Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-11 / 161. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG •| KOMMENTÁLJUK Tovább bővül a kölcsönösen előnyös együttműködés A KGST titkárának interjúja az integráció távlatairól Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára a szervezet közelmúltban Varsóban megtartott 40. ülésszaka alkalmából nyilatkozott a Novosztyi hírügynökségnek. A KGST ülésszak eredményeit értékelő interjút rövidítve közöljük. 0 A szocialista országok 1949-ben megalakult gazdasági szervezetének célját már az elnevezése is magában foglalja. Jelenleg a „kölcsönös gazdasági segítség“ milyen tartalmat kap az együttműködésben?- A szervezet neve valóban tükrözi munkájának lényegét. Mindennapos együttműködésünk az integráció keretében, a tagállamok számára kölcsönös előnyökkel járó együttműködési megállapodások teljesítése jelenti tulajdonképpen a fogalom tartalmát napjainkban. Vegyük szemügyre például az atomerőművek közös építéséről és berendezéseik gyártásáról létrejött legutóbbi széles körű megállapodást. A közeljövőben ezek az atomerőművek a KGST- tagállamok legfontosabb energia- forrásai lesznek. A tagországok kooperációjának köszönhetően teljes mértékben saját magunk tudjuk fedezni az atomerőművek berendezéseinek gyártását. A tagállamok külön-külön erre nem lennének képesek. Ugyanez mondható el az egységes elektronikai-számitástech- nikai rendszer létrehozásának a megszervezéséről is. Nagy fontosságúak e tekintetben a mikroelektronika és a robottechnika területén létrejött megállapodások, amelyek megvalósítása lehetővé teszi a munkatermelékenység lényeges növelését országainkban. A kölcsönös elvtársi segítség jó példája a KGST-országok együttműködése Lengyelországgal, főleg abban a rendkívül bonyolult időszakban, amikor az Egyesült Államok és több más tókésország kereskedelmi korlátozásokat léptetett életbe a szocialista országgal szemben és a gépek, berendezések szállítását, a technológiai segítséget politikai nyomásra és zsarolásra próbálta kihasználni. Maguk a lengyel elvtársak nemegyszer leszögezték, hogy a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal való együttműködés nagymértékben elősegítette az említett nehézségek leküzdését. Kézzelfogható példaként a lengyel ipar egyik legfontosabb ágazatát, a hajóipart említeném. Szovjet szakemberekkel együttműködve meglelték a korábban Nyugatról beszerzett, majd embargó alá helyezett pótalkatrészek helyettesítésének a módját. Mintegy 1500 embergóval sújtott ilyen gyártmány közül már 800-at pótolni tudnak. Egy további példa. Fontos helyet foglal el a lengyel-csehszlovák együttműködésben a lengyel üzemek ideiglenesen szabad termelési kapacitásainak a kihasználása a csehszlovák népgazdaság szükségleteire. Több lengyel üzemben csehszlovák nyersanyagból nagy mennyiségű pamutanyagot, fonalat, munkaruhákat, bőrből és textiliából gyártott cipőket készítenek. Lengyel szakemberek viszont részt vesznek szovjet vegyipari, könnyű- és textilipari üzemek korszerűsítésében, továbbá Csehszlovákiában is számos energetikai objektum, többek között a du- kovanyi atomerőmű építésében. • A KGST tagállamaiban a sokoldalú tudományos-műszaki együttműködés eredményeinek köszönhetően évente több mint 200 új vagy tökéletesített gépfajtát, berendezéseket és műszereket fejlesztenek ki és több mint száz új technológiai eljárást dolgoznak ki. Hogyan befolyásolja ez a tudományos- műszaki haladás meggyorsítását?