Új Szó, 1985. június (38. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-20 / 143. szám, csütörtök
A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolója Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII, kongresszusának összehívásáról és előkészítéséről, valamint a kongresszus előtti időszakban a párt fő feladatairól (Folytatás a 3. oldalról) zését céltudatosan irányítani. Nagy feladat vár a kommunistákra, elsősorban az állami, gazdasági, szakszervezeti és más társadalmi szervekben és szervezetekben dolgozó vezetőkre. Nem kis feladat a tervezési, pénzügyi, ár-, technológiai és szállítói fegyelem megszilárdítása, valamint a feladatok teljesítésének szigorú ellenőrzése. Ugyancsak nem veszítjük szem elől számos más elvi kérdés megoldásának fontosságát, amely kérdések további szociális és gazdasági fejlődésünkkel, főleg a népgazdasági tervezés és a gazdaságirányítás jelentős tökéletesítésével függnek össze. Enél- kül nem érhetjük el a gazdaság intenzív fejlődésének lényeges meggyorsulását. Nagyon igényes és sok tekintetben új feladatok várnak ránk Elvtársak! Kétezerig elsősorban szociális és gazdasági téren nagyon igényes és sok tekintetben új feladatok várnak ránk, amelyeket a párt XVII. kongresszusa tárgyal meg. A fejlett szocialista társadalom építésében való további előrehaladásról van szó. Gazdaságpolitikánk alapvető és tartós célja a népgazdaság tervszerű és dinamikus fejlődésének biztosítása, amit azonban a pártnak a gazdaság intenzív fejlesztésével, a hatékonyság fokozásával, a munka társadalmi termelékenységének emelésével és minőségének javításával kapcsolatos stratégiai irányvonala sokkal határozottabb és gyorsabb megvalósítására kell alapozni. E törekvés fő értelmét elsősorban abban látjuk, hogy tovább emelkedjen a nép életszínvonala, szilárduljon lét- és szociális biztonsága, és egyre kedvezőbb feltételek szülessenek az ember harmonikus fejlődéséhez. Előttünk áll a szocialista életmód formálásának és megvalósításának hosszú távú feladata. Ugyanakkor arról is szó van, hogy fokozódjon az életszínvonal aktív hatása a gazdasági növekedésre, s erősödjenek a javadalmazás szocialista elvei, amelyek a szociális igazságosság fő jellemzői közé tartoznak. A lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek rendszerében végbemenő minőségi változások egyre nagyobb igényeket támasztanak az iparcikkek és az élelmiszerek minőségével és választékával, a kereskedelem és a szolgáltatások színvonalával, a közlekedéssel, valamint az emberek szükségleteinek kielégítését szolgáló más területek munkájával szemben. Tovább kell javítanunk a lakáskultúrát, az egészségvédelmet és a közművelődést, tökéletesítenünk kell a szociális biztosítást. Határozottabban kell előrelépnünk a környezetvédelmi kérdések megoldásában. Olyan célok ezek, amelyek meghatározzák utunkat, s amelyek jelentős helyet foglalnak majd el a XVII. kongresszus dokumentumaiban. A párt gazdasági és szociális politikája hosszú távú stratégiájának megvalósításában már a 8. ötéves tervidőszak során jelentős lépést kell tennünk előre. Az ötéves tervidőszak előkészítésének a 7. ötéves tervidőszak teljesítése során elért pozitívumokra kell épülnie. Tudatosítani kell: a jövő szociális és gazdasági feladatainak megvalósítása feltételezi, hogy a nemzeti jövedelem éves növekménye minimálisan 3,5 százalék legyen. Igényes feladat ez, de az elemzések azt mutatják, hogy reális és szükségszerű. Gazdaságunk termelékenységében fokozatosan hasonló színvonalat akarunk elérni, mint amilyen a világ fejlett ipari országait jellemzi, és növelni akarjuk hozzájárulásunkat a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versengéséhez. A jövő ötéves tervidőszak felelősségtudattal történő előkészítése az egyik kulcsfontosságú feladat, amelyre a kongresszus előtti időszakban nagy erőfeszítéseket kell összpontosítanunk. Határozottabban kell benne érvényesíteni a CSKP Központi Bizottsága 8., 10. és 11. ülésének határozatait. A gazdasági vezetőknek, pártszerveknek és -szervezeteknek, s a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek nem szabad megengedniük a tartalékok elfedését és támogatniuk a beruházással és a munkaerővel kapcsolatos indokolatlan igényeket. A terv összeállítását nem kapkodva kell végezni, aminek gyakran vagyunk tanúi, hanem olyan utak keresésével, amelyek célja, hogy megbirkózzunk a nagyobb feladatokkal, mint például forrásaink jobb kihasználása. Hasonlóan nem szabad megengedni, hogy az, aki jó gazda módjára jár el, nem rejti el a tartalékokat, nem becsüli le lehetőségeit, és teljes mértékben felhasználja őket a szocializmus és a társadalom javára, erre ráfizessen. Ellenkezőleg: előnyben kell részesülnie. Az intenzív fejlesztésben általános fordulatot elérni, a termelés minőségi szempontjainak érvényesülését még jobban meggyorsítani, a népgazdaság műszaki színvonalát és az értékesítési folyamat hatékonyságát emelni: ezek napjaink halaszthatatlan követelményei, s a gazdaság termelékenysége, valamint a munka társadalmi termelékenysége lényeges növelésének elengedhetetlen útjai. Mindez növeli az igényeket a hatékony fejlesztéssel, a szerkezeti változtatások végrehajtásával és főleg a gépipar, az elektrotechnika és a feldolgozóipar más kiemelt ágazatainak korszerűsítésével, valamint a mezőgazdasági s az élelmiszeripari termelés intenzív fejlesztésével és stabilitásával kapcsolatban. E célok elérése elsősorban a tudományos-műszaki haladás határozottabb és sokoldalúbb alkalmazásától függ. E stratégiai feladat megoldásának ütemével és terjedelmével még mindig nem lehetünk elégedettek. Lényegesen nagyobb erőfeszítést kell kifejtenünk, hogy gyorsabban birkózzunk meg a tudományos-műszaki forradalom követelményeivel. Ez megköveteli, hogy nagyobb igényeket támasszunk kutatási és fejlesztési bázisunkkal, valamint eredményeink gyakorlati alkalmazásával, a tudomány és technika legújabb ismereteinek széles körű alkalmazásával, a korszerű haladó technológiák energikusabb bevezetésével, a termékek határozottabb, tömeges innoválásával szemben, ahol különösképpen nagyok a kihasználatlan lehetőségek. Szüntelenül figyelemmel kell kísérnünk az újítási mozgalmat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni szeretnék arra, hogy számos olyan programot fogadtunk el, amelyet következetesen alkalmaznunk kell a gyakorlatban. Elsősorban az atomprogramról, a népgazdaság elektronizálásának programjáról, az automatizálási, robotizációs programról, a rugalmas termelési rendszerek bevezetésének, a tüzelőanyag, az energia, a fém- és más anyagok fogyasztása ésszerűsítésének, a másodlagos nyersanyagok felhasználásának, a nép élelmezését biztosító ágazatok és a biotechnológia fejlesztésének programjáról van szó. E programok megvalósítása a tudományos és műszaki értelmiség széles körű részvételét, valamint a dolgozók alkotó kezdeményezésének sokoldalú kihasználását feltételezi. Feladatunk, hogy megerősítsük a művezetők, mérnökök, konstruktőrök és technológusok tekintélyét s hogy növeljük munkájuk anyagi és erkölcsi elismerését. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk a beruházási politikára, hatékonyságának lényeges emelésére. A beruházással kapcsolatos igényeknek nem csupán a szubjektív óhajokból kell kiindulniuk, hanem szigorúan tiszteletben kell tartanunk a rendelkezésünkre álló forrásokat és a legfontosabb előttünk álló feladatokat. Mindenütt igényesen kell megítélnünk az állóalapok kihasználását, minden javasolt beruházási akció társadalmi hasznosságát, s szigorúan szabályozni kell az építkezések megkezdését, le kell rövidítenünk az építkezések időtartamát, végre kell hajtanunk a szükséges strukturális változtatásokat és a tudományos-műszaki fejlesztés fő irányaihoz kell alkalmazkodnunk. Jelentős mértékben növelni kell a beruházások gépi-technológiai összetevőinek részarányát, a felújítások és korszerűsítések terjedelmét, s azokat a beruházási politika alapvető tartalmává kell tenni. Ugyanakkor biztosítanunk kell a lakások és épületek megfelelő karbantartását és javítását. Ezzel feltétlenül számolni kell az építési kapacitások mérlegelése és struktúrájának kialakítása során. További szociális és gazdasági fejlődésünk kilátásait illetően alapvető jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy gazdaságunk még intenzívebben kapcsolódjon be a szocialista integrációba. A szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés népgazdaságunk stabilitásának és fejlődésének kulcsfontosságú tényezője volt, és az is marad. További elmélyítésének útjait a KGST-országok gazdasági kérdésekkel foglalkozó legfelsőbb szintű tanácskozásán elemezték. Az elfogadott határozatokat, amelyek új lehetőségeket teremtenek a tudományos-műszaki fejlesztés lényeges meggyorsítására és a szocialista közösségen belüli termelési kooperáció és szakosítás kibővítésére, következetesen teljesíteni fogjuk. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióval a közelmúltban aláírt, 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programnak. Ennek a programnak, amely a kölcsönös együttműködés új szakaszának kezdetét jelenti, a legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozás határozataival együtt a 8. ötéves terv és a hosszú távú előrejelzés kidolgozásának alapjává kell válnia. Hosszú távú együttműködési programokat készítünk elő más szocialista országokkal is. Elvi jelentőségű kérdés -, amelynek megoldására gazdaságpolitikánk stratégiájának érdekében nagy erőt kell összpontosítanunk a népgazdasági tervezésnek és irányításnak a további tökéletesítése s a gazdasági mechanizmus működésének javítása minden szinten. Nem a különböző piaci koncepciók, a szocialista társadalmi vagyon meggyengítésének és a pártnak a gazdaságban betöltött vezető szerepe meggyengítésének útján fogunk haladni. Ezzel kapcsolatban rossz tapasztalataink vannak. A követelmények egész komplexumáról van szó: a központi irányítás és tervezés tökéletesítéséről a gazdasági szabályozók és értékviszonyok hatékonyabb kihasználásával, az egyes irányítási szintek szerepének és feladatkörének pontosabb meghatározásáról és konkrét feladatai kijelöléséről, azon képességük fokozásáról, hogy a probléma alapos ismeretében irányítsanak és döntsenek. A központi és a vállalati kollektívák kezdeményezése közötti kapcsolatoknak megfelelő kiegyensúlyozottságáról, valamint arról van szó, hogy növekedjék a vállalatok jogköre és felelőssége a gazdálkodás eredményeiért, s a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséért. Abból indulunk ki, hogy a vállalatok túlnyomó többségénél tehetséges, felelősségtudattal rendelkező gazdasági dolgozók és jól működő pártszervezetek dolgoznak. Következetesebben kell munkálkodni az önelszámolási és az anyagi érdekeltségi rendszer tökéletesítésén, hogy minden dolgozó kollektíva és minden munkás keresete közvetlenül függjön a munka végeredményétől, terjeszteni kell a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. A demokratikus centralizmusra épülő irányítási rendszernek meg kell teremtenie a feltételeket ahhoz, hogy tovább növekedjék a dolgozók részvétele az irányításban, érdekeltségük a termelésben s a gazdálkodás minőségi szempontjainak aktív érvényre juttatásában minden vállalatnál, üzemben és minden szervezetben. A gazdasági mechanizmus hatékonyságának emelését nem lehet elodázni. Ez nem könnyű feladat. Azonban bátran, alkotó módon, nagyfokú kommunista felelősségtudattal kell felszámolnunk mindazt, ami a gazdaság egészséges fejlődését gátolja. Ugyanakkor ismét hangsúlyozzuk, hogy ezen igényes követelmények fényében még határozottabban kerül előtérbe a közvetlen irányító- és szervezőmunka minőségének javítása. Színvonalát tekintve, mint már mondottuk, nem kevés a kívánnivaló. E tekintetben is növelnünk kell a nyomást, és határozottabban kell felszámolnunk a rutinmunkát és a maradi- ságot. Ez éppúgy vonatkozik a központi szervekre, mint az irányítás alacsonyabb szintjére. Igényesebben kell érvényre juttatnunk a lenini gondolkodásmódot és munkastílust, s elsajátítani, valamint évényesíteni az intenzív fejlesztésnek megfelelő új eljárásokat. Teljes mértékben támogatni fogjuk azokat a vezetőket, akik kötelességeik teljesítése során nem térnek ki a konfliktusok és az egészséges kockázatvállalás elől, s a szocializmus szükségletei szerint és a kor követelményeinek szintjén teljesítik feladataikat. Ilyen szellemben kell hozzálátnunk a káderek kiválasztásához és felkészítéséhez, elhelyezéséhez és értékeléséhez. Az itt felsorolt valamennyi kérdéssel nagy felelősségtudattal kell foglalkozniuk a pártszerveknek és -szervezeteknek, minden kommunistának a XVII. kongresszus előkészületei során is. Tovább szilárdult a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, az összes dolgozó szövetsége Elvtársak! A gazdasági és szociális feladatok teljesítése mellett nagy figyelmet szenteltünk a politikai rendszer tökéletesítésének és a szocialista demokrácia elmélyítésének. A XVI. pártkongresszus által kitűzött határozatok megvalósítására kifejtett közös törekvésben tovább szilárdult a munkás- osztály, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, az összes dolgozó szövetsége. Nemzeteink és nemzetiségeink között az egyenjogúság és egyenlőség lenini elvei alapján fejlődnek a kapcsolatok. Ezeket az elveket tükrözi államunk szövetségi elrendezése. Kötelességünk, hogy védjük, sokoldalúan fejlesszük és szilárdítsuk