Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-26 / 148. szám, szerda
Vita az SZLKP Központi Bizottságának ülésén VLADIMIR CIRBES elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Szlovák Tudományos Akadémia Elnöksége tagjának felszólalása A szocializmus lehetőségei és előnyei végső zárt formákban nem örökre adottak. Ezért nemcsak arról van szó, hogy felhasználjuk őket, hanem mind magasabb szinten képeseknek kell lennünk újrateremtésükre és gazdagításukra is. Ma már felülkerekedett az a nézet, hogy az új szakasz, a fejlett szocializmus szakasza a társadalom új minőségi szintje. Ezért, ha elgondolkodunk társadalmunk jövőjéről és dinamikus fejlődésének módjáról, eleve fel kell adnunk azt az elképzelést, hogy megelégedhetünk csupán a létező struktúrák, szervezeti formák, munkamódszerek, irányítási mechanizmusok stb. ilyen vagy amolyan tökéletesítésével. Már az eddigi empirikus tapasztalatokból és elméleti elemzésekből levonható az a következtetés, hogy az elért eredmények értékelésének mércéi alapján változtatnunk kell a munka struktúráinak, formáinak, szervezésének és irányításának számos rendszerén, mivel lehetővé teszik, mi több, elősegítik az extenziv fejlődés módozatainak további érvényesülését, a gazdasági és az egyéb társadalmi szubjektumok ennek megfelelő gondolkodási és cselekvési formáit. Hiszen az előterjesztett beszámolóban Jozef Lenárt elvtárs is újfent bírálta a vezető gazdasági dolgozók törekvéseit, kivívni a „lazább“ tervet, elkendőzni a tartalékokat, továbbá a tudomány és a technika vívmányainak hosszadalmas alkalmazását a termelésben és a társadalmi tevékenység más területein. Tudjuk azonban azt is, hogy ki nem elégítő tudományos-kutatási bázisunk számos láncszemének a teljesítőképessége. Mindany- nyian jól ismerjük a városokban és főleg a vidéken a szolgáltatásoknak, a kulturális élet szervezésének és színvonalának fogyatékosságait. Itt helye van a bírálatnak. Az emberek öntudatossága sem helyettesíthető és van szerepe. Döntő fontosságú azonban az, hogy a gazdasági és az egyéb társadalmi szubjektumoknak olyan objektív feltételei uralkodjanak, olyan társadalmi viszonyok, amelyek magatartásukat az intenzifikálás, a minőség és a hatékonyság javítása követelményeinek megfelelően szabályozzák, s amelyek a megkívánt irányban termelik az önszabályozás mechanizmusát. Jól tudjuk, hogy az ilyen rendszer megteremtése nem egyszerű feladat. Erről azonban nem mondhatunk le. Társadalom- tudományi, de főleg gazdasági kutatómunkánk ügyel erre, s a társadalmi gyakorlat képviselőivel szoros együttműködésben az adott problémák körét meg kell oldania. A gyorsabb társadalmi fejlődésért vivott harcban nagyon komolyan számba kell venni azt az objektív tendenciát, amelynek célja a szocialista társadalmi rend egységének szilárdítása, a viszonylag önálló alrendszerek (gazdaság, politika, szociális, szellemi, kulturális és ideológiai szféra) mind szilárdabb kapcsolata és együttműködése. Ez ilyen, vagy amolyan mértékben, hatással van az egyes szférák súlyára és szerepére is. Konkrétan a szociális fejlődésről szeretnék beszélni. Az előző időszakban túlsúlyban volt az a nemzet, hogy a szociális fejlődés lényegében azonos az életszínvonal alakulásával vagy az ún. szociális ellátás különféle formáival. Ebből az következett, hogy olyan terület, szféra ez, amelynek - képletesen mondva - „fogyasztói“ a jellege. Ez a felfogás részben még érvényesül a széles nyilvánosságban, noha már a CSKP XV. kongresszusa új feladatokat tűzött ki a szociális fejlesztés elé. Napjainkban a társadalom szociális fejlődése prognózisán munkálkodva, egyértelműen abból az álláspontból indulunk ki, hogy a szociális fejlődést az egész társadalom fejlődésének aktív részeként kell értelmezni és prognosztikáim. Ugyanakkor külön kell megítélni a szocialista gazdaság intenzifikálásá- nak körülményei között a gazdasági fejlődés szociális tényezői felhasználásának útját-módját, szerepüket a tudományosműszaki fejlődés meggyorsításának és a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének folyamataiban. A szociális terület közvetlenül kötődik az emberek mindennapos életéhez, munkájához, szabad idejéhez stb. Benne találkoznak és átfonódnak egymással a gazdasági és a politikai realitások. Elsősorban itt kell tisztáznunk a szociális homogenizálásnak és a szociális differenciálásnak időszerű fontos problémáját, a társadalmi és az egyéni érdekek optimális összhangjának előfeltételeit. A javadalmazásban az egyenlósdi kedvezőtlen következményeiről '(nemcsak a gazdasági, hanem a szociális fejlődés szempontjából is), már sok szó esett, A távolabbi kilátások szempontjából azonban el kell gondolkodni a szociális biztonságérzet kérdése fölött is, mégpedig abban az értelemben, hogy megkülönböztessük, milyen szociális vívmányokra van különbség nélkül minden állampolgárnak joga, s milyenekre szerez igényt a társadalom javára végzett munkájával. Nem téveszthetjük szem elől a szociális biztonságérzet ellentmondó hatását a lakosság egyes rétegeinek vagy csoportjainak munkafegyelmére és teljesítményére, sem azt a tényt, hogy nem ritkán pazarláshoz vezet a szociális fejlesztésre szánt növekvő erőforrásokkal való extenziv gazdálkodás. A szociális fejlesztés hatékonyságának felmérése érdekében minőségi mutatókat kell kidolgozni és alkalmazni. A tantermek, a tanulók vagy a kórházi ágyak, illetve az orvosok számáról szóló statisztikai adatok önmagukban még mitsem árulnak el a műveltségnek, az egészségügy ellátásának szintjéről, a lakossági szükségletek tényleges kielégítéséről. A társadalmunk új minőségi szintjének eléréséért folytatott harc számos elodázhatatlan feladatot hárít ránk a társadalmi viszonyoknak, a társadalmi folyamatok szervezésének és irányításának területén, de ezen túlmenően s ezekkel dialektikus összefüggésben azt a nem könnyű, de elkerülhetetlen feladatot is, hogy „átépítsük“ a társadalmi tudatot, összhangba hozzuk az új fejlődési szakasz igényeivel. A dolgozók gondolkodásmódjában, s ezzel kapcsolatban a feladatok megközelítésének módjában, a pártpolitika céljai iránti állásfoglalásban, és ezt követően a gyakorlati tevékenységben a fordulat elérése elkerülhetetlen és helyettesíthetetlen szubjektív előfeltétele társadalmi fejlődésünk felgyorsításának. Valóban helyénvaló ez esetben is fordulatról beszélni, mint ahogy fordulatnak tekintjük az intenzív fejlődésre történő átmenet orientációját is. A mindennapos társadalmi tudatban gyökeret vertek (szívósan tovább élnek) az extenziv (többnyire extenziv) fejlődés szakaszában kidolgozott (többé-kevésbé megfelelő) gondolati sémák, amelyeknek közös nevezője éppen az, hogy az elért eredmények értékelése során nagyjából megelégednek a mennyiségi mutatókkal. Előfordulnak azonban a szocializmussal kapcsolatos leegyszerűsített (idealizált vagy vulgarizált) elképzelések is, miszerint a szocializmusban szakadatlanul és zavartalanul fejlődik a gazdaság, az életszínvonal, a kultúra stb., mentes a belső ellentmondásoktól és a minőségi ugrásoktól. Harcot vívunk a szociális igazságosság gondolata leegyszerűsített, nivellizált értelmezésének örökségével és ennek következményeivel, mivel bizonyos mértékben devalválódott az elvégzett munka minőségéért való felelősségvállalás erkölcsi értéke. Ezzel egyidejűleg hatást gyakorol a gondatlanságnak, a munkában és a tanulásban (a közép- s a főiskolai ifjúságnál egyaránt) az átlagossággal való megelégedésnek bizonyos hangulata. Továbbra is erőteljesen érvényesül az a hajlam, hogy a szocializmus előnyeit elsősorban (sokan csaknem kizárólag) a személyi anyagi fogyasztás mértéke szerint ítélik meg, ami azután szerepet játszik a tőkés világgal való konfrontációban is. Az ilyen elképzelések, nézetek és magatartás leépítésének előfeltétele a szocialista társadalmi viszonyok rendszerében, valamint az eszmeinevelő, a politikai-szervező munkában kidolgozni a kölcsönösen feltételezett konkrét alapelveket. Ugyanakkor tudjuk - s ez döntő fontosságú -, hogy állampolgáraink és a fiatalok túlnyomó többsége becsüli a szocializmus vívmányait és érdekének tekinti gyarapításukat. Viszont nem számolhatunk azzal, hogy önmagától, ösztönösen és egyik napról a másikra világossá válik, mit követel a fejlett szocializmus szakasza az emberek gondolkodásmódjától és magatartásától. Nem várható el az, hogy mindenki önmagától megérti, miért kell feladnia a szocializmus fejlődésével kapcsolatos leegyszerűsített elképzeléseit és ábrándjait, miért kell szembehelyezkednie a nyárspolgári szokásokkal, érvényt szereznie a szigorú munka- és állampolgári fegyelemnek, nyilvántartásnak és rendnek, miért kell szakmailag, szellemileg és világnézetileg felkészülni a tudományos-műszaki haladás követelményeinek .teljesítésére, miért kell harcolni a világszinttel egybevethető magas munkatermelékenységért, a munka, a környezeti viszonyok, a társadalmi kapcsolatok stb. kulturáltságának magas szintjéért, a tanulásban, a tudományban, a termelésben, a kultúrában avagy a művészetben az alkotó csúcsteljesítményekért. A széles rétegek társadalmi tudatában ilyen vagy amolyan mértékben élnek és hatnak a szocialista ideológia alapvető gondolatai. Szemléletesen mondva, ezek olyan támaszpontok, amelyekre az ideológiai munka intenzitása és minősége javításában támaszkodhatunk. Ugyanakkor főleg érzelmi sikon érzékenyen és rendszeresen kell felhasználnunk a dolgozók és az ifjúság alkotó tevékenységének aktivizálására nemzeti és forradalmi hagyományaink fontos ösztönző erejét s ezeket a hagyományokat a társadalmi tudat jelentős és helyettesíthetetlen rétegeként kell felhasználnunk. A szocializmus előnyei a forradalmi marxista-leninista párt által vezetett milliós tömegek alkotó tevékenysége közvetítésével nyilvánulnak meg, ennek közvetítésével megvalósulnak és meghatványozódnak. Ugyanakkor sohasem feledkezzünk meg arról (s erre ügyeljünk eszmei-nevelő munkánkban is), hogy a szocializmusnak fő előnye, történelmi fölényének és távlati fejlődésének erőforrása, orientációja az ember javára és személyisége fejlődésére. Az öntudatos, művelt, munkaszerető, kulturált, hazafias és internacionalista ember - ez társadalmunk legnagyobb kincse, a szocializmus legnagyobb értéke. A szocializmusnak ebből a humanizáló küldetéséből, ebből a történelmi szerepéből kell alapvetően kiindulni az emberek körében kifejtett tevékenységünkben, mivel ennek meghatározó a fontossága hazánkban a szocialista építés további sikerei elérése érdekében kifejtett serény munkára történő mozgósításukban. FRANTIŠEK ŠVAŇA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Kysucké Nové Mestó-i Gördülöcsapágygyár üzemi pártbizottsága elnökének felszólalása Vállalatunknak, a Kysucké Nové Mestó-i Gördülőcsapágygyárnak a dinamikus fejlődése ebben az ötéves tervidőszakban is folytatódik. Jó eredményeink elsősorban pártunk elvhú és céltudatos politikájával függenek szorosan össze. Az elmúlt évek tapasztalatai alátámasztották a XVI. pártkongresszus határozatainak tartós érvényességét, s megmutatták, mennyire pótolhatatlan jelentőségű gazdaságunk sikeres fejlődése szempontjából a párt vezető szerepe és kapcsolata a dolgozó néppel. Hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. és vállalatunk megalapításának 35. évfordulója, valamint a közelgő XII. világifjúsági találkozó kapcsán értékeltük a 7. ötéves tervidőszak elmúlt négy éve gazdasági feladatainak és vállalatunk szocialista felajánlásának teljesítését. Ebből az alkalomból felhívással fordultunk a Cad- cai járás dolgozóihoz, kollektíváihoz és egyéneihez, hogy határidő előtt teljesítsék a 7. ötéves terv árutermelési feladatait. A felhívást az egyének és a szocialista munkabrigádok személyes és csoportos felajánlásainak teljesítésében elért eredmények támasztották alá. Ez egyúttal alkalmat adott arra, hogy további ötmillió koronával növeljük vállalati szocialista kötelezettségvállalásunk értékét. A vállalati felajánlás értéke most 31,6 millió korona. A felajánlási mozgalom irányvételének helyességét a tervfeladatok sikeres teljesítése is bizonyítja. Az év első öt hónapjában a vállalat a fő tervmutatókat a következőképpen teljesítette: az árutermelés tervét 100,2, a kiviteli feladatokat 110,9, a tiszta teljesítmény tervét 101,9, a munkatermelékenységét 102, a nyereségképzését pedig 103,7 százalékra. A Szovjetunióba irányuló kivitel feladatainak sikeres megvalósítása érdekében 23,1 millió korona értékű internacionalista kötelezettségvállalást tettünk, s megígértük, hogy e feladatokat október 30-ig megvalósítjuk. Az eddigi eredmények alapján várható, hogy amit ígértünk, idejében és a tervezett terjedelemben teljesítjük. A dolgozók céltudatos, alkotó kezdeményezésének eredményeként komplex racionalizációs brigádok alakultak. A vállalatnál 27 ilyen működik 371 taggal. Tevékenységük a termelés hatékonyságának növelésére, a munka minőségének javítására és a tudományos-műszaki fejlődés vívmányainak gyors gyakorlati alkalmazására irányul. Ezek a brigádok már számos új technológiát dolgoztak ki, amelyek közül megemlíthetem a legfontosabbakat: a csapágygyűrűk hengerlését és az esztergagépsort. A szocialista munkabrigádok is nagyban elősegítik a tervfeladatok teljesítését. Felajánlási mozgalom bontakozott ki a feltaláló- és újítómozgalomban, az új munkamódszereknek, főleg a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazásnak az alkalmazása érdekében. Vállalatunknál jelenleg 165 szocialista munkabrigád tevékenykedik 3484 taggal, ami a vállalat dolgozóinak több mint a fele. A 8. ötéves tervidőszakra szóló terv kidolgozását a tervjavaslat átadásával fejeztük be, amely összhangban áll a vállalat fejlesztésének az 1985-ig terjedő időszakra kidolgozott koncepciójával. Ugyanúgy, mint az előző években, vállalatunk dinami-, kus fejlődése a 8. ötéves tervidőszakban is folytatódott. 1990-ig egyharmadával növeljük a gördülőcsapágyak gyártását, magas műszaki és gazdasági színvonalú gyártmányaink mennyisége 123 százalékkal nő, kétszer akkora nyereséget érünk el, mint 1985-ben, a munkatermelékenységet pedig több mint egyharmadával növeljük. A jövőbeli feladatok igényességét tovább növeli az, hogy a vállalatnál már lényegében kimerítettük a könnyen mozgósítható tartalékokat. Az innováció magasabb szintre emelkedik, ami nemcsak az előkészítéssel, hanem magával a termeléssel szemben is rendkívüli igényeket támaszt, ennek során a sorozatgyártáson kivül az innovált és az új termékeket is kipróbáljuk. A termelési innováción kivül csapágyaink színvonalának emelése szempontjából nagy jelentősége van a technológiai innovációnak, amellyel gondoskodunk a munka minőségének javulásáról, valamint termelékenységének és kulturáltságának növeléséről. A műszaki fejlesztés még nem vált vállalatunk gazdasági tervének tengelyévé. Ezért nagy súlyt helyezünk a tudományos és műszaki eredmények gyors gyakorlati felhasználására, s kutatási-fejlesztési alapunkat elsősorban olyan feladatok megoldására orientáljuk, amelyeket minél előbb és megfelelő hatékonysággal bevezethetünk a termelésbe, és érvényesíthetünk a vállalat tevékenységének más területein. A tervszerű irányítási rendszer tökéletesítése érdekében vállalatunknál a szövetségi kormány 243-as számú határozatával összhangban a 8. ötéves tervidőszakra kidolgoztuk a gazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő intézkedések további végrehajtásának programját. Az érintett munka- és szakterületek, valamint üzemek ezt a programot lebontják, hogy a feladatokat határidőn belül megvalósíthassák szervezetünk feltételei között. Ki kell emelnem, hogy már a 8. ötéves tervidőszakra szóló irányelv tartalmazza az ezzel kapcsolatos új elveket, különösen ami a munka- és a pénzügyi tervet illeti. Az idén egyik fontos feladatunk a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelése második szakaszának realizálása. Vállalatunk ezt július 1-én kezdi meg. Megteremtettük az alapvető feltételeket ahhoz, hogy sikeresen megbirkózzunk vele. Igényes munka vár ránk, mivel csökkentenünk kell a túlórák számát, növelnünk a műszaki fejlesztés hatékonyságát, s gondoskodnunk kell az innovációról, ami gyártmányaink külföldi piacokon való folyamatos értékesítésének egyik útja. A 8. ötéves tervidőszakra készülődve minden műhelyben, üzemegységben, munkahelyen, a vállalat minden üzemében felelős és igényes munka vár ránk. Úgy, mint eddig, most is a kommunisták és a többi dolgozó aktivitására támaszkodunk, s további jelentős ösztönzést ad munkánknak a CSKP XVII. és az SZLKP következő kongresszusának összehívása. Üzemi pártszervezetünk már készülődik az alapszervezetek évzáró taggyűléseire és az üzemi konferenciára. Jelenleg a párt- alapszervezeten belül a párttagokkal és a tagjelöltekkel következetesen értékelni akarjuk a konkrét pártfeladatok teljesítését. A májusi taggyűléseken munkabizottságok alakultak, amelyek egészen az évzáró taggyűlésekig tevékenykednek. Tapaszta- latból tudjuk, hogy ha a párt-alapszervezeti bizottság helyesen osztja el a konkrét feladatokat a párttagok és a tagjelöltek között, ha közösen tanácskoznak a feladatok teljesítéséről, s ha a párt-alapszervezeti bizottság következetesen végzi az ellenőrzést, ez a politikai és a gazdasági feladatok megvalósításában is érezteti hatását. A pártszervezet kezdeményezésére vállalati kötelezettségvállalást tettünk: megígértük, hogy az idei tervet december 18-ig teljesítjük, s ezzel kedvező feltételeket teremtünk a 8. ötéves tervidőszak megkezdéséhez. ÚJ SZÓ 6 1985. VI. 26.