- A kifejlesztett új technika és technológiák mielőbbi gyakorlati alkalmazása a KGST legfontosabb feladata, s ennek megvalósítását hivatottak elősegíteni a tavaly Moszkvában megtartott gazdasági csúcstalálkozó döntései. Előzetesen leszögezhető, hogy az 1981-1985-ös években a közös együttműködés keretében létrehozott berendezések alkalmazása a termelésben csak a Szovjetunióban több mint kétmilliárd rubel értékű hasznot hozhat a küszöbön- álló XII. ötéves tervidőszakban. Ha ezt KGST-méretekben vesz- szük szemügyre, akkor a nyereség több milliárd transzferábilis rubelt is elérhet. • A tagországok a szociális fejlesztést és a jólét növelését célzó programjaikban előkelő helyre állítják a lakosság szükségleteinek a lehető legteljesebb kielégítését élelmiszerekből és ipari közszükségleti cikkekből.- Az egyes országokban már megszervezték a rendkívül jómi- nóségű élelmiszerek széles körű előállítását, bővítették a hazai piacon az áruválasztékot. Mindez lehetővé tette, hogy az utóbbi 25 évben a kölcsönös élelmiszerszállítások csaknem megtízszereződtek. A tagországok a következő években elsősorban saját kedvező természeti-éghajlati adottságaikat és egyéb feltételeiket fogják kihasználni az élelmiszergyártás további növelésére annak érdekében, hogy biztosított legyen a lakosság egyenletes ellátása, a kínált cikkek bő választéka, hogy növekedjenek a kölcsönös szállítások a tagállamok piacaira az élelmiszerprobléma együttműködés útján történő megoldása céljából. Néhány szót a mindennapi fogyasztási cikkekről. Ezek választékának a bővítése és minőségük INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE Zaire: néma nyugtalanság Az amerikai világlap, az International Herald Tribune Zaire egy évtizede tartó gazdasági válságának hátterét és következményeit vizsgálja. Tíz (éve már, hogy a közép-afrikai Zaire súlyos gazdasági válságban van. S azzal párhuzamosan, hogy az állam vezetője, Mobutu Sese Seko, a világ egyik leggazdagabb emberévé vált, az ország gazdasága kilátástalan helyzetbe került. A felvett és vissza nem fizetett kölcsönök révén az ország 1983-ra ötmilliárd dollár adósságot halmozott fel. A gazdasági válságot leginkább a főváros nyomornegyedeiben élők érzik. Számukra az úgynevezett reformokból a fokozódó éhség, a növekvő árak és a munkanélküliség vált csupán kézzelfoghatóvá. Az átlagjövedelem Zaire-ban nem haladja meg a 200 , dpllárt. Zaire akkor vesztette el hajdani viszonylagos gazdagságát, amikor jelentősen esett a világpiacon a réz ára. Ez Zaire egyik legfontosabb exportcikke. Mind láthatóbbak lettek a nagyon gazdagok és a nagyon szegények közötti különbségek is. Egy szűk réteg Zaireban még ma is fényűzően él, a lakosság nagy része azonban élelmezési és ellátási gondokkal küszködik. A gyerekek 50 százaléka rosszul, 12 százalékuk pedig alultáplált - adja közre egy élelmezésügyi tanulmány. ,,Az emberek többsége egyszer eszik naponta“ - mondta egy munkanélküli egyetemi tanár, aki a fővárosban él feleségével és négy gyermekével. Zaire néma nyugtalansággal viseltetik az ország gazdasági problémái iránt. Az időnkénti sztrájkok, az egyetemisták lázadozásai viszonylag erőtlenek. A lakosság úgy véli, hogy a kormánnyal való szembenállással csak saját helyzetét rontaná. Ehelyett mindenki megpróbál maga érvényesülni Zaire-ban: a tanárok nagy összeget kérnek tanítványaiktól, s még a rendőrök is jogtalanul büntetik meg az autósokat. javítása egyre inkább a nemzetközi piacokon való cseréjüknek a függvénye. A KGST-tagállamok exportjában ezek az áruk a harmadik helyen szerepelnek. A könnyűipar területén a meghatározó elem a kölcsönös szállítások volumenének a növelése, méghozzá 1990-ig 2-3-szorosá- ra, perspektivikusan pedig 4, sót 5-szörösére. • A szocialista országok internacionalista és tervszerű gazdasági tevékenysége jelképesen szólva megteremtette a jövő eltervezésének a lehetőségét. A jövőben ezen alapul a KGST-együttműködés?- A KGST keretében megvalósuló együttműködés jövője törvényszerűen összekapcsolódik országainkban a társadalmi élet internacionalizálódásának irányába ható tendenciákkal és tényezőkkel. E tényezők egyike a szocialista világgazdasági rend további megszilárdítása. A KGST moszkvai csúcstalálkozójának határozataival összhangban a tagállamok kommunista- és munkáspártjai, valamint kormányai még intenzivebben működnek együtt a szocialista gazdasági integráció elmélyítése és a gazdaságirányítással összefüggő tapasztalatok cseréje céljából. Az integrációs folyamat alapja a nemzetközi gyártásszakositás és termelési kooperáció fokozatos tökéletesítése a tudomány és a technika legújabb vívmányainak az alkalmazásával, a kölcsönös gazdasági kapcsolatok és a tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésével. A KGST-országok gazdaságait már most szoros szálak fűzik egymáshoz az anyagi termelés, a tudomány, a technika és a közlekedés területén. Az együttműködés bővítésével párhuzamosan a tagállamok gazdaságai egyre inkább közelednek egymáshoz. Egyre mélyülnek a tudományos-műszaki, a termelési-gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok az európai tagállamok, valamint Vietnam, Kuba és Mongólia között. Tovább tökéletesítjük az együttműködési mechanizmust, mindenekelőtt a népgazdasági tervek egyeztetését, ami egyúttal a gazdaságpolitikák koordinálásának a legfontosabb eszköze. A jövőben tervszerűen, koordináltan és céltudatosan megteremtjük a termelés internacionalizációjának s az árucsere bővítésének a feltételeit az eddiginél magasabb szinten. Innen-onnan • A FEJLÓDÓ ORSZÁGOK kivitele három év óta először az elmúlt évben ismét nőtt, azonban még mindig az 1980. évi szint alatt volt. A harmadik világ országainak exportja tavaly 521 milliárd dollárt tett ki, ami 4,5 százalékkal több, mint a megelőző évi. Az import értéke 510 milliárd dollár volt, ami 1,1 százalékkal alacsonyabb az 1983. évi behozatali értéknél. Az ázsiai térség kivitele 13 százalékkal nőtt, ezzel szemben a közel-keleti országok exportja 5,4 százalékkal csökkent, és változatlan szinten volt az afrikai országok kivitele. • AZ EZREDFORDULÓRA legalább 64-re emelkedik azoknak az országoknak a száma, amelyek nem lesznek képesek ellátni lakosságukat elegendő élelmiszerrel - állapították meg a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének szakértői az erdőségek pusztulásáról tartott mexikói tanácskozásukon. 1976 és 1980 között 56 millió hektárnyi trópusi erdőt irtottak ki a termőterület növelése végett, az ezredfordulóra az erdőségek további tizenkét százalékára vár hasonló sors. Ugyanakkor mintegy kétmillió 450 ezer hektáros terület válik alkalmatlanná a mezőgazdasági termelésre. A legsúlyosabb helyzetben a Szahel-övezet, Afrika keleti és déli része, valamint egyes nyugati területei, az Andok fennsíkján levő országok, a Himalája és az Atlasz-hegység környéke lesz. Megelőzni a tűzoltást Népgazdaságunk s ennek keretén belül az egyes ágazatok feladatai zökkenőmentes teljesítésének egyik alapvető feltétele a tervezési és szerzödésfegyelem hiánytalan megtartása. Jóllehet mindkettőt a Gazdasági Törvénykönyv szabályozza, a statisztikákból, elemzésekből tudjuk, hogy a kihágások szinte napirenden vannak. A CSSZSZK Állami Gazdasági Döntőbizottsága évente körülbelül 60 ezer - a tervezési és szerzödésfegyelem megsértésével kapcsolatos - ügyet tárgyal. A kihágások száma azonban ennél sokkal több, mert nem minden eset kerül a döntőbizottság elé (ami korántsem jelenti azt, hogy a felek akadályok és következmények nélkül felszámolták egymás közt az ellentéteket). Ha a fegyelemsértés módjait elemezzük, először is az 1978-ból származó 48-as számú rendeletről, illetve annak megtartásáról kell szólnunk. A rendelet kimondja, hogy a szállító és a megrendelő - a szerződéskötés alapfeltételeként - bizonyos