Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-26 / 174. szám, péntek
v Az embereken múlik ss///sssssss/sssss///sss/s/s/s//jrssssssssss/ssss/s/s/ssss/sss/sssss/ssss/sssssssssssss/ssss/s/sssssssssssssssssssss/ssss/s//sssssss//ssss. * ............. ■IMIII— I........II" "Wh KO MMENTÁLJUK A mezőgazdasági üzemeket nagy teljesítményű gépek, berendezések, vegyszerek, és biológiai hatóanyagok segítik gazdálkodási és termelési feladataik megvalósításában. Viszont tudatosítani kell, hogy a gép a működtetéséhez értő dolgozó nélkül hasznavehetetlen, a műtrágya, gyomirtószer avatatlan kezekben méreg, s a legjobb vetőmagból szárba szökkent gabona is gyér termést ad, ha a traktoros hanyagul készítette elő a talajt. Ezért, amikor azt mondjuk, hogy a műszaki felszereltségen, a vegyi- és biológiai tényezőkön sok múlik, akkor azt is látni kell, hogy a tiszteletre méltó eredmények elérésében a gépeket működtető, az egyes anyagokat felhasználó, az összefüggéseket látó emberen még több. A mezőgazdasági üzemek vezetői általában azt is elmondják, hogy az éppen soron levő csúcsmunkákat milyen képzettségű, hozzáállású emberek végzik, kik kezelik a gépeket, juttatják földbe a magot, s a tenyészidő alatt kik gondozzák a növényeket. Ha valami nem úgy sikerül, ahogy elvárták, könnyen kiderül, mi múlott az időjáráson, mi az eszközökön és az anyagokon és mi az embereken. A jó és a rossz eredmények egyaránt fontos napirendi pontjai vagy vita tárgyai a pártgyűlések- nek is. A termelés mai színvonala szakképzettségben, hozzáértésben is egyre nagyobb követelményeket támaszt a dolgozókkal szemben. Körültekintő, jól átgondolt munkaerő-gazdálkodással elérhető, hogy a mezőgazdasági üzemek minden egyes munkaterületre képzett dolgozót állíthassanak. Ehhez hathatós segítséget nyújtanak a felsőbb párt- és állami szervek. Csak Szlovákiában mintegy százharminc mezőgazdasági szakmunkásképző intézet, számos szakközépiskola, valamint a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola képez mezőgazdasági szakembereket. Azonban még mindig vannak olyan mezőgazdasági vállalatok - főleg a keleti országrészekben, de Közép-Szlovákiában is amelyekben egyetlen főiskolát végzett szakember sem dolgozik. Általában a gyenge adottságú gazdaságokat kerülik el a fiatal mezőgazdasági szakemberek. Ennek legtöbbször nem is a rossz adottság, hanem a hiányos szociális ellátottság az oka. A főiskolát végzett fiatal szakember szülőfalujától távol csak olyan gazdaságban tudja betölteni a felkínált állást, ahol van hol laknia, étkeznie stb. Az is igaz, hogy a gyenge adottság pénzszűkével jár együtt, felvetődik tehát a kérdés, hogy ezek a gazdaságok miből építsenek lakásokat, miből járuljanak hozzá a gyermekgondozó intézmények létesítéséhez. Egy alkalommal a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Állami Gazdaságban jártam, ahol az igazgató elmondotta, hogy tizenkét mérnököt szeretnének szerződtetni, akiktől azt A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek minőségét ellenőrző csehországi állami felügyelőség munkája során összehasonlítja az élelmiszerek tulajdonságait a műszaki normákkal. Külföldről behozott termékeket is ellenőriz. Különösen nagy gonddal vizsgálják meg munkatársai a gyermektápszerek alapanyagait. A felügyelőség dolgozói 829 ellenőrzést hajtottak végre. Elsősorban az alapanyagokat és kezelésüket, a gyártási folyamatokat, a tárolást, az árutovábbítást és az épületek higiéniai állapotát vizsgálták meg. A képen: Šárka Sinkulová mérnök kivonatokat szeparál. (Pavel Dvorák felvétele - ČTK) Bizakodva végzik munkájukat Kelet-Szlovákiában még nagy gondokat okoz a felázott talaj Az idén a Kelet-szlovákiai kerületben is szokatlanul későn kezdődött az aratás. Az Újbodvai (Nová Bodva) Efsz dolgozói elsőként a tiz hektárnyi őszi árpát takarították be, amit öt kombájnnal egy nap alatt elvégeztek, s négy tonnás hektárhozamot értek el. Ez a munka csak kisebb próbaaratásnak számított, mert repcéből hatvan hektárt kell betakarítani, ez után 528 hektár tavaszi árpa, 605 hektár búza, valamint 30 hektár borsó következik. Az őszi repcét betakarítás előtt repülőgépes permetezéssel lombtalanitották, amire most különösen nagy szükség volt, mert a megismétlődő záporok lassítják a munkát, nehezítik a gépek mozgását a puha talajon. A gépeket jól előkészítették az aratásra, kilenc saját kombájnjuk mellett hat vendégkombájn vesz részt a betakarításban a Smižanyi Efsz-ból. Az időjárás szeszélyeit is figyelembe véve tizenöt nap alatt szeretnék befejezni az aratást. A szalma betakarításához négy nagynyomású prés áll a rendelkezésükre. A préselt szalma egy részét szénatárolókban helyezik el, a szalmafelszedő kocsikkal ösz- szegyűjtött szalmát homlokrakodókkal kazalozzák. A szalma betakarításához a melléküzemági termelés dolgozói, valamint a patronáló üzem alkalmazottai is segítséget nyújtanak. Ez lehetővé teszi a tarlóhántás idejében való elvégzését és a tarlókeverékek vetését. Az utóbbira nagy szükség van a hiányzó szálas takarmányok pótlására, mert az esőzések miatt a szénának csak a felét tudták betakarítani. Háromszáz hektáron az istállótrágya szórását is el-l kezdikAz alkatrészek pótlása gondokat okoz, mert a puha talajon gyakoribb a gépek meghibásodása. Különösen ékszíjakból mutatkozik hiány, mert a nehéz talajokon ezek szakádnak a legjobban. Mindezek ellenére az újbódvai szövetkezeti tagok bizakodva végzik munkájukat és jó termésre számítanak. -csovárják, hogy elindítsák a fejlődés útján a gyengén gazdálkodó mezőgazdasági vállalatokat. Ennek a valóra váltásához arra van szükség, hogy a felvett hitelekből elsősorban szociális célokra költsenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezetők csak akkor tudnak eredményeket felmutatni, ha a dolgozók egyöntetűen támogatják a jó elképzeléseket. Támogatás pedig csak olyan beosztottaktól várható el, akik ismerik a tervfeladatokat, tudják mit kívánnak tőlük és ók mit kapnak cserébe azok teljesítéséért. Ne menjünk messziré, maradjunk csak az idei aratásnál, amikor a vezetőknek és dolgozóknak újra vizsgázniuk kell helytállásból, kitartásból. Amerre jártam, mindenütt elmondották, hogy már jóval az aratás előtt kidolgozták az ütemterveket, alternatív terveket is készítettek, amely a kedvezőtlen időjárással is számol. A terveket az üzemi pártszervezetek is megvitatták, kiegészítették vagy eredeti formában jóváhagyták. A gazdaságok vezetői és a gépjavítók véleménye szerint a pótalkatrész-ellátás az idén sem sokat javult. A gépjavítók leleményessége azonban pótolja az alkatrészhiányt, egyiket-másikat, a bonyolultabbakat is sajátkezűleg készítik el, hogy emiatt ne álljon se kombájn, se traktor. A munka nagy lázában sem tűnhet el a gondoskodás középpontjából az ember. Testi épségük megóvása érdekében munkavédelmi oktatásban részesültek, kellő mennyiségű üdítőitalt rendeltek az aratás idejére, jó, kényelmes szállást biztosítottak a vendég- kombájnosoknak. Az aratás napjaiban kiadós kosztra is szükség van. Több járásban már hagyomány, hogy külön tanfolyamot rendeznek az aratókat ellátó konyhai személyzet részére. Mindez mulaszthatatlan kötelesség azokkal szemben, akik legjobb tudásuk szerint járulnak hozzá a feladatok teljesítéséhez. KOVÁCS ELVIRA Két nemzedék A fiatalok többsége már megérkezett Moszkvába, akik a XII. Világifjúsági Találkozón a hivatalos küldöttség tagjaiként vagy a barátságvonattal utaznak a nagy esemény színhelyére. Hétfőn reggel hatalmas bőröndöt cipelve találkoztam az érsekújvári (Nové Zámky) járás két boldog küldöttével, a štúrovói Nagy Zsuzsával és a SZISZ járási bizottsága elnökével, Karol Krškóval, akik - ‘mire e sorok megjelennek - már Moszkva utcáin sétálnak, esetleg éppen kedves találkozón vesznek részt - még a hivatalos megnyitó előtt. Először Prágában gyűltek össze a békeszerető fiatalok, az oly sokáig várt és oly nehezen kivívott béke első éveiben, 1947-ben, amikor Kelet- és Közép-Európa fontos politikai változások színhelye volt. Akkor mindössze 71 ország 18 ezer küldötte jött el Prágába - de az I. VIT jelentőségét ez nem kisebbíti. A világ minden tájáról összesereglett fiatalok akkor kezdtek hozzá Lidice jelképes újjáépítéséhez, s elültették a ma már legendás hírű rózsaligetben az első fákat. Klement Gottwald szavai, amelyet a találkozó részvevőihez intézett, hogy - „a világ ifjúsága, amely a saját bőrén tapasztalta a háború és a fasizmus borzalmait, semmiképpen sem engedi, hogy a világot újabb háborúba sodorják,“ - közel négy évtized múltán is időszerűek, sőt ma talán még inkább. Az első VIT részvevőinek az újabb háború kirobbantásának megakadályozása volt a céljuk - de nemcsak az, hanem az is, hogy felépítsék a lerombolt falvakat, városokat, boldog életet teremtsenek születendő gyermekeik számára. Harmincnyolc év telt el azóta. Akik részt vettek a prágai VIT-en - ma már nincsenek messze a nyugdíjkorhatártól - és talán nem egynek az unokája most küldöttként utazott Moszkvába. Amit közel négy évtizede a mai idősebb korosztály elhatározott, valóra váltotta: ifjúi hévvel épített gyárat, emelt iskolát, tanított és művelődött önmaga is, és jó szándékú buzgósága nyilván nem volt mentes a túlkapásoktól sem. De amit célul tűzött ki, megvalósította. Legfőbb érdeme, hogy oly hosszú időn keresztül vigyázott a törékeny békére, és gyerekeinek, unokáinak továbbadta a „titkot“, miként őrizhető meg földünk nyugalma. Más körülmények között él a mai fiatalság, más módszerekkel harcol életünk szebbé-jobbá tételéért, az eljövendő nemzedék létfeltételeinek megteremtéséért. Bizonyos tekintetben nehezebb a dolga, mert látványos nagy tettek véghezvitele nem adatik meg mindig; a mai tizen-huszonéveseknek éppúgy meg kell vívniuk a maguk harcát a boldogulásért, mint a háború utáni nemzedéknek. A lehetőségei adottak s - a kirívó rossz példáktól eltekintve - él a lehetőségekkel, ám a jogait is kiverekszi - nagyon okosan -, mert csak az öntudatos, a kötelességeit és jogait egyaránt ismerő nemzedék viszi előbbre a világot. De könnyebb is a dolga egyfelől, lévén, hogy ismeri a sokat tapasztalt-szenvedett korosztály titkát, hogy miként teremtheti meg a földön a boldogságot: tisztességes munkájával, derús lényével. KOPASZ CSILLA ORVOSI TANÁCSADÓ A szénanátha Az allergiás megbetegedések száma manapság állandóan növekszik. Az emberiség majdnem 10 százalékánál kimutatható kisebb vagy nagyobb mértékben az allergia bizonyos formája. Bebizonyított tény, hogy a vidéki lakosság körében sokkal kisebb százalékban fordulnak elő az ilyen fajta betegségek, mint a modern életvitelt folytató városi embereknél Ebből következik, hogy a civilizáció hatására megváltozott környezetünkben kell keresni az allergiás betegségek legfőbb kiváltó okait. Az ételekben, vízben, levegőben, gyógyszerekben, kozmetikai készítményekben, ruhaneműkben nagy mértékben jelenlevő szintetikus, nem természetes anyagokra a szervezet védekezórendszere reagál, olykor ún. túlérzékenység fejlődik ki, amely idővel a természetes eredetű vegyületekre, elsősorban fehérjékre is átterjedhet. Az idegen eredetű anyagnak a szervezetbe való első bekerülése után a védekezőrendszer ellenanyagot termel, amely a következő találkozáskor már aktívan védi a szervezetet ezen anyag káros hatásától. Előfordul azonban, hogy ez a védekezőreakció olyannyira nagy, hogy már nem is a szervezet megvédését szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, károsítja a szöveteket. Ezt az állapotot, melyet túlérzékenységnek nevezünk, a szervezet védekezőrendszerének eltúlzott reagálóképessége okozza. Az allergia tehát nem más mint túlérzékenység bizonyos anyagokra, amelyek az emberek többségére ártalmatlanok. Az allergiára való hajlam elsősorban a labilis idegrendszerű és az anyagcserezavaros egyéneknél jelentkezik. Az öröklődés is fontos szerepet játszik. A beteg családtagjai között is majdnem mindig megtalálható az allergia valamilyen formája. A betegség a fiúknál általában már egyéves kor körül, a lányoknál későb legtöbbször a serdülőkor elején kezdődik. Az allergiás reakciók leggyakrabban a felső légutakban fordulnak elő. A szénanátha az orr nyálkahártyájának heveny gyulladása, melyet a füvek, fák virágainak pora, pollenszemecskéi váltanak ki. A többi allergiás nátha leggyakoribb okozói a lakáspor, különböző szagok, illatok, állati szőrök (macska, kutya, nyúl, ló,), toll stb. A típusos szénanátha általában már az iskoláskor előtt kezdődik. Jellemző tünetei a tüsszögésroha- mok, nagy mennyiségű, híg orrvá- ladékképződés, szaglászavar. A szemkötőhártya egyidejű gyulladása égető érzéssel és fokozott könnyképződéssel jár. Ezek a tünetek egyik pillanatról a másikra keletkeznek. Később ezekhez társulhatnak különböző gyomor és bélpanaszok, fejfájás, hőemelkedés, nehéz légzés, esetleg asztmás roham, allergiás ekcéma. A napsütéses száraz idő a betegek állapotát rosszabitja, mivel ilyenkor kerül a legtöbb virágpor a levegőbe. Esős időben viszonylagos javulás mutatkozik. A tünetek virágpormentes levegőben (pl. a tengernél) teljesen megszűnnek. Ritka esetekben a beteg megszabadul szénanáthájától, ha más vidékre költözik. A gyógyítás sikerének alapvető követelménye a betegséget kiváltó idegen eredetű fehérjeanyagok pontos meghatározása. Vannak betegek, akik a nyaranta periodikusan megjelenő szénanáthájukat kiváltó okot (pl. füvek virága, akácvirág, hársvirág, jegenyevirág stb). már pontosan megfigyelték, ismerik. Leggyakrabban azonban az allergiás reakciót előidéző anyagot ún. bórpróbával állapítják meg. A gyógyulás az ilyen módon meghatározott fehérjeanyagnak a beteg környezetéből való eltávolításával érhető el. A gyógyítás specifikus módja a „deszenzibilizáció“, melynek lényege, hogy a tünet- csoportot kiváltó anyag nagyon kis adagjainak sorozatos beadása következtében csökken a szervezet érzékenysége ezen anyagra, tehát a szervezetbe való bekerülés után - a deszenzibilizációs kúra befejeztével - csak kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem lép fel az allergiás reakció. A szénanátha rosszabbodásának elkerülése érdekében a kritikus időben mellőzni kell a virágzó rétekre, határba való kirándulásokat. Ha lakhely közelében virágzó fák, füvek vannak, ajánlatos az ablakokat csukva tartani. A szénanátha nem egyszerű nátha, megfázás, hanem a védekezőrendszer rendellenességének egyfajta mutatója. Ezért aki évente a nyári hónapokban feltűnően gyakran náthás, feltétlenül keresse fel az orvost, hogy mielőbb szakszerű allergológiai kezelésben részesülhessen. Dr. RÁCZ GÁBOR ÚJ szú 4 1985. VII. 26.
