Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám, kedd

AHOL A FÉRFIÖLTÖNYÖK KÉSZÜLNEK A mai Trenčini Ruhagyár szerény elődjét még harminckilencben létesítették. Nehera vállalkozó a kis műhelyekben hatvan alkalmazottat foglalkoz­tatott. A felszabadulás, s főleg 1948 után kezdték fejleszteni az üzemet, ma mintegy hétezren dolgoz­nak a vállalat hat üzemében, a trenčínin kívül Hlohovecben, Topoľčanyban, Skalicában, Šafári- kovoban és Nové Mesto nad Váhomban. Jelenleg 1125 ipari tanuló öt szaktanintézetben készül fel majdani mesterségére. Évente 380-400 fiatal végez a két-, illetve hároméves tanintézetben. Štefan Mosný, a káder- és sze­mélyzeti osztály vezetésével meg­bízott igazgatóhelyettes azt mond­ja, ennél több dolgozót is felvehet­nének évente, ugyanis náluk - mi­vel az alkalmazottak 85-87 száza­léka nő - évente 20 százalékos a munkaerő-vándorlás. A lányok férjhez mennek, elköltöznek, alig tudják pótolni a kiesést. A helyzet viszont a jövőben sem változik, mert a szakmunkásképzők tanuló­inak 98 százaléka lány, csak el­vétve akad köztük fiú, jobbára csökkent munkaképességűek, pe­dig sokkal többre volna szükség, mert a konfekcióiparban bizonyos munkák, pl. a vasalógépek keze­lése, kifejezetten férfŕmunka. Šte­fan Mosný igazgatóhelyettes sza­vaival: a könnyűipar nehéz mun­ka. S a feminizálódás, ha csak ezt az egy vállalatot nézzük is, szem­betűnő. Eleinte még akadtak férfi­szabók, de most már a mesterek többsége is nő. A férfiak más, jobban fizetett munkát vállalnak. Valamikor elképzelhetetlen volt, hogy a férfiszabó nő legyen, ma pedig a Trenčini Ruhagyárban nő férfiszabók dolgoznak, sőt a négy divattervező közül is három nő. Ottjártamkor éppen az új kollek­ciót mutatták be a kereskedelem­nek, s a megrendelést részben még ez év negyedik negyedévé­ben szállítják. A trenčini divatter­lesztési osztály vezetője, Franti­šek Nietschneider mondja:-A női felöltők olyan bővek, hogy annyi anyag kell ma egy negyvenhatos kabát megválásá­hoz, mint néhány évvel ezelőtt egy ötvenkettes kabátéhoz: széles vállak, nagy zsebek... A férfidivat­ban nem ilyen szembetűnő a vál­tozás, bár a zakók bővebbek, de kissé rővidebbek, s a széles váll itt is jellemző, a kihajtó nyolc centi- méteres, a nadrág derékban ma­gasabb, csípőben bővebb, a nad­rág szélessége alul húsz centimé­teres. A női felöltők hosszúak- s a megrendelők még két centi­vel hosszabbat kérnek, ami véle­ményem szerint teljesen felesle­ges anyagpazarlás, hiszen a nők fele kénytelen felhajtani.- Egy felöltőhöz harminc-ötven centivel több anyag kell, ez pedig azt jelenti, hogy drágább lesz, azonkívül kevesebb darabot tu­dunk készíteni, mert a pamutala­pot senki sem emeli - mondja Ladislav Fišárek, a kereskedelmi osztály vezetője - Szerintem, ha majd a nők minit fognak hordani, nagyobb lesz a választék, 30-40 ezer kabáttal többet adunk piacra.- Viszont oly elenyésző a számuk­ra készülő kabát, hogy ezen nem sokat takarítanak meg, vélem én. De egyéb bökkenő is van: a da­rabszám. Ugyanis körülbelül ÚJ SZÚ 1985. VI. 4. vezők sokat járnak külföldre, jól tájékozottak a legújabb divatirány­zatokban. Mégis megtörténik, hogy a bizottságnak - amely el­dönti, hogy mely modellekből ren­del - nem az tetszik, amit a terve­zők szívesen látnának a piacon. Évente mintegy négymillió férfi­öltöny, zakó, nadrág, felöltő, lem- berdzsek s elenyésző mennyiség­ben női kabát készül a vállalat üzemeiben. Gyakorlatilag Szlová­kiában minden férfi az ismert emb- lémájú zakót, öltönyt viselheti, mert a termékek fele hazai piacra kerül. Országszerte keresett már­ka ez. Tavaly a termelés 61 szá­zalékát exportálták: nagy megren­delő a Szovjetunió, a nem szocia­lista országok közül pedig Hollan­dia és az NSZK, továbbá az