ezt a jó együttélést és testvéri együttműködést. Az érdekek egyesítése, a szükségletek kielégítése, az embereknek a politikánk kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében való részvételének fokozása során tovább fejlődött a Nemzeti Front tevékenysége. Meggyőződésünk, hogy a XVII. kongresszus összehívása arra ösztönzi majd a Nemzeti Frontot és valamennyi szervezetét, hogy tovább fokozza a politikai és társadalmi aktivitást és a munkakezdeményezést. Nagy munkát végez a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom azon a téren, hogy bevonja az embereket a párt gazdasági és társadalmi programjának megvalósításába, szervezi kezdeményezésüket s érvényesíti jogaikat. A munka elismerése ezen a téren sem adhat okot az önelégültségre. Napjaink rendkívül nagy követelményeket támasztanak a szak- szervezetekkel mint a dolgozók legnagyobb tömegszervezetével szemben. Aktívabb részvételük nélkül nem érhetünk el döntő fordulatot a népgazdaság intenzifiká- lásában, a hatékonyság és a minőség javítására kifejtett törekvésben, a szigorú fegyelem, valamint az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás elveinek érvényesítésében. Jelentős mértékben a szakszervezetektől függ, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok áthassák az emberek tudatát és cselekedeteit, hogy jó gazdákká váljanak, akik valóban szocialista módon viszonyulnak a munkához és a társadalmi tulajdonhoz. A munka- és életfeltételekről való mindennapos gondoskodás ösztönzi a dolgozók kezdeményezését, amely szocialista társadalmunk fejlődésének kiapadhatatlan és pótolhatatlan forrása. Ennek figyelembe vételével kell szerveznünk a szocialista verseny hatékonyabb formáit. Az elnökség beszámolójának nem az a célja, hogy értékelje a Nemzeti Front valamennyi szervezetének tevékenységét. Ezt majd a kongresszus végzi el. A kongresszus előtti időszak feladatainak igényessége azonban megköveteli a munka stílusának és módszereinek javítását, és ez mindenkire vonatkozik. Elvárjuk, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség nagyobb hatással lesz a fiatal nemzedékre és javaslatokat tesz, hogyan lehetne jobban bevonni a fiatalokat a társadalmi fejlődés problémáinak megoldásába. Továbbra is egyik elsőrendű kötelességünknek, az egész társadalom ügyének kell tekintenünk a fiatal nemzedék egészséges fejlődéséről való gondoskodást. Az elmúlt időszakban fokozott figyelmet szenteltünk a nemzeti bizottságok, a helyi államhatalmi és -igazgatási szervek szerepe fokozásának. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának egyik ülése foglalkozott munkájuk tökéletesítésével. Leszögezhetjük, hogy az utóbbi időszakban a nemzeti bizottságok nagyobb mértékben vesznek részt a politikai és gazdasági feladatok megvalósításában, a lakosság szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében. Több területen, főleg a szolgáltatások rugalmassága és minősége, a lakás- gazdálkodás, a lakások karbantartása és korszerűsítése, az egészségvédelem és a környezetvédelem terén azonban még mindig nagy hiányosságokkal találkozhatunk. A városi és a helyi nemzeti bizottságok jelentős összegekkel gazdálkodnak és széles a jogkörük. El kell érni, hogy mindezzel a lehető legjobban éljenek. A társadalmi szervezetek és az állami szervek tevékenységében tovább érvényesítjük a demokratikus centralizmus bevált elvét. A legfontosabbnak a szocialista demokrácia elmélyítését tartjuk, valamint azt, hogy az emberek fokozott mértékben vegyenek részt az országos és helyi jellegű ügyek intézésében és az irányításban. Ez az út vezet a társadalmi erők aktivizálásához, az állampolgárok kezdeményezésének és alkotó tettrekészségének ösztönzéséhez és érvényesítéséhez, szocialista tudatuk formálásához. Az államigazgatási szervek és a társadalmi szervezetek irányító- tevékenységében előtérbe kerül a munkastílus és -módszerek javításának követelménye. A központi szervek szerepe és felelőssége továbbra is nagyon jelentős. Az a törekvés azonban, hogy mindent és mindenkit felülről irányítsanak a fölöslegesen sok irányelv, rendelet és utasítás kiadásával, ellentétben áll politikánkkal. Az irányításnak - és ez minden szinten érvényes - ösztönöznie kell a kezdeményezést, teret kell biztosítania az önállósághoz és aktivitáshoz. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a jogokat minden esetben össze kell kapcsolni a kötelességekkel. (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1985. VI. 20.
