Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-19 / 168. szám, péntek

A kommunista mozgalom stratégiájának és taktikájának kidolgozása A Kommunista Internacionálé II. kongresszusának 65. évfordulója Hatvanöt évvel ezelőtt tartották meg a Kommunista Internacionálé II. kongresszusát, amelynek nagy nemzetközi jelentősége volt. A nagy októberi szocialista forra­dalommal megnyitott új történelmi szakasz törvényszerű eseményét, a Komintern megalakulását, egy évvel követte. Ennek a forrada­lomnak a győzelme, az első szo­cialista állam létrejötte, a lenini eszmékre, elméleti, politikai és szervezési alapelvekre épülő új típusú, bolsevik párt léte, a balol­dali csoportok és pártok szervez­kedése - mindez bázisa lett a Kommunista Internacionálé megalakulásának. A Komintern I. kongresszusa kinyilvánította ennek a nemzetközi forradalmi szervezetnek a mega­lapítását, és soraiban tömörítette a világszerte alakuló kommunista pártokat és csoportokat, amelyek síkraszálltak a kizsákmányoló tő­kés rend felszámolásáért és a szocializmus felépítéséért. A Komintern II. kongresszusa meghatározta az új típusú prole­tárpártok fontos feladatait a szo­cialista forradalomban, feladatai­kat a proletariátus szövetségesei­nek tömegeiért folyó harcban stb. A kongresszus 1920. július 19- én nyilt meg Pétervárban, majd Moszkvában folytatódott július 23- tól augusztus 7-ig. Előkészítésé­ben és lefolyásában nagy szerepe volt V. I. Leninnek. Közvetlenül a kongresszus előtt irta meg a „Baloldaliság" a kommunizmus gyermekbetegsége című művét, amelyet megkaptak a kongresszu­si küldöttek, kidolgozta a kong­resszus fő feladatairól szóló tézi­seket, továbbá a nemzeti és a gyarmati kérdés téziseit, az ag­rárkérdés tézistervezetét, valamint a Kominternbe való felvétel felté­teleit. V. I. Lenin a II. kongresszuson előadói beszédet tartott a nemzet­közi helyzetről és a Kommunista Internacionálé fő feladatairól, amelyben minden ország kommu­nistáinak figyelmét felhívta a fiatal kommunista mozgalmat fenyegető kettős veszélyre - az egyik olda­lon a baloldaliságra, a másik olda­lon a jobboldali opportunizmusra. A II. kongresszuson a baloldali­ság elleni harcban nagy jelentősé­ge volt Lenin „Baloldaliság“ a kommunizmus gyermekbeteg­sége című művének. Ez a mű meggyőző módon megcáfolta a „baloldaliak“ nézeteit, akik nem voltak hajlandóak részt venni a re­formista szakszervezetek tevé­kenységében és a parlamenti vá­lasztásokban, elvetettek minden­nemű kompromisszumot és lebe­csülték a centristák hívei Komin­ternbe való megnyerésének lehe­tőségét. Lenin müvének érvelése abban a tekintetben volt erős, hogy sok kommunistát meggyő­zött arról, miszerint a forradalom győzelméhez nem elég csupán az osztálygyűlölet. Mert a politika tu­domány és művészet, amely sen­kinek sem hull az égből az ölébe, s ha a proletariátus győzni akar a burzsoázia fölött, akkor fel kell nevelnie a saját proletár politiku­sait, akiknek nem szabad silá­nyabbaknak lenniük a burzsoá po­litikusoknál. Lenin a baloldaliakkal folytatott vita után elérte azoknak a határozatoknak az elfogadását, amelyek elítélték a „baloldali“ né­zeteket, és a kommunistákat arra ösztönözték, hogy a forradalmi munkásokat nyerjék meg a Kom­munista Internacionálé soraiba. A II. kongresszus tanácskozá­sának fontos eredménye volt a Kommunista Internacionálé szervezeti alapjainak lefektetése a felvétel 21 feltételének megfo­galmazásával. Ezek a feltételek kiindultak a bolsevik párt tapaszta­lataiból, valamint az új típusú párt­ról szóló lenini tanításból. Céljuk az voltK hogy meggátolják az op­portunisták és a centristák beszi­várgását a Kominternbe. A tagság legfontosabb feltételei közé tarto­zott a proletárdiktatúra elismerése s az érte folytatott harc, a centris­táktól és a reformistáktól való megválás, a harc legális és illegá­lis forrpáinak összeötvözése; a fa­lun, a hadseregben, a reformista szakszervezetekben és a polgári parlamentekben kifejtett tevé­kenység. A pártok építése alapjá­vá a demokratikus centralizmus­nak kellett válnia, és kommunista pártoknak kellett nevezniük magu­kat. A KI kongresszusainak és Végrehajtó Bizottságának határo­zatai kötelezték a KI minden' párt­ját stb. A II. kongresszus jóváhagyta a KI szervezeti szabályzatát. En­nek értelmében a kommunista pártok a Kommunista Internacio­nálé szekciói voltak. A II. kong­resszus ezzel kiegészítette a megalakulása idején lefektetett programalapjait. A kongresszusi tanácskozás fontos' részét képezte a nemzeti­ségi és a gyarmati kérdés. Az ezzel kapcsolatos határozat rámu­tatott arra, hogy a nemzeti felsza­badító mozgalmat a világforrada­lom részének kell tekinteni, s ezért a munkásmozgalom feladata kommunista pártokat szervezni a gyarmatokon. A pártokra az a feladat hárult, hogy kapcsolatot teremtsenek a polgári demokráci­ával. A határozat arra kötelezte az imperialista országok kommunista pártjait, hogy anyagi és erkölcsi támogatásban részesítsék a nem­zeti felszabadító mozgalmat. A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló határozat része volt a Kom­munista Internacionálé programjá­nak, s rámutatott annak szükségé­re, hogy a nemzeti felszabadító mozgalom a forradalomban a pro­letariátus szövetségesévé váljon. Ehhez hasonlóan az agrárkér­désről szóló határozat is meg­szabta a proletariátus viszonyát a paraszti rétegekhez. Hangsú­lyozta, hogy a szocialista forrada­lomért vívott harcban a kommu­nista pártok feladata megteremte­ni a proletariátus szövetségét a fa­lusi nincstelenekkel. A határozat megállapította, hogy a kapitaliz­mus idején a zsellérek állnak a for­radalom oldalán, a szegénypa­rasztság csak a proletariátus hata­lomátvétele után áll át a forrada­lom oldalára, a középparasztságot semlegesíteni, a kulákok ellen pe­dig harcolni kell. A határozat szólt a kollektivizálásról is, mint a me­zőgazdaság szocializálásának út­járól. A KI II. kongresszusának világ­történeti jelentősége volt, mivel ki­dolgozta a kommunista világmoz­galom politikai irányvonalát, to­vábbá V. I. Lenin személyes rész­vételével a nemzetközi kommu­nista mozgalom elméletének és taktikájának alapvető kérdéseit. A Kommunista Internacionáléba való felvétel 21 feltételének és szervezeti szabályzatának elfoga­dásával betetőzte a világ egysé­ges, szilárd kommunista pártjai­nak megalakulását. Határozatai­ban élesen szembehelyezkedett a jobboldali és a baloldali opportu­nizmussal, és lefektette a nemzet­közi proletárfegyelem szilárd alap­jait. A két világháború között és után a munkásosztály tapasztala­tai és az általa vívott harc igazolta a II. kongresszus irányvonalának helyességét. Nem csekély mér­tékben hozzájárult a forradalmi vi­lágfolyamat fellendüléséhez, a szocialista világrendszer létre­jöttéhez, valamint a kommunista világmozgalom megerősödésé­hez. Megvalósultak V. I. Leninnek a KI második kongresszusának értékelése során mondott előrelá­tó szavai is: ,.A kongresszus az egész világ kommunista pártjainak olyan zárt egységét és fegyelmét teremtette meg, an ely soha aze­lőtt nem létezett és , ímely lehetővé teszi a munkásfcrraf,alom élcsa­patának, hogy mérföl .es léptekkel haladjon előre nagy ;élja, a tőke igájának lerázása feli“ Dr. MILAN HRBEK docens, kandidátus A blanskói Met­ra vállalatnak már 15 éves ha­gyományai van­nak a lézerké­szülékek gyár­tásában. Jelen­leg lézeres mé­rőrendszert ké­szít az elektron­litográfia szá­mára, és nagy teljesítményű lézereket gyárt ipari holográfiái célokra. A ké­pen: Vladimír Musil és Pavel Musil mechani­kusok az LA 1002 típusú berendezés ál­tal kibocsátott lézersugarak pontosságát és energiáját ellenőrzik. (Vít Korčák felvétele - ČTK) ÚJ SZÚ 5 1985. VII. 19. főzési és sütési gyakorlóterem van. Az iskolai konyha jól felsze­relt, ízlésesen főznek az asszo­nyok, és az étteremben kényelme­sen étkezhetnek a tanulók. A nap­köziben két csoportban, nevelők felügyelete alatt készítik el a házi feladatot, s hasznosan töltik el a néhány órát a gyerekek. A pio­nírklubban három helyiség áll a szervezet tagjainak a rendelke­zésére. A tornaterem is a legideá­lisabb méretű. Ott készültek a sportolók is a spartakiádára, és Csönd honolt a máskor zajos iskolában és környékén. A gyerek­sereg szétszéledt, ki itt, ki ott gondtalanul tölti a várva várt vaká­ciót. A pedagógusoknak azonban az iskolaév befejezése után is akad még jócskán tennivalójuk. Ezért találtam az iskolában Sár­kány Imrét, a Bakai Magyar Taní­tási Nyelvű Alapiskola igazgató- helyettesét munkába mélyedve.- Még nem szabadságolunk? - érdeklődtem a régi ismerőstől.- Az utóbbi hetekben nagyon lekötött bennünket az iskolaév be­fejezése, s ezért most hozom rendbe a szénám az egyéb funk­cióimmal kapcsolatban.- Akad belőlük elegendő?-Több, mint két évtizede taní­tok Bakán és ezért „rámragadt“ néhány funkció. Ezek az akták, amelyeket most nézek át, mindezt hűen igazolják. A Nemzeti Front helyi bizottságának elnöke va­gyok. Ha azt akarjuk, hogy a tár­sadalmi és tömegszervezetek sokoldalúan tevékenykedjenek, állandóan figyelemmel kell kísérni a munkájukat, elősegíteni a prob­lémáik megoldását. Szerencsére, a kollégáim közül többen vezető­ségi tagok valamelyik tömegszer­vezetben és ez megkönnyíti a munkámat. Az igazgatónk, György Mihály az agitációs köz­pontot irányítja, Kulcsár Ilona a Nószövetség, Csizik elvtárs Sárkány Imre (balról az első) egy politikai vetélkedőn, amelyet hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendeztek a tanulmányi eredmények, és egyeseknek az erkölcsi magatar­tása is megváltozott. A hiányzás a minimumra csökkent; a gyere­kek az előző mostoha körülmé­nyek után jól érzik magukat a ta­karos iskolában. A sportélet, a honvédelmi nevelés is sokat ja­vult. A pionírszervezet munkája a lehetőségek folytán fellendült. A vetélkedőkön is helytálltak az iskola tanulói. Például a Ki mit tud a csehszlovák hadseregről vetél­kedőn a körzetükben az első he­lyen végeztek. A Ki mit tud a Szov­jetunióról versenyben a körzetük­ben szintén elsők lettek, és a járá­si fordulón a második helyen vé­geztek. A pályaválasztással is elé­gedettek lehetünk. A húsz végzős nyolcadikos közül kilencen szak- középiskolába jelentkeztek, a töb­biek pedig valamennyien különbö­ző szaktanintézetekbe. Az iskolában 1§ tanító és 7 ne­velő dolgozik, közülük nyolc párt­tag, illetve tagjelölt. A pártalap- szervezet céltudatos munkát vé­gez, rendszeresen foglalkozik a nevelési és oktatási kérdések­kel, a pedagógusok munkamód­szereivel. Nagy gondot fordítanak a szocialista hazafiasságra való nevelésre. A polgári nevelést Sár­kány elvtárs, a pártszervezet elnö­ke tanítja. A gondos pedagógiai munka eredményeképpen jó ered­ményeket érnek el a világnézeti ne­velésben. Gyakorlatilag a nyilvános taggyűléseken értékelik a tantár­gyak tanítását, a pedagógusok te­vékenységét a nemzeti bizottság­ban és a társadalmi szerveze­tekben. A második féléves munkaterv­ben azt is láttam, hogy a XVII. kongresszus előkészítése során foglalkozik majd a XVI. kongresz- szus iskolákra vonatkozó határo­zatainak a teljesítésével. A látottak, hallottak alapján, bátran állíthatjuk, hogy a bakai alapiskola pártalapszervezetének tagjai és a többi tanítók alapos munkát végeznek az iskolában, s élenjárók a társadalmi tevékeny­ségbenis. TÓTHDEZSÓ A Bakai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát egy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a polgári ügyek testületének elnö­ke, és sorolhatnám tovább. A tár­sadalmi szervezetek irányítása jó kezekben van, és nagyban segítik a falu politikai, kulturális és általá­nos fejlődését. Gyakoriak a külön­féle rendezvények, az ismeretter­jesztő előadások. Az előadók lé­nyegében az iskolások tanítói, a Szocialista Akadémia tagjai, irá­nyításuk szintén az én gondom. Külön említést érdemel még a sportszervezet munkája. A jó vezetők érdeme, hogy a labdarú­gó csapatunk két év alatt két osz­tállyal lépett följebb, és azt hi­szem, a miénk a legkisebb falu, amelyik a Nyugat-szlovákiai kerü­leti bajnokságban szerepel majd az őszi idényben. A faluszépités- ben is a legjobbak közé tartozunk a járásban, és tavaly a kisebb falvak kategóriájában országos méretben is elsők lettünk. A helyi nemzeti bizottságunk mindent megtesz, hogy az 1200 lakosú Baka Csallóköz legkulturáltabb falvai közé tartozzék. Bakán valóban sok minden épült, szépült a választási prog­ramban kitűzött feladatok alapján. Szép parkokat létesítettek, dísz­fák, cserjék ezreit ültették ki, ame­lyeknek a rendben tartását a tö­megszervezetek vállalták. A falu központjában társadalmi összefo­gásban felépült a. két tantermes óvoda, ahol minden harmadik életévét betöltött gyerek helyet kap, és onnan kerülnek az iskola padjaiba. Tavaly befejezték és átadták rendeltetésének a Duna­szerdahelyi járás (Dunajská Stre­da) egyik legkorszerűbb iskoláját. A nyolctantermes iskola minden igényt kielégít. A tantermek tága­sak, világosak és a folyosók széle­sek. A szaktantermek jól felszerel­tek. A munkamúhelyek vas- és famegmunkálásra alkalmasak. Új­donság, hogy a lányok részére már járási, sőt kerületi vetélkedő­ket is rendeztek. A tantermekben 175 tanulót ok­tatnak, nevelnek a tanítók. A gye­rekek főleg helybeliek, de jó néhá- nyan a negyedik osztálytól kezdve a szomszédos községből, Dercsi- káról (Jurovo) járnak be.- Miképp mutatkozott meg, hogy korszerű iskolában tanulhat­nak a gyerekek? - érdeklődtem Sárkány elvtárstól, aki az iskolai pártszervezet elnöke is.- Egy év rövid idő alaposabb értékelésre, de szerintünk észlel­hető bizonyos fejlődés. Javultak Tevékeny pedagógusok

Next

/
Thumbnails
Contents