tervezési időszakra köteles megtárgyalni szükségleteit, szállítási lehetőségeit. A tárgyalások folyamán felmerülő ellentéteket a felettes szervnek kell megoldania. Gyakran azonban az ügy vagy el sem jut hozzá, vagy pedig könnyelműen félreáll tőle azzal, hogy a döntőbizottság majd megoldja a helyzetet. A másik, szintén nem ritka eset a szerződés megkötése előtti pontatlan mérlegvonás. Ennek kézzelfogható példájával évről évre találkozhatunk a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalatnál. Összeállítják a késztermékek mérlegét a kereskedelem szükségletei szerint, pedig előre tudják, hogy - több okból is - a zománcedényeket ilyen mennyiségben nem képesek majd szállítani. A megoldás ebben az esetben is a döntőbizottságra vár. Tételezzük fel, hogy a szállító és a megrendelő részletekbe menően megvitatta a szükségleteket, a szállítási lehetőségeket, és problémamentesen megkötötte a gazdasági szerződést. Most már nem maradna más hátra, mint a szerződésben foglaltaknak megfelelően szállítani a termékeket. A szerződés teljesítéséig azonban hosszú idő telik el, s ezalatt - például a felettes szerv jóváhagyásával - a szállítandó termék gyártását szünetelteti a vállalat. Ilyenkor az lenne az elsőrendű feladata, hogy a termékre új gyártót keres. Ez a legtöbb esetben meg is történik, de sajnos, ennek ellenkezőjére is van példa. S ekkor már nemcsak a megrendelő bosszankodik, hanem a fogyasztó is, mert megint újabb termékkel szaporodott a hiánycikkek listája. A tevezési és szerzödésfegyelem megszegése, sajnos, a nagy beruházásokat sem kíméli. Tudjuk, hogy a beruházást csak akkor lehet megkezdeni, ha annak végrehajtásához minden tényező szerződéses alapon biztosítva van. A beruházó, annak érdekében, hogy a munkálatokat elkezdhesse, kijelenti, hogy a beruházás folyamán egyes esetekben szállító is lesz egy személyben. Ez nem tiltott, sőt sok esetben nagyon is kívánatos eljárás. A baj viszont az, hogy a beruházó gyakran csak mondvacsinált szállító, mert sem lehetőségei, sem eszközei nincsenek a munkák elvégzéséhez. S az eredmény mindenki előtt ismert: hosszú évekig építünk egy kórházat, az eredeti időponttól eltérően több hónapos (éves) késéssel adjuk át rendeltetésének az üzemrészleget... S ezek után hívjuk a jogászt. A tűzoltáshoz. Pedig tanácsadóként a szerződéskötések előtt, illetve alkalmával kellett volna nyújtani a kezünket segítségért. Igaz, akkor is van megoldás, ha a fegyelemsértés már megtörtént. A bűnös megkapja méltó büntetését, s a fogyatékosságokat előbb vagy utóbb kiküszöbölik. Ám míg erre sor kerülhet, hosszú hónapok telnek el, s a megoldás csak utólagos; a kárba veszett anyagi és szellemi értékeket nem pótolja. Kétségtelen, a tervezési és szerzödésfegyelem terén egyre sürgetőbbek a feladatok. Nagy részük azokra hárul, akik a tervezésben, a szerződéskötésben személy szerint érdekeltek. Hiszen tőlük is függ, hogy a pénzügyi mérlegben a kiadások oldalán mekkora lesz a kötbérek, a gazdasági bírságok összege. Viszont a felelősség, a hatékonyabb, ösztönzőbb szabályok felállításának követelménye alól az illetékes szervek sem vonhatják ki magukat. Mert az utóbbi időben a kötbérek, gazdasági bírságok összege több millióra rúg évente. Nem vitás, ezt a pénzt gazdaságosabban is be lehetne fektetni. KOVÁCS EDIT A skuteči Botana vállalat hazánk egyik legnagyobb sportcipőgyártója. Dolgozói nagy gondot fordítanak az innovációra. Állandóan javítják a sícipó-kollekciót, s szeptemberben újfajta sí bakancs gyártását kezdik meg az olasz Caber cég szabadalma alapján. A vállalat termékeinek több mint a felét külföldre szállítja. A képen: Miroslav Pražan futócipőket ellenőriz. (Petr Josek felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 4 1985. VII. 11.
