Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-29 / 176. szám, hétfő
Tíz éve írták alá az európai konferencia Záróokmányát Megőrizni és továbbfejleszteni Helsinki szellemét írta: Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere Augusztus elsején lesz tíz éve annak, hogy harminchárom európai állam, továbbá az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezető képviselői Helsinkiben aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányát, amivel megteremtették ezen a földrészen az agresszió kizárásának, a béke megszilárdításának és a gyümölcsöző együttműködés fejlődésének megbízható alapját. A Záróokmány ma is érvényes, noha Nyugaton sokan szeretnék megnyirbálni vagy ad acta tenni. Európa politikai, gazdasági, tudományos és kulturális élete sok vonatkozásban éppen ehhez a dokumentumhoz igazodik. Nélküle már elképzelhetetlen a Kelet és a Nyugat békés kapcsolatainak további fejlesztése. A helsinki folyamat eredményeit értékelve egyértelműen megállapíthatjuk, hogy azok egész Európa számára kedvezőek és hasznosak. Ez nem volt csak egyirányú utca, amint azt a békés egymás mellett élés politikájának megrögzött ellenzői állították. Olyan folyamat indult, amelynek keretében a résztvevő államok kapcsolatai és együttműködése meghatványozódott politikai, gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális területen egyaránt. Ennek, s főleg azon körülménynek köszönhetően, hogy a párbeszéd elmélyült, magasabb, illetve a legmagasabb politikai szinten folytatódott, az államközi kapcsolatokban is szilárdulni kezdett a bizalom, amely Európában és világviszonylatban olyannyira szükséges a béke érdekében. A CSSZSZK aktív szerepe Az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárórészében, 1975. július 31-én Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke megállapította: „Hiszen Európa történetében tulajdonképpen első ízben ragadta meg a béke, a biztonság és a békés együttmüködés valós feltételei megteremtésének lehetőségét. Mégpedig minden fennálló politikai, gazdasági, filozófiai és szociális különbség ellenére. A háború szüntelen veszélye nélküli egymás mellett élés lehetőségének elmélyülő tudata nemcsak korunk Európájának gyakorlati szükséglete, hanem egyben jövőjének nagy reménye és példa mások számára is.“ Csehszlovákia kezdettől fogva a helsinki konferenciát és Záróokmányát nagy jelentőségű eseménynek tekintette és tekinti. Minden szükségeset megtesz, hogy az európai biztonság és együttműködés folyamata visszafordíthatatlan legyen és hatékonyan hozzájáruljon a népek tartós békéjének és biztonságának szavatolásához. Mindent megtesz, hogy a feszültség enyhülése keretében eddig elért pozitívumokat alkotó módon továbbfejlesszék; gazdagítsák és hasznosítsák minden nemzetközi több- és kétoldalú tanácskozásnál. Ezért kezdettől fogva fenntartás nélkül támogattuk azt a gondolatot, hogy Helsinkiben megfelelő módon meg kell emlékezni a konferenciának és a Záróokmány aláírásának tizedik évfordulójáról. Ezzel kívánjuk hangsúlyozni ennek a fontos dokumentumnak politikai jelentőségét a béke, és a résztvevő államok közti jobb kapcsolatok megteremtése, minden területén az együttműködés javítása érdekében, ahogy azt feladatként rögzíti a Záróokmány. Meggyőződésünk, hogy ez a külügyminiszteri szinten megtartott találkozó hozzájárul az európai biztonság és együttmüködés gondolatának elmélyítéséhez, jelentősen ösztönözni fogja az enyhülési politika felélénkitését, a többoldalú folyamat folytatását. Helsinkiben kétségtelenül megfelelő figyelmet szentelnek majd annak is, hogy miképp valósulnak meg a Záróokmány egyes cikkeÚJSZÚ 3 1985. VII. 29. lyei. Milyen lesz az eltelt tíz esztendő mérlege? Kétségtelenül kedvező. Mégpedig függetlenül attól a ténytől, hogy a helsinki konferencia utáni fejlődés nem volt vargabatűktól mentes. A hetvenes évekre oly jellemző kedvező és konstruktív légkör a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején megbomlott. Elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és néhány NATO-ország hidegháborús erői általános támadásba lendültek az enyhülés politikája ellen, óriási fegyverkezési hajszát indítottak, hogy kivívják az általános fölényt. S éppen ebben a bonyolult és valóban veszélyes időszakban beigazolódott Helsinki szellemének és annak a folyamatnak ereje s életképessége, amely éppen napjainkban földrészünk általános helyzetét kedvezően befolyásoló jelentős politikai tényezőként hat. Csehszlovákiának, tekintettel történelmi tapasztalataira és földrajzi helyzetére Európa szivében, különleges érdeke fűződik földrészünk stabilitásához és az együttmüködés kibontakozásához. A lehető legnagyobb igyekezetei fejtjük ki, hogy az enyhülési folyamat szakadatlan legyen. Készek vagyunk nyugati partnereinkkel versengeni a békés alkotó munkában. Pártoljuk a velük való politikai párbeszédet és a sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok kibontakoztatását. Következetesen hozzáfogtunk az ún. második kosár ajánlásainak teljesítéséhez is, amelyek összefüggnek a kereskedelmi, a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködéssel, valamint a környezetvédelemmel. A CSSZSZK- nak jelenleg csaknem minden európai tőkés országgal kereskedelmi vagy gazdasági egyezménye van. A csehszlovák külkereskedelem forgalma a fejlett tőkés államokkal 1975-től 1983-ig 21,75 milliárd devizakoronáról 34,32 milliárd devizakoronára növekedett, mégpedig a tőkés gazdaság tartósan válságos helyzete és a szocialista országok ellen irányuló megkülönböztető intézkedések ellenére. Ugyanilyen aktivan fejlesztjük együttműködésünket egyéb területeken is. Kifejezően tanúskodnak erről az ezzel kapcsolatos adatok. Mig például 1975-ben kulturális egyezményünk volt 44, egészségügyi egyezményünk pedig 15 országgal, 1985-ben már 86, illetve 33 országgal, jelentős hányadában európai államokkal. Élénken fejlődnek tudományos kapcsolataink Svédországgal, Finnországgal, Spanyolországgal, Ausztriával és Olaszországgal. Hazánkból 1984-ben 70 355 tudományos és kulturális dolgozó utazott ki, közülük 24 453 a tőkés országokba. Ugyanabban az esztendőben a CSSZSZK-ba 55 029 külföldi művész, tudós, iskola- és kulturálisügyi dolgozó látogatott. Az utóbbi években évente tízmillió csehszlovák állampolgár látogatott külföldre, a CSSZSZK-ban pedig évente 15 millió külföldi turistát fogadtunk, ebből kb. 1. milliót a nem szocialista államokból. Ez a néhány véletlenszerűen kiemelt adat meggyőzően tanúsítja, milyen felelősségteljesen teljesítjük a helsinki Záróokmány minden részét. Bizonyítják azt, hogy széleskörűen és mélyrehatóan beilleszkedünk az európai együttműködésbe, az anyagi és a kulturális javak egymást gazdagító cseréjébe. Földrészünkön nem látunk más ésszerű fejlődési utat, csak Helsinki útját, amely a Záróokmányt aláíró valamennyi ország népe számára pozitív eredményeket hoz. Vigyük sikerre a stockholmi konferenciát Az utóbbi évek eredményének tekintjük azt a körülményt, hogy Madridban tartalmas záródokumentum aláírásával sikeresen zárult a helsinki konferencián részt vett országok tanácskozása, s tavaly Stockholmban megkezdődött az európai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről szóló konferencia. Ettől a konferenciától, a Kelet és a Nyugat közti sokoldalú párbeszéd fontos fórumától, azt várjuk, hogy hozzájárul a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételéhez, az enyhülési politika megújításához és a katonai területen történő érvényesítéséhez. A mai napig lezajlott hat forduló lefolyása elősegítette a résztvevő államok állásfoglalásának tisztázását. Az első szakaszban a bizalom- és a biztonságerósító intézkedések javaslatait terjesztették elő, s ezeket a későbbi tanácskozás során továbbfejlesztették és kiegészítették. Élénk vita bontakozott ki a napirenden szereplő problémák egyes vonatkozásairól. Viszont még mindig nagy különbségek vannak a konferencia lényegének értelmezésében. A NATO-államok konokul szorgalmazzák a kifejezetten katonaitechnikai jellegű intézkedések komplexumának elfogadását, hangsúlyozva az összes katonai aktivitás ún. transzparens jellegének követelményét. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a leszűkített megközelítés megfelelőképpen nem válhat az államok közti bizalom megsziláríditásának, s általában az európai politikai légkör javulásának zálogává. Ez csak valóban hatékony, szélesebb alapokra fektetett politikai, nemzetközi jogi, illetve egyben ka- tonai-technikai jellegű intézkedésekkel érhető el. Ezért teljes mértékben azonosulunk a Szovjetunió javaslatával, amely magába foglalja az atomhatalmak kötelezettségét, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert. Azonosulunk javaslatával, hogy szerződést kötnek, miszerint kölcsönösen nem alkalmaznak katonai erőt és megőrzik a békés kapcsolatokat. Továbbá azzal a javaslattal, hogy ne növeljék és fokozatosan csökkentsék a katonai költségeket, Európából távolítsák el a vegyi fegyvereket. Ezeket a javaslatokat csakúgy támogatjuk, mint azt, hogy Európában atommentes övezetek jöjjenek létre s a Záróokmány szellemében lépéseket tegyenek katonai-technikai területen is. Ez év májusában és júniusában a Varsói Szerződés további tagállamaival együtt ismét bizonyítottuk konstruktív hozzáállásunkat a konferencia tanácskozásához további négy munkadokumentum előterjesztésével, amelyek pontosítják a katonaitechnikai intézkedések paramétereit. Politikai jószándék szükséges Csehszlovákiának a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt érdeke, hogy a stockholmi konferencia eredményes legyen. Sikra száll a bizalmat és a biztonságot szilárdító olyan intézkedésekért, amelyeknek elfogadása valóban elősegítené a katonai konfrontáció kockázatának csökkentését. Amennyiben a többi résztvevő állam is ilyen konstruktív szellemben lép fel és elegendő politikai akaratot fejt ki az egyezmény elérésére, akkor bízvást reménykedhetünk a stockholmi konferencia sikerében. Az utóbbi évek tapasztalatai megerősítik, a helsinki folyamatban résztvevő nyugati államokat újra és újra emlékeztetni kell arra, hogy a Záróokmánynak sarkköve a nemzetközi feszültség enyhítésére tett közös igyekezet, a kölcsönös bizalom légkörének megteremtése, az együttmüködés bővítése. Ebben a szellemben kellett volna májusban és júniusban az össz-európai folyamat keretében lezajlania Ottawában az emberi jogok és az alapvető szabadság- jogok tiszteletben tartásának kérdésével foglalkozó szakértői tanácskozásnak. Ezen a fórumon azonban kísérletek történtek a szocialista országok ellen irányuló ideológiai indítékú támadásokra. Persze ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Hiszen az emberi jogok tömeges megsértése - a faji megkülönböztetés, a munkanélküliség, a hajléktalanok százezrei, a nők hátrányos helyzete, a kisebbségek megkülönböztetése, - olyan jelenség, amely gyakran megdöbbentő módon jellemzi a tőkés társadalmat és nem a mi társadalmunkat. A szocialista országok e találkozón ezzel szemben arról beszéltek, hogy mindenkinek joga van a békés élethez, a munkához, a szociális egyenlőséghez s ezen a területen is szükséges a teljes nemzetközi együttműködés. Ez nem maradt pozitív visszhang nélkül. Nemcsak az állampolgári és a politikai, de egyben a gazdasági és a szociális jogok tiszteletben tartásáról szóló szakértői tanácskozás tehát hasznos volt. Ez év őszén Budapesten kulturális fórumra kerül sor, amelynek folynak az intenzív előkészületei. Már ma megmondhatjuk, kirajzolódnak annak obejtív előfeltételei, hogy fontos nemzetközi esemény- nyé váljon - hiszen ez lesz az első ilyen jellegű találkozó Európa történetében! Nem kételkedünk abban, hogy a budapesti kulturális fórum eredményei is a helsinki folyamat hozamát fogják képezni. Csehszlovákia azt a nézetet képviseli, hogy minden nagy vagy kis ország kormánya napjainkban cselekvően hozzájárulhat és hozzá kell járulnia a gyümölcsöző nemzetközi együttműködés megteremtéséhez. Ehhez csak egy dolog szükséges: a politikai jószándék. Szükséges, hogy a nyugati politikusok felelősségteljesen visszatérjenek a hetvenes évek módszereihez, ahhoz, amit Helsinki szellemének nevezünk, azokhoz az évekhez, amikor az értelem uralkodott. Meg kell érteniük a kor követelményeit, le kell küzdeniük a maradi gondolkodás- módot, s fel kell adniuk a „hidegháború“ elavult sémáit. A megoldás módját a becsületes, egyenjogú, tisztességes párbeszédben kell keresni. Jelenleg a genfi szovjet-amerikai tárgyalások e két ország kapcsolataiban fő szerepet töltenek be és jelentős mértékben meghatározzák általában a nemzetközi politikai légkört s további alakulását. E tanácskozás célja: megszüntetni földünkön a lázas fegyverkezést és meggátolni kiterjesztését a világűrre. Sajnos, a genfi tárgyalások második fordulója, az amerikai fél hibájából ismét megnyugtató eredmények nélkül zárult. Ugyanakkor közismert, hogy az amerikai „csillagháborús“ program keretében folyó kutatásokhoz való ragaszkodás jelentősen növeli az atomháború kitörésének veszélyét. Tény az, hogy az Amerikai Egyesült Államok Genfben eddig nem terjesztett elő komoly javaslatot a lázas fegyverkezés korlátozására. Ellenkezőleg, ún. hideg- háborús programja, a támadó úr- fegyverek létrehozásának, a világűr militarizálásának programja olyan gátló körülmény, amely bonyolítja a tárgyalásokat és akadályozza a megfelelő egyezmények megkötését. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államok ugyanakkor intenziven folytatja a további tömegpusztító fegyverfajták gyors fejlesztése széles körű programjának megvalósítását. Ezzel gyakorlatilag olyan lépéseket tesz, amelyek meggátolják a fegyverkezés korlátozását. A szocialista országok konstruktív javaslatai A Szovjetunió, Csehszlovákia és a többi szocialista ország az utóbbi években számos fontos, konstruktív javaslatot tett, amelyeknek célja a nemzetközi helyzet egészségesebbé tétele és az államok közti bizalom megújítása. A háborús veszély elhárításának és a béke megszilárdításának útján továbbra is a legfontosabb lépések egyikének tekintjük azon kezdeményezések megvalósítását, amelyeket magába foglal a Varsói Szerződés tagállamainak prágai politikai nyilatkozata. A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben kezdeményezéseink mind időszerűbbek. Ugyanakkor természetesen készek vagyunk pozitívan foglalkozni minden olyan javaslattal, amely hatásosan hozzájárulna világviszonylatban a feszültég enyhüléséhez, az összes időszerű nemzetközi problémával kapcsolatos tisztességes és konstruktív párbeszédhez. A csehszlovák külpolitika tartósan a béke megszilárdítására, a feszültség enyhítésére, a fegyverkezés megállítására és az egyenjogú nemzetközi együttműködésre orientálódik. Ez az irányvétel rendkívüli jelentőségű főleg most, amikor a legrekaciósabb imperialista körök konfrontációs militarista politikája következtében a nemzetközi helyzet továbbra is aggasztó. A fejlemények olyan messzemenőek, hogy felvetődik a kérdés - mi történjék a továbbiakban? Az imperializmus nem adta fel terveit, tétjét kitartóan a katonai erőre, a katonai fölény kivivására, a földön, a tengereken és a levegőben, legújabban pedig a világűrben is a lázas fegyverkezés növelésére, az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták további telepítésére teszi s mindezzel még jobban fokozza a nukleáris katasztrófa kirobbanásának kockázatát. Bolygónkon az életet tehát objektíve fenyegeti a pusztulás veszélye. Európa politikai légkörét azonban nemcsak az első csapást mérő amerikai rakéták mérgezik. Az olyan kijelentések is, amelyek kétségbe vonják a jaltai és a potsdami egyezményeket, amelyek serkentik a nyugatnémet revansiz- must és provokatív követelményeit Európa háború utáni térképének a megváltoztatására. Ez, joggal, rendkívül aggaszt bennünket. A háború utáni Európa területi és politikai realitásainak tiszteletben tartása, a szerződések és az egyezmények valamennyi állam általi megtartása ugyanis földrészünkön a tényleges biztonság és béke megőrzésének alapvető előfeltétele. Ezzel szemben megelégedéssel nyugtázzuk az NSZK olyan mozgalmainak és személyiségeinek nyilatkozatait, akik, illetve amelyek szembehelyezkednek a revansista követelmények új hullámával, tiszteletben tartják a realitásokat, a béke és a megértés irányvonalát képviselik. Nyilvánvaló, hogy az imperializmus továbbra sem akar beletörődni a világban kialakult helyzetbe, a szocialista rendszer potenciáljának és befolyásának növekedésébe. A szocialista országok a leghatározottabban elutasítják a helyzet megváltoztatását célzó kísérleteit és világosan értésre adják, hogy semmiképp sem engedik meg a katonai-hadászati egyensúly megbontását. Ez az állásfoglalásunk történelmi tapasztalatokra támaszkodik: a tényleges, avagy a vélt katonai fölény tudata mindig ösztökélte az imperialista államok kül- és katonapolitikájának kalandorságát. Továbbra is kulcsfeladatunk a szocialista közösség országai egységének intenzív szilárdítása. Politikai és ideológiai területen csakúgy, mint a Varsói Szerződés védelmi szövetsége keretében. A csehszlovák nép éppen a jelenlegi bonyolult viszonyok között ismét meggyőződik arról, hogy csak a Szovjetunióval és a Varsói Szerződésben tömörült további testvéri szocialista országokkal való őszinte testvéri barátság, sokoldalú együttmüködés és szilárd szövetség szavatolja szabadságát, biztonságát és a sikeres szocialista fejlődést.
