között, és csökkentsék Washington befolyását. Az amerikai elnök éles kirohanásokat intézett a fent említett államok ellen, s hozzátette: nem mindenkit sorolt fel a terrorizmus támogatói közül, s utalt arra, hogy a Szovjetunió szoros kapcsolatokat alakított ki a megnevezett államokkal. A hírügynökségek világszerte nagy terjedelemben foglalkoztak Reagan vádaskodásaival. A sajtóirodák rámutattak arra, hogy a Reagan által idézett országok vezetői minden alkalommal elítélték a terrorizmust, majd rámutattak: éppen a washingtoni vezetés az, amely állami szinten terrorista módszereket alkalmaz külpolitikai céljainak elérésére. Kézzelfogható példája ennek a törvényes nicaraguai kormány ellen küzdő „kontráknak“ nyújtott nyílt támogatás, sőt mint ismeretes, az amerikai titkosszolgálat még kézikönyvet is készített arról, hogy kit és hogyan ajánlatos ártalmatlanná tenni. Az érintett országok a leghatározottabban visszautasították az amerikai elnök vádaskodásait. Fidel Castro Havannában sajtóértekezleten foglalkozott az éles hangú támadással, amelyet Kuba esetében annak tulajdonított, hogy a karibi ország leleplezi Washington feszültségszító politikáját a térségben, szorgalmazza az új világgazdasági rend megteremtését, s szilárd kapcsolatokat tart fenn a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. A TASZSZ hírmagyarázója szerint a több országra is sértő kifejezéseket alkalmazó nyilatkozatot a világ közvéleménye joggal tartja az állami rangra emelt terrorizmus megnyilvánulásának. A beszédet annak a bizonyítékaként látja, hogy az Egyesült Államok kész erőszakot is alkalmazni a neki nem tetsző politikát folytató államokkal szemben. A határozott visszautasításokat követően alighanem a Fehér Ház is rákényszerült arra, hogy tompítsa Reagan szavait, ugyanis „nemzetközi terrorista konföderációnak“ nevezte a szóban forgó országokat. George Bush alelnök tegnap olyan kijelentéseket tett, amelyekkel némiképp szépíteni igyekezett az elnök által tett korábbi kirohanásokat. Választások Zimbabwéban Zimbabwéban a függetlenség 1980-ban történt elnyerése óta először tartottak parlamenti választásokat. A várakozásnak megfelelően Robert Mugabe kormányfő pártja, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió - Hazafias Front (ZANU - HF) győzött, sőt öttel növelte eddigi mandátumainak számát. A száztagú képviselőházban a néger lakosságnak fenntartott 80 mandátum közül 63-at megszerzett. Előzőleg a fehér lakosság számára tartottak választásokat. Zimbabwe kilencmillió lakosa közül 100 ezerre tehető az egykori Rho- déziába bevándorolt fehér telepesek, illetve azok utódainak száma. Az egykori volt fehér kormányfőt, lan Smith-t, a Zimbabwei Konzervatív Szövetség elnökét ismét képviselővé választották. A fehéreknek 20 állandó parlamenti mandátuma van a brit közreműködéssel 1980-ban kidolgozott és 1986-ig érvényes alkotmány értelmében. Mugabe jó taktikai érzékkel lehetőséget teremtett a fehér lakosságnak arra, hogy bekapcsolódjon a független Zimbabwe életébe. Egy részük ugyan, nem bízva a kormány ígéretében, kivándorolt, viszont a letelepedett 100 ezer fő fontos ágazatokban vezető szerephez jutott. A mostani választások megerősítették Mugabe politikai bázisát. A kormányfő a választások után elhangzott első nyilatkozatában az alkotmány felülvizsgálása mellett szállt síkra. Úgy vélte, a belső és külső körülmények egyaránt arra kényszerítik az országot, hogy a jövőben ideológiailag egységesebbé váljon a ZANU - HF, amely tavalyi kongresszusán a marxizmus-leninizmus alapján a szocialista társadalmi rendszer felépítését és az egy- pártrendszer megteremtését tűzte ki célul. A pluralizmusról az egy- pártrendszerre való áttérésben látja a kormányfő a törzsi és faji villongások felszámolásának alap- feltételét. Alkotmánymódosításra azért van szükség, hogy az elenyésző kisebbségben levő fehérek vétójoga megszűnjön a parlamentben, ugyanakkor megmaradna törvényes és arányos beleszólási lehetőségük az államigazgatásba. Mindez azt jelzi, hogy Mugabe lépésről lépésre halad előre, s eddig alkalmazott mértéktartó módszereivel igyekszik megőrizni a belső egyensúlyt. Ennek fenntartása esetén lehet csak szó a négy éve elfogadott hosszú távú gazdasági fejlesztési program és a pártdokumentumokban foglaltak megvalósításáról. Ezek többek között előirányozzák a termelő- eszközök társadalmi tulajdonba való vételének a meggyorsítását, állami és kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek szervezését, a biztosító társaságok állami ellenőrzésének kiterjesztését, az agrárreform folytatását. A választások eredményeit értékelő kommentárok egyetértenek abban: Mugabe pártja megerősödve került ki a választásokból, s ez jó alapot teremt ahhoz, hogy az említett célok elérése érdekében megvalósítsa reformtörekvéseit. P. VONYIK ERZSÉBET Legkevesebb 20 halott, köztük 3 gyermek, több mint 50 sebesült a hét derekán az észak-libanoni Tripoli melletti palesztin menekült- táborok ellen végrehajtott barbár izraeli légitámadás mérlege. A légiakciót 8 vadászgép és négy helikopter hajtotta végre, amelyek bombázták és rakétákkal lőtték a táborokat. Felvételünkön: fekete füstfelhóben a tábor környéke a támadás után. (Telefoto-ČSTK) Amiket kerülni kell Vannak olyan igék, amelyeket sokan szélesebb körben használnak, mint jelentésük megengedné. Ilyen például a rendelkezik Akár írunk, akár beszélünk, olykor szükség van rá. Helyes az alkalmazása akkor, ha a jelentése: utasításokat ad, dönt valamiben, valakinek vagy valamely intézménynek a munkáját, tevékenységét megszabja, tetszése szerint dönt valaminek a felhasználásáról. Kifogástalanok tehát az ilyen mondatok: A családi ház eladása ügyében a szülők rendelkeztek. - Az iskolában az igazgató rendelkezik. - A katonákkal a parancsnokok rendelkeznek. Választékos használata is előfordul: A nagykorúak az idejükkel, a keresetükkel és az örökölt vagyontárgyakkal szabadon rendelkeznek - vagyis jogukban áll dönteni tetszés szerinti felhasználásukról. A hivatali nyelvben a rendelkezik igével alkotott kifejezések elég gyakoriak, és tegyük hozzá: megtűrtek. Ezeknek a hatására mindinkább terjedőben van a valaki rendelkezik valamivel. Vannak, akik szinte görcsösen ragaszkodnak az ilyen, birtoklást kifejező mondatszerkezetekhez: A műhelyvezető sok értékes tapasztalattal rendelkezett; Köztudomású, hogy számos szakterületen még nincs elegendő megfelelő képzettséggel rendelkező szakember; Az ifjú nem mindennapi tehetséggel rendelkezik; Az utóbbi időben versenyúszóink kiváló kondícióval rendelkeznek. Ezeknek a mondatoknak az értelme: A műhelyvezetőnek sok értékes tapasztalata volt; Köztudomású, hogy számos szakterületen még nincs elegendő megfelelően képzett (vagy megfelelő képzettségű) szakember; Az ifjú tehetsége nem mindennapi; Az utóbbi időben versenyúszóink kondíciója kiváló. Használjuk tehát helyettük az ilyen egyszerű és kifejező mondatszerkezeteket. A felsorolt mondatokban személyek, valakik rendelkezek valamivel. Ez a kifejezésforma azonban semmiképpen sem fogadható el akkor, ha élettelen dolog, tehát valami rendelkezik valamivel: Az új pénzintézet a legkorszerűbb biztonsági berendezésekkel rendelkezik. Helyesen: Az új pénzintézetnek a legkorszerűbbek a biztonsági berendezései. Még furcsábban hat, ha a rendelkezik igét olyankor használjuk, amikor valamilyen hibáról, hiányosságról van szó, pl.: A módosított sorozat már nem rendelkezik a múltban jogosan bírált fogyatékosságokkal; Az első világháború előtt épült bérházak több hibával rendelkeztek. Helyesen: A módosított sorozatnak már nincsenek olyan fogyatékosságai, amelyeket a múltben jogosan bíráltak; Az első világháború elótt épült bérházaknak több hibájuk volt. Egyesek nem tudnak szabadulni a betart igével idegen hatásra alkotott szókapcsolatoktól. Az idegen eredetű betart helyes használatának köre eléggé szűk. Betarthatunk valamit a vízbe vagy a tűzbe, a labdarúgásban egyik-másik játékos olykor betart az ellenfélnek, vagyis lábát a másik csapat játékosának a lába elé téve, szabálytalanul akadályozza ellenfelét a játékban. A vele alkotott szókapcsolatok elfogadhatók, ha idegen akarat, rendelkezés, illetve hatalmi tényező érvényesülését fejezik ki. A nyelvhelyességi kiadványok nem helytelenítik az ilyen szókapcsolatokat: betartja a rendeleteket, az előírásokat, a szabályt, a törvényt. Nem helyes viszont, ha a betart igét olyan szókapcsolatokban alkalmazzuk, amelyekben közös megállapodásról, önként vállalt kötelezettségről vagy valamilyen általános szabályról van szó. Ilyenkor a betart helyett a megtart szót kell használni: megtartják a megállapodást, valaki megtartja ígéretét, szavát, a tanulók megtartják a fegyelmet, a rendet. Néha azonban van más megoldás is. Nem kerülhet vitára sor, ha nem választjuk sem az egyiket, sem a másikat, mint tették a következő mondatok megfogalmazói: Mindkét állam tartotta magát a megállapodáshoz; Minden rendes ember tiszteletben tartja a törvényt; A tárgyaló felek szem elótt tartották az alapelveket. HASÁK VILMOS A cél-előtagú összetett szavakról Sajtónkban az utóbbi időben egyre gyakoribb a cél- előtagú szaknyelvi összetett szó. Népszerűségüket - mint minden összetett szó - ezek is terjedelmes szerkezetet tömöritő szerepükkel érdemelték ki. Természetesen nem az olyanok létjogosultságát akarom megkérdőjelezni, mint a célgömb, célfotó, célmutató; hanem a célgép, célfuvar, tipusúakhoz fűznék néhány megjegyzést. Ezek az összetételek nemcsak nálunk, a magyarországi nyelvhasználatban is nagyon népszerűek. Célgépen például valamilyen különleges rendeltetésű gépet értünk, a célfuvar egyik helyről a másikra megállás vagy kitérő nélkül való szállítás. Az idézetből egyértelműen kiderült, hogy acé/erdőnem „külön- a szaknyelvben elfogadottak, nincs ok hibáztatni használatukat. Vonatkozik ez a következő mondat ilyen típusú szavára is: „A figyelem összpontosul elsősorban az olyan kiválasztott egységek és gyártmányok komplex fejlesztésére, amelyek szerepelnek az állami célprogramokban. A mondat vitatható szórendjét ezúttal mellőzve, a célprogramot mint különleges célú vagy nagy fontosságú programot jelölő szót, nem kifogásoljuk. Ugyanez azonban korántsem vontkoztatható a következő mondat cél- előtagú összetett szavára: „A műszaki ellátottság javítása érdekében a 7. ötéves tervidőszakban tízezer céltehergépkocsit ...kell a mezőgazdaságnak szállítani...“ A céltehergépkocsi alakra és jelentésre nézve is túl bonyolult, szűkebb szakmai körökben esetleg megfelel, a sajtóban jelentését jobb körülírni: például különleges rendeltetésű tehergépkocsi használni. A cél- előtag divatja tette az érthetetlenségig „szakszerűvé“ a következő mondatot: „A további 20 százalékhoz a célerdők és a különleges rendeltetésű erdők tartoznak...“ Az idézetből egyértelműen kiderül, hogy a célerdő nem „különleges rendeltetésű erdő“-t jelent. Az avatatlan újságolvasó találgathat: lehet, hogy egy szűk körben használt szakszóval áll szemben, de az sincs kizárva, hogy a fogalmazó vagy a fordító • a cé/-elótaggal önkényesen alkotott új műszót. MORVAY GÁBOR DJ SZÚ 4 1985. VII. 13.
