Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-05 / 130. szám, szerda

Karel Hoffmann elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tály történetének további jelentős eseménye - az egységes forra­dalmi szakszervezeti szervezet létrejötte. Éppen e júniusi napokban lesz negyven éve annak, hogy a Szak- szervezetek Központi Tanácsának ülése felhívást intézett az egész dolgozó néphez: „Az egységes szakszervezetek haladéktalan építésére szólítunk fel... Munká­sok, szellemi dolgozók, férfiak és nők, a nagy idók tetteket követel­nek. Sohasem voltak olyan lehető­ségeink mint most. A hitleri fasiz­mus legyőzése és az idegen járom szétzúzása a Vörös Hadsereg ál­tal, valamint népünk harca felsza­badította a köztársaságot és lehe­tővé tette számunkra nemcsak az egységes szakszervezet építését, hanem forradalmi, demokratikus tartalmának biztosítását is.“ Igen, elvtársak, hazánk felsza­badulásával valóra válhatott a legöntudatosabb munkások régi, szüntelenül erősödő vágya, hogy egységes, erős szakszervezeti szervezetben tömörüljenek, amely megbízhatóan szolgálni fogja a munkásosztály és a többi dolgo­zó érdekét. Ma, amikor a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom létrejöttének 40. évfordulóját ünnepeljük, tiszte­lettel adózunk mindazoknak, akik­nek megalakulásában érdemeik vannak. Hálás szívvel emlékezünk meg főleg Antonín Zápotocký, Jan Šverma, František Zupka, Gustáv Kliment, Josef Hlavička és további elvtársak elévülhetetlen érdemei­ről. Nevük jelképezi az FSZM egy­ségét, osztályjellegét és követke­zetesen szocialista orientációját. A mai ünnepi ülésünkön hálával emlékezünk meg Csehszlovákia Kommunista Pártjának érdemei­ről. Ez a párt megalakulása óta a munkásosztály és a dolgozó nép élén állt a kizsákmányolás és a szociális igazságtalanság ellen, a nemzeti szabadságért és a népi hatalomért vívott harcnak, egyesí­tette a munkásosztály és a dolgo­zó nép erejét. A Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom létrejöttében és építésében rendkívül fontos egyesítő szerepe volt a dolgozók bizalmának és támogatásának, amelyben a pártot és célkitűzéseit részesítették a burzsoázia uralma, a nemzeti felszabadító harc idején és a felszabadult köztársaságban is. Ezért Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának szakszervezeteink ma is őszinte köszönettel tar­toznak. * A szakszervezetek áltah 1945 után kitűzött célok és Csehszlová­kia Kommunista Pártja politikája között nem volt ellentmondás. An­tonín Zápotocký a szakszerveze­tek 1949-ben megtartott II. kong­resszusán, amely egyértelműen kiállt a szocializmus építésének a CSKP IX. kongresszusán jóvá­hagyott fő irányvonala mellett, jog­gal állapította meg, hogy az egy­séges szakszervezeti mozgalom azért állt ki a párt politikája mellett, mert „az a legigazságosabbnak, a legbecsületesebbnek és a való­ban szocialistának bizonyult.“ A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a Kassai (Košice) Kor­mányprogram következetes meg­valósításáért harcolt. Ez a prog­ram megtestesítette a nemzeti és demokratikus forradalom eszmé­nyeit. Az FSZM síkra szállt a hala­déktalan államosításért, amely je­lentős mértékben erősítette a munkásosztály hatalmi helyze­tét. Az egységes szakszervezetek támogatták az új állam építését, a csehek és szlovákok egyenjogú­ságának alapelve szerint, s ezt az elvet érvényesítették szervezetük életében is. Határozottan felléptek a Szovjetunióval való szövetségi kötelékek és együttműködés vé­delmében, annak tudatában, hogy a Szovjetunió egyetlen biztonsá­gos támasza és megbízható zálo­ga annak az új útnak, amelyre népünk a párt vezetésével tért rá. A csehszlovákiai szakszerveze­tek a társadalom gazdasági, szo­ciális és kulturális fejlődésének egyes szakaszaiban a helyettesít- hetetlen cselekvő tényező szere­pét töltötték be a dolgozók mozgó­sításában és nevelésében. Valóra váltották a szakszervezeteknek küldetéséről szóló lenini tanítást, miszerint a szakszervezet a gaz­dálkodásnak, az irányításnak és az igazgatásnak, a szocializmus­nak iskolája a dolgozók milliói szá­mára. A szervezettség növekedé­se, az egységes szakszervezetek cselekvőképessége és szocialista érettsége kifejezésre jut a társa­dalmi élet minden területén. A szakszervezetek hozzájárulá­sa a szocialista társadalom fejlő­déséhez nagymértékben megmu­tatkozott elsősorban a szocialista rend megszilárdulása és az embe­rek növekvő szükségleteinek ki­elégítése szempontjából döntő fontosságú területen - a népgaz­daság fejlődésében. A csehszlo­vák gazdaság sikeres átépítését, fejlődését és mai magas szintjét tanúsítja az a tény, hogy a háború előtti Csehszlovákiához képest a nemzeti jövedelem több mint hatszorosára növekedett. A mun­kásosztály és a többi dolgozó meggyőződhet arról, hogy a nép­gazdaság állandó és tartós fejlő­désének biztosítása jelentősen növeli lehetőségeinket és bizton­ságérzetünket. Ez a tudat alapoz­za meg azokat a jelentős társadal­mi és munkakezdeményezéseket, amelyek kifejezik Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának és szociálgazdasági programjá­nak széles körű támogatását. Ez kifejezésre jut a dolgozók jelenlegi nagy kezdeményezésé­ben is, amelyet a nemzeti felsza­badító harc betetőzésének és Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfor­dulója ihletett. A dolgozók áldozatos, serény igyekezete kibontakozásának kö­szönhetően új tapasztalatokra és felkészültségre teszünk szert, hogy még eredményesebben, ha­tékonyabban s a kor követelmé­nyeinek megfelelőbb munkafor­mákkal és munkamódszerekkel dolgozzunk, ami nélkül elképzel­hetetlen a társadalom további gazdasági és szociális fellendülé­se. Felbecsülhetetlen értékű ered­ményekkel jár a dolgozók részvé­tele az irányításban, ha a munka, a termelési értekezeletek és a szocialista versengés jól szerve­zett, valós alapjára támaszkodik, s ha anyagilag valamint erkölcsi­leg ösztönzik. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom továbbra is arra fog törekedni, hogy jobban hasznosít­suk a népgazdaság óriási erőfor­rásait és tartalékait, vagyis a meg­teremtett anyagi-műszaki bázist és az emberek aktivitását, hogy gyorsabban növeljük a termelés hatékonyságát, javítsuk minősé­gét és gazdaságosságát, és mun­kánkból erélyesebben küszöböljük ki a fogyatékosságokat. Ezen az ünnepi ülésen is fel- tételenül szólnunk kell arról, hogy a szakszervezeti tevékenységben sokkal határozottabban kell fellép­ni mindazzal szemben, ami ellent­mond szocialista elveinknek. Ha­tározottan támogatnunk kell a ter­melésben a rend és a fegyelem szigorítását, törekednünk kell az el­végzett munka mennyisége, mi­nősége és díjazása fokozott össz­hangjának elérésére. Ennek a szocialista elvnek következetes megvalósítása elképzelhetetlen az egyenlösdi elleni szívós harc nélkül, valamint anélkül, hogy ne növelnénk az emberek anyagi ér­dekeltségét a jó minőségben, lel­kiismeretesen végzett munkában. Az a körülmény, hogy a munká­sok és a többi dolgozó már nem­csak termelő, hanem a munkás­hatalomnak és a termelő-eszkö­zök társadalmi tulajdonának felté­telei között egyidejűleg a gazda­sági élet társszervezője is, arra kötelezi a szakszervezeti tisztség­viselőket és a gazdasági dolgozó­kat is, hogy mind szélesebb mére­tekben lehetővé tegyék a dolgo­zók öntudatos, áldozatkész és cselekvő termelési, valamint tár­sadalmi részvételének és aktivitá­sának kibontakozását. A szocialista társadalom alap­vető törvénye, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának és a szocialista szakszervezetek tevékenységének legsajátabb cél­ja gondoskodni a dolgozó ember szükségleteiről és érdekeiről. Az FSZM egyértelműen síkra száll a párt szociális és gazdasági programjáért, ezt a magáének vallja és részt vesz megvalósítá­sában, mivel ez a program kifejezi a dolgozók érdekeit. Mennyire megváltozott a dolgo­zók élete az elmúlt évtizedekben! Nemcsak az alkotmány és a törvé­nyek szavatolják minden ember jogát a munkához, hanem a gaz­daság valós szükségletei is. Csökkent a munkaidő és bevezet­tük az ötnapos munkahetet. Világ- viszonylatban nálunk a legalacso­nyabbak közé tartozik a járadék elérésének korhatára. Nagy figyel­met fordítunk az alacsonyabb jö­vedelmű dolgozók és családjaik, a fiatal családok és az anyák szükségleteire. A fiatal házastár­sakat hathatós támogatásban és hitelnyújtásban részesítjük. A gyermekpótlék szüntelenül nö­vekszik. A kisgyermekes anyák­nak biztosítjuk besorolásukat könnyebb munkára. Az anyasági szabadság letelte után visszatér­hetnek ugyanarra, vagy megfelelő más munkahelyre. A szakszervezetek nagy figyel­met szentelnek az egészséges és biztonságos munka szavatolásá­nak. Tökéletesebbé válik az üzemi egészségügyi ellátás és a gyógy­fürdői kezelés, jobban gondosko­dunk az egészségről és a munka­helyi biztonságról. Még nagyobb igyekezetet követel meg a nehéz és fáradságos fizikai munkának megszüntetése, a nők által vég­zett munka megfelelő feltételeinek következetes megteremtése, főleg az, hogy teljesen kizárjuk a túl súlyos anyagok mozgatását stb. Látjuk tehát, hogy tökéleteseb­bé válik az emberek egészségé­ről, pihenéséről és békés öregsé­géről való gondoskodás. Hazánk­ban a gyermekes családok meg­segítése, a betegbiztosítási és a nyugdíjrendszer, valamint az in­gyenes egészségügyi ellátás, egyéb vívmányok mellett, a dolgo­zó ember létbiztonságának egyik tartóoszlopa. Társadalmunk a nemzeti jövedelemnek hozzáve­tőleg egyharmadát fordítja erre a célra. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom meggyőzően bizonyít­hatja, hogy valóban sokoldalúan védelmezi a dolgozók érdekeit - az egyének osztály-, ágazati és csoportérdekeit. Szervezetünk megalakulásának 40. évfordulója alkalmából is kijelentjük, hogy ezt az alapvető feladatunkat a jövő­ben is következetesen teljesíteni fogjuk, s még jobban figyelembe vesszük az emberek szükségle­teit. Ha értékeljük, hogy mit tett a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom az elmúlt négy évtized alatt, szükségszerűen felmerül a kér­dés: mi tette lehetővé azt, hogy eleget tegyen a szocialista társa­dalomban vállalt feladatának. A kérdésre világos választ azok az alapelvek és értékek adnak, amelyek a társadalomban és a szakszervezetekben bekövetke­zett válság elemzése nyomán már a VIII. szakszervezeti kongresz- szust is jellemezték. A forradalmi szakszervezetek feladatai teljesítésének egyik alapvető feltétele a kommunista párt és a szakszervezetek megfelelő viszonya. A gottwaldi vezetés által és a Husák elvtárs vezette pártvezetés által, a szak- szervezetekkel kialakított viszonyt meghatározó lenini elvek lehetővé teszik a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom feladatkörének ki­bővítését. Ezeket az elveket a CSKP Központi Bizottságának 1972 februárjában megtartott ülé­sén elfogadott határozat rögzíti. Csehszlovákia Kommunista Pártja a szakszervezetek szerepe állan­dó növekedésének szilárd és megbízható támasza volt, és ma is az. Ugyanez vonatkozik a szak- szervezetek aktív részvételére a szocialista társadalom fejleszté­sében, a dolgozók érdekeinek vé­delmében, munka- és létfeltételei­nek tökéletesítésében. Ugyanakkor érvényes, hogy a szocialista szakszervezetek fel­adata teljesítésének feltétele a kommunista párt vezető szere­pének elismerése s aktív részvé­telük a párt politikájának megvaló­sításában, hiszen ez a politika megfelel a dolgozók létérdekei­nek, és biztosítja a társadalom fejlődését. Abból az elvből indulunk ki, hogy a szakszervezetek köteles­sége a munkásosztály feladatai­nak elvégzéséhez való hozzájáru­lás, mert a munkásosztály viseli a történelmi felelősséget a társa­dalom forradalmi átalakításáért. A szocializmus politikai rendsze­rében a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom szerepe elválaszt­hatatlanul kapcsolódik a munká­sok, szövetkezeti földművesek és az értelmiség osztályszövetségé­nek, valamint a csehek, szlovákok és a többi nemzetiség testvéri kapcsolatainak megszilárdításá­ban, valamint az egész csehszlo­vák nép egységének megerősíté­sében való részvételéhez. A szak- szervezeteknek ez a feladata ugyanakkor kapcsolódik a szocia­lista demokrácia elmélyítéséhez s ahhoz, hogy a dolgozók minél nagyobb mértékben bekapcsolód­janak a munkahelyek - üzemek, vállalatok - és az egész társada­lom problémáinak megoldásába, így a szakszervezetek a szocializ­mus és a dolgozók iskolájának szerepét is betöltik. A szocialista demokrácia elmé­lyítésének, a néphatalom megszi­lárdításának és a szakszervezetek szerepe növelésének részét képe­zi a szakszervezeti szervek és a szocialista állam megfelelő kap­csolatai. Ahogyan arra a X. szak- szervezeti kongresszuson rámu­tattunk, ezek a kapcsolatok egyre erőteljesebben kerülnek előtérbe a fejlett szocialista társadalom bo­nyolult feladatainak teljesítése so­rán. Rendkívül jelentősnek tartjuk, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom az állami szervekkel közösen az utóbbi években tárgy­szerű és egyre mélyülő együttmű­ködést folytat. Mindez lehetővé te­szi a CSKP által meghatározott program, politika és az azonos alapvető célok elérésén való még hatékonyabb munkálkodást, az ál­lami, a gazdasági és a szakszer­vezeti szervek szerepének tökéle­tesítését, az életünkben fellelhető hiányosságok felszámolását, a problémák közös megoldását, a bürokratikus irányzatok leküzdé­sét és a dolgozók szükségletei­nek, véleményének és javaslatai­nak figyelembevételét. A szakszervezetek sokoldalú tevékenységében és az elért eredményekben tükröződik az az alapvető tény, hogy szervezetünk a történelmi fejlődés bonyolult fo­lyamatában felnőtt a szocialista társadalom azon feladatának tel­jesítéséhez, amelyet Vlagyimir II- jics Lenin szánt a szakszerveze­teknek. Eszerint a szakszerveze­tek következetesen betöltik a dol­gozók osztályszervezetének pó­tolhatatlan szerepét. A szakszer­vezetek osztályjellege, forradalmi Küldetése és szerepének lenini ér­telmezése lehetővé teszi, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom szüntelenül fejlessze társa­dalmi elkötelezettségét. A tapasztalatok többször iga­zolták, hogy a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom sikereinek egyik nagyon fontos feltétele a szakszervezetek alapvető sze­repének komplex és kiegyensú­lyozott érvényesítése: a termelés növelésének, a dolgozók szük­ségleteiről és érdekeinek érvénye­süléséről való gondoskodás elmé­lyítésének, a dolgozók szocialista nevelése elmélyítésének, valamint az internacionalista célok elérésé­nek támogatása. Ezek viszonya főleg a fejlett szocialista társada­lom építésének időszakában elen­gedhetetlenül fontos. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom tanult a hibákból, amelyekhez a múltban a szakszervezeti munka egyoldalú értelmezése vezetett, amely elfed­te e munka lényegét, kétségbe vonta értelmét, s gyengítette a szakszervezetek tekintélyét és hatását a dolgozók körében. A ta­pasztalatok arra tanítanak ben­nünket, hogy - főleg a jelenlegi bonyolult feltételek közepette - az egyre növekvő igények mellett a szakszervezeti munka komplex jellege és kiegyensúlyozottsága a szakszervezetek hatása és fejlő­dése további tökéletesítésének alapfeltétele. Hoffmann elvtárs megállapította továbbá, hogy a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom kötelessé­gének tartja a szocialista interna­cionalizmus és a munkásszolidari­tás következetes érvényesítését. Nagyfokú aktivitásával kifejezi szilárd együvé tartozását a nem­zetközi forradalmi szakszervezeti mozgalommal, a Szakszervezeti Világszövetséggel, kifejezi továb­bá, hogy kész hatékonyan hozzá­járulni a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom akcióegységének megszilárdításához. Ennek alapja a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország szakszervezeteivel való együttműködés elmélyítése. Külö­nösképpen ki akarjuk emelni a Szovjetunió szakszervezeteivel folytatott együttműködés rendkí­vüli jelentőségét. A szovjet szak- szervezetek gazdag tapasztalatai számunkra a tanulságok állandó forrását képezték, és képezik ma is. Kapcsolataink mély értelme és elvtársi, valóban testvéri jellege ismét meggyőzően tükröződött a csehszlovák szakszervezeti kül­döttség szovjetunióbeli látogatása során, amelyre a hitleri fasizmus felett aratott győzelem és ha­zánk felszabadítása 40. évforduló­jának előestéjén került sor. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom a haladó, demokratikus erők széles frontjának aktív részét képezi az imperializmus, a kizsák­mányolás és a háború ellen vívott harcban. Szolidárisak vagyunk, és hatékony segítséget nyújtunk azoknak a szakszervezeteknek, amelyeknek erre szükségük van. Valamennyi szakszervezettel együttműködésre törekszünk, fő­leg azokkal, amelyek a dolgozók tényleges érdekeit tartják szem előtt. Nem felejtjük el, hogy mindaz, amit elértünk, elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz, hogy negyven békés évet éltünk meg, amely so­rán figyelmünket teljes mértékben az építőmunkára összpontosíthat­tuk, és megjavíthattuk a dolgozók életét. Békés életünk védőpajzsát most a vöröskatonák fiai és unokái képezik, azoké a vörös katonáké, akik 1945-ben meghozták szá­munkra a szabadságot. A hitleri fasizmus leverésének 40. évfordu­lója ismét emlékeztetett napjaink legégetőbb kérdése halaszthatat­lan megoldásának jelentőségére. Ez a kérdés a béke, valamint az európai népek és a világ népei biztonságának szavatolása. A je­lenlegi nemzetközi helyzetben, amikor a legreakciósabb imperia­lista körök az emberi civilizációt veszélyeztetik, a csehszlovák szakszervezeti tagok minden ere­jükkel úgy fognak dolgozni, hogy becsülettel teljesítsék hazafias és internacionalista kötelességeiket. Aktívan hozzá fogunk járulni a szovjet néphez fűződő baráti kapcsolatok elmélyítéséhez, a szocialista országok egységé­nek, együttműködésének, gazda­sági ereje növekedésének és vé­delmi képességének megszilárdí­tásához, a tartós béke megterem­téséhez. Jogos büszkeséggel értékelhet­jük a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom negyvenéves útját. Ma­gunkénak valljuk azok hagyatékát, akik 1945-ben sikeresen elérték a forradalmi munkásságnak azon célját, hogy valamennyi dolgozó egységes szakszervezeti mozga­lomba tömörüljön. Ünnepélyesen kötelezzük ma­gunkat, hogy ezt a hagyatékot és az eddigi eredményeket követke­zetesen védeni fogjuk. Tartós ér­vényű parancs ez, a jövőre nézve is. Hűek maradunk azokhoz az eszmékhez, amelyekből a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom született, azokhoz az értékekhez, amelyek a szocialista szakszerve­zetek sikereit biztosítják. A szákszervezeti szövetség tar­talmas munkájával fogunk hozzá­járulni a fejlett szocialista társada­lom építéséhez, a dolgozók gaz­dagabb és nyugodtabb életéhez. A CSKP vezetésével ezzel az elhatározással lépünk egységes szakszervezetünk életének és munkájának ötödik évtizedébe. ÚJ SZÚ 3 1985. VI. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents