Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám, csütörtök

„Tudom, hogy munkám nem volt hiábavaló...“ (Megemlékezés Schönherz Zoltán születésének 80. évfordulójáról) ÚJ SZÚ 1985. VII. 25. A mártírsorsra jutott Schönherz Zoltánnak a kommunista mozga­lomban végigjárt életútjáról vi­szonylag kevés dokumentum ma­radt fenn. Szüntelen fegyelemben, önön személyét a szélesebb nyil­vánosságtól távoltartva fejtett ki mozgalmi tevékenységet a polgári Csehszlovák Köztársaság idősza­kában is. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúmunkás Szövetség, a Komszo- mol a harmincas években a polgá­ri demokrácia viszonyai között is, főként Szlovákiában a szüntelen betiltással dacolva afféle féllegali­tás állapotába került. Schönherz Zoltán az ifjúság antimilitarista te­vékenységét valamint a dél-szlo­vákiai ifjúmunkások szociális megmozdulásait és eszmei neve­lését szervezve jó érzékkel ismer­te fel a hatósági közegek intézke­déseiben mutatkozó réseket. Elektromérnöki diplomája s a technikai újdonságok iránti érdeklődése inkább felfedezések­kel járó belső izgalmakkal teli mű­szaki pályát jelölt ki számára. Útja azonban már a szülővárosából Kassáról (Košice) fokozatosan, de töretlenül a kommunista mozga­lom soraiba és apparátusába ve­zetett. Jó módú polgári családban nőtt fel, de a kommunista mozga­lom két háború közötti szlovákiai fellegvárában, a huszas évek ele­jén, már gimnazistaként a marxi -lenini eszmék vonzókörébe ke­rült. Ehhez nagyban hozzájárult nagybátyjának, a Kassai Munkás szerkesztőjének, Goldhammer Gézának a hatása is. Schönherz Zoltán brnói és prágai egyetemi tanulmányai során bekapcsolódott a Kostufra, a kommunista diák- frantáció munkájába. Prágában, amint ezt az akkor vele közeli kapcsolatba került Róják Dezső visszaemlékezései tanúsítják, gyakran kijárt a prágai munkáske­rületek fiataljai közé. A politikai tömegmunka iránti fogékonysága a beszűküléshez vezető beideg­ződésekkel szembeni ellenszer­nek bizonyult a Komszomolt sújtó féllegalitás körülményei között. Sót a népfrontpolitika idején bebi­zonyosodott, hogy kilétének hang- súlyozásától továbbra is óvakodva kiváló érzékkel tudja segíteni a széles körű, világnézeti különb­ségeken felülemelkedő fasisztael­lenes összefogást. A CSKP VII. kongresszusát követően, amikor napirendre került a csehszlovákiai fiatalság széles alapokon nyugvó antifasiszta, nemzeti és nemzeti­ségi kereteket kiaknázó egységé­nek megteremtése, tagja lett az országos koordináló bizottságnak, segítette a Szlovák Fiatalok Szö­vetségének megszervezését, s vezető szerepet játszott a Ma­gyar Fiatalok Szövetségének munkájában. A népfront szellemi­ségű Magyar Nap hasábjain s a szövetség Kéve című, sokszo- rosításos eljárással készült közlö­nyében Sándor Zoltán néven épp az ó megfogalmazásában nyert kivételes meggyőző erőt a politikai és világnézeti ellentétek antifa­siszta alapon történő feloldásának szorgalmazása. A müncheni diktátumot és Csehszlovákia feldarabolását kö­vetően szülővárosában maradt, s a Horthy-uralom kiépülésének körülményei között kezdeménye­ző szerepet játszott a helyi és az egész Délkelet-Szlovákiára kiter­jedő illegális párttevékenység ki­bontakoztatásában. A CSKP illegalitásban életreke- lő szervezetei erógyarapodást je­lentettek a súlyos üldöztetésnek kitett magyarországi kommunista mozgalom számára. Nehézségek­be ütközött azonban a mozgalom országos vérkeringésébe való be­kapcsolódásuk. Ez időre még nem zárult le a Kommunisták Magyar- országi Pártjának a Komintern VII. kongresszusa után megindult át­szervezése. A KMP-nek 1936 má­jusában létrejött új, ideiglenes kül­földi vezetősége Prágából irányí­totta a magyarországi pártmunka népfrontszellemű átalakulásával szembeni ellenállás leküzdését, a szociáldemokrata pártban, a szakszervezetekben és más le­gális fórumokban rejlő kommunis­ta befolyásgyakorlás lehetőségei­nek fokozottabb kihasználását. Prágában jelent meg a KMP köz­ponti orgánuma, a Dolgozók Lapja is. A Csehszlovák Köztársaság fel- bomlasztása után az ideiglenes KB tagjai már nem tudták kellő­képpen ellátni a magyarországi központot is helyettesítő feladat­körüket. A kommunista szerveze­tek kiépülése nélkülözte a centrali­zált irányítást, az összehangoltsá­got. Ebben a helyzetben a Kom­munista Internacionálé vezető szerveinek figyelme az új magyar- országi központi vezetés létreho­zására törekedve a népfrontmoz­galom iskoláját megjárt dél-szlo­vákiai kommunisták szerepvállalá­sára irányult. Az 1939 nyarán Bu­dapestre került Schönherz .Zoltán Moszkvába, a Komintern központ­jába kétszer is kijutva megbízást kapott - a CSKP másik két tagjá­val, Skolnyik Józseffel és Szeke­res Sándorral - a KMP új magyar- országi illegális központjának lét­rehozására. A KMP Központi Bi­zottságának megalakulását 1941 januárjában az a felismerés kísér­te, hogy a széles antifasiszta egy­ségfrontot szolgáló illegális párt­munka szervezeti megalapozásá­ban és irányításában kiegészítik egymást a CSKP funkcionáriusai­nak a legális tömegpárt keretei között szerzett tapasztalatai a he­lyi viszonyokat ismerő magyaror­szági kommunistáknak az illegális munka irányításában való jártas­ságával. S ez tükröződött az új központi bizottság összetételében és a közbülső szervek létrehozá­sában is. Az új központi bizottság már 1941 tavaszán programformát adott, a Kominterntől kapott útmu­tatások szellemében az antifasisz­ta népfrontpolitika tartalmi elmé­lyülésének és keretei kitágulásá­nak. A valamennyi németellenes erőt tömörítő függetlenségi politika célkitűzéseinek jegyében kezde­ményezett, félig legális Független­ségi Bizottság irányítása a vissza­emlékezések tanúsága szerint Schönherz Zoltánra hárult. A har­costársak neki tulajdonítják a Sza­bad Nép első számának vezércik­két is, amely a függetlenségi harc kibontakoztatására szólít fel. Schönherz Zoltánnak a csehszlo­vákiai kommunista mozgalomból magával hozott adottságai foko­zott szerephez juthattak. Otthono­san mozgott az üzemi munkások között, ismerve az illegális munka szigorú követelményeit is, s kellő nyitottsággal tudott közeledni a szellemi és kulturális élet német­ellenes beállítottságú szószóló­ihoz. A magyar uralkodó osztály re­akciós körei érzékelték azt a ve­szélyt, mely a széles körű fasisz­taellenes összefogást szorgalma­zó függetlenségi politikában rej­lett. Tudatában voltak a kommu­nisták ebben játszott szerepének. 1942. október 9-én a vezérkari főnökség különbírósága bitófára juttatta a KMP Központi Bizottsá­gának titkárát, Schönherz Zoltánt. Schönherz Zoltán búcsúlevelé­nek gyakran idézett soraiból a mélységes meggyőződés és a jövőbe vetett hit árad. „Tudom, hogy munkám nem volt hiábavaló. Ha még egyszer születnék és új­ból élnék, akkor sem tudnék más­képpen élni. Ahogy éltem, úgy is halok meg.“ Schönherz Zoltán életútja az internacionalista maga­tartást és áldozatvállalást testesíti meg. Egyéniségének hatóereje országok, nemzeti és nemzetiségi közösségek kereteit fogja át. Va­dász Ferencnek Schönherz Zoltán életéről szóló dokumentumregé­nye cseh és szlovák fordításban is megjelent. Schönherz Zoltán ne­vét hazánkban és a Magyar Nép- köztársaságban nemcsak emlék­táblák őrzik, utcák, terek elneve­zésében és élenjáró, szocialista munkakollektivák igyekezetében él tovább. KISS JÓZSEF A termálfürdők forró napjai Nyitás előtt érkeztünk a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) ter­málfürdőbe. A bejárati pénztárnál már sorban álltak a látogatók, hogy mielőbb megmárthassák magukat a vízben. A medencék körül a karbantartók az utolsó si­mításokat végezték.- A fóidény nehezen indult be a rossz időjárás miatt, de mihelyt melegebbre fordult, egyre többen érkeztek hozzánk - mondotta Szabó Béla, helyzettes vezető. A tizenhárom éve üzemelő für­dő kapacitása 3600 fő. A jó víz és a kellemes környezet miatt azóta országos hírnevet szerzett és sok külföldi is megfordult itt. Az elmúlt hét végén 28 autóbuszt számlál­tak meg a szűkös parkolóhelye­ken, melyeken a személykocsik százai szorongtak.- A szabadban négy medencé­ben, az ún. rotundában pedig to­vábbi kettőben fürödhetnek a ven­dégeink. Fürdőnk 13 hektáron te­rül el és hozzátartozik az 1,5 hek­táros tó is. Jó lehetőség van a pi­henésre, a sportolásra egyaránt. Mire az irodából kijöttünk, be­népesültek a medencék és kör­nyékük. A meglepően tiszta, ren­dezett, virágos parkban már sokan elhelyezkedtek, hogy élvezzék a nap sugarait. A Jednota fo­gyasztási szövetkezet standjaiban is megkezdődött a sürgés-forgás, fogadták az első vásárlókat.- Hatvan dolgozónk mindent megtesz a vendégek elégedettsé­géért - mondotta Öllé István, a strand ellátásáért felelős vezető. - Hetven-százezer korona forgal­mat is elérünk, pedig többnyire leveseket, olcsó ételeket, üdítőket árusítunk. 560-an ülhetnek egy­szerre asztalhoz, a büfékben pe­dig igyekszünk gyorsan kiszolgálni az éheseket, szomjazókat. Eddig nem volt kiesés az ellá­tásban, ételből, italból, záróráig nem volt hiány.-Az idényre alaposan felké­szültünk - tájékoztatott Szabó Bé­la. - A kemény tél után a karban­tartóknak sok munkájuk volt. Új szociális helyiségeket szereltünk fel, további pénztárat létesítettünk, járdákat építettünk, fákat, bokro­kat, rózsatöveket ültettünk. Örü­lünk, hogy sokan térnek hozzánk vissza, mert ez az elégedettséget tükrözi. Ami tőlünk telik, azt meg­tesszük vendégeinkért. Jövőre ta­lán elkészül az 1500 személygép­kocsi befogadására alkalmas par­koló és a strandon fokozatosan kiküszöböljük az apróbb fogyaté­össze kell szedni, a szemeteslá­dákat kiüríteni, medencét tisztíta­ni, a virágokat megöntözni, kapál­ni. Mindezt csak este és éjszaka tudjuk elvégezni. A fürdő óriási látogatottsága mellett nem is lehet másként. Sok ember látogat ide a távolabbi járásokból, de a kör­nyékről is. A hétvégén gyakran kénytelenek vagyunk leállítani a jegyárusítást. Ez természetesen számunkra is rendkívül kellemet­len intézkedés, hiszen vendégeink többsége nagyon messziről jön ide. Más választásunk azonban nincs. Vendégeink nyugalmának, pihenésének biztosítása mellett erre kényszerít minket az egész­ségügyi előírások megtartása is. A kerítést viszont szinte naponta javítanunk kell, mert azok, akik nem tudnak már bejutni vagy nem akarnak jegyet venni, kibontják, s bemásznak rajta.- Mit tesznek a víz tisztasá­gáért?- A vizet klórral fertőtlenítjük, s néhány medencében vízszűrő berendezést is működtetünk. A gyermekek medencéjéből na­ponta, az ülőmedencékből minden másnap, s az úszómedencékből hetente leengedjük a vizet, a me­dencéket kisúroljuk, fertőtlenítjük, majd tiszta vízzel töltjük fel.- A fürdési, s a napozási lehe­tőségeken kívül mit nyújtanak még látogatóiknak?- A fedett medence mellett masszőrök dolgoznak. Nyugágya­kat, napernyőket kölcsönzünk és üdítőket, élelmiszert árusítunk. Látogatóink igénybe vehetik a sportpályáinkat, s a hintákat. Az elsősegélynyújtást egy nyugdíjas orvos látja el. Csak szállást nem tudunk nyújtani.- A rend fenntartása ilyen nagy látogatottság mellett nem lehet könnyű feladat...- Ennek ellenére nincsenek kü­lönösebb problémáink. Főleg azokra nem panaszkodhatunk, akik részt vettek a fürdő építésé­ben; a sajátjukénak érzik, vigyáz­nak rá. Persze, vannak fegyelme­zetlen látogatóink is: a 250-300 szemetesláda ellenére a fűbe dobják a szemetet, letapossák gondosan ápolt virágainkat, tönk­reteszik a facsemetéket, naper­nyőket, és sorolhatnám még tovább. Nem tudom őket megérte­ni, Reklámra nem volt szükség- A fürdő létesítésekor nem is gondoltuk, hogy ekkora lesz az Van aki gyalog, van aki autón és nem kevesen kerékpáron érkeznek a dunaszerda­helyi strandra. Felvételünk egy hétköznapi délelőttön készült. (Gyökeres György felvétele) kosságokat, így például korlátot helyezünk a rotunda medencéje köré és a szolgáltatásainkat is tovább javítjuk. Megostromolt kerítések A nagymegyeri (Čalovo) ter­málfürdő parkolójában érkezünk­kor már számtalan személygépko­csi és autóbusz sorakozik, s a pénztár előtt hosszú sor kígyó­zik. Amikor Józsa Jenőt, a fürdő főnökét keresve bejárom a stran­dot, példásan rendbentartott virág­ágyásokat látok, tisztára sepert sétányokat, és egy „utcányi“ büfét.- Igen, a tisztaságra s rendre nagy gondot fordítunk - mondja később Józsa Jenő. - Zárás után is mozgalmas itt az élet. A fűben, sétányokon szétszórt szemetet érdeklődés - fogadott Dobis Lász­ló, a Nagymegyeri (Čalovo) Vnb titkára. - Január elsejétől ugyan a járási idegenforgalmi igazgató­sághoz tartozik, de ez nem jelenti, hogy a nemzeti bizottságnak nem kell továbbra is a fürdő kérdésével foglalkoznia. A legégetőbb a szál­láshiány. A Javorina vállalat 92 helye egész évre foglalt. A fürdő mellett 103 üzemnek van üdülője, mintegy 1400-1500-an járnak ide turnusonként. Részmegoldásként választot­ták, hogy a higiénikus beleegye­zésével a nemzeti bizottság enge­délyezte: a lakosság szobákat ad­jon ki, illetve az udvarokban, ker­tekben sátorozási lehetőséget nyújtson. A húsz szoba, illetve a 2-300 sátorhely azonban kevés, hisz a nemzeti bizottsághoz or­szágunk távolabbi részeiből is ér­keznek szálláskéró levelek, de sajnos kedvező választ nem tud­nak adni mindenkinek.- Városunk kilencezer lakosá­nak ellátása is bonyolulttá válik a nyári időszakban - folytatta a tit­kár. - Körülbelül ötezer turista tar­tózkodik itt egy-egy hétvégén és mondanom sem kell, hogy ők is étkezni, vásárolni akarnak. Az idő­járástól függ a számuk, s így ne­héz kiszámítani, miből mennyi fogy majd. Még az alaoélelmisze- rekből is gyakran kell utánrendel­ni, s ez már körülményes. Hétfőn délelőtt, illetve délben a legfeszül­tebb a helyzet. A fürdő egy órakor nyit. A városban csupán egy meg­felelő színvonalú vendéglő van, itt 50-60 személyt szolgálnak ki egy­szerre. Tejből és tejtermékekből jó a választék. A gyümölcs- és a zöldség-ellátásra sem panasz­kodhatnak a vendégek. A Zeleni­na négy boltján kívül a kistermelők is naponta kínálják a friss termést.- A fürdő bővítését az igények követelték meg. Hárommillió koro­na ráfordítással, közös erővel ké­szült el a közelmúltban a villany- vezeték. A következő idényben ta­lán a kempinget is sikerül befejez­ni. Az egyik medencét is szeret­nénk befedni, a Javorina vállalat pedig a meglevő vendéglőhöz 11 millió korona beruházással 60-70 ágyas szálloda építését tervezi. Évekig nem volt mozi a városban, egy év alatt ezt is létrehoztuk és örülünk, hogy jó a látogatottsága. A következő ötéves tervidőszak­ban új művelődési házat építünk és a fürdő közelében levő 104 hektáros erdóparkot is fokozato­san birtokukba vehetik a pihenni vágyók. Tervek, elképzelések, de még ezek megvalósításával sem tudják majd előreláthatóan az igényeket kielégíteni. Az akarat viszont nem hiányzik. A nemzeti bizottság még arra is gondolt, hogy az állo­máson a vendégek néhány napja már taxit is igénybe vehes­senek... Hétvégeken telt ház A Dunaszerdahelyi járás legki­sebb s egyben „legfiatalabb“ ter­málfürdője Nyárasd (Topoľníky) mellett, védett területen van. A für­dő előtt viszonylag tágas parkoló, bent pedig „mindössze“ két me­dence, s két büfé várja a vendége­ket. A nagy hőség ellenére szinte üresnek tűnik, bár jócs­kán elmúlt már dél. Akárcsak a nagyme­gyeri, s a dunaszerda­helyi strandon, itt is fel­tűnő a tisztaság, a ren­dezett környék. „A víz hőmérséklete 30 fok“, közli egy tábla, s a falon mellette függő hőmérő 32 fokot mutat.-A medencéik vizé­nek hőmérsékletét előí­rás szabja meg - mond­ja később a fürdő veze­tésével megbízott Raj- kovics Jenő. - Ettől te­hát nem térhetünk el, bár van, aki elégedet­len. Persze, ez az előí­rás is a látogatók egész­ségének megőrzését szolgálja, hiszen maga­sabb hőmérsékleten már megindul egyes mikróbák szaporodása. Sokkal több gondot okoz nekünk azonban a víz színe. A termálvíz, s a hűtés­re használt hideg víz kristálytiszta, átlátszó. De amint összekeverjük zavarossá válik, megbámul a ki­csapódó vastól.- Mindig ilyen kevés a láto­gató?- Távolról sem. A hét végén, szombaton és vasárnap gyakran kénytelenek vagyunk kitenni a „foglalt“ táblát. Ilyenkor aztán elmondanak minket mindennek, de magyarázkodni vagy vitatkozni nincs értelme, mert ezzel csal olajat öntenénk a tűzre. Lezárom a sorompót, aztán pedig csak ak­kor engedünk be újabb vendége­ket, ha a bentleyők közül távozik valaki. DEÁK TERÉZ FEKETE MARIAN

Next

/
Thumbnails
Contents