Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-29 / 151. szám, szombat

Egy hét a nagyvilágban Június 22-töl 28-ig Szombat: A Biztonsági Tanács egy héten belül már a harmadik olyan határozatot hozta, amelyben elítélte a fajüldö­ző dél-afrikai rezsimet • Ortega nicaraguai államfő az USA közvetlen fegyveres intervenciójának veszé­lyére figyelmeztetett Vasárnap: Nyugat-európai körútra indult George Bush amerikai alelnök • Budapestre érkezett Genscher nyugatné­met külügyminiszter Hétfő: Megtartotta első ülését a genfi leszerelési konferen­cia új bizottsága, amely az űrfegyverkezés megaka­dályozásával foglalkozik • Francesco Cossiga ke­reszténydemokrata politikust választották Olaszor­szág új államfőjévé • Khartúmban bejelentették: Szudán helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Etiópi­ával Kedd: Varsóban megnyílt a KGST 40. ülésszaka • Bohus­lav Chňoupek, hazánk külügyminisztere befejezte hollandiai látogatását • Hivatalosan is benyújtotta lemondását Mario Soares portugál kormányfő Szerda: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára beszédet mondott Dnyepropetrovszkban • A világszervezet szerepét méltatta Andrej Gromiko az ENSZ Alapok­mánya aláírásának 40. évfordulója alkalmából • Irak - válaszul a líbiai-iráni stratégiai szövetség bejelen­tésére-- megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbi­ával • A görög parlament bizalmat szavazott Pa­pandreu kormányának Csütörtök: A KGST-tagországok együttműködésének elmélyíté­sét célzó fontos dokumentumok jóváhagyásával be­fejezte munkáját a 40. ülésszak • Mihail Gorbacsov Le Duannal, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitká­rával tárgyalt Péntek: Budapesten megnyílt az Orvosok a jiukleáris háború ellen nemzetközi mozgalom 5. kongresszusa • Milá­nóban megkezdődött a közöspiaci csúcstalálkozó Mozgósítás Nicaraguában Tovább fokozta a térségben a feszültséget, hogy a múlt hét végén mintegy ezer amerikai kato­nát és jelentékeny mennyiségű fegyverzetet tettek partra Puerto Castilla hondurasi kikötőben. Az amerikai katonák a Cabanas ’85 fedőnevű, nagyszabású amerikai- hondurasi hadgyakorlat előkészí­téseként érkeztek a közép-ameri­kai országba. Nicaraguában hétfőn harcké­szültségbe helyezték a hadse­reg alakulatait, és általános mozgósítást rendeltek el. A fővá­ros kulcsfontosságú pontjaira harckocsikat vezényeltek, s pán­célozott katonai járművek és lég­elhárító ütegek sorakoztak fel a fő­városból kivezető utak mentén, valamint a repülőtér környékén is. A managuai vezetés felszólította a lakosságot:* készüljön fel egy esetleges katonai agresszió lehe­tőségére és visszaverésére. A fal­ragaszok arról tájékoztatnak, hogy a mozgósított tartalékosok hol ve­hetik át fegyvereiket. Daniel Orte­ga államfő kijelentette, mindent megtesznek annak érdekében, hogy Nicaraguát semmiképpen se érhesse meglepetésszerű tá­madás. A nicaraguai kormány két ok miatt feltételezi, hogy az amerikai katonai beavatkozás veszélye rendkívüli mértékben megnőtt. Az egyik: az amerikai katonák ellen még a múlt héten szerdán elkö­vetett salvadori akció. Akkor a salvadori partizánok tüzet nyitot­tak egy étteremben vacsorázó amerikai katonai tanácsadói cso­portra, s hatan életüket vesztették. Az USA-ba szállított holttestek fo­gadásán a hét végén maga Rea­gan elnök is részt vett. S mint ismeretes, Washington azzal vá­dolja a nicaraguai kormányt, hogy támogatást nyújt a salvadori haza­fiaknak. Közben kedden este a Fara- bundo Marti Nemzeti Felszabadí­tási Front rádióadója közölte: az amerikai tanácsadók ellen elköve­tett merénylet csupán a jogos ön­védelem gyakorlása volt, s vá­lasz arra, hogy a tanácsadók köz­vetlenül részt vesznek a salvadori rezsim hadseregének kiképzésé­ben és a partizánok ellen indított akciók irányításában. A támadás csupán a kezdete volt annak az akciósorozatnak, amelynek célja, hogy minden külföldi katonát ki­vonjanak Salvadorból - szögezi le a közlemény. Ugyanakkor rámu­tat: a Reagan-kormányzat politi­kája az oka annak, hogy Salvador­ban mindeddig nem sikerült meg­találni a konfliktus tárgyalásos és békés rendezésének lehetőségét. A nicaraguai kormány aggodal­mainak másik oka: az amerikai állampolgárok bejrúti túszul ej­tése. Megfigyelők az események között párhuzamot vonva emlé­keztetnek arra, hogy annak idején Grenada lerohanását egy libanoni válsághelyzet (az amerikai kato­nák elleni bejrúti merénylet) előzte meg. S ide tartozik még egy teg­nap reggeli hir. az amerikai képvi­selőház lehetővé tette, hogy Rea­gan elnök „bizonyos körülmények között“ csapatokat küldhessen Ni­caraguába. Terrorizmus - és ösztönzői Pokolgépes merényletek, gép- eltérítés, túszszedés, repülőgép­robbantás, terrorizmus - sajnos ezek a fogalmak mindennaposak­ká váltak a nemzetközi élet hírei­ben. A bejrúti túszügy kapcsán Vlagyimir Lomejko szovjet kül­ügyi szóvivő elmondta: a Szovjet­unió határozottan elítéli az erő­szak és a terrorizmus minden for­máját, így a tússzedést is. Az események megértéséhez azon­ban emlékeztetni kell arra a tény­re, hogy a terrorakció olyan tér­Washingtonban a Dél-afrikai Köz­társaság nagykö­vetségének épü­lete előtt az utób­bi időben tünteté­sek tucatjait szer­vezték, tiltakozá­sul az ellen, hogy az amerikai kor­mányzat együtt­működik a fajül­döző rezsimmel. A szerdai meg­mozduláson az amerikai rendő­rök letartóztatták Martin Luther King özvegyét és gyermekeit. (ČSTK-felvétel) ségben történt, ahol már hosszú évek óta az erőszak légköre ural­kodik, éspedig nem az arab orszá­gok hibájából. Izrael és támogatói- s itt elsősorban az Egyesült Államokról van szó - agresszív politikájukkal a fegyveres, erősza­kos megoldást erőltetik. Most negyven amerikai állampolgár éle­te van veszélyben, de csak a Liba­non elleni támadás során ezer és ezer ártatlan ember halt meg- mondotta Lomejko. A hét másik eseménye: több mint háromszáz emberrel a fedél­zetén vasárnap délelőtt - nem messze az ír partoktól - az Atlanti­óceánba zuhant az Air India légi- társaság Boeing 747 típusú gépe. A gép Montreal és Bombay között közlekedett és a londoni Heathrow repülőtér felé tartott, ahol rövid pihenőre állt volna meg. Az utasok között több mint nyolcvan gyer­mek is volt. Az indiai polgári légi közlekedés történetében ez a leg­nagyobb katasztrófa, a szomorú világranglistán pedig a harmadik. A merényletért a felelősséget időközben magára vállalta egy szélsőséges szikh terrorista szer­vezet. Az indiai sajtó ezzel kap­csolatban rámutat arra, hogy az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia területén több szélsőséges szikh szervezet tevé­kenykedik. A Patriot Indiai napilap kommentárjában rámutat: az indi­ai repülőgép felrobbantása egye­nes következménye annak a tá­mogatásnak, amelyet az említett országok kormányai nyújtanak a szikh szeparatistáknak felfor­gató tevékenységükhöz. A szikh szélsőségesek célja Pandzsáb el- szakítása Indiától és egy önálló állam, az úgynevezett Khalisztán létrehozása. A lap végezetül le­szögezi, hogy a nyugati államok sokat beszélnek ugyan a terroriz­mus elleni harc szükségességéről, a valóságban azonban politikájuk­kal ösztönzik a terroristákat újabb büntettek elkövetésére. Egy nemzetközi szakértői cso­port közben tovább folytatja a sze­rencsétlenség okainak kivizsgálá­sát. Jelenleg az úgynevezett feke­te doboz után kutatnak, amely rögzíti a gép útjának adatait. A külföldi sajtó mindinkább összefüggésbe hozza az indiai re­pülőgép katasztrófáját azzal a po­kolgépes merénylettel, amely ugyancsak vasárnap történt a toki­ói Narita repülőtéren. Itt két ember halt meg, többen súlyosan megsé­rültek. A bombát tartalmazó cso­magot egy kanadai Boeing 747-es gépből rakták ki. A rendőrség megállapította, aToronto-Vancou- ver-Tokio vonalon közlekedő gépre egy szikh terrorista, Lal Szingh is jegyet váltott, de nem szállt fel a gépre. A pokolgépet rejtő csomagot állítólag a japán fővárosban kellett volna átrakni az Air India légitársaság gépére, amely a Tokio-Bombay vonalon közlekedik. Az eseményekkel kapcsolatban a japán hírügynökség leszögezi: feltehető, hogy a szikh szélsősé­gesek véres terrort indítottak az indiai légitársaság ellen. Az indiai kormány is tart attól, hogy újabb merényletekre kerül sor. Végezetül szükséges egy dol­got hangsúlyozni: a tárgyalt ese­ményeknek van egy közös neve­zőjük, az, hogy mindegyiknek a hátterében a legreakciósabb im­perialista körök, elsősorban az amerikai imperializmus politikája áll. A közép-amerikai válságban egyértelmű az USA felelőssége, akárcsak közel-keleti szerepe is. A libanoni túszügy szinte kapóra jött neki (és Izraelnek), hogy fo­kozhassa beavatkozását a térség­ben, de arra is, hogy támadásokat intézzen a görög Papandreu-kor- mány ellen (a TWA-gépet Athén­ból téritették el), amely a Fehér Háznak nemtetsző irányvonalat követ. Az antiimperialista politikát folytató indiai kormánnyal szem­benálló terrorista szélsőségesek támogatásában is benne van a ke­ze. MALINÁK ISTVÁN KIS ___________________ NYELVŐR M ikor magas, mikor nagy? Bizonyára több olvasónknak is feltűnt már, hogy főként a szak­mai jellegű szövegekben - még akkor is, amikor ezek a tömegtá­jékoztatás céljait szolgálják - nagyon gyakran fordul elő a magas ész az alacsony melléknév jelzői vagy állitmányi szerepben. Ez önmagában még nem volna hiba, ha e szavak a saját megszokott helyükön fordulnának elő, vagyis olyan jelzett szavak jelzőjeként, illetve olyan alanyok állítmányaként, amelyeknek fogalmára - tehát az általuk jelölt tárgyra, dologra - ráillik ez a minősítés: magas, alacsony. Senkit sem zavar, ha ezt hallja: magas fa, alacsony ház vagy: a hegy magas, a kerítés alacsony, sőt az ilyen szerkezetekben való átvitt értelmű használatukat is megszoktuk: magas színvonal, magas rang, magas stílus; illetve alacsony hőmérséklet, alacsony vérnyomás, alacsony rendű stb., de szo­katlanul hatnak ezekben a kapcsolatokban: magas feladatok, alacsony csapadék, a részvétel magas volt, magas szilárdság, magas sebesség. A feladatok elé a nagy illik, nem a magas, tehát például a bányászokra nagy vagy esetleg nehéz feladatokat rótt az elmúlt tél. A csapadék szintjére még csak mondhatnánk, hogy alacsony, de magára a csapadékra nem; az csak kevés lehet, Tehát a kevés csapadék következtében nem fejlődtek a növények. A részvétel is nagy vagy esetleg tömeges lehet a magyarban, meg pedig magas. A szilárdság, sebesség előtt szintén a nagy melléknév szokott jelzőként állni, nem a magas: nagy szilárdság, nagy sebesség. Felvetődik a kérdés: miért terjed annyira a magas és az alacsony használata az utóbbi időben? Részben a szakmai szókincsből veszi át őket a köznyelv; a szakszókincsbe nyilván idegen hatásra kerültek. A német nyelvben, sőt a szláv nyelvek­ben is eléggé elterjedt e melléknevek megfelelőinek használata, s mint tudjuk, a szakszókészletbe sok kifejezés kerül be fordítás útján. Nálunk a szlovák nyelv közvetlen hatása is kimutatható, hiszen a magas szilárdság, magas sebesség is a vysoká pevnosť, vy. <oká rýchlosť tükörfordítása. Kevés vadászunk akar nagyva­dat lőni, mert ezt a vadfélét a vysoká zver alapján magasvad-nak ismeri. A magyarban a vysoká zver-nek a nagyvad összetett szó a megfelelője; a drobná zver-nek viszont szó szerint az apróvad (természetesen szintén összetett szó formájában). Máskor a szlovák vysoký, -á, -é melléknévnek nem a nagy, hanem a fő a megfelelője. A vysoká škola kifejezésnek tehát nem a magas iskola jelzős szerkezet, hanem a főiskola összetett szó felel meg. Ha ellenben a vysoká škola kifejezés az egyetemek, főiskolák összefoglaló neveként használatos, akkor a felsőokta­tási intézmény a megfelelője. Az előbb elmondottakból senki ne vonja le azt a következtetést, hogy a vysoký, -á, -é nem fordítható magyarra a magas mellék­névvel, csupán a nagy-gyal vagy a fő-vel. A legtöbb esetben éppen a magas a megfelelője: vysoký krvný tlak - magas vérnyomás, Vysoké Tatry - Magas-Tátra. Nehéz viszont tanácsot adni arra nézve, mikor fordítsuk magas-nak, mikor nagy-nak vagy éppen más szóval. Ehhez ismernie kell a fordítónak a magyar nyelv szóhasználatát, s ahhoz kell igazodnia, nem pedig gépie­sen a szlovák szöveghez. Hiszen például a vysoký tlak kifejezés­nek több megfelelője is lehet a magyarban. Ha a vérnyomással kapcsolatban fordul elő, akkor ez: magas vérnyomás. A fizikában a nagy nyomás felel meg neki. Tehát például a kazánok nem magas nyomásúak, hanem nagynyomásúak. Egyébként a magyar szóhasználatban is észrevehető az a törekvés, hogy ahol jobb, magyarosabb a nagy melléknév használata, ott a magas-t felcseréljék ezzel. Például a feszült­ségre sokan mondják azt jellemzésképpen, hogy magas vagy alacsony, de műszaki kifejezésként a 250 voltnál nagyobb elektromos feszültség hivatalos jelölésére nem a magasfeszült­ség, hanem a nagyfeszültség összetett szót használják már. Ebből az is következik, hogy csupán minősítésképpen is mond­hatjuk a feszültségre, hogy nagy vagy kicsi. A nyelvművelés az ár, bér, kamat, költség, fizetés, haszon, hozam, jövedelem, tápérték szavakkal kapcsolatban sem ajánlja a magas és az sflacsony használatát, hanem inkább a nagy, a kis melléknevet. Tehát a magas kamat, magas költség, magas fizetés vagy az alacsony hozam, alacsony jövedelem, alacsony tápérték magyarosabban hangzik így: nagy kamat, nagy költség, nagy fizetés, kis hozam, kis jövedelem, kis tápérték. JAKAB ISTVÁN Képzavar a javából A következő ugyancsak félresikerült mondatot egy irodalmi folyóiratban olvastam: így vehette vállára az egyetemes magyarság gondjáinak glóbusát is. Nem lényeges, kire vonat­kozik ez az állítás, elég annyi, hogy egy csehszlovákiai magyar íróra. Először is állapítsuk meg, mi a glóbus szó jelentése - föld, földkerekség, földgolyó, illetőleg földgömb. Vagyis gondok glóbusáról valóban nem lehet beszéni. Ha a mondatból elhagy­juk a gondjainak birtokos jelzőt, ennyi maradna: az egyetemes magyarság glóbusát. Ilyen azonban nincs, ezért nem is lehet vállra venni. Van azonban ilyen szókapcsolatunk: magyar gló­bus - ennek jelentése: Magyarország mint elkülönülő, zárt világ. Világos, hogy ez sem illik bele a mi mondatunkba. Az a csehszlo­vákiai magyar író vállára vehette az egyetémes magyarság gondjait, esetleg az egyetemes magyarság gondjainak terhét. Igy nincs a mondatban képzavar. A képzavar - általában - hibás képzettársítás alapján jön létre. Aki az idézett zavaros mondatot leírta, annak eszében járt a magyar glóbus, de azt hiszem, nem járok messze az igaz­ságtól, ha úgy vélem, hogy ebben a képzavarban nemcsak a magyar glóbus kisért, hanem valahol felsejlik Atlasz, a görög mondavilág titánja, aki vállán hordozta az eget, pontosabban azt az oszlopot tartotta, mely az eget a földtől, a glóbustól elvá­lasztja. Mayer Judit ÚJ SZÚ 4 1985. VI. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents