Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám, szombat
A CSKP gazdaság- és szociálpolitikai céljaival összhangban A Cseh Statisztikai Hivatal jelentése a cseh népgazdaság helyzetének alakulásáról és az állami tervnek az idei első félévben történt teljesítéséről Az 1985. évi terv azokból az eredményekből indul ki, amelyek a népgazdaságban a 7. ötéves tervidőszak előző éveiben születtek, tovább erősiti a gazdasági fejlődés pozitív irányzatait, és ismét biztosítja a nemzeti jövedelem nagyobb dinamikáját. A terv teljesítésére az év elején kedvezőtlenül hatottak a rossz időjárási viszonyok. Márciustól kezdve azonban a kiesést fokozatosan csökkentették, elsősorban a dolgozók önfeláldozásának és kezdeményezésének köszönhetően. Továbbra is nagy gondot fordítottak a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsítására. A csehországi szervezetek az első félévben az állami műszaki fejlesztési tervben kitűzött 215 kutatási és fejlesztési feladat megoldásával foglalkoztak, amelyek 97,2 százalékát a terv szerint meg is oldották. Csehország iparában az új gyártmányok értékének részaránya a tavalyi 17,6 százalékról 17,3 százalékra csökkent. Az első osztályú és a műszakilag progresszív gyártmányok aránya viszont 33,2- ről 36,4 százalékra emelkedett. Az első félévben a vállalatok 84 000 tonna fűtőanyagot, valamint 393 millió korona értékű nyers- és alapanyagot takarítottak meg. A csehországi beruházások értéke 40,9 milliárd korona volt, ez az egész évi terv 40,9 százalékra való teljesítését jelenti. A tavalyi első félévhez képest a munkák és a szállítások terjedelme 4,3 százalékkal nőtt. A kivitelező szervezetek kapacitásaikat a kötelező beruházásokra összpontosították, ezért e beruházások tervét sikeresebben teljesítették, mint a többi beruházásét. Több környezetvédelmi létesítményt is építettek. 16 200 lakást adtak át, ami az egész évi terv 24,9 százalékos teljesítését jelenti. 1984 első feléhez képest az átadott lakások száma 12,8 százalékkal csökkent. ®A Z-akcióban a lakosság fokozta kezdeményezését a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére. A központilag irányított ipar Csehországban termelésének tervét 0,3 százalékkal túlszárnyalta. A múlt év első feléhez képest a termelés terjedelme 1,8, az átlagos napi ipari termelés 3 százalékkal nőtt. Az átlagosnál gyorsabban fejlődött az elektrotechnikai ipar és az általános gépipar termelése. A cseh kormány által irányított ipar 0,4 százalékkal túlteljesítette tervét. Ennek ellenére a csehországi iparvállalatok 28,3 százaléka nem teljesítette első félévi feladatait. A szocialista országokba irányuló kivitel tervét a cseh ipar 5,7, a tőkésexport tervét pedig 5,9 százalékkal túlteljesítette. A tiszta teljesítmények félévi tervét a központilag irányított ipar 0,3 százalékkal túlteljesítette, a cseh kormány által irányított ipar eredménye azonban 0,6 százalékkal elmaradt a tervezettől. Az anyag- költségek a tervezett szintnél 40 fillérrel alacsonyabbak voltak, s a múlt év első feléhez képest 48 fillérrel csökkentek. A különböző iparágak helyzete a következőképpen alakult: A vegyipar 0,5 százalékkal túlteljesítette tervét, s termelésének terjedelme tavalyhoz képest 2,1 százalékkal növekedett. A fafeldolgozó ipar 0,2 százalékkal elmaradt az előirányzott termelési szint mögött, bár tavalyhoz képest termelését 1,7 százalékkal növelte. A könnyűipar 0,6 százalékkal túlszárnyalta a félévi tervet, s tavalyhoz képest 1,5 százalékkal növelte a terjedelmet. Az egészségügyi célokra szolgáló termékek gyártását a tervezetthez képest 1,7 százalékkal sikerült növelni, s a múlt év első feléhez képest a termelés 8,8 százalékkal nőtt. Az építőanyag-gyártó vállalatok a félévi tervet 0,6 százalékkal túlteljesítették, s a múlt év azonos időszakához képest termelésüket 1,1 százalékkal növelték. A csehországi építőipari vállalatok tervteljesitésében az első negyedévben 6 százalékos lemaradás következett be, amely a második negyedévben lényegesen csökkent: igy a félév végén a lemaradás már csak 0,7 százalék. A félévi tervét a csehországi építőipari vállalatok 47 százaléka nem teljesítette. Az építőipari munkák volumene 29,8 milliárd korona volt, vagyis 0,2 százalékkal több, mint a tavalyi első félévben. A mezőgazdasági dolgozók viszonylag kedvező feltételeket teremtettek a jó aratáshoz. Az őszi vetés nagyobb veszteségek nélkül áttelelt, és a kései kezdés ellenére idejében befejezték a tavaszi munkákat. Az egyéves takarmányokba cukorrépa és a burgonya vetésterülete tavalyhoz képest kisebb, de nagyobb területen termesztenek kapás- és évelő takarmányokat. Az állattenyésztésben tavalyhoz képest növekedett a legtöbb gazdasági haszonállat termelőképessége, s túlteljesítették az állattenyésztési termékek felvásárlási tervét. Az élelmiszer- ipari terv teljesítésére ez kedvezően hatott, s így ezt a tervet 0,3 százalékkal túlteljesítették. Az erdőgazdaságok 7,5 millió köbméter fát termeltek ki, ami az egész évre előirányzott mennyiség 58 százaléka. Ami a vízgazdálkodást illeti, az előállított ivóvíz mennyisége 429 millió köbméter volt, 0,9 százalékkal több, mint 1984. első felében. A közüzemi vízvezeték-hálózatból ivóvízzel ellátott lakosok számaránya elérte a 79,2 százalékot, a csatornahálózatra a háztartások szennyvizle- vezetőinek 70,2 százaléka van rákapcsolva. A vasúti átrakás tervének teljesítésében 4,5 százalékos lemaradás keletkezett. A múlt év első feléhez képest az átrakás terjedelme 4,3 százalékkal visszaesett. A közúti áruszállítások tervét 0,2 százalékkal túlteljesítették, tavalyhoz képest azonban 3,6 százalékos visszaesés következett be. Folytatódott a progresszív szállítási rendszerek, elsősorban a konténeres szállítás fejlődése. A folyami áruszállítás tervének teljesítésében 7,4 százalékos lemaradás keletkezett. A városi tömegközlekedés a személyszállítás tervét 1,2 százalékkal túlszárnyalta. A tavalyi első félévhez képest 28,1 millióval, vagyis 2,3 százalékkal több utast szállítottak. A lakosság pénzbevételei tavalyhoz képest 4,1 milliárd koronával, azaz 3 százalékkal emelkedtek. A szocialista szektorban dolgozók havi átlagbére elérte a 2830 koronát, azaz 1,1 százalékkal emelkedett. A csehországi lakosság takarékbetétei 4,9 milliárd koronával növekedtek, és összegük az első félév végén elérte a 146,3 milliárd koronát. A szociális juttatások tavalyhoz képest egymilliárd koronával emelkedtek. 18,7 millió koronát nyugdíjként és járadékként, 10,1 milliárd koronát táppénzként, 5,1 milliárd koronát pedig családi pótlékként folyósítottak. A fő kereskedelmi rendszerek kiskereskedelmi forgalma 78,5 milliárd korona volt: tavalyhoz képest 3,5 százalékkal nőtt, de az előirányzat mögött 0,2 százalékkal elmaradt. A helyi termelő- és szolgáltató- vállalatok, valamint az ipari szövetkezetek teljesítették a lakossági szolgáltatások tervét. 1985. június végén Cseh- országnak 10 340 000 lakosa volt. (Folytatás az 1. oldalról) szennyezés mérésére szolgáló nukleáris technikai módszereket, kutatják az idült légzószervi megbetegedéseket, növelték a kukoricahozamokat, s fejlesztették a nagyüzemi juhtenyésztést. A termelésben 401 új megoldást alkalmaztak, ami a terv 86,4 százalékos teljesítését jelenti. A magas műszaki színvonalú és gazdaságosan előállítható gyártmányok részaránya az árutermelésben a múlt évi 12,7-ről 14,7 százalékra emelkedett. A műszakilag korszerű termékek értéke meghaladta a 2,3 miliárd koronát. Miközben részben javult a gyártmányok minősége, a jelentős részüknek a használati tulajdonságai még mindig nincsenek a megkívánt szinten. Tovább fejlődött a dolgo2ók alkotó műszaki kezdeményezése. A találmányok száma a múlt év első feléhez képest 1,8 az újítási javaslatoké 4,9 százalékkal emelkedett. BERUHÁZÁSOK Terjedelmük elérte a 20,7 milliárd koronát; ebből 12,7 milliárd korona az építőipari munkákra, 8 milliárd pedig a gép- és berendezésszállításokra jutott. A tervezett 13 helyett csak 10 új kapacitást helyeztek próbaüzembe. A technológiai berendezések szállításának és a szerelőmunkáknak a késése következtében több helyen nem tartották meg a beruházási ütemterveket, ezért egyes kapacitásokat nem sikerült határidőn belül átadni. IPAR A központilag irányított ipar termelésének terjedelme a múlt év azonos időszakához képest a tervezett 3,4 S2íázalék helyett 4,8 százalékkal növekedett, az átlagos napi termelés növekedése pedig 6,3 százalék volt. Egész évi tervét az ipar az első félévben 50,4 százalékra teljesítette. A központilag irányított szlovákiai ipar által termelt áru értéke nagykereskedelmi árakban számítva 5 százalékkal nőtt. A szocialista országokba irányuló kivitelt 12.7 a tőkés exportot pedig 8,3 százalékkal sikerült növelni. A belpiaci szállítások terjedelme 1,6 százalékkal nőtt. A beruházások számára 2,3 százalékkal több gépet és berendezést szállítottak, bár az állami terv csökkenést irányzott elő. A tiszta teljesítmények a múlt év azonos időszakához képest 7,9 százalékkal emelkedtek, a tervezettnél lassabban. Az ipar 728 000 dolgozót foglalkoztatott, számuk 9800 fővel növekedett. A tiszta teljesítmény alapján számított munkatermelékenység 6,4 százalékkal nőtt, a bruttó termelés alapján számítva pedig 3,5 százalékkal. Az ipari dolgozók havi átlagbére 1,9 százalékkal emelkedett, és elérte a 2944 koronát. A különböző iparágak helyzete igy alakult: a szén- és lignitipar csaknem 3 millió tonnát termelt, egy százalékkal többet, mint a múlt év első felében, s ezzel több mint 50 százalékra teljesítette az egész évi tervet. Az áramtermelés 11 031 millió kilowattóra volt, 12,5 százalékkal több, mint tavaly. Az energiamennyiség 39,6 százalékát az atomerőművek állították elő. A kohóipar termelése és az érckitermelés 1,1 százalékkal növekedett, míg az állami terv csak 0,8 százalékos növekedést irányoz elő. A gépipar a termelést 9.7 százalékkal növelte az állami terv 6,5 százalékos előirányzata helyett. Növekedett a mezőgazda- sági, a földmunka-, az építőipari, az útépítő és a textilipari gépek gyártása. A lakosságnak száni gyártmányok közül jelentősen nőtl a motorkerékpárok és az automata mosógépek előállítása. 242 00C háztartási hűtőgép és mélyhűtő készült, vagyis 26 000-rel több mint 1984 első felében. A nehézgépipar termelése 5,1 az általános gépiparé 9,7 százalékkal nőtt, gyorsabban a tervezettnél. Folytatódott az elektrotechnikai ipar dinamikus fejlődése: ebben az iparágban a termelés 12 százalékkal nőtt a tervben előirányzott 7,1 százalék helyett, összesen 78 500 szinestévé-készüléket gyártottak. A vegyipari termelés 3,5 százalékkal nőtt az előirányzott 2,4 százalék helyett. Különösen gyorsan fejlődött a műanyag- és a műfonal- gyártás, valamint a gyógyszeripar. A fafeldolgozó ipar csak 0,9 százalékkal növelte termelését, és a tervezett szint alatt maradt, ami az új kapacitások beindításával függ össze. A könnyűipari termelés 2,5 százalékkal nőtt, ami meghaladja az előirányzatot. Különösen a nyomda-, a ruházati- és az üvegipar termelése növekedett jelentősen. Az építőanyag-termelés a múlt év első feléhez képest 1,4 százalékkal visszaesett, ezen belül az energiaigényes cementtermelés 13, a mésztermelés pedig 2,5 százalékkal növekedést mutat viszont a csempegyártás. ÉPÍTŐIPAR A dolgozók fokozott erőfeszítéseivel és az első hónapokban “keletkezett lemaradás bepótlására tett intézkedésekkel lényegesen csökkent a lemaradás ebben az ágazatban. Az első félévben a vállalatoknak csaknem a fele teljesítette feladatait. A kivitelező szervezetek 15,3 milliárd korona értékű munkát végeztek, s ezzel 98,3 százalékra teljesítették ütemtervüket. A múlt év azonos időszakához képest az építőipari bruttó termelés terjedelme 1,4 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalatoknál csaknem 200 000 dolgozót alkalmaztak, akiknek a havi átlagbére elérte a 2958 koronát, azaz 1,8 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenység a múlt év első feléhez képest 1,2 százalékkal csökkent. MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERIPAR Gazdasági haszonnövényeket 1 millió 546 ezer 300 hektáron termeltek, ugyanakkora területen mint tavaly. A megművelt terület 55.1 százalékán gabonaneműeket termesztenek. Tavalyhoz képest több őszi növényt kellett beszántani, ami lemaradást okozott a vetési terv teljesítésében. Tavalyhoz képest a szarvasmarha-állomány 1,9, a sertésállomány 9,2, a baromfiállomány pedig 5,3 százalékkal csökkent, a juhállomány a múlt évi szinten maradt. Sikerült növelni az átlagos napi tej- és tojáshozamot, s ennek köszönhetően tavalyhoz képest a tejtermelés 2,4, a tojástermelés 2,7 százalékkal növekedett. A sertések átlagos napi súlygyarapodása 4,5, a hizómarháké 1,5 százalékkal nőtt. A vágóbaromfi kivételével túlteljesítettük a vágóállatok eladásának tervét. Az élelmiszeripar termelésének terjedelme 3,2 százalékkal nőtt, a tervet 102,4 százalékra teljesítette. A leggyorsabban a cukor- gyártás fejlődött. ERDŐGAZDASÁG ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS Az idei első félévben 3 millió köbméter fát termeltek ki, ebből 1.1 millió köbméter viharok által kidöntött fa volt. 16 200 hektár területet erdősítettek. Az ivóvíz-előállítás a múlt év azonos időszakához képest kissé emelkedett, es elerte a 218 millió köbmétert. A lakosság 69 százalékát látják el a közüzemi vezetékek ivóvizével, a csatornahálózatra rákapcsolt szennyvízlevezetőjü lakások aránya 45,3 százalék. KÖZLEKEDÉS ÉS TÁVKÖZLÉS Teherfuvarozási vállalataink 115.6 millió tonna árut szállítottak, 5.6 százalékkal kevesebbet mint tavaly; ebből a vasúti szállításokra 60,3 millió, a közútiakra 53,3 millió, a folyamiakra pedig 2 millió tonna jutott. Nyilvános közlekedési eszközeinken 528 millió utast szállítottak, 9 millióval többet, mint a múlt év első felében. A telefonállomások száma 20 ezerrel emelkedett, ebből 8 ezer magánállomás. Az első félév végén 100 lakosra 19,3 magánállomás jutott. PÉNZGAZDÁLKODÁS A központilag irányított szlovákiai gazdasági szervezetek fokozatosan pótolták az év elején keletkezett kieséseket, és 6 százalékkal növelték tiszta teljesítményüket. Csökkentek az anyag- és az önköltségek, a nyereségképzési feladatokat azonban nem sikerült teljesíteni. A készletek az év eleje óta csökkentek. ÉLETSZÍNVONAL A szlovákiai lakosság pénzbevételei 62,1 milliárd koronát tettek ki, és a múlt év azonos időszakához képest 3,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a munkából származó bevételek 2,9, a szociális juttatások 5,3 százalékkal nőttek. A pénzkiadások 58,2 milliárd koronát tettek ki. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma (az efsz-ek nélkül) 1,3 százalékkal emelkedett, és elérte a 2 044 600 főt. Az egy dolgozóra jutó havi átlagbér 2785 korona, s a múlt év első feléhez képest 2 százalékkal emelkedett. A fő kereskedelmi rendszerek kiskereskedelmi forgalma 36,8 milliárd korona volt, ami a tervezett szint 99,6 százaléka. Tavalyhoz képest a forgalom 3,8 százalékkal nőtt. A piac élelmiszer-ellátása folyamatos volt. Az iparcikkek közül nőtt a hűtőgépek, kályhák és tűzhelyek, varrógépek és más árucikkek eladása. Az első félévben 14 051 lakást adtak át, 700-zal többet, mint 1984. első felében. Az óvodai férőhelyek száma 249 800 volt, ami az óvodáskorú gyermekek 89,2 százalékának elhelyezését teszi lehetővé. A szakmunkásképző intézetekben 143 300 tanuló, a gimnáziumokban 47 000, a szakközépiskolákban 79 100 diák, a felsőoktatási intézményekben 51 000 hallgató tanult. Az egészségügyi intézmények férőhelyeinek száma tavalyhoz képest 611 ággyal nőtt, és elérte az 57 100-at. Egy orvosra 284 lakos jutott. A szociális ellátás területén január 1-től számos intézkedés lépett hatályba. Ennek köszönhetően a szociális juttatások összege 5.7 százalékkal emelkedett. Nyugdíjként és járadékként 7,5 milliárd koronát folyósítottak, a táppénzek összege 5,4 milliárd korona volt. Több intézkedés történt a környezet védelme és a szolgáltatások fejlesztése érdekében. A Z- akció keretében a lakosok egészségügyi létesítményeket gyermekintézményeket, valamint sport- és más létesítményeket építettek. Az első félévben 45 500 gyermek született és 27 000 személy halt meg. összesen 18 000 házasságot kötöttek és 3500-at bontottak fel. Szlovákia lakosainak száma június végén elérte az 5 160 000 főt. njszó 3 1985. VII. 27.
