Új Szó, 1985. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-16 / 165. szám, kedd

Levelezőink írják A nagykürtösi (Veľký Krtíš) Tesla peszerényi (Peserany) üzeme ez év elején ünnepelte megalakulásának 15. évfordulóját. Ez a jubileum és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója ösztönzően hat a dolgozók munkakezdeményezésére. A jól dolgozó kollektívák érdeme, hogy az év első hat hónapja alatt nagykereskedelmi árakban számolva a ter­vezett 24 millió 700 ezer korona értékű áruval szemben a valóságban 28 millió 250 ezer korona értékű terméket gyártottak exportra, ami 114,2 százalékos tervteljesítést jelent. A felvételen Mária Kaziová, az üzem egyik legjobb dolgozója munka közben Bodzsár Gyula felvétele Egy járás életéből Az idén a Losonci (Lučenec) járásban tíz tüzeset volt, melyek során egy személy életét vesztet­te, kettő megsérült és 150 ezer korona anyagi kár keletkezett. A tüzek okai között leggyakrabban a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, az elektromos ve­zetékek meghibásodása, a fűtő­test közelében levő gyúlékony anyag, felügyelet nélkül hagyott gyerekek szerepelnek. xxx Ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének Loson­con a Pionírberek lakónegyedben a süketnémák bentlakásos alapis­koláját, amelyet több mint 20 millió korona költséggel építettek. A 16 tanteremmel és háromosztályos óvodával, kollégiummal, tornate­remmel és egészségügyi központ­tal ellátott, korszerű didaktikai be­rendezésekkel felszerelt intéz­ményt a Közép-szlovákiai kerület­ből 140 fiú és lány látogatja, xxx Tovább folytatódik a gázveze- ték-épités a járásban. A tervnek megfelelően a járási székhelyen a hetedik ötéves terv idején 7,5 kilométer, Poltárban 250 méter, Kokava nad Rimavicou-ban pedig 1,5 kilométer hosszúságban fek­tettek le gázcsöveket. Füleken (Fi­ľakovo) jelenleg a vezeték város­ba való bekötése folyik, ezért az idén átadásra kerülő új lakások­ban már földgáz is lesz. xxx A Világifjúsági Találkozó tiszte­letére a Losonci járás fiataljai kö­Tanulnak a tanárok Az SZSZK Mezőgazdasági Mi­nisztériuma nyolcvan szakközép­iskolai pedagógusnak rendezett tanfolyamot. A Nyitrai (Nitra) Me­zőgazdasági Főiskola előadói eredményesen járultak hozzá a tanár-hallgatók elméleti és gya­korlati ismereteinek bővítéséhez, elmélyítéséhez. Ugyanis a hektár­hozamok a trágyázás fokozásával már alig növelhetők. A termőtalajt kell mélyíteni. Tehát a termés mennyiségét egyre inkább a szán­tás minősége határozza meg. A minisztériumot ez késztette arra, hogy a szántást végző jövendőbeli traktorosok oktatóit kellően felké­szítsék fontos feladatukra. Nekik kell megtanítani a fiatalokat arra, hogy csak tudatos és jól végzett munkájukkal járulnak hozzá az élei miszertermeléshez. Turczi Árpád Szólt a zene Koncertet rendeztek a füleki (Fiľako­vo) művelődési központ klubhelyiségé­ben. A több száz hallgatót a helybeli SOS zenekar - melynek vezetője Rácz László - és a magyarországi Hangár együttes szórakoztatta. A két csoport között már évek óta jó a kapcsolat. Most a szlovákiai zenekar látta vendégül a Hangárt, s a hónap végén az SOS turnézik Magyarorszá­gon. Kádasi Júlia rében is fokozódik a munkaaktivi­tás és újabb szocialista kötelezett­ségvállalások születnek. A gépjár­műjavító vállalat fiataljai például egy autóbusz teljes felújítását vál­lalták, melyet becsülettel teljesítet­tek. A több mint 140 főt számláló SZISZ-szervezet 1200 órát dolgo­zott a felújításán és a munkáért kapott 200 ezer koronát átutalták a VIT-számlájára. A termőföld fokozott védelméről hozott szigorú intézkedések ered­ményeképpen a járásban az el­múlt közel fél évtizedben a mező- gazdasági földterület 44 hektárral gyarapodott, a szántóföld pedig 376 hektárral. A nagyüzemi ter­melésre alkalmatlan földterülete­ket folyamatosan adták, illetve ad­ják át a kertészkedóknek és az állattenyésztőknek hasznosítás­ra. Kanizsa István KIÁLLÍTÁS A közelmúltban kiállítást ren­deztek Léván (Levice) a Barátság művelődési házban, amelyen kü- lünféle újításokat mutattak be. A bíráló bizottság értékelte az al­kotásokat, s kiosztotta a jutalma­kat és okleveleket a díjazott mun­kák szerzőinek. Az újítási mozgalom kategóriá­jában Dušan Jankovič mérnök lett az első, a második díjat nem adták ki. A harmadik helyen Újlaki Ró­bert mérnök végzett újításával. Az elektronika kategóriájának értékelésénél a zsűrinek nehéz dolga volt - számos színvonalas munkával neveztek be az alkotók. Az első helyezett Magyar Román, a második Miroslav Gažo mérnök, a harmadik pedig Miroslav Regu­la, illetve Kürthy Péter lett. A műszaki újítások szerzői közül Dominik Mikulášnak ítélték az el­ső, Jozef Gálnak a második, Mi­roslav Nezbehának a harmadik díjat. Kézimunkákat is kiállítottak, melyek közül Irena Valkovičová faliszőnyege bizonyult a legjobb­nak, a második díjat Mária Očkai- ová kapta, a harmadikat Danica Trnovská. Császár Ernő Járási seregszemle A Lévai (Levice) Járási Nemzeti Bizottság a helyi gazdálkodási üzemek dolgozói részére megren­dezte a virágkertészettel foglalko­zók 6. járási seregszemléjét. A versenybe négy szervezet 11 dolgozója kapcsolódott be, s fel­adatuk az volt, hogy meghatározott idő alatt különféle ünnepi alkal­makra készítsenek virágcsokro­kat. A legjobbnak Lívia Belúková, a járási szolgáltató vállalat dolgo­zója bizonyult. A munkaközössé­gek versenyéből is az említett vál­lalat dolgozói kerültek ki győzte­sen, így lehetőségük nyílik annak bizonyítására a kerületi sereg­szemlén, hogy valóban a legszebb és legízlésesebb virágcsokrokat készítik. Ábel Gábor Mária Želibská érdemes művész válogatott grafikáiból rendeztek kiállí­tást Zlaté Klasy csenkei (Čenkovce) művelődési házában. Az alkotások kiválasztásában, elrendezésében a művelődési ház dolgozóinak sokat segítettek a Csallóközi Múzeum szakemberei. Anyagiakkal pedig a Béke Egységes Földműves-szövetkezet támogatta a kiállítás rendezőit. A fel­vétel a kiállítás megnyitásán készült. Méri István felvétele Rekordtermés Zöldtakarmány-termelésben nagyon szép eredményt - rekord- termést - ért el idén a Felsószeli (Horné Saliby) Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz. Takar­mánykeverékeket 120 hektáron, évelő takarmányt pedig hatszáz hektáron termelnek. Az első ka­szálást már befejezték. Eddig a tervezett 1120 tonna silótakar­mány helyett 1540 tonnát készítet­tek és 1970 tonna szénát kazaloz- tak a tervezett 1437 tonna helyett. Először alkalmaztak új technológi­át a széna kazalozásánál - am­móniával dúsították a szénát, mert így nagyobb nedvességtartalmú széna is kazalozható. A szövetkezet dolgozói már megkezdték a második kaszálást, de csak annyit vágnak le, amennyi az állatállomány zöldtakarmány- nyal való ellátásához szükséges. Korszerű 700 tonna széna be­fogadására alkalmas szénatárolót építenek - rövidesen elkészül - a szövetkezet felsószeli részle­gén és a következő ötéves terv­időszakban ugyanakkora széna­tárolót létesítenek majd az alsó­szeli (Dolné Saliby) részlegen. Oláh Gyula Házfoglalás H. I.: A bátyám nemrég meg­halt. A ház, amelyben lakott, ha­tunk közös öröksége volt. Ezt a házat szeretnénk eladni, de nem tehetjük, mivel a bátyám halála után elfoglalta egy részeges em­ber. Felszólítottam, hogy költöz­ködjön ki, ő azonban rám támadt, s azt állította, hogy mivel a ház üres s én nem lakom a köz­ségben, neki joga van ott lakni. Hiába fordultam a helyi nemzeti bizottsághoz is azzal, hogy szólít­sák fel a ház elhagyására, figyel­men kívül hagyták a kérésemet. Csak annyit tudtam meg, hogy a házba nincs bejelentve. A Polgári Törvénykönyv 157. §-a és a lakásgazdálkodásról szóló 1964. évi 41 -es számú törvény 41. §-a szerint „ha valaki az illetékes lakásgazdálkodási szerv döntése nélkül költözködik be a lakásba vagy a lakást hiányos, esetleg va­lótlan adatok alapján szerezte, a helyi nemzeti bizottság utasítást ad a lakásból való kiköltözkö­désre.“ Ez a rendelkezés csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a lakást elfoglaló személynek nem keletkezett lakáshasználati joga, vagyis a nemzeti bizottság nem utalta ki számára a lakást jogerős határozattal, s a lakásgazdálkodá­si vállalat (vagy a lakás tulajdono­sa) nem kötött vele megegyezést a lakás átadásáról és átvételéről. A megüresedett lakás vagy családi ház jogellenes elfoglalása esetén a helyi nemzeti bizottság köteles alkalmazni a fent említett rendelkezéseket, tehát nem teheti megfontolás dolgává, hogy kiadja-e a kiköltözködésre vonatkozó ha­tározatot vagy sem. (A törvény ugyanis azt mondja, hogy „utasí­tást ad kí“, s nem azt, hogy utasí­tást „adhat“ ki.). Mindabból, amit a levelében megirt, azt vesszük ki, hogy jogel­lenes lakásfoglalásról van szó. Ezért azt ajánljuk, hogy a fent említett rendelkezésekre hivatkoz­va forduljon ismét a helyi nemzeti bizottsághoz, s kérje az utasítás kiadását. A nemzeti bizottság ilyen esetekben nem köteles pótlakást vagy elszállásolást biztosítani an­nak, akit a lakás elhagyására kö­telezett, s kiköltöztetheti oda, ahol előzőleg lakott, szállóba vagy bár­milyen lakhatásra ideiglenesen al­kalmas helyiségbe. A költözködés az elszállásolással kapcsolatban keletkezett kiadásokat természe­tesen a kilakoltatott személy viseli. Telefondíj Cs. A.: A telefonomat nem tu­dom használni, mivel a vezeté­künk már február óta ki van sza­kadva a központból. Köteles va­gyok fizetni a telefondíjat? A Szövetségi Távközlési Mi­nisztérium 1982. évi 108. számú rendelete 36. §-ának 1. bekezdé­se szerint ha a telefonállomás közvetlen összeköttetésének megszakadása vagy működésé­nek megszűnése hét napnál tovább tart, s amennyiben ön nem felel a meghibásodásért, illetve az összeköttetés megszakadásáért, a hiba fennállásának idejére nem köteles a telefon használatáért té­rítést fizetni. További feltétele a té­rítés fizetése alóli mentesülésnek, hogy idejében értesítette erről az illetékes igazgatóságot. Az emlí­tett feltételek teljesítése esetén a már kifizetett térítéseket kérésé­re kötelesek visszafizetni. Kitehetik-e lakásából? B. B.: Nyugdíjasként még ma is az állami gazdaság üzemi lakásá­ban lakom. Kérdésem az, hogy az állami gazdaság felmondhat-e és kiköltöztethet-e a lakásból? A la­kás használati bérét rendesen fi­zetem. Az üzemi lakásokra az általá­nosnál bizonyos mértékig eltérő jogi szabályozás vonatkozik. Ez megnyilvánul a lakáshasználati jog megszüntetése esetében is. Mivel az üzemi lakások egyik leg­fontosabb jellemzője az, hogy az üzem dolgozói lakásszükségletei­nek kielégítését kell szolgálniuk, a Polgári Törvénykönyv 184. §- ának a) pontja lehetővé teszi, hogy a bíróság az üzem javaslatá­ra megszüntesse annak a sze­mélynek lakáshasználati jogát, aki már nem dolgozik a vállalatnál, ha az üzemnek a lakásra nélkülözhe­tetlen szüksége van egy másik dolgozója számára. Az állami gazdaság tehát nem teheti ki önt a lakásból, csak indít­ványozhatja, hogy a bíróság szün­tesse meg az ön lakáshasználati jogát. A bíróság előtt azonban fel­tétlenül konkrét bizonyítékokkal kell szolgálnia arról, hogy a lakás­ra egy másik dolgozója számára van sürgős szüksége. Amennyiben a bíróság meg­szüntetné az ön lakáshasználati jogát (ami bizony könnyen meg­történhet), szükségesnek tartjuk, hogy felvilágosítással szolgáljunk még két kérdésről; lakáshasznála­ti jogának megszűnéséről, s a pótlakásról. Ha a bíróság megszünteti a lakáshasználati jo­gát, ez a joga a Polgári Törvény- könyv 186. §-ának 1. és 3. bek. szerint csak a pótlakás kiutalásá­nak napján, nem pedig az ítélet jogerőre emelkedésével szűnik meg. Mindaddig, míg nem kap pótlakást, az üzemi lakásból sem köteles kiköltözködni. A pótlakás minőségét a lakás- gazdálkodásról szóló törvény 49. és 50. §-ai szabályozzák. A kiürí­tendő üzemi lakással a helyi körül­mények figyelembe vételével egyenértékű lakásra akkor tarthat igényt, ha munkaviszonyát közér­dekből, vagy más fontos indokból szakította meg (nézetünk szerint a nyugdíjkorhatár elérésekor meg­szüntetett munkaviszony ilyen „más fontos indokból“ történt). El­lenkező esetben, vagyis ha a munkaviszonyát „fontos indok“ nélkül szakította volna meg, a nemzeti bizottság kisebb vagy rosszabb minőségű lakást utalna ki önnek. Segély S. R.: Szülés közben a gyerme­kem agya megsérült. A kezelőor­vosunk szerint havi 500 korona szociális juttatás jár nekünk emi­att. Nem hivatalos forrásból pedig azt hallottam, hogy két évig jár ilyen esetben az anyasági segély. A „nem hivatalos forrás“ tájé­koztatása téves volt. Az anyasági segély (napi keresetének 90 szá­zaléka) önnek is csupán 26 hétig jár, vagyis az anyasági szabadsá­ga idejére, mivel az anyasági se­gélyt a fizetés, esetleg a táppénz helyett folyósítják. Kivételesen 35 hétig folyósítják az anyasági segélyt ikerszülés esetén, vagy akkor, ha az anya nincs férjnél vagy már elvált, öz­vegy, esetleg más okból egyedül­álló, s nincs élettársa. A gyermekgondozási segélyről szóló 1971. évi 107. számú tör­vény hatályos szövege 2. §-ának 2. bek. b) pontja szerint azonban a gyermek kétéves koráig folyósít­ják a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermek rokkant és állandó gondoskodásra szorul. Felmondás K. T.: A férjem az egységes földműves-szövetkezetben dolgo­zik, 25 éves. Beadta a felmondást, azt a választ kapta, hogy hat hó­nap után engedik el. Én viszont azt hallottam, hogy csak egy hó­napot kell ledolgoznia. A szövetkezet tájékoztatása volt a helyes. A földműves-szövet­kezetekről szóló törvény 21. §-a szerint a szövetkezet tagja csak az év végén léphet ki a szövetke­zetből, s az erről szóló írásbeli nyilatkozatát (felmondását), leg­később annak az évnek június 30- ig kell a szövetkezethez eljuttat­nia, amelyben a szövetkezetből ki akar lépni. Ilyen értelemben a „fel­mondási határidő“ valóban hat hónap és ezt csak akkor lehet rövidíteni, ha a szövetkezeti tag­ság megszüntetéséről a szövetke­zet, s a tagja írásban megegyez-; nek és pontosan meghatározzák a tagság megszűnésének idő­pontját. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1985. VII. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents