Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám, szerda

Bevált a módszer Kamatozik a kölcsönösen előnyös együttműködés * - ^ KOMMENTÁLJUK >■ - --- ' 1 A múlt ősszel kukoricabegyűj- tés idején jártunk a Bátkai Állami Gazdaságban. Csiszár Zoltán mérnök, Gömör legnagyobb me­zőgazdasági üzemének igazgató­ja éppen vendéget fogadott. Borsó Péter, a Hajdúböszörményi MGTSZ elnöke többek között azért időzitette késő őszre látoga­tását, hogy személyesen felügyel­jen a szemes kukorica új eljárás­sal történő tartósításánál. A mód­szert a hajdúsági nagyüzem már évek óta alkalmazza, mégpedig igen sikeresen. A zúzott csőkuko­rica tartósításának előnyeiről ak­kor egyebek között elmondotta, hogy csupán a szárítási folyamat kiiktatása 25 százalékos önkölt­ség-megtakarítással jár, s másik Borsó Péter, a Hajdúböszörményi MGTSZ el­nöke |a szerző felvételei) nagy előnye, hogy a tárolás meg­oldható szénatárolóban, esetleg semmi másra nem alkalmas gaz­dasági épületben. A lényeg a gyors és a pontos munkán van. A ledarált kukoricát fóliával lég­mentesen kell lezárni, s a fóliaré­teget esetleg szénával lehet takar­ni. A gyorsaságnak azért van je­lentősége a tartósítási folyamat­ban, nehogy a munkálatok elhúzó­dása következtében erjedés kö­vetkezzék be. Az eljárás további nagy előnye, hogy tápanyagértékéből szinte semmit sem veszít a kukorica, s emészthetősége is jobb a gyorsszárítóban szárított kukori­cáénál. A böszörményi szövetke­zet különösen a sertések hizlalá­sánál szerzett kedvező tapaszta­latokat a csőzúzalék etetésével. Az ágazat nyeresége a korábbi esztendő 5,5 millió forintjáról 13 millióra növekedett, s a termesz­tés fajlagos önköltsége 240 forint­ról 180 forintra csökkent. Persze nemcsak a sertéseknek ízlik a té­len is friss, zamatos kukorica, ha­nem a szarvasmarhának és juhok­nak is. Annak idején érdeklődéssel hallgattuk a magyarországi szak­ember szavait. Az állami gazdaság igazgatója elmondotta, hogy na­gyon sokat vár az új eljárástól, mert évek óta igen komoly gon­dot okoz a meg­termett kukorica szárítása, vesz­teségmentes tá­rolása. Márpedig nagyhizlaldájuk­ban 15 ezer hí­zósertés nevel­kedik évente, s a hízómarha­állomány is je­lentős. Hónapok múltán most új­ból felidézem a tavalyi beszél­getést, amikor bizonyára fogyóban van már az új eljárással tartósitott kukorica.- Nos, vajon mennyiben igazol­ta a várakozásokat a módszer? - kérdezem Csiszár Zoltán elv­társtól.- Minden vonatkozásban elé­gedettek vagyunk. Egész télen ki­tűnő takarmányt etethettünk, s a napi súlygyarapodások már csaknem elérték a hatvan deka­grammot. Sajnos, a hízómarháknak már nem sok jutott belőle, mivel a készlet „mindössze“ száz va- gonnyi lehetett. Az idén ötszáz Csiszár Zoltán mérnök, a Bátkai Állami Gazdaság igazgatója hektáron termesztünk szemes ku­koricát, s amennyit csak tudunk, az új eljárással tartósítunk majd. A szárítási költségeket megtakarí­tottuk, a kukoricatermesztés így sokkal gazdaságosabbá vált. Más gazdaságoknak is ajánlhatjuk, s szívesen nyújtunk segítséget, adunk szakmai tanácsot. A hajdú- böszörményi és a bátkai gazda­ság kapcsolata egyébként nem újkeletű, még a hatvanas években kezdődött a jogelőd az Uzapanyiti (Uzovská Panica) Efsz és a magyarországi mgtsz között, s már régen kinőtte az együttmű­ködés gabona betakarításra létesí­tett kereteit. Az állami gazdaság a nyári és az őszi hónapokban főként fuvarozási eszközöket, te­hergépkocsikat kölcsönöz partne­rének, míg a segítséget az aratá­son kívül, főként a cukorrépa és a kukorica betakarításánál veszik igénybe, s rendszeresek a terme­lés egyéb ágazataira vonatkozó konzultációk, szakmai megbeszé­lések is. Mindkét félnek . kimutatható haszna származik az együttműkö­désből. HACSI ATTILA MŰHELY ÉS KLUB Rendhagyónak tűnt a politikai munka szervezettsége, amikor Pográny (Pohranice) községbe lá­togatva azt hallottam a lakosoktól, hogy falujuk agitációs központjá­nak két vezetője van. Egyesek Sütő Ágnes tanítónőt, mások Csámpái Danielia népművelőt ne­vezték meg mint vezetőt. A hely­színen, vagyis a hnb épületének egyik szobájában, az agitációs központban, azután megállapítot­tam: hivatalosan a tanítónő az agi­tációs köpont vezetője.- A minőségi munka időszakát éljük minden tekintetben, a politi­kai munkában is - magyarázta Csámpái Danielia -, ezért, hogy az irányitás, a szervezés hatéko­nyabb legyen, megosztottuk a ve­zetést. Jómagam elsősorban a fia­talokkal foglalkozom és a szemlél­tető agitációval. Ezzel a megosztással egyetér­tett Ment Vilmos, a falusi pártalap- szervezet elnöke is. Természete­sen azzal a figyelmeztető és út­mutató tanáccsal, hogy tevékeny­ségüket a község népe szolgála­tának tekintsék, s a lehető legjobb együttműködésre törekedjenek.- A pártelnök mind a kettőnk­nek, s a jelenlévő húsz agitátornak elfnagyarázta - folytatta a fiatal népművelő -, hogy pártunk min­denekelőtt eszmei ráhatással, az érvelés módszerével, a dolgozók mozgósításával tölti be vezető szerepét, és azért tartja fontosnak az agitációs központ munkáját, ebben a munkában pedig nem­csak az elvi, hanem általában a köznapi dolgokban való egyetér­tést is. Az egyetértés és a jó együttmű­ködés ténye például a létesítendő emlékszoba, a forradalmi hagyo­mányok, emlékek gyűjtése meg­szervezésének munkája. Párt- megbizatásként Baráth Sarolta irányítja a gyűjtést, de az idős lakosok körében Sütő Ágnes taní­tónő agitál az ügy érdekében; a gyűjtéssel foglalkozó fiatalokat és pionírokat pedig Csámpái Da­nielia népművelő tájékoztatja az alkalmi feladatokról.- Olyankor meg, amikor a szemléltető agitációhoz szüksé­ges anyagot készítjük, olyan az agitációs központunk, mint vala­miféle műhely. Szabunk, varrunk, festünk, ragasztunk, rajzolunk... Ennek a munkának az eredmé­nye meg is látszik a faliújságokon: az agitációs központban, s a köz­ség két utcájá­ban. Ami külön is említést érdem- -lő: a faliújságok főleg a helyi poli­tika kérdéseivel foglalkoznak, eredeti, zömé­ben helyi adatok, tények ismerte­tésével. Felsza­badulásunk negyvenedik év­fordulójára emlé­kezve is a falu­ban található kép­anyagot hasz­nálták fel.- Olyankor meg, amikor megérkeznek a fiatalok, olyan az agitációs központunk, mint máshol az ifjúsági klub - folytatta Csámpái Danielia. Részletező ismertetéséből per­sze kitűnt: valójában ifjúsági klub az agitációs központ, a SZISZ helyi szervezetének vezetői, de leginkább Pindes Erzsébet, An- dócs József, Hornyák Ilona tevé­kenysége nyomán. Ugyanis, ők hárman ifjú agitátorok és a saját helyiséggel nem rendelke­ző ifjúsági klub szervezői is a SZISZ helyi szervezetének ve­zetőségétől kaptak megbízatást.- Egyébként - az idősebbek is segítenek nekem. Tudatosan tö­rekszem megnyerésükre, mert megértettem a pártelnök magya­rázatából, hogy helyes és dicsé­rendő, ha valaki tevékeny, de ak­kor igazi agitátor, ha a feladatot másokkal egyetértve teljesíti, ha másokat is képes tettekre buzdí­tani. Név szerint sorolta segítőtársa­it: Emília Bratová, Erdélyi Rozá­lia... S kitűnt, hogy a pedagógu­sokon kívül segítőkészek a hnb Az agitációs központban. Balról jobbra: Csám­pái Danielia népművelő, Erdélyi Rozália, a hnb dolgozója (A szerző felvétele) dolgozói, az elárusítók, az efsz vezetői.- Nem állítjuk, hogy ami nálunk van, az maga a tökéletesség, hogy nincsenek hibáink, gyenge­ségeink, de az agitációs munkával feltétlenül a dolgozók, a lakosok meggyőzésére törekszünk. Látogatásom végeztével a ta­pasztaltakat, a látottakat és hallot­takat mérlegelve aztán megálla­pítottam: nem is rendhagyó ebben a faluban a politikai munka szer­vezettsége, csak egy kicsit egyedi, ami viszont inkább dicsérendő. HAJDÚ ANDRÁS Az ipari szövetkezetek és a szolgáltatások Az ipari szövetkezetek, elsősorban a kis sorozatokban előállított termékeikkel, népgazdaságunkban jelentős helyet foglalnak el. Az elmúlt évben sikeresen teljesítették tervüket. Az eredmények még többet mondanak, ha megemlítjük, hogy 68 szövetkezet közel félmilliárd korona értékű, korábban hiánycikknek számító áruval bővítette a piacon a választékot. Hasonlóan elismerően szólhatunk exportjukról is, hisz a tőkés országokba 9,7, a szocialista államokba pedig 6,4 százalékkal többet szállítottak a tervezettnél. A termelés mellett azonban az Ipari Szövetkezetek Szlová­kiai Szövetségének is - a párt- és az állami szervek határoza­tai alapján - hozzá kell járulnia a szolgáltatások fejlesztésé­hez. A szövetség 4. kongresszusán célul tűzték ki, hogy a nemzeti bizottságokkal szorosabban együttműködve elő­segítik a lakossági szolgáltatások javítását, a hálózat bőví­tését. Szlovákiában jelenleg 1005 részlegen nyújtanak különféle szolgáltatásokat az ipari szövetkezetek. Az elmúlt években a lakosság számos jelét tapasztalhatta a fokozott figyelem­nek: míg 1982-ben 122 részlegnek volt hosszabb nyitvatar­tási ideje, 125 pedig szombaton is nyitva tartott, 1984-ben már 153-at kereshettek fel az érdeklődök az esti órákban, szombatonként pedig 150-ben álltak a lakosság rendelkezé­sére. De előrehaladás tapasztalható a kínálatban is: 1982-ben 77, 1983-ban 169 és 1984-ben 184 féle tevékenységet végez­tek már. Többek között bevezették a felsőruházati cikkek, a gyermekkocsik, játékok, varró- és kötőgépek, az esernyők és a horgászfelszerelések javítását. Ezek a szolgáltatások a lakosság elégedettsége szempontjából szükségesek. A már meglévő szolgáltatásaik közül ruhák és bundák méret szerinti varrását, az autók javítását és a lakásfestést bővítet­ték elsősorban. Az elmondottak alapján talán úgy tűnik, minden a legna­gyobb rendben van. Vannak azonban gondok, amelyeknek orvoslása sürgősen tetteket követel. Bár a szövetkezetek szövetsége központi bizottságának ülésén elfogadták a kis szolgáltató szövetkezetek alapszabályzatát, ennek ellenére nem sikerült Szlovákiában megalapítani az ilyeneket. Mind ez idáig a legfeljebb három dolgozót foglalkoztató részlegeket sikerült csak megszervezni. Ezekből a fővárosban 29, a nyu­gat-szlovákiai kerületben 53, a közép-szlovákiaiban 50, a kelet-szlovákiaiban pedig 22 működik. Mivel a nemzeti bizottságoknak koordináló szerepük is van, többször javasolják az ipari szövetkezeteknek, hogy vezessenek be új szolgáltatásokat, vagy bővítsék a már meglévőket, főképp azokat, amelyeket a lakosság igényel és a helyi gazdálkodási vállalatok nem képesek elvégezni. Vonatkozik ez a városokra és a községekre egyaránt. Külö­nösen a közép-szlovákiai kerületben hivatkoznak az ipari szövetkezetek vezetői a szolgáltató tevékenység gazdaság- talanságára. Hasonló gondot okoz a szövetkezeteknek a javí­tásokhoz szükséges pótalkatrészek beszerzése, vagy a diva­tos alapanyagok vásárlása, melyek hiányában nem tudnak eleget tenni a megrendelők igényeinek. Jelenleg a helyi gazdálkodási vállalatok a lakossági szol­gáltatásoknak a 60 százalékát végzik, míg az ipari szövetke­zetek 20 százalékát. Ahhoz, hogy ezen az arányon javítsanak, nagyobb körültekintésre, igényesebb szervezőmunkára van szükség. DEÁK TERÉZ Idény előtti helyzetkép A JEDNOTA FELKÉSZÜLT A NYÁRRA A nyári turistaidényre a Jednota fogyasztási szövetkezet kereske­delmi létesítményei is felkészül­tek. Az idén 41 új vendéglátóipari létesítmény áll a vendégek rendel­kezésére, összesen 2859 férő­hellyel. Az utóbbi időszakban csaknem minden járásban új ven­déglőt, büfét, vagy eszpresszót adtak át. Jelentősebb vendéglátó­ipari létesítményt adtak át Ge­merská \7esben, Rišňovcében, Banská Bystricában és Rakovban. Ebben az évben elkészül a poprá­di járásban a Slavkov szálloda, amely kilencven vendéget fogad­hat majd. Nitrianské Pravnoban a Vyšehrad, a čadcai járásban a Stará Bystrica szálloda bővíti az elszállásolási lehetőségeket. A fo­gyasztási szövetkezetnek a turis­taidényben összesen 156 szállo­dája lesz, ezekben 7242 vendéget tud elszállásolni. Mivel a turizmus ma már egyre inkább motorizált, a fogyasztási szövetkezet nagy figyelmet fordít arra a 194 vendéglátóipari létesít­ményre, amely a főutak mentén található. A nemzetközi utak men­tén a szövetkezet 48 létesítményt üzemeltet. Az idei turistaidényben éjszaka is nyitva tart a Kassa (Ko­šice) közelében lévő Dubky moto­rest. Bővítették a žarnovicai Parti­zán vendéglőt, mivel itt tartanak pihenőt a távolsági autóbuszok. Befejezés előtt áll a Hraničná nad Hornádom-i határátkelőhely ven­déglőjének korszerűsítése. Ebben az évben összesen 88 létesít­ményt korszerűsítettek. Csupán a szociális létesítmények felújítá­sára és korszerűsítésére 3,5 millió koronát fordítottak. A vendéglők nagy részében este 21 óráig szol­gálnak fel meleg ételt, 16 létesít­mény pedig éjjel is nyitva tart. Mindenütt arra törekednek, hogy az étlapról a tájételek se hiányoz­zanak. Intézkedést tettek a folyamatos üdítőital-ellátásra, jóllehet nem egy helyen raktárhiánnyal küzde­nek. örvendetes tény, hogy a hu- mennéi járásban hét raktárt láttak el hűtőberendezéssel. Tejtermé­kekből és gyümölcsből és néhány helyen ásványvízből nem lesz azonban folyamatos az ellátás. Az alapélelmiszerek biztosítása ugyanakkor megoldottnak mond­ható és így a vendéglátóipari léte­sítmények vezetőin múlik majd, hogy a turistaidényben hogyan tudják a vendégek igényeit kielé­gíteni. A fő turistaidényben a szak­munkásképző intézetek, a ven­déglátóipari szakközépiskolák ta­nulói segítik a fogyasztási szövet­kezet dolgozóit, s munkába állnak a nyugdíjasok is. A kevésbé for­galmas helyekről munkaerőket helyeznek át oda, ahol arra szük­ség lesz. A fogyasztási szövetke­zet központi szervei úgy határoz­tak, hogy a nyáron növelik az ellenőrzések számát, a munka­szüneti napokon és az esti órák­ban is. A fogyasztási szövetkezet léte­sítményei felkészültek az idei tu­ristaidényre. Hogy jól-e, arról majd a több százezer vendég mond véleményt. -né­ÚJ SZÚ 4 1985. VI. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents