Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-26 / 174. szám, péntek
Gazdaságunkban vannak még kiaknázható lehetőségek ÚJ SZÚ 3 1985. VII. 26. (Folytatás az 1. oldalról) BERUHÁZÁSOK Az első félévben a népgazdaságban 61,6 milliárd korona beruházást eszközöltünk, ebből 36,3 milliárd korona volt az építkezési és 25,3 milliárd korona a gépi beruházás. A beruházások a népgazdaság termelési-műszaki alapjának fejlesztésére irányultak. Az elsó félévben főleg a CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma eszközölt a tervezettnél több beruházást, mig a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiaügyi Minisztérium, az erdőgazdasági és vízgazdálkodási minisztériumok nem teljesítették a fél évre előirányzott tervet. A terv az első félévre kiemelt feladatként 117 kapacitás próbaüzemeltetését tűzte ki feladatul, de ebből csak 44-et adtak át rendeltetésének. Az elmúlt év első feléhez viszonyítva a helyzet ezen a téren javult. A területi és tervezési előkészítés fogyatékosságai, az építőipari munkák egyenetlen kivitelezése, a gépek és berendezések szállításának késése miatt egyes létesítményeket nem helyeztek üzembe a kitűzött időpontban. Probléma továbbra is, hogy az üzembe helyezettek egy része nem éri el a tervezett mutatókat. Továbbra is aránytalanul nagy a megkezdett építkezések száma. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 2 százalékkal több volt a 2 millió koronánál nagyobb beruházást igénylőké. AZ IPAR A központilag irányított iparban a termelés az első félévben 2,8 százalékkal nőtt. Az átlagos napi termelés 4,1 százalékkal volt nagyobb, ami az évi terv előirányzatánál 1,2 százalékkal több. Az évi állami tervet 50,2 százalékra teljesítettük az első félévben. A januári és februári fagyok okozta nehézségeket fokozatosan sikerült kiküszöbölni. Az első félév folyamán azonban a tervteljesítés nem volt egyenletes, és több vállalat nem teljesítette bruttó termelési tervét, mint 1984 első felében. Az egyes ágazatokban a termelés az állami tervvel összhangban differenciáltan alakult. A legnagyobb növekedést azokban az ágazatokban érték el, ahol az új tudományos-műszaki eredményeket a legrtagyobb mértékben alkalmazták, illetve a hazai nyersanyagokat felhasználó ágazatokban: így az elektrotechnikai iparban, az általános gépiparban, a cellulóz- és papíriparban. A központilag irányított iparban az értékesített termékek értéke nagykereskedelmi árakban számítva 3,1 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly. 9,9 százalékkal több gépet és berendezést szállítottak a beruházásokra, 4,5 százalékkal több árut kivitelre, (a szocialista országokba 6,3, a nem szocialista országokba 1,9 százalékkal többet). A hazai piacra 1,6 százalékkal több termék került. Az első félévben a gazdasági tervekben előirányzott feladatokat az értékesítés viszonylatában minden téren teljesítették. A szállítói-megrendelői kapcsolatok folyamatosságát befolyásolta, hogy az egyes vállalatok nem teljesítették egyenletesen termelési feladataikat, és a termékszerkezet nem alkalmazkodik elég gyorsan a megrendelők igényeihez. A vállalatoknál a saját termelési értéket illetően teljesítését befolyásolta az anyagköltségek kedvezőtlen alakulása. A vállalatok 18,7 százaléka nem teljesítette a saját termelési érték tervét. A lemaradás 2 milliárd korona. A készletgazdálkodás javul. A készletek körforgása a központilag irányított iparban mintegy két nappal meggyorsult. A készletek azonban továbbra is aránytalanul nagyok. A központilag irányított iparban foglalkoztatottak száma az elsó félévben 0,6 százalékkal nőtt, s elérte a 2 704 000-et. A központilag irányított iparban a munkatermelékenység 4,4 százalékkal nőtt, és így az első félévben a gazdasági tervet 101 százalékra teljesítették. A dolgozók átlagos havi bére elérte a 3044 koronát, ami 1984 első feléhez viszonyítva 1,3 százalékkal több. A munkaidő kihasználtsága az elmúlt év első feléhez viszonyítva lényegében nem változott. A munkások túlóráinak részaránya a kedvezőtlen időjárási viszonyok következményei miatt 4,9 százalékról 5,2 százalékra nőtt. A munkások műszakszáma (1,330) és a gépi munkahelyek műszakszáma (1517) lényegében nem változott 1984 első feléhez viszonyítva. Az ipar egyes ágazataiban az első félévben ezek az eredmények születtek: A szénipar összesen 65,1 millió tonna szenet és lignitet termelt. A bányászok erőfeszítéseinek eredményeként az összes bányakörzetben sikerült teljesíteni a fejtési feladatokat. Az évi tervet 51,8 százalékra teljesítették, ami megteremti a feltételeket a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek folyamatos kielégítéséhez. A barnaszén-kitermelés során a tervezettnél 5,8 százalékkal több földet mozgattak meg. összesen 40 587 millió kilowattóra villanyáramot termeltünk, ami 3 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. Az atomerőművek 16,3 százalékkal teljesítették túl a tervet. Jaslovské Bohunicében és Dukovanyban eredményesen üzembe helyezték az új kapacitásokat. Az atomerőművek 53,9 százalékkal többet termeltek mint az elmúlt év első felében, a vízi erőművek 35 százalékkal növelték termelésüket, ami lehetővé tette, hogy a hőerőművekben 4 százalékkal csökkentsük a termelést. A villamosáram-fogyasztás az első félévben 3,9 százalékkal nőtt, míg az évi terv 1,8 százalékos növekedést irányoz elő. Nagy arányban 9,1 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás, amit a hosszan tartó hideg időjárás okozott. Avilágitógáz gyártásának tervét 3,7 százalékkal teljesítettük túl, földgázból a tervezettnél 4,9 százalékkal többet fogyasztottunk. A tüzelőanyag- és energiafogyasztás racionalizálásában még mindig jelentős tartalékaink vannak. A második félévben nagyobb figyelmet kell szentelni a tüzelőanyag és energiamegtakaritások- nak, mindenekelőtt a gázolaj takarékos felhasználásának. A kohóiparban a termelés 1,3 százalékkal nőtt, ebből a vaskohászatban 1 százalékkal, a nem vas fémek kohászatában 2,5 százalékkal, az ércbányászatban 1,4 százalékkal. Mindenekelőtt nőtt a kevésbé energiaigényes termelés, miközben a kohászati alaptermékek termelése csökkent. 11 százalékkal nőtt a nemesacél, a vékonyfalú acélidomok és acélcsövek gyártása. A gépiparban a termelés 5,4 százalékkal nőtt. Az ágazaton belül további strukturális változtatásokat hajtottunk végre, nagyobb mértékben érvényesülnek a nyersanyagokat és alapanyagokat jobban hasznosító termelések. Az elektrotechnikai iparban a termelés 6,8 százalékkal, az átlagos napi termelés 8,4 százalékkal nőtt. Az évi terv 8,6 százalékos növekedést irányozott elő. A lemaradást főleg a színes televíziók képernyői termelése bevezetése során felmerült nehézségek okozták. Az elektrotechnika és elektronika számára gyártott alkatrészek termelése 13,5 százalékkal nőtt, gyorsan fejlődött a fogyasztási elektrotechnika egyes termékeinek gyártása is. Az általános gépiparban a termelés 6,5 százalékkal lett nagyobb, az átlagos napi termelés 8,2 százalékkal. Az évi terv 5,7 százalékos növekedést irányoz elő. Mindenekelőtt a mezőgazda- sági gépek és berendezések, az autóbuszok és traktorok gyártása növekedett. A nehézgépiparban a termelés 2,4 százalékkal, az átlagos napi termelés 3,9 százalékkal lett nagyobb. Az évi terv 3,1 százalékos növekedést irányoz elő. A vegyiparban a termelés 2,7 százalékkal, az átlagos napi termelés 3,5 százalékkal nőtt, miközben az évi terv 3,1 százalékos növekedést irányoz elő. A fafeldolgozó iparban a termelés 1,5 százalékkal, a napi termelés 2,9 százalékkal nőtt, mig a terv 3,8 százalékos évi növekedéssel számol. A lemaradás ebben az ágazatban az év eleji rossz időjárási viszonyok, a termelési berendezések meghibásodása és az új kapacitások tervmutatóinak el nem érése okozta. A könnyűiparban a termelés növekedése 1,9 százalékos volt, a napi termelésé 3,5 százalékos, míg az évi terv 2 százalékos növekedést irányoz elő. Az építőanyagok gyártása az elmúlt év első félévéhez viszonyítva 0,5 százalékkal, az átlagos napi termelés 1,8 százalékkal nőtt. AZ ÉPÍTŐIPAR Az építőipari vállalatok 45,1 milliárd korona értékű munkát végeztek el. Az építkezéseket kedvezőtlenül befolyásolták az év eleji erős fagyok. A lemaradást az első félév végéig sikerült csökkenteni. Az összpontosított beruházások területein, vagyis Prágában, az Észak-csehországi kerületben és Bratislavában az építkezési beruházásokon jobb eredményeket értek el, mint általában országos viszonylatban. Az építőipar tervteljesitését kedvezőtlenül befolyásolta, hogy az egyes építőipari vállalatok nem teljesítik egyenletesen feladataikat. Néhány vállalat túlteljesítette a tervet, az SZSZK és a CSSZK Építésügyi Minisztériumának vállalatai lemaradtak a tervteljesi- tésben. Az építőipari vállalatoknál az első félévben 552,4 ezer személy dolgozott, ami az elmúlt évhez viszonyítva 0,9 ezerrel, vagyis 0,2 százalékkal több. A munkások hányada 0,4 százalékkal csökkent. Az építésben dolgozók bére gyorsabban növekedett, mint a mun-' katermelékenység. Az átlagos havi bérük elérte a 3070 koronát, ami az elmúlt évhez viszonyítva 1,5 százalékkal több. A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR Jó feltételeket teremtettünk a feladatok teljesítésével az önellátás fokozásához, az élelmiszer- ellátáshoz és a szükséges takarmányalap kialakításához. A növénytermesztésben az erős fagyok ellenére az őszi vetés jól telelt. A kezdeti lemaradás ellenére a tavasziak és a cukorrépa vetését és a burgonya ültetését idejében elvégezték. A vetésterület 52,6 százalékán gabonaféléket termesztünk. Az állattenyésztésben a szocialista szektorban csökkent a malac - és a baromfiállomány, kisebb mértékben a szarvasmarha-állomány. Az első negyedévben a rendkívüli hideg miatt bizonyos fokig nőtt a borjúelhullás és csökkent az egy anyasertéstől elválasztott malacok száma. A tehenek átlagos napi tejhozama 9,82 literre emelkedett. Az átlagos tojáshozam 123,4 darabra nőtt. 1984 első feléhez viszonyítva a tejtermelés 0,8 százalékkal, a tojástermelés pedig 1,8 százalékkal nőtt. A szarvasmarha-állomány súlygyarapodása elérte a 0,70 kilogrammot, a hízósertéseké a 0,54 kilogrammot. A szemestakarmányok fogyasztása hozzávetőlegesen a tavalyi szinten maradt. Az állati termékek felvásárlásának tervét a fél év folyamán folyamatosan teljesítettük. Az élelmiszeripari termelés 0,3 százalékkal nőtt. A legnagyobb növekedést a szesz- és bortermelésben, a cukorgyártásban és a zsiradékok gyártásában értük el. A növényi zsiradékokból és étolajokból 10 százalékkal, sajtokból 1.3 százalékkal többet gyártottunk. Húsból 1 százalékkal, baromfiból 2,8 százalékkal, vajból, 1.3 százalékkal, tejből 2 százalékkal kevesebbet termeltünk, miközben a lakosság ellátását biztosítottuk. A kiskereskedelmi árak emelésével kapcsolatban csökkent a sör iránti kereslet, a fogyasztás 10,9 százalékkal volt kisebb. AZ ERDOGAZDÁLKODÁS összesen 10,5 millió köbméter fát termeltünk ki, a feldolgozóipar 8.8 millió köbméter fát kapott, ami az évi terv 50,4 százalékát jelenti. 43,4 ezer hektár területet fásítottunk. Az elemi csapás sújtotta területeken a hulladékfa összegyűjtésében hatékony segítséget nyújtottak a társadalmi szervezetek és az iskolák. A VÍZGAZDÁLKODÁS A fogyasztók 647 millió köbméter ivóvízhez jutottak, ami 7 millió köbméterrrel több mint az elmúlt év első felében. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakosok hányada 74.8 százalékról 75,9 százalékra nőtt. Egyes helyeken a száraz évek következtében továbbra is ivóvizhiánnyal küzdenek annak ellenére, hogy az utóbbi két hónapban a helyzet javult. A megnövekedett csapadék lehetővé tette, hogy a víztározókban a víz szintje megfeleljen a követelményeknek. A csatornahálózatra kapcsolt lakóházakban élő lakosok hányada 61 százalékról 62 százalékra nőtt. A SZÁLLÍTÁS ÉS A TÁVKÖZLÉS A népgazdaság szállításigényessége tovább csökkent. A szállítók igényeit sikerült kielégíteni. 1985 első felében 308,3 millió tonna árut szállítottunk, ami 5,2 százalékkal több mint az előző évben. A vasút 141,5 millió tonna árut szállított, ami 4,7 százalékkal kevesebb, mint a múlt évben. Az intenzifikálás mutatói nem alakultak kedvezően, a vagonok körforgási ideje meghosszabbodott, csökkent a munkatermelékenység. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 161,4 millió tonna árut szállított, ami 5,4 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Folytatódott az autópályák hálózatának bővítése. A hosszan tartó fagyok miatt a folyókon leállt a forgalom és igy a folyami hajók 5,7 millió tonna árut szállítottak, ami 8,8 százalékkal kevesebb mint az előző évben. összesen 1397,4 millió személyt szállítottunk, az utasok száma 2,3 százalékkal nőtt. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat 1185 millió, a vasút 212 millió, a prágai metró pedig 160 millió személyt szállított. Június végén 3 554 000 telefon- állomás volt az országban, ami 25,6 ezerrel több mint 1984 végén. A telefonállomások 98,7 százaléka automatikus telefonközpontokra volt rákapcsolva. A posta 41,7 millió ajánlott küldeményt, 655,4 millió közönséges levelet, 13 millió csomagot kézbesített ki. A Postai Hirlapszolgálat 624.8 millió darab újságot és folyóiratot továbbított. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forgalom 2,3 százalékkal nőtt. A külkereskedelem azonban nem teljesítette a tervfeladatokat, nem érte el az éves terv által előirányzott növe- vekedési ütemet. A szocialista országokkal lebonyolított árucsere a tervezettnél nagyobb volt. A nem szocialista országokkal folytatott kereskedelemben a kivitelben kisebb mértékben túlteljesítettük a tervet, míg a behozatalban nem teljesítettük. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az első félévben külkereskedelmünk a KGST-or- szágokkal 4,3 százalékkal nőtt, a Szovjetunióval pedig 2,6 százalékkal A szocialista országok részesedése külkereskedelmi forgalmunkban 80,3 százalék - a Szovjetunió részaránya 46,2 százalék. Q Tovább mélyült Csehszlovákia részvétele a nemzetközi szakosításban és kooperációban, bővült az árucsere, a licencek, a tudományos és technológiai ismeretek cseréje a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott együttműködés keretében. ÉLETSZÍNVONAL Az első félévben az anyagi termelésben elért eredmények hozzájárultak az életszínvonal javításához, a lakosság létbiztonságának szilárdításához. A népgazdaság fejlesztése teljes foglalkoztatottság mellett valósult mec. A szocialista szektorban (az efsz- ek nélkül) 6 847 000 személy dolgozott. Számuk 1984 elsó feléhez viszonyítva 0,9 százalékkal nőtt. A lakosság pénzbevétele 3,1 százalékkal nőtt, és elérte a 201,6 milliárd koronát. A bérekből származó bevétel 2,2 százalékkal, a szociális bevételek 4,6 százalékkal nőttek. A népgazdaság szocialista szektorában az átlagbér 2816 korona volt, ami 1,3 százalékkal több, mint 1984-ben. A lakosság megtakarított pénze 1985. január 1 -tői június 30-ig 12,1 milliárd koronával nőtt. A bankbetétállomány 212,3 milliárd korona volt, miközben a lakosságnál 53,2 milliárd korona készpénz is volt. 1985. január 1 -én több intézkedés lépett érvénybe a szociális ellátás terén. A szociális juttatások az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 4,2 százalékkal nőttek. Nyugdíjbiztosításra 26,2 milliárd koronát, betegbiztosításra 15,5 milliárd koronát, ebből családi pótlékra 8,1 milliárd koronát fordítottunk. A kiskereskedelmi forgalom értéke 137,5 milliárd korona volt, ami 3,7 százalékkal több, mint 1985 első felében. A piac élelmiszerellátása folyamatos volt, de ennek ellenére egyes fajta hús- és tejtermékek időnként hiányoztak. Bizonyos nehézségek merültek fel a piac ásványvízzel való ellátásában. Bizonyos ipari cikkek kínálata sem felelt meg az igényeknek. Ez elsősorban textil- és ruházati cikkekre, valamint bútorra vonatkozik. Az idén 66 360 személygépkocsit adtunk el, ami 11,8 százalékkal több, mint 1984 első felében. Az életszínvonal emeléséhez hozzájárul a lakossági szolgáltatások területén kitűzött tervek megvalósítása. Új szolgáltatásokat vezettek be, az egyes üzemegységek nyitva tartási ideje jobban megfelel a lakosság igényeinek. Továbbra is problémák merülnek fel a lakáskarbantartásban, de tartalékaink vannak a szolgáltatások hozzáférhetősége és minősége terén. Az első félévben 30,7 ezer lakás építését fejeztük be, ami 1,4 ezerrel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az első félévben befejezett lakások hányada - az előző évekhez hasonlóan - aránytalanul alacsony volt. 33,9 ezer új lakás építését kezdtük meg. 528 szocialista tulajdonban levó lakás korszerűsítését kezdtük meg, ami azt tükrözi, hogy az építőipari vállalatok nem szentelnek kellő figyelmet a lakásalap ily módon való javításának. Az 1984-85-ös iskolaévben 700 ezer gyermek jár óvodába, ami az adott korosztály 94,3 százalékát jelenti. 413 ezer tanuló látogatja a középfokú szaktanintézeteket, közülük 53 ezren érettségizni fognak. A gimnáziumoknak és szakközépiskoláknak 355 ezer diákja van. A felsőoktatási intézményekben 141 ezer diák tanul. A kórházi ágyak száma 1,2 ezerrel nőtt, az egy orvosra eső lakosok száma 281-re csökkent. A bölcsődei férőhelyek száma 2,4 ezerrel nőtt, jelenleg 122,3 ezer gyermeket tudunk a bölcsődékben elhelyezni. Fejlődött a tömegtestnevelés. Ezt mindenekelőtt az idei spartakiád bizonyította. Prágában a strahovi stadionban összesen 180 ezer tornász mutatta be az egyes gyakorlatokat. A környezetvédelemben már érződik a tavalyi év végén, illetve az idei év elején üzembe helyezett kapacitások hatása, (gy például Ústi nad Labemban csökkent a levegő szennyezettsége. Az első félévben víztisztító állomást helyeztek üzembe Mohelnicében, Veľké Pavlovicében és Nováky- ban. 1985 első felében 116 ezer gyermek született, 95 ezer személy halt meg, 55 ezer házasságot kötöttek és 19 ezer házasságot bontottak fel. Csehszlovákiának 1985. június 30-án 15 500 000 lakosa volt.
