Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-07 / 132. szám, péntek

Miloš Jakeš elvtárs beszéde ÚJ SZÚ 1985. VI. 7. (Folytatás az 1. oldalról) talatcserét, a társaság tagjainak rendszeres bevonását fontos nép- gazdasági feladataink megoldá­sába. A mai ünnepi országos aktíva­értekezletre a fejlődésnek abban a szakaszában kerül sor, amikor tetőzik a harc a 7. ötéves terv feladatainak sikeres megvalósítá­sáért. Nemsokára felmérjük a XVI. pártkongresszus irányvonalának teljesítését. Eredményeink bizo­nyítják, hogy ez a felmérés szociá­lis és gazdasági viszonylatban is kedvező lesz, jóllehet a 7. ötéves tervidőszak előtt a helyzet a várt­nál nehezebbnek bizonyult. A nemzetközi helyzet kiélezésével kapcsolatban a tőkés országok különféle megkülönböztető és kor­látozó intézkedéseket kezdtek foganatosítani a Szovjetunióval szemben. Költségesebbé vált a tüzelőanyag, az energia és a nyersanyag beszerzése. Meg kellett birkóznunk az ötéves terv­időszak első két éve kedvezőtlen terméseredményeinek következ­ményeivel is. Mindez számos fon­tos intézkedést követelt. Céljuk kül- és belgazdasági egyensúlyi helyzetünk fokozatos szavatolása és a harmonikus népgazdaságfej­lesztés volt. Számos lépést tettünk a gazdaság hatékonyságának gyorsabb növelésére, beleértve a népgazdaság tervszerű irányítá­si rendszere tökéletésítése komp­lex intézkedéseinek megvalósítá­sát is. A négy esztendő s az idei év öt hónapja alatt elért eredmé­nyek arról tanúskodnak, hogy va­lósan feltételezhetjük - teljesítjük és néhány vonatkozásban túltelje­sítjük a 7. ötéves terv feladatait. Figyelmünknek most arra kell összpontosulnia, hogy sikeresen és maradéktalanul eleget tegyünk az idei tervfeladatoknak. Ennek során nyomatékos hangsúlyt he­lyezünk a megfelelő szerkezetű komplex tervteljesítésre és a mi­nőségi mutatók teljesítésére, hogy megbízhatóan magalapozzuk a 8. ötéves terv feladatainak megvaló­sítását. Eredményeinkben kifeje­zésre jut népünk munkában tanú­sított áldozatkészsége, magas fo­kú kezdeményezése és alkotó ak­tivitása, amely széleskörűen bon- takozódott ki felszabadulásunk 40. évfordulója tiszteletére. Elisme­réssel nyugtázzuk, hogy ehhez a kedvező mérleghez nem kis mértékben járul hozzá a Cseh­szlovák Tudományos-Műszaki Társaságban tömörült mérnökök, technikusok, ésszerűsítók, újítók, élenjáró munkások és földműve­sek csaknem 600 000 főnyi had­seregének alkotó, serény mun­kássága. Noha joggal vagyunk büszkék a gazdasági és a szociális prog­ram megvalósításának eredmé­nyeire, tudatában kell lennünk né­hány olyan problémának és fogya­tékosságnak is, amelyeknek meg­oldása meggyorsítja előrehaladá­sunkat. Azzal is tisztában kell len­nünk, hogy az új feladatok új meg­közelítést igényelnek és mindenki­vel szemben magas fokú követel­ményeket támasztanak. Arról van szó, hogy az intenzifi- kálás folyamatát megfelelőképpen támogassák a szükséges szerke­zeti módosítások. Elsősorban a je­lentős hányadában szakképzett munkát, igényes kutató- és fej­lesztő tevékenységet megtestesí­tő szakágazatok nagyobb hozzá­járulása. Ez elsősorban az elekt­ronikára és a mikroelektronikára, a finom gépiparra, a magasszintű vegyiparra és a kibontakozódó bio­technológiára vonatkozik. Egész feldolgozó iparunkban lényegesen emelkednie kell a felhasználási fo­lyamatok színvonalának, mivel e te­kintetben a fejlett országokhoz ké­pest még nem csekély tartalékaink vannak. A nemzeti jövedelem nö­vekményének nagyobb hányadát kell biztosítanunk a társadalmi munkatermelékenység fokozásá­val. Ez elsősorban megkívánja a tartalékok sokkal határozottabb feltárását, a termelési, valamint a tudományos-műszaki potenciál felhasználása fogyatékosságai­nak kiküszöbölését. Elsősorban jobban kell hasznosítanunk az ál­lóalapokat, a készleteket, a dolgo­zók felkészültségét és a munka­időt. Rendkívül fontosnak tekintjük a gyártmányok minőségének és műszaki színvonalának javítását, az anyag- és a munkaigényesség, valamint mindennemű veszteség csökkentését. E tartalékok és fogyatékossá­gok zömmel szubjektív jellegűek. A megoldás módja szorosan kötő­dik az irányítás és a tervezés, főleg a közvetlen irányító tevé­kenység tökéletesítéséhez, a fe­gyelem és a rend megszilárdításá­hoz minden területen, a javadal­mazás szocialista alapelveinek következetes érvényesítéséhez, a munka és a javadalmazás bri­gádrendszerű formája fokozatos érvényesítéséhez. Mindez megkí­vánja az erélyes harcot a túlzott kényelemszeretet, az önelégült­ség és a helytelen rutin, a nehe­zebb feladatok vállalásának és a konfliktusoknak kerülése ellen, továbbá a feladatok teljesítését célzó aktivitás és kezdeményezés kibontakoztatását. Ennek érdeké­ben változtatni kell a gazdasági és a tudományos-műszaki dolgozók valamennyi kategóriájában a gaz­dasági gondolkodásmódon. Min­den vállalatnál ki kellene dolgozni a tartalékok feltárásának konkrét programját. Elvárjuk azt, hogy a tartalékok feltárásáért folytatott harcban a Csehszlovák Tudományos-Mű­szaki Társaság az eddiginél még aktívabb szerepet fog betölteni. Nem vitás, hogy az intenzifiká- lásnak, a társadalmi munkaterme­lékenység lényeges növelésének alapja a tudományos-műszaki ha­ladás teljes mérvű felhasználása, összhangban a szocialista gaz­dasági integráció elmélyítésével, a gazdasági mechanizmus tökéle­tesítésével, a dolgozók szakkép­zettsége, kezdeményezése és az irányításban való részvétele növe­lésével. Ebből indul ki a CSKP Központi Bizottsága is. A CSKP KB 8. ülésén átfogó mó­don foglalkozott a tudományos- műszaki fejlődés kérdéseivel, 10. és 11. ülésén pedig a gépipar, az elektrotechnika, a kohászat, vala­mint a mezőgazdasági-élelmi­szeripari komplexum ezzel kap­csolatos kérdéseivel. Számos jó eredmény ellenére azonban az elfogadott intézkedé­seket következetesen még nem váltják gyakorlattá. A tudomá- nyos-múszaki fejlődés még min­dig nem játszik meghatározó sze­repet gazdaságunk teljesítőké­pességének és a munkatermelé­kenységnek a növelésében. Még mindig lassú az új, haladó techno­lógiák alkalmazása, a gyártmány- fejlesztés, a gyártmányok minősé­gének javítása, a korszerűsítés és a rekonstrukció, valamint a beru­házások minőségi javítása, ami nem felel meg szükségleteinknek és lehetőségeinknek. Jóval na­gyobb igyekezetet kell kifejtenünk, hogy a tudományos-műszaki fejlő­dést sokkal határozottabban fel­használjuk az intenzifikálás alap­vető stratégiai eszközeként. E te­kintetben kulcsfontosságú a nép­gazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése. Hazánk számára, amely vi­szonylag szerény kutatási és fej­lesztési bázissal rendelkezik, lét- fontosságú hasznosítani a világ tudományos és műszaki ismerete­it, elsősorban pedig fejleszteni a tudományos-műszaki együttmű­ködést, a szakosítást és a koope­rációt a szocialista közösség or­szágaival, főleg a Szovjetunióval. Ezért összhangban a KGST- országok képviselői gazdasági kérdésekkel foglalkozó felső szin­tű, 1984 júniusában megtartott ta­nácskozásának határozataival, cselekvően részt veszünk a KGST tagállamai 15-20 évre szóló tudo­mányos-műszaki. fejlesztése komplex programjának előkészí­tésében. Ez a program megterem­ti a nemzetközi szocialista munka- megosztás elmélyítésének szá­mos előfeltételét. Nagy fontossá­got tulajdonítunk a CSSZSZK és a Szovjetunió 2000-ig szóló gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködése hosszú távú programjának, amelyet az elmúlt napokban írt alá Husák és Gorba­csov elvtárs Moszkvában. Kidol­gozását, konkretizálását és tükrö­ződését a 8. ötéves tervben vala­mint hosszabb távú terveinkben egybekapcsoljuk a KGST tagálla­mai felső szintű gazdasági tanács­kozásán jóváhagyott feladatokkal. E program megvalósításának nagy lesz a jelentősége a két or­szág gazdasági kapcsolatának szorosabbá tétele szempontjából. A tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása fontos eszkö­zének tekintjük az ésszerűsítő műhelyek építését, amivel hang­súlyozottan foglalkozott a központi bizottság 8. ülése is. A tudomány és a technika ered­ményei gyorsabb érvényesülését szolgáló igen fontos eszközt ké­peznek a tudósokból, a konstruk­tőrökből, a technikusokból és az élenjáró munkásokból összetevő­dő komplex racionalizációs brigá­dok. Jelentőségük abban rejlik, hogy tevékenységük áthidalja az egyes tárcák és a vállalatok közti válaszfalakat. Jóval meggyorsítják az újítási javaslatok és a találmá­nyok felhasználását, amelyeknek társadalmi haszna jelentős, az ötéves tervidőszak első négy évé­ben 42,5 milliárd koronát képvi­selt. Rendkívül fontosnak tekintjük, hogy a figyelem továbbra is össz­pontosuljon a termelést megelőző szakaszokra, amelyektől 80 szá­zalékban függ a gyártmányok mű­szaki színvonala és minősége, a termelési mód s amelyek így jelentős hatással vannak a végső eredményre. Nemcsak a korszerű technikáról van szó, hanem arról is, hogy egybevethetóek legyenek a termelési költségek és gyártmá­nyaink versenyképesek legyenek. A tudomány és a technika fejlő­dése meggyorsításának jelentős ereje - tekintettel tudására és a technika iránti viszonyára - az ifjúság. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy cselekvően részt vegyen a tudományos-mú- szaki fejlődés feladatainak kezde­ményező és alkotó szellemű meg­oldásában. Nagyra becsüljük azt, hogy az értelmiség zöme munkahelyi köte­lességeinek példás teljesítése mellett a társadalmilag hasznos munka szolgálatába állítja gazdag tapasztalatait, az önök szervezete közvetítésével is, s a munkások­kal, valamint a földművesekkel együtt minden vonatkozásban cselekvően törekszik a tudomá- nyos-műszaki haladás eredmé­nyeinek gyorsabb felhasználá­sára. Nemsokára átlépjük a CSKP XVII. kongresszusa köz­vetlen előkészítése szakaszának küszöbét. Ezen a jövő évben meg­rendezésre kerülő kongresszuson értékelni fogjuk a XVI. pártkong­resszus óta elért eredményeket, kitűzzük a fejlett szocialista társa­dalom építésének hosszú távú céljait s azokat konkretizáljuk a 8. ötéves tervidőszakra. A kongresszusi előkészületek jegyében már most új kezdemé­nyezések bontakozódnak ki. Egyi­ke a legjelentősebbeknek a CSKP prágai városi szervezetének, a prágai üzemeknek és a Cseh­szlovák Tudományos-Műszaki Társaság Városi Tanácsának kongresszusi kezdeményezése. A CSKP KB Titkársága megtár­gyalta ezt a kezdeményezést és kifejezésre juttatta teljes támoga­tását, mivel célja az intenzifikálás folyamatának meggyorsítása. El­várjuk azt, hogy a párt szerveinek és szervezeteinek vezetésével, az állami és a gazdasági szervek közvetlen részvételével, az FSZM, a SZISZ és társaságuk szerveivel és szervezeteivel együttműködés­ben ez a kezdeményezés elterjed népgazdaságunk minden ágaza­tában és jelentősen hozzájárul a párt XVII. kongresszusán jóvá­hagyásra kerülő határozatok meg­valósításához. önök érdemdús munkájukban számolhatnak Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a kor­mánynak és a Nemzeti Frontnak teljes támogatásával. Sok további sikert kívánok önöknek fontos kül­detésük megvalósításában, cse­lekvő részvételükben, amelynek célja a fejlett szocialista társada­lom építése, népünk boldog, békés élete érdekében és hazánknak, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságnak további fejlődése. A Novoje Vremja Gustáv Husák elvtárs szovjetunióbeli látogatásáról (ČSTK) - A KGST keretében állandóan mélyülő két- és sok­oldalú együttműködés, a szocialis­ta gazdasági integráció a testvéri szocialista országok fejlődésének állandó és fontos tényezőjévé vált. Ezt jól érzékeltetik a Szovjetunió és Csehszlovákia széles körű kapcsolatai. E kapcsolatokat te­kintette át legutóbbi moszkvai tár­gyalásain Gustáv Husák és Mi­hail Gorbacsov, s meghatározták a további fejlődés távlatait is - írja legutóbbi számában a Novoje Vremja. Csehszlovákia legnagyobb ke­reskedelmi partnere a Szovjet­unió, a szovjet külkereskedelem­ben pedig Csehszlovákia a máso­dik helyet foglalja el. Az utóbbi négy évtizedben a két ország áru­csere-forgalma az ötvenszeresére nőtt, s a jelenlegi ötéves tevidó- szakban eléri az 55 milliárd rubelt. A Szovjetunió kőolajat, földgázt, megmunkáló gépeket és elektro­nikai berendezéseket szállít Cseh­szlovákiába, s megmunkálógépe­ket és berendezéseket, tehergép­kocsikat, folyami hajókat, villany­mozdonyokat és fogyasztási cik­keket importál. A lap aláhúzza, hogy a két ország több nagy beru­házást közösen valósít meg, ilyen pl. a Jaslovské Bohunice-i és a dukovanyi atomerőmű, valamint a prágai metró építése. A Szovjet­unió és Csehszlovákia nagy jelen­tőséget tulajdonít a tudományos- műszaki haladás meggyorsítására tett közös erőfeszítéseknek. Elke­rülhetetlenül fontosnak tartják a korszerű elektronikai berende­zések fejlesztését és alkalmazá­sukat a termelésben. így pl. a mik­roprocesszorok, az ipari robotok, a számjegyvezérlésű megmunká­lógépek stb. gyártásában. Genscher és Howe a SALT-2 megtartását sürgeti Washingtontól (ČSTK) - Hans-Oietrich Gen­scher nyugatnémet és Geoffrey Howe brit külügyminiszter levelet intézett George Shultz amerikai külügyminiszterhez, amelyben kérték, hogy az USA továbbra is tartsa meg a stratégiai támadó­fegyverek korlátozásáról kötött SALT-2 szerződést. Bár az USA e szerződést sosem ratifikálta, azt állítja, hogy megtartja. Bonni dip­lomáciai körökből származó érte­sülésekre hivatkozva egyes sajtó­jelentések nem zárják ki azt a le­hetőséget, hogy más nyugati or­szágok külügyminiszterei is ha­sonló lépést tettek. Párizs is szor­galmazza a SALT-2 megtartását. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung brüsszeli tudósítója szerint Nyugat-Európa attól fél, hogy ha az USA felmondja a SALT-2-t, az tovább ösztönözheti a lassan elle­nőrizhetetlenné váló fegyverkezé­si versenyt. Az űrfegyverkezéstől vonakodó NATO-partnerek meggyőzése Shultz legfontosabb feladata Estorilban tanácskoznak az atlanti tömb külügyminiszterei (ČSTK) - A portugáliai Estoril tengerparti üdülőhelyen tegnap megkezdődött a NATO kétna­pos külügyminiszteri értekezle­te. A 16 tagállam külügyminiszte­rei elsősorban a Reagan elnök által szorgalmazott úgynevezett stratégiai védelmi kezdeménye­zés, vagyis a ,.csillagháborús“ program megvalósításában való esetleges nyugat-európai részvé­tel kérdését vitatják meg. A részt­vevők ezenkívül áttekintik a kelet -nyugati kapcsolatok kérdését, különös tekintettel a Genfben folyó szovjet-amerikai megbeszélések­re. A tegnapi portugál lapok egyér­telműen arra mutattak rá, hogy az atlanti tömb európai tagállamainak fenntartásai vannak az űrfegyver­kezési programba való bekapcso­lódással összefüggésben. Ezért arra lehet számítani, hogy a már kedd óta Portugáliában tartózkodó George Shultz amerikai külügy­miniszter erőteljes nyomást gya­korol majd az űrfegyverkezési ter­vek támogatásától mindeddig vo­nakodó partnereire. A tanácskozás másik fontos té­mája, hogy közös álláspontot ala­kítsanak ki a SALT-2 szerződés­sel kapcsolatosan, amelyet a wa­shingtoni törvényhozás mindeddig nem ratifikált. Mint ismeretes, USA-beli demokrata párti képvise­lők az év végén lejáró szovjet -amerikai szerződés megtartását sürgetik, míg Reagan-elnök és több közeli munkatársa, köztük Weinberger hadügyminiszter a szerződés azonnali felmondását szorgalmazzák. Heves viták után megszavazták a Pentagon jövő évi rekordnagyságú költségvetését (ČSTK) - Az amerikai szenátus szerdán jóváhagyta az Egyesült Álla­mok katonai költségvetését az 1986-os pénzügyi évre. A Pentagon kiadásai e szerint elérik a rekordnagyságú 302 milliárd dollárt. A költségvetés egyebek között további MX hadászati rakéták gyártásával, illetve a „csillag­háborús“ tervek keretében folytatott kutatásokra szánt összegek növelésé­vel számol. A költségvetési tervezetről szóló há­romnapos szenátusi vita igen viharos volt és több szenátor aggodalmát fe­jezte ki a fegyverkezési programokra fordított összegek növekedése miatt. 1981 - tehát Ronald Reagan elsó hiva­tali időszakának kezdete - óta az Egyesült Államok összesen egy billió dollárt költött katonai célokra. Több konzervatív beállítottságú szenátor is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a csillagászati katonai kiadások ked­vezőtlenül hatnak až amerikai gazda­ságra. A Pentagonnak szánt össze­gekkel együtt ugyanis az állami költ­ségvetés deficitje is növekszik (ez a jö­vő évben meghaladja a 220 milliárd dollárt). A vita során több szenátor követelte a katonai költségvetés csökkentését. A republikánus többségű szenátus azonban mindezeket a javaslatokat visszautasította, akárcsak a világűr mi- litarizálásának a megelőzésére felszó­lító indítványokat. A Washington Post című lap megjegyezte, hogy Ronald Reagan lényegében megszerezte mindazt, amit a további fegyvergyár­táshoz akart. A szenátus hadügyi bi­zottsága által eszközölt kurtítások ugyanis az egész összeget tekintve elhanyagolhatóak. A katonai költségvetésről szavazva a szenátus egyben határozatot hagyott jóvá, amelyben felszólítja a kormányt, tartsa tiszteletben a hadászati támadó fegyverekről 1979-ben kötött szovjet -amerikai SALT-szerződést. A hatá­rozat azonban a kormányra nézve nem kötelező érvényű olyan általános meg­fogalmazásokat tartalmaz, amelyek gyakran ellentmondanak egymásnak. Sztrájkok, tüntetések Santo Domingóban (ČSTK) - Santo Domingóban többezren tüntettek Jorge Blanco államfő azon döntése ellen, hogy megvétózza a parlament által már jóváhagyott bér- és fizetésemelé­seket. A tüntetők haladéktalan intézkedéseket követeltek a mun­kakörülmények javítására és hangsúlyozták, a Nemzetközi Va­luta Alap megalázó feltételei csak az árak növekedéséhez és a mun­kanélküliség növekedéséhez ve­zetnek. A Dominikai Köztársaságban már néhány napja sztrájkolnak az egészségügyi alkalmazottak és jo­gászok, valamint az egyetemek alkalmazottai. A dominikai parasz­tok ugyancsak tiltakoznak a kor­mány gazdaságpolitikája ellen. A sztrájkokat a rendőrség elfojtja, szervezőit őrizetbe veszi.

Next

/
Thumbnails
Contents