Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-10 / 134. szám, hétfő

Lidice emlékezett Az Egyesült Államok veszélyes útra lép Tisztelettel adóztak a fasizmus elleni harc áldozatai emlékének (ČSTK) - A Kladnói járásban fekvő Lidice község neve már a második világháború folyamán a náci terror és a fasizmus elleni törhetetlen harc szimbólumává vált. A Közép-csehországi kerület dolgozói június 8-án emlékeztek meg a község lerombolásának 43. évfordulójáról, s tisztelettel adóztak mindazoknak, akik életüket áldozták a fasizmus elleni harcban. A lidicei nagygyűlésen részt vett a CSSZK Nemzeti Frontja Köz­ponti Bizottságának küldöttsége František Hanusnak, a CSKP Közép-csehországi Kerületi Bi­zottsága vezető titkárának a veze­tésével, továbbá a CSSZK kormá­nyának, a Cseh Nemzeti Tanács­nak, az , Antifasiszta Harcosok Csehországi Szövetsége Központi Bizottságának, a Közép-cseh­országi kerület párt- és állami szerveinek, Prága fővárosnak, a Kladnói járásnak, a lidicei nők­nek, továbbá Ležáky község lako­sainak a küldöttsége. Jelen volt a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének a küldöttsége is Viktor Lomakin nagykövet ve­zetésével. A nemzeti Front szerveinek és a Közép-csehországi kerület bé­ketanácsainak együttes ülésén el­mondott beszédében František Hanus hangsúlyozta, hogy a nem­zeti felszabadító harc betetőzésé­nek és hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának 40. évfordulója alkalmából tisztelettel idézzük fel azokat a jelentős ese­ményeket, amelyek örökre bevo­nultak nemzeteink történelmébe. Lidice megsemmisítésével a hitle- risták saját erejüket akarták elret­tentő módon demonstrálni, de ép­pen ellenkező hatást értek el. Ma a világ számos országában utcák, parkok, sőt egész települések vi­selik Lidice nevét. Falvak és váro­sok százai jutottak Lidice sorsára Ukrajnában, Belorussziában és a Szovjetunió más elfoglalt terüle­tein, de Franciaországban, Ju­goszláviában, Görögországban, Lengyelországban és máshol is. Lidice ezekkel a helyekkel együtt a nácizmus elleni harc emlékét őrzi, s az emberiséget a háború ellen, a békéért folytatott harc szükségességére figyelmezteti. A nagygyűlés résztvevői nyilat­kozatot fogadtak el, amely többek között rámutat a Szovjetunió konkrét békejavaslatainak nem­zetközi jelentőségére, s teljes tá­mogatásban részesíti a Varsói Szerződés tagállamainak békepo­litikáját. A nagygyűlés végén a lidi­cei nők és az egyes küldöttségek piros virágú koszorúkat helyeztek el a lidicei férfiak közös sírjára. (Folytatás az 1. oldalról) hogy csábító reklámfogásokkal próbál­ja eltitkolni az emberek előtt azt, amivel Washington tulajdonképpen foglalko­zik. Az unalomig arról szónokoltak, hogy szintén az atomfegyverek felszá­molásának hívei és készek a stratégiai fegyverzetkorlátozási megállapodások megtartására. Washingtonnak bele kellett egyeznie új megbeszélések megkezdésébe, amelyek célja a két fél megállapodása alapján a lázas űrfegy­verkezés megakadályozása és a fegy­verkezési hajsza leállítása a Földön. Le kell szögezni, hogy kezdetben a Nyugaton ez a manőver bárkit meg­tévesztett. Az Egyesült Államok kormányzatá­nak tényleges szándékai kapcsán ak­kor merültek fel kétségek, amikor hiva­talos kormánytisztviselők kezdték fel­fedni, hogy Washingtonban miként ér­telmezik a „biztonságosabb békéhez" való áttérést. Megmutatkozott, hogy a stabilitást a meglévő fegyverek vala­mennyi fajtájának a széles körű bővíté­sével és a világűr militarizálásával akarják megszilárdítani. A tényeges helyzet világosan az utóbbi időben rajzolódott ki végérvé­nyesen, amikor nyilvánvaló lett: az amerikai vezetést az a probléma gyötri, hogy vajon nyíltan kijelentse-e, az Egyesült Államok szabad kezet ad az ellenőrizhetetlen lázas nukleáris fegy­verkezésnek vagy valamiféleképpen szakaszonként mondja fel a SALT-2 szerződésből eredő kötelezettségeket. Ez a jelenlegi kormányzat politikájának a közvetlen megnyilvánulása, amely a biztonság területén a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös erőfeszíté­Gazdaságunk fő forrása a becsületes és szorgalmas munka Miloš Jakeš elvtárs beszéde Náméšt na Hané-ban Beszédének bevezető részé­ben Jakeš elvtárs átadta a nagy­gyűlés részvevőinek Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, s személyesen Gustáv Husák elvtársnak a CSKP KB főtitkárának, Csehszlovákia köztársasági elnökének elvtársi üdvözletét. Röviddel a májusi ün­nepségek után jöttünk össze, mondotta, amikor a győzelmes szovjet hadsereg 40 évvel ezelőtt a legendás hírű prágai hadműve­lettel megmentette fővárosunkat, Prágát a teljes megsemmisüléstől, betetőzte országunk felszabadítá­sát, s megmentette nemzeteinket a pusztítástól. Május 9-e az egész emberiség számára a Hitler-elle- nes koalíció győzelmes napjává vált, amely a legbrutálisabb bur- zsoá kormányzási forma, a fasiz­mus feletti győzelmet jelentette. E harc fő terhét a szovjet nép viselte, amely a frontokon és a hátországban a legnagyobb ál­dozatokat hozta. A szovjet-német hadszíntéren, ahová a fasiszta ag- resszor veszteségeinek több mint 70 százaléka jutott, a világcivilizá­ció megmentéséről volt szó. A fasizmus feletti nagy győze­lemhez a mi országunk is becsüle­tesen hozzájárult. A Vörös Hadse­reg oldalán Szokolovótól egészen Prágáig hősiesen harcolt az 1. csehszlovák hadtest Ludvík Svo- boda hadseregtábornokkal az élén. Katonáink Franciaországban is harcoltak, részt vettek az Angli­áért folyó légi csatákban, életüket áldozták az afrikai sivatagban. Méreteiben legjelentősebb volt azonban a hazai ellenállás, amelyben kifejezésre jutott, hogy népünk sohasem törődik bele a szabadság és a függetlenség elvesztésébe, a fasiszta megszál­lásba. Ebből indult ki Klement Gottwald is, amikor hangsúlyozta, hogy a felszabadításért folytatott harcunk fő arcvonala itthon van, miközben a külföldi tevékenység nek a hazai ellenállás szükségle­teiből kell kiindulnia, s azt kell teljes mértékben támogatnia. A fa­sisztaellenes harc élére állt Cseh­szlovákia Kommunista Pártja. A rendkívül nehéz feltételek el­lenére Morvaországban és Cseh­országban 1942-ben megalakul­tak az első partizánegységek. Ezek szabotázsakciói és felforga­tó tevékenysége nyugtalanságot keltettek a megszállóknál, s növel­ték népünk győzelembe vetett hi­tét. Mindez az ellenállási mozga­lom további fejlesztéséhez veze­tett, amely a szlovák nemzeti fel­kelésben és a cseh nép felkelésé­ben csúcsosodott ki. A partizán­mozgalom jelentős szerepet ját­szott nemzeti felszabadító har­cunk történetében. A csehszlovák nép nemzeti fel­szabadító harca a második világ­háború éveiben nemzeteink újkori történelmének legdicsőbb fejeze­tei közé tartozik. Őszintén örülünk annak, hogy ma éppen önökkel találkozhatunk, akik hazai földön, ‘a halálos veszedelem ellenére, életük kockáztatásával fogtak fegyvert a gyűlölt ellenség ellen. Ezért sokan jogos kitüntetésben részesültek. Mélyen meghajolunk a fasiszta­ellenes harcosok felejthetetlen emléke előtt, akik életüket áldoz­ták a hazáért. Ezek az áldozatok nem voltak hiábavalók. Nemzete­ink teljes mértékben kihasználták arra, hogy a szovjet hadsereg által történt felszabadítás után szaba­don válasszák meg a fejlődés to­vábbi útját. Amint azt Klement Gottwald mondotta, a cseh és a szlovák nemzet elkezdhette tör­ténelmének új, eddigi legfénye­sebb korszakát, a tényleges nem­zeti szabadság és függetlenség, a népi hatalom, a néptömegek szabad munkájának, a szocializ­mus építésének a korszakát. Az idei májusi napokon 40 éves építőmunka eredményeit ünnepel­tük, értékeltük társadalmunk szo­cialista átépítésének eredményeit, s megerősítettük annak az útnak a helyességét, amelyen népünk a CSKP vezetése alatt a felszaba­dulás után elindult. Társadalmunk gazdaságának fő forrását a becsületes és szor­galmas munka jelentette és jelenti. Ez a jövőben is így lesz. Nagyra kell értékelnünk, hogy a volt parti­zánok döntő többsége mindig a szocializmus építőinek élvonalá­ban állt. Példát mutattak a munká­ban, segítséget nyújtottak új nép­hadseregünk és a biztonsági ala­kulatok létrehozásához és építé­séhez. Polgártásaink többsége becsü­letesen és áldozatkészen dolgozik a szocialista társadalom javára, becsületesen és erkölcsösen él. Nem kevesen vannak azonban olyanok is, akik hanyagul végzik a munkájukat, elnézik a fogyaté­kosságokat, közömbösek a társa­dalom és a kollektívák érdekeivel szemben. Az ilyen emberek rend­szerint a legkevesebbet adják a társadalomnak. Ezért az erkölcsi és a szociális igazságosság érde­kében nem tűrhetjük el az ilyen viselkedést, a hanyagság, az élős- ködés és a spekuláció megnyilvá­nulásait, a munkafegyelem és a törvények megsértését, a bürok­ratizmust, valamint más negatív jelenségeket. E problémák megol­dásánál a szavakat tetteknek kell követniük minden munkahelyen. Ennek érdekében mindenhol fo­kozni kell az igényességet, s a ja­vadalmazásban a szocialista alap­elveket, a munka eredményei sze­rinti elosztás elvét kell érvényesí­teni. Mindenhol eleget kell tenni a takarékosság követelményei­nek, harcolni kell a pazarlás ellen, minden kilogramm nyers- és alap­anyagból, tüzelőanyagból és ta­karmányból több és jobb terméket kell előállítanunk, jobban kell gaz­dálkodnunk mindennel, s jobban ki kell használnunk az állóalapokat és a munkaidőt is. Ennek megfele­lően jobban kell irányítanunk és terveznünk, s igényesebben kell végeznünk az ellenőrzést. A nép­gazdaság intenzifikálásának meg­gyorsítása érdekében döntő fon­tosságúnak tartjuk a tudomány és a technika eredményeinek gyor­sabb ütemű érvényesítését a ter­melésben, valamint együttműkö­désünk fejlesztését a Szovjetunió­val és a többi szocialista ország­gal, a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítését, a KGST fel­sőbb szintű gazdasági tanácsko­zásán elfogadott határozatok ér­telmében. Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a Szovjetunióval folyta­tott gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés 2000-ig szóló hosszú távú programjának, amelyet nemrég írt alá Moszkvá­ban Husák és Gorbacsov elvtárs. Országunk szociális és gazdasági fejlődése védelmi képességünk megszilárdítása, s életfeltételeink javítása attól függ, hogy milyen sikeresen teljesítjük ezeket a fel­adatokat. Ez az igazság, amit min­denkinek teljes mértékben tudato­sítania kell. Jakeš elvtárs beszédének to­vábbi részében kitért a 7. ötéves terv teljesítésében elért eredmé­nyekre, valamint a CSKP XVII. kongresszusa előtt álló feladatok­ra. Ezekkel összefüggésben be­hatóan elemezte a nemzetközi helyzetet, s hazánk szerepét a bé­kéért folytatott harcban. seinek köszönhetően a hetvenes évek­ben létrejött pozitívumok aláásására és semmissé nyilvánítására irányul. Az Egyesült Államok kezdetben le­hetetlenné tette a SALT-2 szerződés ratifikálását, majd elutasította a szerző­déshez csatolt jegyzökönv érvényben tartását, amely kiegészítő és rendkívül fontos korlátozásokat ír elő a stratégiai fegyverekre. Ezután a szerződés köz­vetlen megkerüléséhez folyamodtak azzal, hogy Európában elhelyezték kö­zepes hatótávolságú nukleáris rakétái­kat és nagy hatótávolságú szárnyas rakétáikat. Washingtonban a SALT-2 szerződéssel kapcsolatos álláspontról folyó viták nagyon jellemzőek. A kor­mányzat most saját maga leplezi le politikájának hamis arculatát. Milyen alapvető következtetéseket lehet ezzel kapcsolatosan levonni? Először. Azok, akik a stragégiai fegyvereket korlátozó szerződéstől akarnak megszabadulni, sosem tartot­ták és nem is tarthatták céljuknak azok csökkentését. Ez a cél magától értető­dően idegen azoktól a politikusoktól, akik tevékenységük értelmét abban látják, hogy egyre több rakétát és bom­bázó repülőgépet gyártsanak. Megdől az utolsó hamis érv, amely- lyel mesterségesen indokolták az ún. stratégiai védelem koncepcióját. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy agressziós előkészületek tervéről, lefegyverző csapásra szolgáló potenciál létrehozá­sáról van szó, s ez a csapás szerintük büntetlen maradna; arra irányuló kísér­letről, hogy a saját javukra módosítsák a stratégiai egyensúlyt és a világűr militarizálásával katonai fölényre te­gyenek szert. Azoknak, akik illúziókat tápláltak a „csillagháborús” program tényleges szándékairól, Washington szemléletes leckét ad: a Fehér Ház mindent előbbrevalónak tart a fegyver­zetkorlátozásnál és a fegyverkezés ütemének a csökkentésénél. Ezt két­ségbe vonni durva félrevezetés. Másodszor. Ezek után vajon ki hiszi el azt, hogy az Egyesült Államok szeriózusan az atomfegyverek meg­semmisítését akarja? A SALT-2 szer­ződéssel kapcsolatos washingtoni hozzáállás is igazolja, hogy a kor­mányzat csak látszólag mondott le olyan tézisekről, mint az atomháború­ban, a „korlátozott“, illetve globális háborúban való győzelem lehetősége. Éppen ezek a koncepciók határozzák meg az amerikai fegyveres erők kato­nai stratégiáját és építését. Ezzel magyarázható az amerikai fél elutasító magatartása, azzal kapcsola­tosan, hogy vállaljon kötelezettséget az atomfegyverek elsökénti beveté­séről való lemondásra, amint ezt a Szovjetunió már megtette. Nincs nagy értéke az amerikai fél állításainak, miszerint a Genfben az atom- és űrfegyverekről folyó tárgyalá­sokon kész a kölcsönösen elfogadható megállapodások keresésére. Az ame­rikai delegáció a tárgyalóasztalnál va­lamiféle „szócső“ szerepét tölti be, amely a támadó űrfegyverek létreho­zásának és minden atomfegyverfajta állománya bővítésének a szükséges­ségéről próbálja meggyőzni a Kong­resszust és az Egyesült Államok szö­vetségeseit. Természetesen felmerül a kérdés, hogy az Egyesült Államok miről akar Genfben tárgyalni, ha számára már az atomfegyverek jelenlegi plafonjai is túl alacsonynak tűnnek. Teljesen világos, hogy miért utasít­ják el az űr- és atomfegyverekre vonat­kozó moratórium gondolatát. A mora­tórium ugyanis gyakorlati lépést jelent a nukleáris konfrontáció szintjének a csökkentése felé. Washington egyér­telműen épp ellenkező irányú jelzése­ket ad: semminemű szünetet a fegy­verkezésben, még kevésbé a fegyver­kezési hajsza ütemének a visszafo­gását. Harmadszor. Nyilvánosságra ke­rülnek azok ar tényleges motívumok, amelyektől indíttatva az Egyesült Álla­mok megrögzötten és kategorikusan elutasítja az atomfegyver-kísérletek le­állítását sürgető megállapodást. Ezek Választások Magyarországon (ČSTK) - Magyarországon szomba­ton általános választásokat tartottak a képviseleti szervekbe. A Budapesten tegnap este közzétett adatok szerint a választásra jogosult több mint 9,5 millió állampolgár 93,9 százaléka jelent meg az urnáknál. A Hazafias Népfront jelöltjei az országgyűlési képviselői tisztségekbe, iiietve a helyi tanácsokba az érvényes szavazatok csaknem 99 százalékát kapták. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöke elégedetten nyilatkozott a választások lefolyásáról és azok eredményeit nagy politikai sikernek mi­nősítette. Leszögezte, hogy a válasz­tók ezzel támogatásukról biztosították a front programját, amely az MSZMP XIII. kongresszusának következetes teljesítéséből indul ki. az intézkedések hatékonyan útját áll- nák a nukleáris harci eszközök új, még pusztítóbb fajtái kifejlesztésének és a már meglévő atomfegyverek megőr­zésének. Másszóval a kísérletek betil­tása végső soron az atomfegyverek tényleges „elhalásához“ vezetne. A jelek szerint ez a legutolsó amibe Washington beleegyezne. A Penta­gonnak szüksége van a kísérletekre, hogy tökéletesíthesse, tovább halmoz­hassa atomfegyvereit. Számukra már nem elégséges az 1974-es szerződésben megszabott 150 kilotonnás határ és ezért kitérnek ratifikálása elől. Természetesen nem vállalják, hogy ezt nyíltan megmond­ják. Ehelyett a legkülönfélébb mester­kélt és hamis javaslatok kiterveiésével foglalkoznak, mint például a megfigye­lők cseréjére vonatkozó indítvány, akik csak regisztrálnák, tehát legalizálnák a nukleáris kísérleteket. Negyedszer. Üres szócséplés az Egyesült Államok részéről a szerződé­sek megtartása ellenőrzésének szigo­rítását hangoztató „érdek“. Gyakorlati­lag nem folynak olyan tárgyalások, nem léteznek olyan nemzetközi fóru­mok - Genf, Bécs és Stockholm erre konkrét példa -, ahol az Egyesült Álla­mok „a szigorúbb ellenőrzés“ szüksé­gességének ürügyén nem fékezné az előrelépést a megállapodások felé. Ha Washington továbbra is a mostani mó­don viszonyul az általa is aláírt szerző­désekhez, hamarosan nem lesz már mit ellenőrizni. Beigazolódott ismét: az amerikai módra történő ellenőrzés csak eszköz arra, hogy kitérjenek új leszerelési megállapodások megkötése elől és aláássák a meglévő szerződéseket. Ez félrevezető és cinikus magatartás. ötödször. Washingtonban amikor arról töprengnek, hogy végül is hogyan térjenek ki a SALT-2 szerződés meg­tartása elől, tulajdonképpen meggyőző választ adnak a kérdésre, hogy a kor­mányzat újra és újra milyen céllal is­mételgeti a többiek címére rágalmazó vádaskodásait, miszerint azok meg­szegik a nemzetközi szerződéseket. A tények számos alkalommal igazolták már az ehhez hasonló vádaskodások teljes mértékű valótlanságát. Ennek el­lenére a megunt lemezt újra és újra felteszik. Azért van erre szükség, hogy eltereljék a figyelmet a megállapodá­sok és szerződések amerikai részről történő számos és durva megsértésé­ről és végső soron azért, hogy előké­szítsék a talajt ezek teljes felmondá­sára. A jelenlegi amerikai kormányzat egyedüli, az utóbbi kabinetek közül, amely nyíltan lemond kölcsönösen el­fogadható megállapodások keresésé­ről a Szovjetunióval a biztonság terüle­tén. Most még tovább szándékozik lépni veszélyes militarista irányvonalá­nak a megvalósításában. Ráteszi kezét a nemzetközi stabilitás tulajdonképpe­ni alapjaira is, és a SALT-2 szerződés aláásására készül, amely mindeddig bizonyos mértékig korlátok közé szorí­totta a versengés eszkalációját a stra­tégiai fegyverek terén. Az amerikai vezetés tovább halad ezen a veszélyes úton. Tisztában kell azonban lennie azzal, ha az Egyesült Államok kormányzata túllépi ezt a mér­téket, akkor őt terheli a felelősség sú­lya a lépés következményeiért. NÉHÁNY I^N\ SORBAN A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTA­NÁCSA jókívánságait fejezte ki Andre- asz Papandreu görög kormányfőnek tisztségébe történt újbóli kinevezése alkalmából. OLÁH ISTVÁN vezérezredes, az MSZMP KB tagja, magyar honvédelmi miniszter katonai küldöttség élén júni­us közepén a szovjet kormány meghí­vására hivatalos, baráti látogatásra Moszkvába utazik. RADZSIV GANDHI indiai kormányfő sajtóértekezleten ismertette Mitterrand francia elnökkel folytatott tárgyalásai­nak eredményeit. Kijelentette, hogy fő­leg a kétoldalú kereskedelmi és gazda­sági kapcsolatok szorosabbra fűzésé­ről volt szó a párizsi eszmecseréken. A hét derekán esedékes washingtoni lá­togatása kapcsán leszögezte, követel­ni fogja Reagan elnöktől, hogy beszélje le Pakisztánt az atomfegyverek gyártá­sáról. CSAO CE-JANG kínai kormányfő szombat óta Bonnban tartózkodik, ahova hétnapos nagy-britanniai láto­gatásának befejeztével látogatott. Még aznap tárgyalt Helmut Kohl kancellár­ral, akivel ma újra találkozik. SZUDÁNBAN a jövő év áprilisában tartják a parlamenti választásokat, kö­zölte egy szaúdi lapnak adott interjújá- van Abdar Rahman Svaraddahab tá­bornok, az ideiglenes katonai tanács elnöke. Hozzáfűzte, hogy a puccs által megdöntött Nimeri exelnököt bíróság elé kell állítani a szudáni nép ellen elkövetett bűntettei miatt. ÚJ szú 2 1985. VI. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents