Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám, kedd

MŰANYAGOK KÖRÜLÖTTÜNK További fejlődés - új utakon Nem túlzás azt állítani, hogy a csehszlovák műanyaggyártó és -feldolgozó ipar korszerű techno­lógiával dolgozó részét képezi a hazai vegyiparnak, s dinamikus fejlődése jelentősen befolyásolja a vegyipar térhódítását a népgaz­daság valamennyi ágazatában. Ez közvetlen következménye annak, hogy az iparág által gyártott mű­anyagoknak egyre nagyobb a fel­használási területe a gépipartól kezdve az építőiparban, az egész­ségügyben, a közlekedéstechni­kában, de a mezőgazdaságban is. Közismert tény, hogy a hazai műanyaggyártó ipar a szovjet kő­olaj és földgáz feldolgozásán ala­pul. Az állandó kutatómunka ezek felhasználásáról pedig az iparág folyamatos és folytonosan emel­kedő irányzatú fejlődését teszi le­hetővé. Az Incheba ’85 nemzetközi vegyipari vásár ez idén is alkalmat adott arra, hogy a szakemberek szűk körével együtt a nagyközön­ség is megismerkedhessen a mű­anyagfelhasználás területeivel, le­hetőségeivel. Felsorolásukat már csak azért is a közlekedéstechni­kával kezdjük, mert a téli stadion­ban rendezett kiállítás bejáratánál volt látható a svájci Du Pont-cég­nek az a műanyag autója, amelyet a már ma használatos alkatré­szekből, részegységekből állítot­tak össze. S nem kevesebb, mint 260 ilyen műanyag elemet tartal­mazott a „MARK-ll-nek „elke­resztelt“ gépkocsi, amelyről la­punk más helyén még szólunk. Tehát közlekedéstechnika. Nem kell azért külföldre menni, akár a Skoda gépkocsik különbö­ző alkatrészeinek összeszámolá­sa is kitenne néhány tucatot, ha csakis a műanyagokból készültek­re szorítkoznánk. Például a Sklo- plast Trnava poliészter alapanyagú lökhárítói a hazai személygépko­csi-iparban ma már nélkülözhetet­lenek. Ugyancsak a hazai gépko­csiipar számára gyártja a jabloneci Nisasport a motorház fedelét, s ha már a kiállításon szerepelt, termé­szetesen műanyagból volt. A gbe- lyi PAL-ban pedig különböző mű­anyag kapcsolók, fogaskerekek ké­szülnek, sőt ventillátor és a sebes­ségváltó belső borítása is. Említettük a bevezetőben a gépipart, amely számos elága- zatra bontható. Például a vegyipari- és élelmiszeripari gépgyártásra az a jellemző, hogy olyan alkatrésze­ket is kell gyártania, amelyeknél nagyon fontos tulajdonság, hogy korróziómentesek legyenek, mert agresszív környezetben működ­nek. Amíg a motorkerékpároknál az apróbb fogaskerekek készül­tek műanyagból, a Zbrojovka Vsetín például már félméteres át­mérőjű műanyag fogaskerekeket gyárt az említett alapkövetelmény­nyel, és nyolc évi élettartamot ga­rantál. Aligha hitte volna el valaki néhány évvel ezelőtt, hogy csiszo­ló- és köszörúkő is készülhet mű­anyagból. Márpedig a petrolkémiai kutatóintézet részére ilyeneket is gyártott az említett vállalat. Egyre inkább tért hódítanak a műanyagok az építőiparban is. Új termékkel mutatkozott be a bratislavai Mélyépítészeti Kuta­tóintézet. Mégpedig a Penefol 750 elnevezésű polietilénből készült könnyű szigetelő fóliával, amely­nek gyártója a Breclavi Gumotex nemzeti vállalat. Csónak, szörf, evezők... Mind-mind műanyagból (A szerző felvétele) A természetvédelemhez a múlt­ban legföljebb annyi köze volt a műanyaggyártásnak, hogy hul­ladékaival szennyezte a környe­zetet... Most a Klopinéi Efsz úsovskói részlegén gyártják a prá­gai Hydroprojekt által tervezett szellózótornyot, amely teljes egé­szében műanyagból készült. Ma­gassága öt és fél méter, s arra használják, hogy a föld alatti ás­ványvízlelőhelyek fölötti térségből eltávolítsák vele a szabad kéndio­xidot, és egyúttal a levegő oxigén- tartalmával gazdagítja a térség légterét. Nem tartozik a nagy műanyag­felhasználók közé az energetikai ipar. A Permon Krušná Hora válla­lat azonban bemutatott egy poli­észterből készült, üveglaminát merevítésű nagyméretű ventillá­torlapátot, amely megfelelő fém­vázra szerelve a hőerőművek hű­tőtornyaiban használatos. Ma már az elektrotechnikai és elektronikai ipar is a nagy mű­anyagfelhasználók közé sorakozott fel. Világítótestek, kapcsolók, ve­zetékek, telefonok, szigetelősza­lagok már eddig is készültek szén- származékú szerves műanyagok­ból, de látható volt az eddigieknél sokkal biztonságosabb, lakóhá­zakban használható elosztószek­rény, amelynek általános beveze­tésére a közeljövőén kerül sor. Használati cikkek, konyhafel­szerelési tárgyak, hűtőszekrény- tartozékok, csipeszek, környeze­tünk megszokott tárgyai. Erre a te­rületre már régen betört a mű­anyag. Ezek ma formatervezésük­ben, színeikben gazdagabbak mint korábban. A csomagolás- technikát is akár ide sorolhatjuk, hiszen a göngyö­leg gyakran szerves tartozé­ka, mintegy a funkcióját elő­segítő része is lehet egy-egy háztartási gép­nek. Ezen a terü­leten egyébként nagyon fontos fémpótló szere­pe is van már a műanyagok­nak. A sport és a szabadidő fo­galomkörébe tar­tozó tárgyak kö­zött láthattunk műanyag vízipolókaput, gépko­csiutánfutókat, sőt propánbután­gázpalackokat is. Amint a felsorolásból is kitűnik, manapság nagyon széles körű a műanyagok felhasználásának skálája, és ez a jövőben csak bővülni fog. A fejlődés útjainak meghatározó momentumai, hogy csökkenjen az egyes gyártmá­nyokra ráfordított munka mennyi­sége, hogy takarékoskodjunk a fé­mekkel, (s ezáltal is) a mindenne­mű energiahordozókkal. Úgy, hogy a termelés volumene állan­dóan növekedjék! Eme követelmények is bizonyít­ják, hogy az Inchebán nem vélet­lenül kapnak rendszeres időkö­zökben helyet a műanyagok és gyártásuk új technológiái. MÉSZÁROS JÁNOS BIZTATÓ KEZDET Átszervezés után Egy-egy nagy átszervezés min­den üzem életében sok gondot okoz, de egyben kíváncsiságot és reményt is ébreszt az emberek­ben, akik bizakodással várják a jö­vőt. Igaz, nem egyaránt bizakod­nak, ami már csak azért is termé­szetes, mert nem egyformák az emberek. Ugyanez volt a helyzet az idei év elején a várgedei (Hodejov) székhelyű Jesenskéi Állami Gaz­daságban is, melyet elsősorban a volt Várgedei Efsz-ből és a Je­senskéi Efsz-ból hoztak létre. Az új mezőgazdasági üzemről Czet- ner Sándorral, az állami gazdaság öt alapszervezetének munkáját összehangoló üzemi pártbizottsá­gának elnökével beszélgettem. Az öt alapszervezet tevékenységé­nek helye: Domafala, Gortvakisfa- lud (Gortva), Balogfala (Blhovce), illetve Feketepatak (čierný Potok). Az üzemi pártbizottság székhelye Várgede.- Tizenhárom tagú üzemi párt- bizottságunknak az egyes alap­szervezetek elnökei is tagjai - tá­jékoztatott Czetner elvtárs. - Do- mafalán új alapszervezetet hoz­tunk létre. A kezdet kezdetéről az üzemi pártbizottság elnöke többek közt ezt mondta:- Az év eleji taggyűléseken, majd a februárban megtartott párt­konferencián értékeltük a volt vár­gedei szövetkezet gazdasági eredményeit és az alapszerWze- tek munkáját, továbbá kitűztük újabb feladatainkat. Sajnos, a nö­vénytermesztés és azon belül a dohánytermesztés a növény be­tegsége, no meg a kedvezőtlen időjárás miatt nem volt sikeres. Veszteséges volt a lucerna- és a lóheremag termesztése is. Állat- tenyésztési eredményeinkkel sem lehettünk elégedettek, hiszen a hí­zómarhák súlygyarapodása elma­radt a tervezettől, pedig a takar­mányfogyasztás pénzbeli tervét túlszárnyaltuk. Ennek elsősorban az az oka, hogy szövetkezetünk is tagja volt annak a mezőgazdasági társulásnak, amely a gazdája volt a domafalai négyezer férőhelyes szarvasmarha-nagyhizlaldának. A hizlalda minden évet veszteség­gel zárt, mert nem tudta biztosítani a szükséges takarmányt. Az át­szervezés után a hizlalda a Je­senskéi Állami Gazdaságé lett. Hogy az üzemeltetéshez szüksé­ges takarmányt be tudjuk biztosí­tani, 1400 hektáron kell kukoricát termesztenünk. Kezdetben kétezer szarvas- marhát helyezett el az új gazda­ság a nagyhizlaldában, de az idei év végére a terv szerint már 3800 lesz benne. Az első hónapokban a tervezett súlygyarapodást is elérték. A gazdaságnak juhállo­mánya is van. Az említett pártkonferencián a feladatokat konkrétan, ágazatok szerint jelölték ki. Például a nö­vénytermesztésben dolgozó kom­munisták számára a talajelőkészí­téssel, a trágyázással, a vetéssel, a gépek biztosításával kapcsola­tos feladatokat. Ez fontos is volt, hiszen eddig még sohasem ter­mesztettek annyi silókukoricát, mint ebben az évben. Gondjaik megoldásában magyarországi testvérüzemmel is együttműköd­nek.- El kell mondanom - folytatta Czetner elvtárs -, a járási termelé­si igazgatóság és a járási pártbi­zottság mint új gazdaságot, támo­gat bennünket. Például keretet biztosítottak új gépek vásárlására. Vettünk két önjáró szecskázót, egy Agrotatrát, két teherautót, mely mútrágyaszóróval és perme­tezővel is felszerelhető. Fontos szerepet játszanak a fel­adatok ismertetésében, a kommu­nisták és általuk a többi dolgozó aktivizálásában a pártcsoportok, melyeket nemcsak az alapszerve­zetekben hoztak létre, hanem az üzemi pártbizottság keretében is. Az utóbbiakat (kilencet) ágazatok szerint szervezték. Ezekbe tartoz­nak a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, valamint a be­ruházások és a műszaki fejlesztés részlegén dolgozó kommunisták. A pártcsoportok terve és a kom­munisták feladatai az üzemi párt- bizottság által megjelölt teendők­ből következnek. Annak, hogy az üzemi pártbizottság globálisan meghatározott feladatait lebontják a pártcsoportok tagjaira, főleg a feladatok teljesítésének ellenőr­zése szempontjából van óriási je­lentősége. Sokat segítettek a párt­tagok az átszervezéskor, az át­szervezés fontosságának megér­tetésekor is.- örvendetes - mondta beszél­getésünk végén az üzemi pártbi­zottság elnöke hogy ma már a dolgozók túlnyomó többsége tudja; szükséges volt az átszerve­zés. Ez abból is látszik, hogy mun­kájukat odaadással végzik. Eddigi eredményeink biztatóak. FÜLÖPIMRE ÚJ szú 1985. VII. 16. Életünk minden területén az eredmé­nyek, a sikerek, a követést érdemlő példák, az emberi kezdeményezés, alkotókedv, munkaszeretet fejlődésünket előmozdító számos megnyilvánulása mellett teljesen természetesen előfordulnak fogyatékossá­gok, hibák és törvényszegések is. Egyéni és társadalmi életünket kedvezőtlenül érin­tők egyaránt. Feltárásuk, felszámolásuk és nem kevésbé következetes elmarasztalá­suk - ebben nyilván minden becsületes ember egyetért - mindannyiunk közös ér­deke. Mi több, egyéni és intézményes jogunk és kötelességünk. ­E jog és kötelesség gyakorlati alkalma­zásának egyik módja, hogy a fonákságokra felhívjuk a figyelmet, élünk például a lakos­sági panasztevés lehetőségével, örvende­tes, hiszen a jobbulást szolgálja, hogy Szlovákiában évről évre nagyjából csak­nem negyvenezren folyamodnak ehhez a lépéshez. Persze nem mindenkinek van igaza, nem mindenki talál minden esetben telibe, a bejelentéseknek elég tetemes há­nyada a kivizsgálás során alaptalannak bizonyul. Ennek több oka van. Egyebek között a tájékozatlanság, járatlanság az érvényes jogszabályokban, de előfordul a feltevésekre épülő bírálat, sőt a befeketí- tés, a rágalmazás ilyen vagy amolyan indí­téktól vezérelt próbálkozása is. Üdvözölhető aktivitás Az utóbbi, következményeiben nemcsak káros, hanem időt és költségeket is fecsér- lő jelenségeket kiegyenlíti a lakossági pa­naszok társadalmi hozama. Hiszen igen sokan fényt derítenek olyan tényekre és körülményekre, amelyeknek orvoslása nemcsak anyagi, hanem egyben politikai haszonnal jár. A szocialista demokrácia széles körű érvényesülésének a tanúbi­zonysága, szilárdítja az állami és a párt­szervek iránti bizalmat. Ez az aktivitás tehát csak üdvözölhető, mert a köz érdekében konkrét módon kife­Névtelenül? jezi az állampolgári aktivitást és kezdemé­nyezést. Ezen túlmenően pedig egyik je­lentős formája a dolgozók, a lakosság részvételének az igazgatásban és az irá­nyításban, valamint a társadalmi ellenőr­zésben. Az illetékes szervek ezt felette fontosnak tekintik. Ennek egyik bizonyíté­ka, hogy nálunk, jóllehet nem nagyon ro­konszenvezünk különben a névtelen beje­lentésekkel, még ezeket is annak rendje és módja szerint kivizsgálják és ennek alapján intézik azt, amit intézni kell. Tény ugyanis, hogy az ilyen panaszoknak is elég nagy hányada igaznak bizonyul. Az anonim le­veleknek egyszerű eltüntetése a papírko­sárban - amint azt egyesek szorgalmazzák - tehát semmiképpen sem lenne bölcs dolog. Óva intő jeladás Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Felfigyeltető körülmény, hogy a minisztériumok, az egyéb központi hiva­talok és a nemzeti bizottságok címére érkező névtelen bejelentések száma az utóbbi fél évtizedben évről évre növekszik. Tavaly például 5417-et tett ki, nagyjából másfélezerrel többet, mint 1980-ban. Ez Szlovákiában a teljes 17,4 százaléka volt az összes lakossági panasznak. Más szó­val, minden hatodik levél alól hiányzott az aláírás és ez - akárhogy is vesszük - na­gyon sok. Tulajdonképpen mire is hívták fel a fi­gyelmet ezek az ismeretlenség ködében megbújó levélírók? A tisztséggel való visz- szaélésekre, árdrágításokra, a társadalmi tulajdon megkárosítására, egyes dolgozók és tisztségviselők helytelen magatartására és cselekvésére, a kereskedelem és a szolgáltatások hiányosságaira, de jogta­lan nyerészkedésre, valamint a szocialista törvényesség megsértésének egyéb ese­teire is. S noha e leveleknek megalapozott­sága néhány százalékkal alacsonyabb volt az aláírt panaszokhoz képest, így is ma­gas, 35 százalékos ez az arány. Vagyis lényegében minden harmadik anonim le­vélíró igazat fektetett a papírra s nem egy esetben igen komoly visszaélésekre hívta fel a figyelmet. A hátralevő kétharmad tollát már más indítéktól vezérelve mártotta tin­tába, néha epébe. Bár ebben a kategóriá­ban is szerepet visz - nem csekélyei - a vélt igazság és a tájékozatlanság, munkálkodnak itt más indulatok vagy na­gyon is józan, de rosszhiszemű szándékok is. Nevezetesen az, hogy kiötlött, oktalan vádakkal ártsanak egyes dolgozóknak, tisztségviselőknek, kétségbe vonják nem­csak munkájuk eredményeit, hanem a jel­lemüket, a magatartásukat is. Nagyon sok kárt okoznak ezzel. A ki­vizsgálás energiát, anyagi eszközöket emészt fel - feleslegesen. Ennél is rosz- szabb, hogy az ilyen névtelen levélíró gyakran dolgos, tisztességes embereket állít - ha ideiglenesen is - helytelen megvi­lágításba. Arról nem is beszélve, hogy tulajdonképpen nincs is ki ellen védekezni­ük. A beadvány torz „tényei“ alapján kör­nyezetükben terjedő „susmus" nemegy­szer a kedvüket is szegi. Nehéz az ilyesmi ellen harcolni. Viszont a legkevesebb amit ilyenkor a kivizsgáló szervek megtehetnek, meg kell tenniük és esetenként meg is tesznek, hogy teljes, nyilvános erkölcsi elégtételt adnak a jogtalanul meghurcolt embereknek. A megoldás kulcsa Miért oly sok a névtelen beadvány? A válasz alapvető képlete kézenfekvő: vannak még fogyatékosságaink és hibáink, a másik oldalon pedig olyan emberek, akik vagy félnek a nevüket még az igaz szót követően is feltüntetni, avagy lesipuská- sokként oktalanul lövöldözve, személyükre nézve - okkal - hátrányosnak tekintik a bemutatkozást. Eredményesebben tulajdonképpen csak a névtelen levélírók első csoportjára hatha­tunk. A leghatásosabban azzal - s ez általában is vonatkozik a lakossági pana­szokra -, hogy mindenképpen igyekszünk megszüntetni a hiányosságokat. A szub­jektív és az objektív gyökerüket egyaránt. Ezen túlmenően pedig szívósan perbe kell szállnunk minden olyan jelenséggel, amely néha bizony kockázatossá teszi a kritikát. Az ugyan igaz, hogy a bírálat durva, pi­masz megtorlásának példái ritkulnak, hi­szen az illetékes szervek az ilyesmi ellen többnyire nagyon következetesen lépnek fel, viszont előfordulnak a bíráló zaklatá­sának leplezett formái is. A névtelen levél­írók egy része kétségtelenül csak opportu­nizmusból, a gyakorlat által nem igazolt félszből, vagy túlzott kényelemszeretetből burkolódzik a névtelenség homályába, még akkor is, ha igaza van. Egy másik része azonban, mi tagadás, környezetében avagy a saját bőrén is tapasztalta, hogy nem nagyon érdemes bírálni azt, akitől függő viszonyban van. Hogyan lehet ezen változtatni? Csak részmegoldás, hogy minden pa­nasztevő kérheti, a kivizsgálás során neve maradjon titokban. Sajnos, ezzel a lehető­séggel még igen kevesen élnek. Ennél jóval célravezetőbb, ha minden munkahelyen olyan légkört teremtenek - elsősorban a pártszervezetek és a veze­tőség amelyben a bírálattól nem idegen­kednek s ha igaz, nem fogják fel támadás­ként, kétes nyugalmat borzoló kellemetlen­kedésként, hanem segítő szándékként, amelyet üdvözölni és istápolni kell. C^ak így lehet elvárni azt, hogy többen yállalják a jogtalan egyéni sérelmek és a közt, a társadalmat károsító jelenségek elleni harcot - nyílt sisakrostéllyal. GALY IVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents