Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám, szombat
A szocialista országok gazdasági integrációjának elmélyítése ÚJ SZÚ 1985. VI. 29. (Folytatás az 1. oldalról) történelmi jelentőségű eseménnyé vált. Számos országban elősegítette a forradalmi folyamatok felgyorsulását. Létrejött a szocialista világrendszer, megszületett és fejlődésnek indult a szocialista országok közössége. A fasizmus felett aratott győzelem meggyorsította az imperialista gyarmati rendszer felbomlását. A szocializmus jelenleg is olyan hatalmas erő, amely nagy befolyást gyakorol az emberiség helyzetének alakulására, a béke és a népek biztonságának biztos záloga. • Az ülésszakon megelégedéssel szögezték le, hogy Lengyel- ország, amelyet a náci agresszor első csapásra ért, s amely független szocialista országként indult el az új élet útján, a KGST többi tagállamaival közösen jelentős mértékben hozzájárul a béke és a testvéri országok együttműködésének megszilárdításához, és eredményesen száll szembe az imperializmus intrikáival. A KGST-országok 1984 júniusában megtartott legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén és a 38. (rendkívüli) ülésszakon elfogadott határozatok megvalósítását értékelve hangsúlyozták a testvéri országok közötti gazdasági és tudo- mányos-műszaki együttműködés növekvő szerepének a fontosságát a társadalmi termelés hatékonyságának a növelése során. A baráti országokban folyamatban van az értekezlet döntéseinek a céltudatos teljesítése és megkezdték a gazdasági fejlesztés és a kölcsönös együttműködés elmélyítését célzó hosszú távú stratégia fö irányainak a megvalósítását. Ez a KGST-országok továbbfejlődésének, egységük és össze- forrottságuk megszilárdításának fontos tényezője. A KGST-tagállamok népeinek életében idén is a legfontosabb teendő a kommunista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és megtartása. Ezekben az országokban nagy erőfeszítések történnek a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsítására, az emberek munka- és politikai aktivitásának a fokozására, a lakosság életszínvonalának emeléséhez szükséges feltételek biztosítására, a népgazdasági szerkezet javítására, a társadalmi élet minden összetevőjének a tökéletesítésére, a kölcsönös együttműködés bővítésére és a szocialista gazdasági* integráció elmélyítésére. A KGST-tagállamokban a nemzeti jövedelem 1983-hoz viszonyítva 1984-ben 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal emelkedett. Az egy lakosra eső reáljövedelem 2,6 százalékkal növekedett. Szerteágazó lakásépítési programok megvalósítása van folyamatban, javul az orvosi ellátás és a szociális biztosítás. A KGST-országok külkereskedelmi forgalma együttvéve 1984- ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal több mint 1983-ban. A kölcsönös kereskedelem is gyorsabban bővült, 1984-ben 10,6 százalékkal növekedett, s részaránya az árucsere-forgalom összvolumenének 60 százalékát teszi ki. A KGST-tagállamok a felső szintű gazdasági értekezlet és a Tanács szerveinek határozataival összhangban a tudományosműszaki haladás következetes meggyorsításán fáradoznak. Az ülésszakon különleges figyelmet szenteltek a tudományos-műszaki és a termelési együttműködés közötti szoros kapcsolat megteremtésének, tekintettel a 15-20 éves távlatra kidolgozott tudományos- műszaki fejlesztési komplex programra. A gazdasági értekezlet konkrét határozatainak teljesítése érdekében a gépipari, a rádióelektronikai és a más ágazatokban megvalósuló együttműködés az értekezleten meghatározott kulcsfontosságú irányokra összpontosul. A széles körű szakosítási és kooperációs megállapodásokkal összhangban jelentős mértékben bővültek a gépek és berendezések, többek között az új technika és az elektronikai termékek kölcsönös szállításai és folyamatban van az ipari robotok gyártása terén megvalósuló együttműködés megszervezése. Az ülésszakon aláírták a rugalmas gépipari termelési rendszerek szakosítás és kooperáció útján történő létrehozásával kapcsolatos sokoldalú együttműködést szabályozó megállapodástervezetet. Ez magas fokon automatizált, az iparban alkalmazott különféle technológiai eljárásoknál használatos berendezések rendszerének a kifejlesztésével, építőelemes szerkezetű ipari robotok alkalmazásával, automatizált irányítási és tervezési rendszerekkel, a programok normatív-műszaki feltételeinek a megteremtésével és a káderek biztosításával számol. Az ülésszak feladatul adta a Tanács illetékes szerveinek, mindenekelőtt a KGST gépipari együttműködési bizottságának, hogy tovább szélesítse a szakosítást és a termelési kooperációt, mindenekelőtt a korszerű gépek és kiváló minőségű, műszaki szempontból világszínvonalat elérő berendezések tekintetében. Tovább szilárdul a közösség tagállamainak tüzelőanyag-, energetikai és nyersanyagbázisa, méghozzá a saját források mozgósításának, a KGST-országok erőfeszítéseinek, valamint a kölcsönös szállításoknak köszönhetően. Megkezdődött a Krivoj Rog-i bánya- és ércfeldolgozó kombinát építése, amely a kohászatnak szállít nyersanyagokat. A zárószakaszba lépett az egymillió kilowat- tos teljesítményű hmelnyicki atomerőmű 1. energetikai blokkjának az építése. Megépült az innen Lengyelországba vezető villamos távvezeték. Üzembe helyezték a dél-ukrajnai atomerőmű új energetikai blokkjait, közös együttműködéssel épül itt a 750 kilovoltos feszültségű villamos vezeték Romániába és Bulgáriába. A Magyar Népköztársaságban és a CSSZSZK-ban épülő atomerőművekben új energetikai blokkokat adtak át. Folyamatban van a KGST-országokban 2000- ig elkészülő atomerőművek és nukleáris hőerőművek építésének programja. Tárgyalások folynak a jamburgi földgázlelőhelyet a Szovjetunió nyugati határaival összekötő távvezeték közös együttműködésben történő megépítésének feltételeiről. Az ülésszakon leszögezték, hogy a KGST-országok intézkedések egész sorát foganatosítják az ésszerűbb anyagfelhasználásért folyó törekvések keretében. Ez lehetővé teszi a gazdasági fejlődést a termelés energia- és anyagigényességének csökkentése mellett is. E téren azonban sok még a kihasználatlan tartalék. Rámutattak a haladó tapasztalatok cseréjének és alkalmazásának fontosságára az egyes népgazdaságokban, ami a termelés intenzi- fikálásának fontos tényezője lehet. A moszkvai legfelsőbb szintű értekezlet a tüzelőanyag- és nyersanyagprobléma megoldásának egyik legfontosabb irányaként a takarékos anyagfelhasználást jelölte meg, s ezzel összhangban az ülésszak jóváhagyta a 2000-ig szóló anyagtakarékossági programot. Ez több mint száz olyan közös intézkedést tartalmaz, amelyek olyan gépek és berendezések, ellenőrző műszerek, energia- és anyagtakarékos automatizált rendszerek, korszerű takarékos technológiák és anyagok kifejlesztésével és alkalmazásával számol, amelyek megfelelnek a világszínvonalnak, továbbá előirányozza a másodlagos nyersanyagforrások és a termelési hulladék, a megújítható energiaforrások széles körű kihasználását, valamint a cseppfolyós üzemanyagok szilárd és gázalakú üzemanyagokkal való felváltását. E program megvalósítása során az első lépést az a keretmegállapodás jelenti, amelyet az ülésszakon aláírtak. A KGST ülésszakán megvitatták a tagállamok 1986-1990-es évekre szóló népgazdasági tervei egyeztetésének helyzetét. Megállapították, hogy mindemellett következetesen teljesítik a gazdasági értekezlet határozatait, folyamatban van a gazdaságpolitikák egyeztetése a kölcsönös együttműködéssel összefüggő területeken és az érdekelt országok egyeztetik gazdaságpolitikájukat a szociális és gazdasági fejlesztés más területein, beleértve a megállapodott területekre és létesítményekre irányuló beruházások egyeztetését is. A KGST tagállamai ennek keretében már 17 kétoldalú, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést 2000-ig meghatározó programot írtak alá. Lényegében már megállapodás jött létre a következő ötéves tervidőszakban esedékes kölcsönös áruszállításokról és intenzív tárgyalások folynak a népgazdasági tervek koordinációjának befejezéséről. Kidolgoztak több, a Tanács 39. ülésszakán elfogadott széles körű együttműködési programot is. Nagy figyelmet szentelnek korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések bevezetésének és gyártásuk bővítésének, az egymásnak szállított termékek műszaki színvonala és minősége emelésének. Számítások szerint fokozzák azon gépek és berendezések gyártását és kölcsönös szállításait, amelyek eladását a szocialista országoknak az Egyesült Államok és néhány további kapitalista ország mesterségesen korlátozza. A KGST-tagországok, mindenekelőtt a Szovjetunió, amelyek a gazdasági értekezlet irányvonalának megfelelően a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköz- társaság fejlesztésének meggyorsítására, népgazdaságaik hatékonyságának a fokozására, a nemzetközi szocialista munka- megosztásba való szélesebb körű bevonására törekednek, továbbra is gazdasági segítséget és támogatást nyújtanak ezeknek az országoknak a népgazdaság legfontosabb ágazatainak a fejlesztéséhez. Elhatározták, hogy a Tanács ülésén megvitatják a KGST európai tagállamainak a VSZK-val, a Kubai Köztársasággal és a Mongol Népköztársasággal fenntartott együttműködése elmélyítésének és tökéletesítésének a kérdéseit. Az ülésszak megvitatta a KGST tevékenységét és jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a KGST más szerveinek a gazdasági értekezlet és a 38. (rendkívüli) ülésszak határozatainak következetes teljesítésére irányuló tevékenységét. A KGST-tagállamok megállapodtak abban, hogyaz 1986-1990- es évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetésének zárószakaszában tovább keresik az együttműködés, mindenekelőtt a nemzetközi szakosítás és a termelési kooperáció, a kölcsönös árucsereforgalom növelésének, az üzemelő termelő kapacitások tökéletesebb kihasználásának a további lehetőségeit és meghatározzák a műszaki színvonal tökéletesítésével és az egymásnak szállított rendkívül fontos áruk minőségével összefüggő kölcsönös kötelezettségeket. A Tanács ülésszaka feladatul adta a KGST szakosított szervezeteinek, hogy folytassanak konzultációkat az ágazati együttműködés kiszélesítéséről, beleértve a termelési kooperációt is, abból a célból, hogy elősegítse az inten- zifikálásra irányuló intézkedések megvalósítását az egyes tagállamokban, a termelés hatékonyságának a fokozását, valamint a következő ötéves tervidőszakban a kölcsönös árucsere-forgalom bővítésében rejlő lehetőségek feltárását azzal, hogy az elért megállapodásokat megfelelő szerződésekben rögzítik. Leszögezték, hogy eredményesen fejlődnek a KGST-tagálla- moknak a szervezeten kívüli országokkal fenntartott kapcsolatai. Folytatódott az eredményes együttmúködés a KGST és Jugoszlávia között a JSZSZK kormányával megkötött megállapodás alapján. Jelentős eredmények születtek olyan ágazatokban, mint a gépipar, a vas- és színesfémkohászat, az energetika, a fémmegmunkáló elektrotechnika, az élelmiszer- és vegyipar. A KGST-vei kötött szerződések alapján folytatódott az együttműködés Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. Az ülésszak jóváhagyta a KGST és a Mozambiki Népi Köztársaság közötti együttműködést rögzítő megállapodást. Sikeresen folytatódik a KGST- tagállamok együttműködése Nicaraguával az 1983-ban aláirt megállapodás alapján. Az ülésszak résztvevői határozott tiltakozásukat fejezték ki a Nicaraguával szemben elrendelt amerikai gazdasági blokád ellen, amely durván megszegi a nemzetközi jog normáit és sérti az államközi kapcsolatok elveit, s ezért az ülésszak sürgette e szuverén ország belügyeibe való beavatkozás megszüntetését. Megerősítették, hogy a KGST-tagállamok változatlanul a fejlődő országokkal fenntartott együttmúködés következetes elmélyítésére és bővítésére törekednek, két- és sokoldalú alapon egyaránt. A KGST- országok továbbra is támogatják ezeket az államokat függetlenségük és gazdasági fejlődésük megszilárdításában, az állami és a szövetkezeti szektor erősítésében, a népgazdasági tervezés alapjainak a megteremtésében, ipari és más létesítmények építésében és bővítésében, valamint az agráripari komplexum fejlesztésében, különös tekintettel az élelmiszerprobléma megoldására, amely a fejlődő országok többsége szempontjából a legsürgetőbb kérdés. Kifejezték azt a készségüket, hogy bővítik az ipari kooperációt a fejlődő országokkal a késztermékek gyártásában, figyelembe véve a felek érdekeit és lehetőségeit. A fejlődő országoknak továbbra is hatékony segítséget nyújtnak a szakképzett káderek nevelésében. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a KGST-országok gazdasági értekezletén a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megjavítása, a gazdasági biztonság szavatolása, a bizalom megteremtése céljából elhatározott akcióprogram teljesítése fontos hozzájárulást jelent az államközi kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokra történő helyezéséért, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért vívott küzdelemhez. E program teljesítése szükségessé teszi az országok ez irányú törekvéseinek egyesítését. Az ülésszakon leszögezték, hogy az egyes KGST-országok gazdasága és kölcsönös együttműködésük olyan időszakban bővültek, amikor az agresszív imperialista körök, mindenekelőtt az amerikai kormányzat konfrontációs politikája következtében, a katonai fölény elérését célzó törekvéseik miatt nagymértékben megnövekedett a nemzetközi feszültség. Az a körülmény, hogy az említett körök fokozzák a lázas fegyverkezést, elsősorban a nukleáris fegyverkezést, a világban tapasztalható politikai és gazdasági labilitás elmélyülésének a legfőbb okozója, ugyanakkor ennek következtében megnövekedett az atomháborús veszély is. Változatlanul ingatag és válságos a fejlett tőkés országok gazdasági helyzete, ami negatívan hat a nemzetközi gazdasági együttműködésre. Tovább mélyült a valuta- és pénzügyi válság, még inkább kiéleződtek a tőkés országok közötti kereskedelmi ellentétek. Az Egyesült Államok imperialista körei saját nehézségeiket és ellentéteiket saját országuk és más országok népeinek a rovására próbálják megoldani, beleértve nyugati partnereiket is, és a válság terheit a fejlődő országokra igyekeznek áthárítani. Egyre erőteljesebb támadásokat intéznek a dolgozók szociális jogai ellen. Tovább csökken a lakosság életszínvonala és állandósult a magas munkanélküliség. Az Egyesült Államok katonai kiadásainak és az állami költségvetési deficitnek a gyors ütemű növekedése, a dollár mesterségesen magasan tartott árfolyama és az amerikai bankok magas kamatlábai, a fokozódó protekcionizmus az imperialista hatalmak részéről és a nem ekvivalens árucsere megbontják a világkereskedelem normális fejlődését és rendkívül kedvezőtlenül hatnak a fejlődő országok helyzetére. A KGST tagállamai támogatják a fejlődő országok törekvéseit a tőkés világgazdaság pénzügyi és valutáris kapcsolatainak igazságos és demokratikus alapokra történő helyezésére, a gazdasági nyomás és az agresszió minden módszerének a kizárására a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatából. A KGST tagállamai sikraszáll- nak a szocialista és a fejlett tőkés országok mindennemű diszkriminációtól mentes, kölcsönösen előnyös kereskedelmi, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének a fejlesztéséért, és úgy vélik, hogy ez nagymértékben hozzájárulhat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, az együttműködés és a biztonság megjavításához. A KGST ülésszaka megerősítette a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatfelvételre tett indítványát. A szocialista közösség országai továbbra is következetesen terjesztik elő békejavaslataikat. Határozottan sikraszállnak az űrfegyverkezés elhárításáért. Indítványozzák a lázas fegyverkezés, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés leállítását, az atomfegyver- kísérletek beszüntetését, a meglevő készletek haladéktalan befagyasztását, majd a későbbiekben a nukleáris arzenálok jelentős csökkentését, végsősoron pedig teljes felszámolásukat; a vegyi fegyverek betiltását és felszámolását; azt, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országai kössenek szerződést a katonai erők alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról; gyakorlati megállapodás elérését szorgalmazzák a katonai kiadások befagyasztásáról, majd ezt követő csökkentéséről. A békét és a nemzetközi feszültség kiéleződését, a normális nemzetközi kapcsolatok aláásását célzó veszélyes imperialista törekvések legfőbb gátját a szocialista országok közössége, annak hatalmas gazdasági és védelmi potenciálja jelenti. Az egységüket és együttműködésüket tovább szilárdító KGST- országok a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek létérdekeik megvédése, műszaki és gazdasági függetlenségük további szilárdítása céljából. A Varsói Szerződés és tagállamainak külpolitikai kezdeményezései már harminc éve hozzájárulnak a béke megőrzéséhez. A Varsói Szerződés érvényességének a meghosszabbítása alkalmából a tagállamok hangsúlyozták, hogy a szervezet fontos szerepet tölt be a tagállamok feljődésében és sokoldalú együttműködésük megszilárdításában. Egyúttal megerősítették a szerződés tagállamainak azt az elhatározását, hogy készek hozzájárulni a más országokkal fenntartott békés párbeszéd ki- szélesítéséhez a jószándék, a bizalom szellemében, készek széles körű nemzetközi együttműködésre a világbéke és a biztonság szavatolására, a nukleáris háború veszélyének az elhárítása, a lázas fegyverkezés, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés felállítása céljából a Földön, valamint az űrfegyverkezés megakadályozása végett. Az ülésszak résztvevői azt a szilárd meggyőződésüket fejezték ki, hogy az elhatározott intézkedések elősegítik a KGST-országok legfelsőbb szintű értekezlete határozatainak a sikeres teljesítését, a testvéri országok további gazdasági és szociális fejlődését, kölcsönös együttműködésük következetes elmélyítését és tökéletesítését, a béke és a haladás ügyét. A KGST ülésszakát a testvéri barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében tartották meg.
