Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám, kedd

Levelezőink írják Négyszázötven résztvevő Csehszlovákiában, Pardubicé- ben már hetedszer rendezte meg az Eszperantó Békebizottság nemzetközi ülését, melyen 450 résztvevő között jelen volt minden szocialista ország, de Ausztria, Belgium, Franciaország és Kana­da küldöttsége is. A szónokok megemlékeztek hazánk felszaba­dításának 40. évfordulójáról. Na- gaszaki és Hirosima borzalmainak 40., az Egyesült Nemzetek Szer­vezete megalakulásának 40., az Eszperantó Nemzetközi Béketa­nács elismerésének 30. és a hel­sinki Záróokmány aláírásának 10. évfordulójáról. Benický Éva Segítenek a mezőgazdaságnak A mezőgazdaság igényes fel­adatainak teljesítéséhez a galán­tai (Galanta) járásban hozzájárul­nak a Nemzeti Front tömegszer­vezetei is, melyek tagjai elsősor­ban a földterületek hatékonyabb kihasználásában nyújtanak nagy segítséget a nagyüzemi gazdasá­goknak. Hozzájárulnak a termé­kek veszteség nélküli betakarítá­sához és azok hiánytalan felhasz­nálásához a lakosság élelmezé­sében. Az elmúlt évben a mezőgazda- sági munkákba 15 600 idénymun­kás kapcsolódott be és több mint 117 ezer órát dolgoztak. Többek között a mezőgazdasági üzemek­nek eladtak több mint ezerötszáz tonna szénát. Jelentős segítséget Az Agrokomplex šindolkai zöldségtermesztő részlegén az idén húsz hektárnyi területen ültetnek paradicsompalántát. A felvételen Július Maco traktoros és a nők egy csoportja palántaültetés közben Pavol Matis felvétele Egy járás életéből A losonci (Lučenec) járás föld­művesei is kihasználnak minden lehetőséget az időszerű mezőgaz­dasági munkák gyors és jó minő­ségben történő elvégzésére. A Sőregi (Šurice) Egységes Föld­művesszövetkezet tagjai rekord­időben - három nap alatt - vetet­ték el 140 hektáron a gabonafélét, majd a talaj jó előkészítése után 246 hektár silókukoricát és 60 hek­tár szemes Kukoricát vetettek. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a járás földművesei értékes szocialista vállalásokat tettek. A mýtnai szö­vetkezet tagjai 137 ezer, a galsa- kiak (Holiša) 227 ezer, a lehotkai- ak pedig 146 ezer korona értékű munka elvégzésére vállalkoztak. A lehotkai szövetkezetben négy, Ábelován három kollektíva kapta Harc az ivóvízért Az embernek egészséges ivó­vízre van szüksége. Ezért fordítot­tak a vízvezeték-hálózat kiépíté­sére az utóbbi években a rima- szombati (Rimavská Sobota) já­rásban is nagy gondot. A múlt év végén már a lakosság 51 százaléka fogyaszthatott vízvezetékes ivóvi­zet. Ez az 1975-ös helyzethez viszonyítva 15 százalékos javulás, de még nem éri el az országos átlagot. Előrejelzések szerint a rima- szombati járás vízszükséglete két­ezerben tizenegymillió köbméter lesz. Jelenleg a vízforrások apad­nak, s egyre több folyó és egyéb felszíni vízmedence tartalmát kell emberi fogyasztásra alkalmassá tenni. Ezért a medrek tisztántartá­sára mind nagyobb gondot fordíta­nak. Főleg a mezőgazdasági és ipari szennyezéstől kell óvni vize­inket. A járás illetékes szervei nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a lakosság is megtartsa az ide vonatkozó előírásokat és meg­akadályozza a folyómedrek sze­métdombbá változtatását. Torpis József A Rokkantak Szlovákiai Szövet­sége sídi (Šíd) alapszervezetének tagjai és a fiatalok példamutatóan tevékenykednek. A másodlagos nyersanyagok gyűjtésén kívül részt vállalnak egyéb munkákból is. Legutóbb mintegy 250-en a Z- akcióban épülő vízvezeték létesí­tésénél és a közterületek rendbe­hozásánál 22 650 korona értékű társadalmi munkát végeztek. Kanizsa István nyújtottak a zöldtakarmány beta­karításánál, az aratásnál, a zöld­ség, gyümölcs, és a szőlő szedé­sénél. Idén a galántai járás mezőgaz­dasági üzemeinek figyelme a ga­bona- és kukoricaprogram meg­valósítására irányul. A cél: 238 ezer tonna szemes termény ter­melése, és gabonafélékből el akarják érni az 5,72 tonnás hek­tárhozamot. Ez az igényes feladat teljesítése megköveteli a földről való gondoskodás fokozását, va­lamint az eddig ki nem használt földek felderítését, elsősorban az üzemek és vállalatok nagy udva­raira gondoltak. E téren szinte nél­külözhetetlenek a tömegszervezet tagjai, akik feltárhatják ezeket a parlagon heverő területeket és segíthetnek azok hasznosítá­sában. A takarmányalap növelésében úgy segítenek, hogy lekaszálják a nehezen hozzáférhető területe­ket, útszéli árokpartokat, vasúti töltéseket. Az ilyen területek a já­rásban mintegy ezerötszáz hektárt tesznek ki, s az ott termett széna betakarításával jelentősen növek­szik a takarmányalap. A mezőgazdasági üzemek idén is számítanak rá, hogy a Nemzeti Front tömegszervezeteinek tagjai, valamint az üzemek és vállalatok dolgozói ismét kiveszik részüket a mezőgazdasági munkákból és hozzájárulnak a megtermett javak veszteség nélküli betakarításá­hoz. Oláh Gyula Példás könyvtárak Már 34 éve versenyeznek a Kassa (Košice)-vidéki járásban a könyvtárak a Példás könyvtár címért. A százhúsz könyvtár közül 37-ben van csak hivatásos könyv­táros. A többiben önkéntes jelent­kezők társadalmi munkában vég­zik a teendőket. Munkájuk gyak­ran ütközik akadályokba, hiszen nem lehet mindig közös nevezőre hozni a munkahelyi, a háztartási, illetve a könyvtári teendőket. En­nek ellenére komolyabb nehézsé­gek még nem merültek fel, s a já­rás 488 081 kötete jó kezekben van. Erről nyolcvannyolc elismerő oklevél tanúskodik, s az, hogy ed­dig a járásban már harminc könyv­tár kapta meg a Példás könyvtár cimet. Legutóbb a Hutniky-Bočiar-i, Košická Belá-i, Nová Polhora-i, rákoši, rozhanovcei és a kysaki könyvtár nyerte el a címet. Közü­lük Kysakban van a legtöbb olva­só: a lakosság 26,6 százaléka. Ebben nem kis része van Marta Balogová könyvtárosnak. Többek között az ő érdeme az is, hogy megszervezték az egész család olvas mozgalmat. Iván Sándor Kemény munka, férfias helytállás íiTPl FI UUUbJ W Évente megközelítőleg kétmillió köbméter kavicsot, azaz Szlovákia kavicsszükségletének húsz szá­zalékát a Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák komáromi (Ko­márno) üzemének dolgozói terme­lik ki a Duna medréből. A dunai kavics kiváló minősége mellett szól az a tény, hogy olyan igényes építkezéseken is megfelel, ami­lyen a hazai atomerőművek építé­se. Minden gépesítés ellenére a dunai kavicskitermelés még ma is kemény munkát és férfias helyt­állást követel a dolgozóktól. A ko­máromi üzemben versenyszel­lemben és munkakezdeménye­zésben nincs hiány, hisz a tavalyi kiváló eredményeikért az elmúlt napokban elnyerték a vállalati igazgató és a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom vállalati bi­zottságának vándorzászlaját. Az év eleji kemény téli időjárás ugyancsak próbára tette a kavics­bányászokat. Csupán januárban egymillió hétszázezer korona ter­meléskiesést okozott az üzemnek az időjárás. Fokozott feladatok vállalásával az üzem dolgozói ez év áprilisának végig pótolták a tél okozta lemaradást. A felvételen vontatókötélen a kavicsszállító dunai uszályok. K. Németh István Gyermekgondozás és üdülési szabadság Cs. E.: 1952-ben születtem, szövetkezetben dolgozom s nem­rég azzal a kéréssel fordultam a vezetőséghez, hogy négyheti szabadságot adjanak nekem is; vagyis számítsák be a gyermek gondozásával töltött* évet ugyan­úgy, mint az üzemekben dolgozó nőknél teszik ezt a vállalatok. Az­zal utasítottak el, hogy a gyermek gondozásával töltött idő nem te­kinthető ledolgozott időnek, s így még nem adhatnak négy heti sza­badságot. A földművesszövetkezetekröl szóló 1975. évi 122. számú tör­vény 54. paragrafusa szerint négyheti üdülési szabadságra an­nak a szövetkezeti tagnak van joga, aki 18. életéve betöltése után legalább tizenöt éve tagja már a szövetkezetnek. Az említett törvény végrehajtására kiadott 1975. évi 138. számú kormány- rendelet 33. § 1. bekezdésének a) pontja pedig kimondottan megem­lékezik arról, hogy a szövetkezeti tagság idejébe be kell számítani a három évnél fiatalabb gyermek­ről való gondoskodás idejét is. A tizenöt évig tartó szövetkezeti tagság feltételét az év végéig kell teljesítenie, hogy idén jogigénye legyen a négy heti üdülési sza­badságra. Továbbá, ezt a tizenöt évig tartó szövetkezeti tagságot (illetve a gyermekgondozás idejét is) még az üdülési szabadság ki­vétele előtt, de legkésőbb az év végéig kell igazolnia, mert külön­ben elveszti jogigényét a négyhe­ti szabadságra. A szövetkezet vezetőségének igaza van abban, hogy a gyermek- gondozási szabadságon töltött idő nem tekinthető ledolgozottnak (lásd az említett kormányrendelet 32. paragrafusát). Ennek viszont egészen más jelentősége van, mint a szövetkezeti tagság időtar­tamának. Az üdülési szabaságra vonatkozó jogigény egyik feltétele az, hogy a szövetkezeti tag abban az évben, amelyért a szabadságot igényli, ledolgozzon 75 napot. Eb­be a 75 napba beszámítható a szülési szabadságon töltött idő (ez 26, illetve esetenként 35 hét), de a gyermekgondozási szabad­ságon töltött idő nem. Anyasági és gyermekgondozási segély N. J.: Az első gyermekem 1983 januárjában született. Ezután anyasági, majd fizetetten gyer­mekgondozási szabadságon vol­tam. 1984 decemberében szüle­tett meg a második gyermekem. Azt szeretném tudnj, hogy az új törvények szerint milyen szabá­lyok vonatkoznak rám, vagyis meddig kapom a fizetésem 90 százalékát és a gyermekgondozá­si segélyt? Továbbá meddig lehe­tek otthon a második gyere­kemmel? Az anyasági segélyt (fizetése 90 százalékát) az új törvények értelmében is „csak“ 26 hétig fo­lyósíthatják önnek. Harmincöt hé­tig ez a segély csak ikerszülés esetén folyósítható, továbbá ak­kor, ha az anya hajadon, özvegy, elvált vagy más okból egyedülálló, s nem él valakivel élettársi vi­szonyban. Az anyasági segélyt ugyanab­ból a tiszta napi átlagkeresetéből számítják ki, mint előző szülése idején (mivel újabb szülési sza­badságát azelőtt kezdte meg, hogy előző gyermeke születésétől eltelt volna a 37 hónap is), de csak akkor, ha újabb szülési szabadsá­gát ugyanannál a munkáltatónál létesített munkaviszonya fennállá­sa alatt vagy legalább a munkavi­szony megszűnésétől folyó védel­mi időben kezdte meg. A gyermekgondozási segélyt az 1971. évi 107. számú törvény je­lenleg érvényes szövege szerint második gyermeke kétéves koráig folyósítják. Második gyermekével a munka­jog rendelkezései szerint elvben addig lehet otthon, amíg folyósít­2 ják a gyermekgondozási segélyt, vagyis a gyermek kétéves koráig. Ha azonban nem tudja a gyerme­ket bölcsődében elhelyezni, érte­sítse erről munkáltatóját, s kérjen fizetetten szabadságot a gyermek hároméves koráig. Végrendelkezni betétkönyvről is lehet B. Z.: Halálom esetére mit kell tennem, hogy betétkönyvemmel a testvérem, s a gyermekei ren­delkezhessenek. Van arra tör­vény, hogy az ilyen dolgokat az ember még életében elrendez­hesse? Természetesen, törvény által szabályozott lehetősége van, hogy intézkedjen arról, mi legyen a vagyonával halála után. Ezt az intézkedést végrendelettel teheti meg. A törvény a végintézkedés két alakját ismeri: a sajátkezűleg irt végrendeletet, s a közjegyó előtt jegyzőkönyvbe mondott végren­deletet. Ha nem közjegyzői vég­rendeletről van szó, egy iratot csak akkor lehet végrendeletnek tekinteni, ha az örökhagyó elejétől a végéig saját kezűleg irta (nem írógéppel!), aláírta, ellátta kelte­zéssel, s kitűnik belőle, hogy va­gyonáról, esetleg egy részéről rendelkezik halála esetére, s az is, kire vagy kikre hagyja. Ilyen módon nem csupán létező vagyontárgyak sorsát lehet meghatározni, hanem bizonyos örökölhető jogokét is (a betétkönyve tulajdonképpen iga­zolás arról, hogy milyen összeg kifizetésére van joga a takarék- pénztárral szemben). Testvére egyébként törvényes örökösnek tekinthető, ha önnek nincsenek gyermekei, unokái (egyszóval leszármazói), felesége és amennyiben nem élnek már a szülei. Ezzel kapcsolatban fon­tosnak tartjuk figyelmezteni önt ar­ra, hogy végrendelete érvényes­ségét veszélyeztetné, ha saját le­származói nem kapnák meg az őket megillető köteles részt, (ez a felnőtt leszármazóknál háromne­gyed része annak, amit akkor örö­kölnének, ha nem lenne végren­delet, a kiskorú leszármazóknál pedig a teljes törvényes örökrész). A törvény nem tekinti örökösnek testvére gyermekeit. Unokaöccse- it csak ön teheti örökössé a vég­rendeletével. Egy felelőtlen szerződő F. V.: A gyermekem június 1 -én lesz egyéves. Eddig az időpontig kapom a gyermekgondozási se­gélyt, majd újra munkába kell lép­nem, mert hiányozna otthon a ke­resetem. Sajnos a munkahelyem elég távol van, bölcsőde nincs a falunkban. Csak rövidített mun­kaidőben dolgozhatnék (ezt a vál­lalat lehetővé is tenné). Ilyen gondjaim nem lennének, ha a la­kóhelyemhez közelebb dolgoz­nék. Aláírtam azonban egy stabili­zációs szerződést, amely arra kö­telez, hogy a vállalatnál tíz évet dolgozzak. Ebből a tíz évből saj­nos még csak négy év telt el, s azt szeretném tudni, van-e mód arra, hogy a munkaviszonyomat úgy szüntessem meg, hogy a stabili­zációs építkezési hozzájárulás­ként kapott 35 ezer koronát ne követelhessék tőlem vissza? Nincs! A szerződés, amely alapján 35 ezer koronát kapott, továbbra is arra kötelezi önt, hogy kötelezettségét (t. i. a stabilizációs hozzájárulást nyújtó vállalatnál va­ló tíz év ledolgozását) teljesítse, ön ugyan arra hivatkozik, hogy a munkahelye távol van lakhelyé­től, s ez megakadályozza abban, hogy munkába járjon és gondos­kodjon a gyermekéről is; a szerző­dés aláírásának következményeit azonban előbb kellett volna átgon­dolnia. Ugyanakkor az ilyen stabi­lizációs szerződések egyik nélkü­lözhetetlen feltétele az is, hogy a házat, amelyre a hozzájárulást adják, a munkavégzés helyének közelében kell felépíteni. Vagyis, ha úgy döntene, hogy még kötele­zettsége teljesítése előtt felmon­dást nyújt be, számolhat azzal, hogy a hozzájárulást a vállalat visszaköveteli. (m.-n.) DJ SZÚ 1985. VI. 4. meg a szocialista munkabrigád cí­met. Komplex racionalizációs bri­gádot is alakítottak a málineci szö­vetkezetben, és ugyanilyen kollek­tívákat szerveznek a közeljövőben Látkyban, Bozitán (Buzitka), Rap- pon (Rapovce), Sőregen és To- mášovcében

Next

/
Thumbnails
Contents