Ame­rikai Egyesült Államok, Anglia és még jó néhány ország. A nem szocialista országok számára készülő öltönyök anya­gát részben a megrendelő adja, a többi azonban itthoni anyagból készül. A divat változott. Lezserebbek a zakók, bővebbek a nadrágok, ez pedig anyagtöbbletet kíván. A fej­háromezres darabszámnál rentá­bilis egy-egy modell. A kereskede­lem pedig gyakran ennél keveseb­bet rendel egy-egy modellből. Ilyen esetben a gyártó felárat szá­molhat. A kis szériák - az ezres annak számít - igencsak megne­hezítik a munkát. - El tudja kép­zelni, mekkora problémát jelent egy műszak alatt kétszer változ­tatni a fazont? - kérdezi František Nietschneider. El tudom képzelni, de a vásárlók sem szívesen visel­nek visszaköszönő ruhadarabot. Kordbársony nadrágok, kord­bársony és simabársony öltönyök, flanellöltönyök, társasági öltönyök nagyobb mennyiségben elkelné­nek a hazai piacon. - Sót, az utóbbi időben mindenfajta öltöny­ből többet tudnánk eladni -mondja Ladislav Fisárek -, de az egyre növekvő export miatt nem tudunk minden igényt kielégíteni. Bár meggyőződésem, hogy elegendő öltöny kapható az üzletekben, csak talán a választék nem olyan nagy. Flanel/öltönyökből hiány van, de nem rajtunk múlik, hogy nem tudjuk beszerezni a hozzávaló anyagot; és ugyanez vonatkozik a farmerekre is. Ezekből még most is bármilyen mennyiségben eladnánk.- Előre dolgoznak?- Jelenleg az év utolsó és a kö­vetkező év első negyedében piac­ra kerülő ruhákat varrjuk. A meg­rendelést követően mintegy fél év­vel szállítunk. Nem fordul elő, hogy a kereskedelem megrendel valamit, s mire leszállítjuk, rég di­vatját múlta - mondja a fejlesztési osztály vezetője, František Nietschneider. - A hibát abban látom, hogy két-három éves stag­nálás volt, s most mindenki a fla- nellöltönyt keresi. Számunkra nem dicsőség, ha régebbi termékünket leszállított áron vásárolják meg. Mert, aki most olcsón megvesz egy öltönyt, az a kővetkező évben nem vesz másikat csak azért, mert a szélesebb kihajtó a divat.- Csak olyan terméket szeret­nénk piacra adni, amely azonnal elfogy - vélekedik Ladislav Fišá­rek. - De, sajnos, ezt csak fazon­ban vagyunk képesek teljesíteni. Ha az egy ujjú zakó lesz a divat, olyat varrunk, ha viszont az egy­színű flanelt, és nem kapunk ele­gendő alapanyagot, nem tudjuk az igényeket kielégíteni.- Konfekció vagy divatszalon? Melyiket válasszuk?- Határozottan a konfekciót. A legjobb szabó keze alól kikerült öltöny sem olyan kifogástalan, mint a készruha - feltéve, hogy az illető úgynevezett konfekcióalkat.- František Nietschneider, aki a szabóságot tanulta ki, a konfek­ció mellett tör lándzsát. A saját készítésű női ruhák még csak hagyján, mondja, de a konfekció ott is jobb minőségű. Kézzel lehe­tetlen olyan láthatatlanul varrni a szoknyaaljat, mint géppel, s az eldolgozás sem olyan.- Más is szól a konfekció mel­lett - folytatja Ladislav Fišárek.- Az ember a lehető legkisebb súlyt akarja viselni - ruhában is. A konfekció éppen ilyet gyárt. Va­lamikor egy zakó két kilót nyomott, ma alig felet. Ismétlem, azonnal képesek vagyunk bármilyen divat- irányzatot követni -ha a textilgyá­raktól elegendő, divatos méterárut kapunk. A csehszlovák konfekció - ami a megmunkálást illeti - világszín­vonalú.- Fejlesztik-e a ruhagyárat a jö­vőben?- A hlohoveci részleg fő üzem­csarnoka még tavaly elkészült, s ez év augusztusában befejezik a teljes bővítést. - válaszolta Emil Šabršula, a tervezési osztály ve­zetője. - Nem is annyira a terme­lés bővítése a cél - hiszen ott mindössze száz dolgozóval többet foglalkoztatnak majd hanem a szociális feltételeken javítottunk. A trenčini üzem bővítése is folya­matban van, májusban kellett vol­na átadni, de csak a jövő év végé­re készül el. A terv szerint itt lesz a központi szabászat, s az öltö­nyök részbeni előkészítése. Itt, Trenčínben az új raktár felépülé­sével nálunk is javul a helyzet. A tavalyi évhez viszonyítva öt százalékkal növelik az áruterme­lés tervét (ez 52 millió koronát jelent), amit főleg a munkaterme­lékenység fokozásával kell elérni­ük, mert az alkalmazottak száma mindössze ötvennel több. Az idei tervfeladatok komoly erőfeszítést követelnek a ruha­gyáriaktól is. A hivatalosan megál­lapított munkaszombatokon kívül még négy szombaton dolgoznak. Nem hivatkoznak a kemény télre- nics lemaradás. Megérezték vi­szont a kisgyermekes anyák távol- maradását a beteg gyerekek ápo­lása miatt. A férfiak divatos öltözködését biztosító nők mindezek ellenére teljesítik a tervet. Az első negyed­év eredménye 101,34 százalék- az évi terv 25,58 százaléka, s ez nem könnyű munka eredménye. KOPASZ CSILLA-v, .... Értékes kötele­zettség válla­lást tettek a nemzeti fel­szabadító harc betetőzésének és hazánk szov­jet hadsereg ál-, tali felszabadí­tásának 40. év­fordulója tiszte­letére az Olo­mouci Nehéz- gépipari Válla­lat fejlesztömű- helyének dol­gozói. Felaján­lásukat sikeresen teljesítik. A 16 tagú kollektíva olyan öntvényeket szállít a Dubnicai Nehézgépipari Vállalatnak, amelyeket korábban tőkés országokból kellett importálni. Ezenkívül prototípusokat is előállít. A képen Jaroslav Beneš (baloldalt) és Zdenék Nepožitek prototípus-öntvényeket készít. (Vladislav Galgonek felvétele - ČSTK) Az egy-két nyárias nap után ismét hűvösre, csapadékosra for­dult az idő. „Ez neveli a gyomot“ - jegyzi meg egyik utitársam. A kocsi ablaktörlője alig tud meg­birkózni a sűrűn hulló esőcsep­pekkel. A kanyarokban felsírnak a gumiabroncsok a nedves úton. Az egyik kanyar után hatalmas tábla fogad: „Üdvözöljük önöket Gočaltovóban, a Csehszlovák- Szovjet Barátság Egységes Föld­művesszövetkezet székhelyén“. Sokatmondó tábla. A község és a szövetkezet egységét, összefor- rottságát fejezi ki. Ennek valódisá­gáról a későbbiekben magunk is meggyőződhettünk. Amerre a szem ellát, mindenütt hegy kezdődik vagy végződik. A csúcsokon hófehér köd úszik. Mit lehet itt termelni? - teszem fel magamnak a kérdést. A válasz nem sokáig várat magára. A szövetkezet irodájában Milan Novák üzemgazdász fogad. A szövetkezet eredményeivel, gazdasági módszereivel ismer­kedve választ kapunk a fenti kér­désre, s nem csodálkozunk, hogy a gočaltovói a rozsnyói (Rožňava) járás egyik legjobb szövetkezete. A járás nagyrésze hegyvidék s te­rülete inkább turisztikai, mint me­zőgazdasági szempontból jelen­tős, de minden megművelhető és kihasználható területet nem kis gazdasági eredménnyel haszno­sítanak.- Annak ellenére, hogy három község földterülete összpontosul nálunk - mondja Milan Novák -, a járás kisebb szövetkezetei közé tartozunk. 1116 hektáron gazdál­kodunk, s ebből mindössze 557 hektár a szántó. Nagyon meg kell gondolnunk, hogy adottságaink­nak megfelelően mit termeljünk. Szövetkezetünk eddig jól gazdál­kodott, ismerjük földünket, s en­nek köszönhető, hogy vagyonunk értéke ma már meghaladja a 63 millió koronát. Kétszázharmincöt dolgozónk van, akik nehéz körül­mények között kiváló eredménye­ket érnek el. Legnagyobb lehető­ségünk az állattenyésztésben van. Kétszáz tehenünk van, s évről év­re igyekeztünk növelni a tejterme­lést. A 7. ötéves tervidőszak ne­gyedik évében egy tehéntől 3204 liter tejet fejtünk, s ezzel a járás­ban a második helyre kerültünk. Ebben az évben a takarmány mennyiségét és minőségét figye­lembe véve még jobb eredmé­nyekre számítunk. A vágómarha hizlalásánál nem voltak különö­sebb problémáink. A napi súlygya­rapodás meghaladta a 70-76 de­kát. Sajnos, a felvásárló üzem nem tudott a szerződésben foglalt határidőhöz alkalmazkodni, ezért mi kénytelenek voltunk tovább gondozni az állatokat. Ez takar­mányveszteséget okozott és kés­leltette az utánpótlást. Ennek elle­nére tervünket teljesítettük, sőt túl­teljesítettük. Az ilyen nehézségek­re, fennakadásokra a mezőgazda­ságban mindig számítani kell, s rossz gazda az, akinél az ilyen buktatók komolyabb gazdasági és anyagi kárt okoznak. A múlt évben 142 tonna vágómarhát és 95 ton­na vágójuhot értékesítettünk. Csir­keneveléssel is foglalkozunk, a ta­karmányfelesleg feletetése és húspótlás szempontjából. Tavaly 57 tonna hízott csirkét adtunk el. Tej- és hústermelési tervünket az eddigi eredményeink alapján eb­ben az évben is teljesíteni tudjuk. A gočaltovói szövetkezet a rozsnyói járás legjelentősebb juhtenyésztő szövetkezetei közé tartozik. A juhtenyésztés népgaz- gadási jelentősége v közismert s a szövetkezet adottságai kitűnő­en megfelelnek a juhállomány mennyiségi és minőségi fejleszté­sének.- A juhtenyésztésnek - mondja az üzemgazdász - nálunk nagy hagyományai vannak. Jelenleg 5500 juhot tartunk. Ezek nagyré­sze merinó, de tartunk kereszte­zett egyedeket is, mert vastagabb szálú gyapjút adnak, s a feldolgo­zó ipar ezt igényli. Átlagban egy- egy juhtól egy nyírás alkalmával öt-hat kiló gyapjút nyerünk. Mivel gyapjú- és hústermelésre szako­sítottuk a állományt, aránylag ke­veset fejtünk. Az anyajuhokat csak május és június hónapban fejjük, de így is 7-8 tonna sajtot tudunk értékesíteni. Mivel az állattenyésztés jelenti a szövetkezet legfőbb jövedelmi forrását, magától értedődik, hogy a növénytermesztés is takarmány- növények termesztésére össz­pontosul. Búzát 170, rozsot 30 hektáron termelnek, a többi szán­tóterületet árpa, silókukorica (ez még valahogy beérik) és burgonya termesztésére használják ki. Ta­valy burgonyából 22 tonnás hek­tárhozamot értek el. Az évelő ta­karmánynövényekből hektáron­ként 30 tonnát termeltek. Takar­mánynövényekből önellátók. A mi­nőséget, a takarmányok tápérté­két növelte a nemrégen üzembe helyezett BS-6-os takarmányszá­rító, melynek 500 vagon a napi teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy a megtermelt takarmány 70 szá­zalékát tudják mesterségesen szárítani. A többit hagyományos módon szárítják, illetve friss álla­potban etetik az állatokkal.- A szárító üzembe helyezése - folytatja Novák elvtárs - nagy költséggel járt, de nélkülözhetet­len volt. Folyamatosan építjük és adjuk át rendeltetésének a korsze­rű szarvasmarha- és juhistállókat is 8 millió korona értékben. Évente 2 milliót költünk talajjavításra és 6 milliót meliórációra. Gépparkun­kat is(fokozatosan felújítjuk. Mind­ezek ‘ellenére adósságunk alig haladja meg a 2 milliót.- Nagy gondot fordítunk a dol­gozók szakmai és eszmei tovább­képzésére is. A tél folyamán a szövetkezeti tanfolyamon, továbbképzésen százöt dolgo­zónk vett részt. Az ideológia terén a nevünk is kötelez, ezért nagy gondot fordítunk az internaciona­lista kapcsolatok fejlesztésére. Jó a kapcsolatunk a mezsgorodei já­rásban levő zsdanovi kolhozzal, s gyakori tapasztalatcserét folyta­tunk csehországi, NDK-beli, és magyarországi termelőszövetke­zetekkel is. A hagyományőrzést is felada­tuknak tartják. A helyi nemzeti bi­zottsággal közösen létrehoztak egy emlékházat, ahol összegyűj­tötték a hajdan használt háztartási és mezőgazdasági eszközöket, hímzéseket, berendezési tárgya­kat. Igazi parasztszobát is láthat a látogató. Külön helyiségben tab­lók mutatják be a szövetkezet fej­lődését, a legkiválóbb dolgozókat, eredményeiket a megalakulástól napjainkig. FECSÓ PÁL Az állattartásra építenek Fejlesztési célok és eredmények egy hegyvidéki szövetkezetben A Trenčini Ruhagyár épületei (arch.-felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents