Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-18 / 167. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG Svédország Versenyképesség vagy jólét? S zeptember 5-én törvényhozási választások lesznek a Svéd Királyságban, és bár a közvéleménykutatók a jelenlegi, szociáldemokrata vezetésű (önmagában kisebbségi, de a kommunisták által támogatott) kabinet fennmaradását prognosztizálják, érhetik még meglepetések a politikai megfigyelőket. Miként három esztendővel ezelőtt, amikor viszonylag rövid, két perióduson át (hat évig) tartott vezető szereptől kellett megválnia a konzervatívpolgári kormánynak. Thornbjörn Fálldin centrum párti miniszterelnök ugyanannak az Olof Palmé- nak adta vissza a kormányrudat, akinek szociáldemokrata pártja előtte negyvennégy esztendei munkával kidolgozta, megerősítette és világszerte irigyeltté is tette a nemrég 84 évesen elhunyt Tagé Erlander művét, a svéd modellt, a minden állampolgárt megillető szociális juttatások széles körű rendszerét. A tét nagyságát jelzi egyébként az is, hogy a svéd körülményekhez mérten szokatlanul korán, már a tavasszal megkezdődött a választási küzdelem a skandináv országban. Miután ebben az el nem kötelezett, két évszázad óta semleges államban hagyományosan a bel- és a gazdaságpolitika dönti el a törvényhozási választások kimenetelét, a pártok fölemelkedését vagy ellenzékbe vonulását, a legtermészetesebb, hogy a politikai élet hangadói mellett a kulcsposztot betöltő pénzügyminiszter- jelen esetben Kjell-Oloff Feldt- szerepel a legtöbbet a nyilvánosság előtt. A július elsején kezdődött 1985-86-os költségvetési évre egész sor intézkedést kellett bejelenteni a pénzügyminiszternek. A csomagterv a még mindig törékenynek mutatkozó svéd gazdasági föllendülést igyekszik erősíteni a magánfogyasztás visszatartásával, a takarékbetét-állomány növelésével. A Svéd Központi Bank, a Riksbanken Európában a legmagasabbra, 9,5-ről 11,5 százalékra emelte a kamatlábat a tőkekiáramlás megfékezése céljából. Változások történtek a hitel- nyújtás feltételeiben is. Igy például autóvásárlásra csak az kaphat kölcsönt, aki legalább felerészt saját készpénzzel kifizeti a gépkocsit, a fennmaradó hitelrészt pedig egy év alatt köteles törleszteni. A vásárló kiadásait még azzal is növelik, hogy bevezették a gépkocsieladási adót. Ez a ki tudja, hányadik adóféleség, 3500-4000 svéd koronával (kb. tízezer Kčs- nak megfelelő összeggel) emeli egy közepes kategóriájú kocsi árát... Bizalmi kérdés a választás Svédországban is. A Palme-kor- mánynak a jelenlegi helyzetben különösen nagy szüksége van választóinak bizalmára. Ennek mértéke egyúttal az állampolgárok türelmét is kifejezi: akarnak-e, képesek-e még egy kicsit várni a klasz- szikus svéd jóléti modell újabb kiteljesedésére? Mert a hetvenes évek közepe óta dúló nemzetközi gazdasági viharok bizony hátráltatták, sőt visszavetették a svéd gazdasági fejlődést is. Ráadásul hat éven át polgári-konzervatív kabinet igazgatta az országot - hangoztatják a szociáldemokraták az is fékezte a lendületet. Egy „apróságról“ azonban mintha megfeledkeznének a saját tevékenységüket, intézkedéseiket rendkívül pozitívan értékelő szociáldemokrata politikusok: a valóban sok okos és hasznos lépés után közben nem kellene-e esetleg felülvizsgálni az ország gazdasági rendszerét? Tetézi a gondokat, hogy nemrég zajlott le a társadalmi békéről, a munkások és munkáltatók meglehetősen kiegyensúlyozott kapcsolatáról híres ország történelmének legnagyobb sztrájkja. Az állami szolgálatban álló 70 ezer alkalmazott munkabeszüntetése (célja a már megállapított öt százalékon túl további 3,1 százalékos fizetésemelés elérése) jó néhány milliárd koronájába került az államnak, megbénította a közlekedést, s általa az exportszállításokat is. Bengt Dennis, a központi bank kormányzója tekintélyes közgazdász, nemrégiben kijelentette: „ Külső egyensúlyi helyezetünk ingatag, és számottevő külföldi adósságot halmoztunk föl. Az állami költségvetés hiánya még mindig roppant nagy. A gazdaság egészét tekintve a likviditás magas és ez különösen igaz a vállalati szektorban. Tíz évvel ezelőtt nem voltak pénzügyi egyensúlyi gondok, napjainkban viszont e zavarok az egész nemzetgazdaságot ingataggá teszik.“ Felesleges lenne számokkal terhelni az olvasót, csupán az arányok érzékeltetésére írjuk: a július 1-én kezdődött költségvetési évben 71,2 milliárd svéd koronát kell fordítani a külföldi kölcsönök törlesztésére és a kamatokra. A költségvetés tervezett hiánya 63,5 milliárd korona, a bruttó társadalmi termelés 7,2 százaléka. Mindez az inflációs tendenciákat erősíti és gyengíti a svéd ipar versenyképességét, azaz kedvezőtlenül hat az életszínvonalra, késlelteti a régi szép idők, a szinte gondok nélküli jólét visszatértét. Versenyképesség vagy jólét - választási lehetőség. Verseny- képesség és jólét - cél. Eléréséhez azonban - a szociáldemokrata közgazdászok szerint - szociá- lis-gazdasági toleranciára van szükség, mindenekelőtt meg kell elégedni egy szerény, kb. ötszázalékos béremeléssel, amely az árak befagyasztásával együtt az infláció visszaszorításának irányába hatna. Az 5 százalékosnál magasabb béremelés sok tízmilliárd svéd koronás deficitnöveló többletkiadást okozna, ugyanakkor csökkentené a munkanélküliség elleni küzdelemre fordítható alapokat. K övetkezésképpen: a mostani mintegy háromszázalékosról a kétszeresére növekednék a mindenekelőtt a fiatalokat sújtó munkanélküliség Svédországban. Ez viszont kormánynak, állampolgárnak - újraválasztásában bízónak és voksolónak - egyaránt sorsfordító lenne. (KL) INNEN - ONNAN • OLASZORSZÁGBAN a külkereskedelmi mérleg deficitjének egyik fő oka a gépipar és az informatika stagnálása, illetve visszaesése. Világosan látható az olasz mezőgazdasági kereskedelem rohamos visszaesése is. Az 1984 áprilisa és 1985 márciusa közötti időszakban Olaszország mintegy 10 milliárd dollár értékben importált élelmiszereket. Az idei év első három hónapjában az előző évhez képest megduplázódott az élőállat, az olajosmag, a takarmányfélék importja és szinte valamennyi egyéb mezőgazdasági termékből legalább ötven százalékkal többet hoztak be az országba. Ugyanakkor csaknem húsz százalékkal visszaesett a gyümölcsexport, csökkent a kereslet az olasz édességek, a bor, a rizs, és a különféle gabonaszármazékok iránt. • LUXEMBURG a délkeletázsiai beruházók célterületévé s a térség exportjának nyugateurópai kapujává kíván válni - közölte Henrik nagyherceg, a kis állam trónörökse, aki népes kereskedelmi delegáció élén Szingapúrban, Thaiföldön, és Hongkongban járt. Luxemburg elsősorban az acélipari beruházások növelésében, valamint a számítógép- és Vita a munka nélkül szerzett jövedelemről Az Izvesztyija szerkesztőségében vitát rendeztek a munka nélkül szerzett jövedelemről. Az eszmecserén elhangzott: a törvénytelen jövedelmeknek két kategóriája van. Egyfelől a jogszerűtlen módon, munka nélkül szerzett jövedelmek - lopás, sikkasztás, spekuláció másfelől azok, amelyeket munkával szereztek ugyan, ám nagyobb mértékűek, mint amennyibe ez a munka kerül. Ilyen lehet a prémium is, abban az esetben például, ha egy gyár terv- előírásait menet közben csökkentik, s a csökkentett terv teljesítéséért fizetnek prémiumot. Prémium járhat azért is, ha az üzem három százaléknál kisebb mértékben nem teljesítette szállítási kötelezettségeit. így ugyan összességében 15 milliárd rubelnyi kárt is szenvedhet évente a népgazdaság, a prémiumot viszont kifizetik. Rámutattak: a munka nélkül szerzett jövedelmek veszélyesek amiatt is, mert devalválják a társadalmi és erkölcsi értékeket. Ugyanakkor elvetették azt az elképzelést, hogy mindenkinek, aki ezer rubelnél értékesebb tárgyat vásárol, igazolnia kell, honnan származik a pénz. Heves vita bontakozott ki a meglevő adórendszer megváltoztatásáról, abban viszont a résztvevők megegyeztek, hogy a jelenlegi szovjet adózási rendszer elavult. A vitában felszólaló közgazdász rámutatott: a gazdasági jellegű problémák ellen elsősorban gazdasági eszközökkel kell küzdeni. Az út ismert: az egész gazdasági mechanizmus és az irányítási rendszer javítása. robottechnika meghonosításában érdekelt, s ezt adócsökkentésekkel és egyéb ösztönzőkkel kívánja elősegíteni. EGYIPTOM olajipari minisztere közölte, hogy négy - közelebbről meg nem jelölt - amerikai céggel összesen öt megállapodást írtak alá újabb olajlelóhelyek felkutatására. A Szuezi-öböl vize alatt és a Karun-tóban végzendő munkálatok előrelátható költsége 136 millió dollár. Egyiptom kőolajtermelési kvótájának fenntartása mellett - a helyi fogyasztás csökkentése révén - növelni kívánja exportját. A kőolajexport Egyiptom második számú devizaforrása, megelőzve a Szuezi-csatorna bevételeit. • KÍNÁBAN csaknemJnúszmil- lió állami alkalmazottnak emelik a bérét július folyamán. Egyúttal az októberben meghirdetett 1985- ös bérreform keretében megváltoztatják a bérek szerkezetét. A béreket az új rendszer alapján négy részre osztják fel. Az összes állami alkalmazott alapbért kap, amelyet kötelezően kiegészíti a munkakör és a felelősség utáni pótlék. A harmadik összetevőt a munkaviszonyban eltöltött idő, a negyediket pedig a mindenkori teljesítmény határozza meg. Az Új Kína hírügynökség rámutat arra, hogy a bérreform egy további lépés a Mao Ce-tung által követett „egyenlősdi“ felszámolásának irányába. • NORMAN TEBBIT kereskedelem- és iparügyi miniszter bejelentette: a brit kormány hozzájárult, hogy a japán Honda konszern újabb vegyesvállalatot létesítsen az Austin Rover-rel, amely az állami tulajdonban levő British Ley- land leányvállalata. A tervek szerint az új vállalkozás keretében az 1980-as évek végén fogják piacra hozni a két partner által közösen tervezett első gépkocsit, amely felváltja az Austin Rover egyik jelenlegi típusát. Emellett az új gyár Honda autók összeszerelését is fogja végezni, hasonlóan ahhoz a luxuskocsihoz, amelynek összeszerelését az év végén kezdik meg a két cég első angliai közös vállalkozásában. KOMMENTÁLJUK A határozatok és teljesítésük Pártunk életében további gazdasági, szociális és társadalmi fejlődésünket meghatározó politikai események mennek végbe a következő hónapokban. A CSKP KB 15. ülésének határozata szerint az idei év végén a párta lapszervezetek évzáró taggyűléseire, utánuk a jövö év januárjában és februárjában az üzemi, a városi, a járási és a kerületi pártkonferenciákra kerül sor, aztán az SZLKP kongresszusát, 1986. március 24-ére pedig a CSKP XVII. kongresszusát hívják össze. Ebben az egész folyamatban a pártélet normáinak teljes mértékben kell érvényesülniük, s ugyanúgy minden összetevőjének is megvan a maga sajátos szerepe és jelentősége, így a pártélet felettébb fontos része a határozatokkal végzett munka, vagyis a határozatok kidolgozása, elfogadása, teljesítése és ellenőrzése. Csakis ezek megfelelő, tehát a pártalapszabályok szerinti megvalósítása teremt kedvező alapokat az egész párt, minden pártszerv és pártszervezet egységének szilárdításához és akcióképességének fokozásához. Már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy a legcsekélyebb formaságot, sablonszerűséget - még kevésbé szubjektivitást - nem engedhetnek meg egyetlen pártalapszervezeti bizottságban sem, hiszen azok az illető pártszervezetekben köny- nyen a határozatok teljesítésének és ellenőrzésének elna- gyolásához, s így cselekvőképességük hatásfokának gyengüléséhez vezetnének. Mindazonáltal nem lehetünk teljesen elégedettek sem a pártéletben, sem az állami szervek vagy a tömegszervezetek gyakorlatában e vonatkozásban követett eljárásokkal. Nemrégiben a komáromi (Komárno) járási pártbizottságon Balázs Sándorral, a Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnökével beszélgettem a CSKP KB Elnöksége 1983 márciusi leveléből eredő feladatok teljesítésének ellenőrzéséről. A pozitív eredmények mellett azt kifogásolta, hogy az ellenőrzési rendszer leggyengébb területe az ún. belső ellenőrzés. Sajnos, ez nem csak a Komáromi járásban probléma. Saját tapasztalataink sorolása helyett azonban helyesebb, mert általánosabb érvényű, ha Gustáv Husák elvtársat idézzük, aki a CSKP KB 15. ülésén, a XVII. pártkongresszus előkészítésével összefüggésben figyelmeztetőleg jelentette ki: „A pártban is nemritkán tanúi lehetünk annak, hogy eltérően teljesítik a határozatokat, elnézőek a fogyatékosságokkal szemben, és találkozhatunk a formalizmus megnyilvánulásaival is.“ Alapszervezeteink tapasztalatai és gyakorlata azt mutatják, hogy a taggyűléseken nagy gondot fordítanak a beszámolóra, de sokkal kisebbet a határozat előkészítésére, amellyel az alapszervezet döntésmegvalósító képességét kellene mozgósítani és elmélyíteni. Ezért a beszámolókon és a különböző részletfeladatok elvégzéséről szóló jelentéseken túlmenően az erőfeszítéseket inkább a tartalom egyensúlyára és a pártmunkának azokra a láncszemeire kellene összpontosítani, amelyek végső soron jobban előmozdítják a párttevékenység hatékonyabbá tételét Más szóval: a lenini tételként fémjelzett fő láncszem módszerét tanácsos mindenütt alkalmazni, amely általában a politikai munkában és azon belül a párthatározatok előkészítése során végzett munkában a „mit kell tenni“ és a „hogyan kell ezt tenni“ kérdések mellett egy további kérdést is felvet: „Mi a legfontosabb és mivel kezdjük?“ Ezt követve jobb eredményeket várhatunk a határozatok végrehajtásában és ellenőrzésében is. MIKUS SÁNDOR Az év első felében 1460 lakást adott át a Bratislavai Magasépítő Vállalat hármas számú üzeme. Az építők ünnepét az üzem dolgozói kötelezettségvállalásuk teljesítésével köszöntötték. A vállalt feladatok teljesítése annak ellenére sikerült, hogy az év elején a kedvezőtlen időjárás miatt 296 lakásban nem tudták elvégezni a szerelőmunkákat. Az idén a vállalat a tervezettnél 73-mal több lakást adott át. A határidő előtti átadásokon túl jelentős eredmény a lakások minőségének javulása is. A felvételen Jozef Vrábek szerelőbrigádjának néhány tagja látható munka közben. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) új szá 4 1985. VII. 18.
