Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám, péntek

ÉVEK ÓTA SIKERESEN Elismerő oklevél az exportfeladatok példás teljesítéséért A több mint tízezer embert fog­lalkoztató Kassai (Košicei) Nehéz­gépgyár dolgozóit nagy megtisz­teltetés érte, mivel a közelmúltban elnyerték a CSSZSZK kormányá­nak és a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elismerő okle­velét, amelyet az exportfeladatok sikeres teljesítéséért kaptak. A vállalat igazgatója, František GEŠVANTNER mérnök elmondta, hogy tavaly 456 millió korona érté­kű terméket szállítottak külföldre, ebből 244 millió koronáért a szo­cialista országokba. Az idén csu­pán a tőkés piacra 366 millió koro­na értékű árut exportálnak. A tőkés piacokon folyó kímélet­len konkurrenciaharc időszakában kevés gépipari üzem dicsekedhet hasonló eredményekkel, mint a Kassai Nehézgépgyár. És ami még ennél is fontosabb; a vállalat eredményes külkereskedelmi te­vékenysége nem újkeletű, hanem évek óta állandósuló tendenciát mutat, sőt egyre sikeresebb. Erről a vállalat igazgatója így vélekedik:- Vállalatunk dolgozóinak fi­gyelmét az egész 7. ötéves terv­időszakban a XVI. pártkongresz- szus által a gépipar számára meg­határozott stratégiai feladatok tel­jesítésére, a gépipari termékek exportképességének biztosítására báltunk 30 új mintapéldányt és bevezettük 16 új termék sorozat- gyártását. Csupán az utóbbi két esztendőben 23 termékünket in- nováltuk. Mi tagadás, a külföldi piac részére gyártandó gépek elő­készítésére megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk, együttműkö­dünk az illetékes külkereskedelmi vállalatok szakembereivel és a kí­sérleti fejlesztésben dolgozó gép­tervezőkkel. Tesszük ezt annak érdekében, hogy külföldi kereske­delmi partnereink igényeit a legna­gyobb mértékben kielégíthessük új termékeinkkel. Az ilyen sikeres együttműködés egyik példájaként említhetem a CAV-11 típusú víz­szállító és CA-16 típusú üzem­anyagszállító innovált tartálykocsik gyártásához szükséges tervek előkészítését, amelyeket a külföldi vásárlók igényei szerint végeztünk el. Ezt a korábban hosszadalmas tervezési-kivitelezési folyamatot igyekeztünk lerövidíteni - a ha­gyományos eljárási-formák kiikta­tásával. Egyébként ezt a munkát szakemberek bevonásával, sze­mélyekre, kollektívákra szóló te­matikus feladatok kiírásával oldot­tuk meg.- Milyen sikerrel?- Az említett intézkedések eredményeként a CAV-11 tartály­KOMMENTÁLJUK Présgépszerelés közben: Jozef Bačo és Imrich Jurčák irányítottuk! Ennek a célnak az elérése érdekében minden rendel­kezésre álló eszközt igyekeztünk felhasználni, méghozzá nagyon következetesen. 1980-tól minden évben sikeresen teljesítettük ex­portfeladatainkat, mind a szocia­lista, mind a tőkés piacon. Sőt, a szocialista országok termékeivel szemben a kapitalista országok­ban megnyilvánuló, az 1980-84- es évek folyamán egyre fokozódó hátrányos megkülönböztetés elle­nére, képesek voltunk több mint kétszeresére növelni árukivitelün­ket. Büszkék lehetünk arra, hogy termékeink minden baráti szocia­lista országban - Kubát is beleért­ve - közismertek, vásárlóink meg­elégedéssel használják őket a tő­kés államokban is. Ha nem így lenne, nem említhetném most azt, hogy az elmúlt évhez képest az idén 30,7 százalékkal, s ezen be­lül a tőkés megrendelőinknek 72,6 százalékkal növeljük árukivitelün­ket. Cáfolhatatlan bizonyítéka ez termékeink export- és versenyké­pességének a külföldi piacokon.- Mit exportálnak az idén?- 1985-ben a szocialista orszá­gokba főleg formázógépeket: a LÉC és LEK típusú gyorsfordu- latú vágó automatákat, a XONM 2000/2 A típusú acéllemez-hajto- gató gépek 58 százalékát, az AM-369 és AM-330-as típusú au­tóra szerelt betonkeverógépek 40 százalékát exportáljuk. A tőkés or­szágokba különböző, - üzem­anyag, víz és olaj szállítására alkal­mas - tartálykocsikat szállítunk. Például a nálunk gyártott C-10/o típusú kocsik 95 százalékát tőkés országokba exportáljuk. Ezenkívül a formázógépekből és a betonke­verő autókból is jelentős mennyi­séget értékesítünk ezekben az or­szágokban. j- Tekintettel a külföldi piac ré­széről megnyilvánuló jelentős ér­deklődésre, akaratlanul is felvető­dik a kérdés: minek köszönheti vállalatuk termékeinek sikeres versenyképességét ?- A folyamatos termékújításnak és termékeink jó minőségének. Az 1981-84-es évek folyamán kipró­kocsi esetében elég volt húsz hó­nap, a felújított CA-16-os jelű tar­tálykocsi esetében még egy hó­nap sem kellett ahhoz, hogy a ki­adott tematikus feladat a termelés­ben megvalósuljon. Emellett a CA-16-os tartálykocsikat három módosított változatban, szabvá- nyosítottan kezdtük gyártani. Ez a munkafolyamat olyan jól bevált, František Gešvantner mérnök (Róbert Berenhaut felvételei) hogy jelenleg egy újabb, a külföldi partnerek által igényelt módosítás megvalósításán dolgozunk az üzemanyagszállító tartálykocsik esetében.- Igazgató elvtárs, eredmé­nyességük további alapvető té­nyezőjeként a minőséget említet­te, hallhatnánk erről valami köze­lebbit?- Nagyon szívesen elmondom, mert nyilvánvaló, hogy a termék- minőség javítása területén is mér- földes léptekkel haladunk előre. Például az elmúlt esztendőben,- az 1980-as évihez viszonyítva- 2,7-szeresére nőtt a korszerű termékek száma. Hasonló arányú növekedést értünk el a kiváló mű­szaki-gazdasági színvonalú ter­mékek gyártásában is. Az értékelt időszakban megháromszorozó­dott az új termékek száma és az első osztályba sorolt termékeink mennyisége csaknem a tizenegy­szeresére nőtt. Vállalatunk mun­kásai, technikusai, velünk együtt igyekeznek gyümölcsöztetni a ter­melés szakaszán szerzett eddigi tapasztalatainkat. Az idén is, ami­kor - az 1980-as évihez viszonyít­va- az első osztályú termékek számát további 53 százalékkal, a műszakilag korszerű termékek számát 41 százalékkal akarjuk nö­velni. A Kassai Nehézgépgyár való­ban fontos szerepet játszik az ex­portban, s az eredmények alapján a közelmúltban megérdemelten ré­szesült magas elismerésben! Meg vagyunk győződve arról, hogy a CSKP XVII. kongresszusa elő­készítésének időszakában is foko­zott szorgalommal fáradoznak az idei és az egész 7. ötéves tervidő­szak exportfeladatainak példás teljesítéséért. KULIK GELLÉRT ORVOSI TANÁCSADÓ A kullancs 2. Mint említettük, a kullancs min­denütt előfordul, ahol gerinces gazdaállataik élnek. Vírushordo- zási periódusa igen hosszú, napo­kig, évekig is tarthat. Fertőzöttsé- gük arányát 1 ezrelékre becsülik, helyenként viszont fertőzöttségük elérheti a 3-5 százalékot is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem minden kullancs-csípés jár fertőzéssel, megbetegedéssel. Ne essünk tehát fölöslegesen pá­nikba! A kullancs okozta agyvelőgyul- ladásra nemcsak a szezonális jel­leg, az előfordulás gócai a jellem­zőek, hanem az érintett betegek kor, nem és foglalkozás szerinti megoszlása is. Az ember fetózód- het kullancs-csípés, fertőzött tej fogyasztása, vagy kullancsürülék­kel fertőzött por belélegzése ré­vén, továbbá bórsérüléseken és az emésztő csatornán keresztül is, de laboratóriumi körülmények kö­zött is. A fertőzés kapuja leggyakrab­ban - a kullancs-csípést követően - a bőr alatti kötőszövet. A testre kerülés után erősen kötődik a bőr­höz, s a nyálban levő enzimek segítségével megsérti a környező kötőszövetet. A szívási idő (mely a kifejlett nőstény esetében 5-7 nap is lehet) alatt a kórokozó vírus a kullancs nyála segítségével be­kerül a vér és nyirokrendszerbe. Itt elszaporodik, s elkerül a különbö­ző szervekbe, főleg a központi idegrendszerbe. A vírus fő szapo­rodási helye az idegsejt, s a vírus­sejt kölcsönhatásnak a következ­ménye az idegsejt elhalása. A klinikai tünetek a kullancscsí­pés után 7-14 nappal jelentkez­nek, hirtelen, influenzához hason­ló általános tünetekkel, és néhány kivételtől eltekintve két fázisban. Az első szakaszban láz, levert­ség, fejfájás, deréktáji fájások, végtag és izületi fájdalmak, eset­leg az orr és garatüreg nyálkahár­tyájának a gyulladása, szédülés, hányinger a jellemzőek. Ez az idő­szak 2-8 napig tart, s ezt néhány napos (2-14) nyugalmi időszak követi. A beteg állapota javul, esetleg teljesen jól érzi magát, s többnyire kéri a kórházból való elbocsátását. A nyugalmi időszak után következik a lokalizációs, vagy­is az idegrendszeri szakasz. Új­ból megjelenik a láz, mely maga­sabb mint a kezdeti stádiumban volt, erős fejfájás, hányinger, gyakran hányás, a külső ingerekre való túlérzékenység, koordinációs zavarok kíséretében, a súlyosabb eseteket öntudatzavar, légzésbé­nulás és a bekövetkező halál jel­lemzi. Előfordulhat az is, hogy az első szakasz észrevétlenül át­megy a másikba minden nyugalmi szakasz nélkül, vagy egészen el is maradhat. Az idegrendszeri tünetek alap­Fontos szempont a minőség Szlovákia déli járásaiban az utóbbi napok meleg, napfé­nyes időjárása meggyorsította az őszi búza és a tavaszi árpa késedelmes, de jó termést ígérő érését. Most már teljes ütemben kezdődhet a 7. ötéves tervidőszak utolsó, biza­kodva várt aratása. A júniusi hideg hetek azonban az őszi repce érését is késleltették, így olyan szokatlan helyzet alakult ki, hogy betakarítása egybeesik az őszi búza aratásá­val. Sok egyéb mellett ez a körülmény is fokozza az idei aratás bonyolultságát. A helyzetfelmérések szerint nagy gondot okoz majd a betakarított termés szárítása, kezelése és átmeneti tárolása is, részben azért, mert a raktárkapacitá­sok egy részét a tavalyi jó termés alapján tartalékok képzé­sére is igénybe kellett venni, s úgy túnik, hogy az idén legalább olyan jó termést takaríthatunk be, mint a múlt évben. Ezek örvendetes tények, de ugyanakkor magukban hor­dozzák a sietős munkával, az esetleges szervezési hiányos­ságokkal járó minőségi veszteségek veszélyét. Az idei aratás eddigi tapasztalatai egyébként azt is bizonyítják, hogy a ter­més a legtöbb helyen különlegesen jó mlnőséigű, s a mérsék­lődő nedvességtartalom lehetővé teszi a minőség megőrzé­sére legjobban megfelelő természetes szárítást. Az idei termésből tehát kiváló minőségű sütőipari búzát és sörárpát nyerhetünk, ha a mezőgazdasági üzemekben ennek megfele­lően szervezik a betakarítási munkákat. Az elmúlt években nagyon sok vállalati és társadalmi kár keletkezett abból, hogy a gabonafélék aratása és tárolása folyamán az illetékesek nem gondoskodtak az első minőségi osztályba sorolható gabonafélék elkülönített kezeléséről. Az árkülönbözetben ugyanis sokszorosan megtérül az az esetleges költség, amibe a gabonafélék választékos betaka­rítása kerül. Arról van szó, hogy az agronómusoknak már a mezőn tudniuk kell, hogy a lábon álló gabona milyen minősítést érdemel, amihez a felvásárló szervekkel együtt­működve a minták gyors laboratóriumi elemzését is végre kell hajtani. Különösen fontos ez a sörárpánál, amelynél a vállalati anyagi érdekeltség mellé nem csekély népgazda­sági érdek is járul. Közismert, hogy sörárpánk, illetve a belőle készített maláta fontos szerepet játszik a mezőgazdaság külkereskedelmi mérlegében, s egyre szigorúbbak a minősé­gével szemben támasztott világpiaci követelmények. Ezeket a szempontokat az idei aratás folyamán azért is hangsúlyozni kell, mert a mezőgazdasági és a felvásárló üzemeknek rövid idő alatt kell nagy mennyiségű termést befogadniuk, ami a munkák torlódását idézheti elő, s köny- nyen előfordulhat, hogy egyesek a minőség rovására oldják meg a felmerülő problémákat. Ezért az aratás szervezőinek, különösen az ideiglenes aratási pártcsoportoknak alaposan oda kell figyelniük, hogy ilyen jelenségek ne forduljanak elő. Az aratásban a jól végzett munka természetesen nemcsak a szemveszteség csökkentését és a betakarított termésről való megkülönböztetett gondoskodást jelenti. Az is fontos szempont, hogy mi történik a szalmával, milyen gyorsan takarítják le, s hogyan kazalozzák, hogy a lehető legkevesebb szántóföldet vegye igénybe a tárolása. Ezért nagyon helye­sen járnak el azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol az aratási célprémiumokat elsősorban minőségi szempontok­hoz kötik, s a munka minősége alapján bírálják el a kombáj- nosok, a terményszállítók, a gabona kezelését és tisztítását végző dolgozók, a tarlóhántó traktorosok és a kazalozók munkáját. A minőségi munkához azonban a szervezés terüle­tén is meg kell teremteni a szükséges feltételeket. MAKRAI MIKLÓS ján a következő klinikai alakokat különböztetjük meg: 1. a fertőzés mint influenzás megbetegedés zajlik le az ideg- rendszer sérülése nélkül; 2. nem más mint az agyhártya gyulladása, fő tünetei a fejfájás, tarkókötöttség, fényre való érzé­kenység, láz, hányás; 3. agyvelógyulladás - ebben az esetben a fenti tünetek mellett megjelennek a góctünetek, me­lyek jelzik a szürkeállománynak, kisagynak, agytörzsnek a károso­dását. Gyakori az emlékezetki­esés, a koncentrációs képesség csökkenése, dezorientáltság, át­meneti pszichés zavarok, az agy­idegek magvainak a sérülése, ko­ordinációs zavarok a kisagy sérü­lése következtében, a végtagok és a test remegése. A legveszélye­sebb tünet a nyúltagy és az agy­törzs állományának a sérülése, ami a légzés és a szívműködés zavaraival járhat, s így vezethet halálhoz; 4. az agyvelógyulladáshoz a gerincvelőnek a gyulladása tár­sul, s ez a váll és a felkar izomza- tának a bénulását, gyakran csak az egyik testfélre korlátozódva, okozza. A betegség lefolyása nagy mér­tékben függ a beteg teljes lelki és testi nyugalmától. Ne siessünk te­hát haza a kórházból akkor sem, ha már teljesen jól érezzük ma­gunkat addig, amíg kezelő orvo­sunk ezt jónak nem látja, s mara­déktalanul tartsuk meg annak min­den utasítását. A kullancs okozta agyvelőgyul- ladás (encephalitis) gyakran mun­kahelyi ártalomként jelentkezik az erdészeti munkások, vadászok, laboratóriumi dolgozók, juhászok között, de veszélyezteti az erdő­ben járó kirándulókat, a gomba- és a gyógynövénygyűjtóket is. El­húzódó jellege, a hosszú lábado­zás és az esetleges maradványtü­netek miatt fontos a kullancsen- cephalitis megelőzése. A védeke­zés leghatásosabb módja a ter­mészeti gócok felszámolása len­ne. Sajnos a különböző vegysze­rek felhasználásával csak részle­ges eredményt tudunk elérni, mi­vel a vegyszerek nem hatnak az avar alatt meghúzódó példányok­ra, s kárt okoznak az állatvilágban. Nagyobb sikert biztosít a gócok felszámolásában az elhagyott le­gelők, cserjék agrotechnikai meg­művelése. Fontos szerepet játszik a megelőzésben a lakosság felvi­lágosítása a kullancsencephalitis- vírussal fertőzött erdőszéleken el­helyezett figyelmeztető táblák se­gítségével. Nem kevésbé fontos a kullancs felismerése, annak he­lyes eltávolítási módja a bőrből, amint azt már ismertettük. A ter­mészeti gócokban dolgozókat megelőző oltásban részesítjük, vagy védő munkaruhát kell viselni­ük. A természeti gócokban legelő háziállatok tejét mindig forraljuk fel (a vírus + 60 °C mellett 10 perc alatt pusztul el). S végül, de nem utolsósorban, a kullancs-csípést követő kezdeti tünetek (levertség, fej-derékfájás, hóemelkedés, há­nyás stb.) megjelenése legyen fi­gyelmeztető számunkra, s hala­déktalanul látogassunk el az or­voshoz! Dr. MADARÁSZ ISTVÁN ÚJ SZÓ 4 1985. VII. 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents